Találtam egy weboldalt, amelyen bárki számára könnyen megérthetők a modern fizika elméletei.
Szó van rajta a Bohr atommodelltől a kvantummechanikán és a relativitáselméleten át egészen a Higgs-bozonig totál mindenről. Még a nem szakavatottak is megértik szerintem. Kellemes elfoglaltságot hozzá!
http://atomfizika.jecool.net
A fizikai jelenségek egy része fejben is modellezhető valamelyest, mert vizualizálható - szemléltethető. A makroszkopikus testek viselkedése, és a látható jelenségek esetében emellett gyerekkortól megszokjuk, hogy vannak ok-okozati kapcsolatok.
A részecskefizikai jelenségek általában nem ilyenek. Emiatt a fizika ezen része iránt kisebb az érdeklődés az átlagember részéről, sőt egyesek a fizikusokat korholják, támadják.
Ebből a pdf-ből kifelejtették, hogy az a fénynyaláb is koherens, melyben olyan különböző frekvenciájú elektromágneses mezők haladnak egymás mellett, melyek egy adott időn belül a lehető legtöbbször kerülnek egymással azonos rezgésfázisba. :-(
Ha esetleg van neked néhány képleted (melyekkel akár cáfolni tudod destruktot) vagy egy egész elméleted, akkor szívesen látunk itt, de az ilyen semmit mondó süket dumára itt senki sem kíváncsi.
szuperfizikus, nem vagy te olyan hülye, nagyon is látod, miért nincs igazad, miért menekülsz egy egzakt szöveg félreértelmezésébe - mindig pontosan ezt csináltad, egyszerűen nincs más választásod.
a múltkor beismerő gesztust tanúsítva értésre adtad, hogy nagyon is ismered a korlátaidat, a te indítékod megmarad a szerepjátéknál mind "tudományos", mind emberi értelemben.
te így éled túl a nyomorodat, nem hibáztat senki érte.
Kicsi dick, az anyag jól alátámasztja azt, amit írtam.
A képen 4 db fényhullám van, amelyek egymással koherensek. De egyetlen fényhullám koherenciájáról nincs értelme beszélni. Interferenciát pedig egyetlen fényhullám nem tud létrehozni, legalább kettő kell hozzá, amit például féligáteresztő tükrön történő szétválasztással állítanak elő.
Egyébkén az anyag kb. 95%-ban helyes, de vannak benne hibák, amelyet az újfizikában majd kijavítunk. Pl. az koherencia fogalmát összemossa a koherencia távolsággal.
Nyugodj meg, van fogalmam arról, hogy miről beszélek.
"arról meg, hogy construct, nektek idiótáknak miért, milyen indítékból írt ide, megint fogalmad sincs..."
Ebből a pdf-ből kifelejtették, hogy az a fénynyaláb is koherens, melyben olyan különböző frekvenciájú elektromágneses mezők haladnak egymás mellett, melyek egy adott időn belül a lehető legtöbbször kerülnek egymással azonos rezgésfázisba.
"De az a fény nem lesz koherens, így nem interferenciaképes."
Ez a mondatod rávilágít arra, hogy mekkora butaságokat beszélsz folyamatosan. Ugyanis egy fénysugár önmagában nem lehet koherens, vagy inkoherens.
Csakis két fénysugár lehet egymáshoz képest koherens. Mert az interferenciához két fényhullám kell. Egyetlen fényhullám nem képes interferenciaképet létrehozni, még interferenciát sem. Tehát a fenti mondatod nagy butaság.
Kár, hogy egy optikában járatos fizikus nincs itt, mert ő a falra mászna az ilyen mondataidtól. Persze laikusoknak el lehet adni. Pedig ezt nem is az újfizika mondja, hanem a mostani fizika.
Arra is fogadni mernék nagy tétben, hogy nem tudod, hogy mi a különbség az interferencia, és a látható interferenciakép között. Mert ehhez már nem elegendő az a felszínes tudás, amivel itt megpróbálsz villogni.
Teljesen félreérted. Amikor siránkozol, hogy egymás után törlik a nickjeidet, gondolj arra, hogy kevésbé civilizált helyen az ilyen patkányságokért, amiket elkövettél, nem a nickedet törlik.
Csak kijavítottam a te válaszod. Ami butaság volt, hisz attól, hogy "egyszínű", még egyáltalán nem lesz fázis-koherens.
Ez miért volt "mellébeszélés"?
Monokromatikus fényt elő lehet állítani bármilyen termikus izzólámpa fényéből is, egyszerű monokromátorral. (Ha nem ismered ezt a szerkezetet, akkor szívesen elmagyarázom.) De az a fény nem lesz koherens, így nem interferenciaképes.
(Középiskolás koromban a KöMaL egyik kísérleti fizikai pályázatán foto-félvezetők mérését tűzték ki. Akkor szedtem elő a szertárból egy monokromátort, amivel kimértem a spektrális érzékenységi görbéket. Ha az ember elég keskenyre állítja a kilépő rést, akkor azzal akár 1nm sávszélességnél keskenyebb spektrumokat is ki lehet vágni egy közönséges halogénizzó fényéből is.
Az, hogy te már önkívületi állapotba tuningoltad magad az ocsmány hozzászólásoddal és veszed a fáradságot, hogy utánam szaglászva még több szemetet szedjél össze, úgy beállítva őket mintha azok ellenem szólnának, plusz, hogy erre az ocsmányságra még 4 pozitív lájkot is kaptál, örömmel tölt el, mert látom, hogy igencsak nagy bajban vagytok az én "talált" oldalam miatt.
A nátriumgőz lámpa közel monokromatikus fényével (589nm közelében két egymástól 0.3nm távolságra eső vonala van). De persze attól hogy ez monokromatikus, az egyes elemi sugarai még nem lesznek automatikusan egy fázisban. Szerencsére az egymáshoz közeli gőzatomok sugárzásai között létrejön bizonyos szinkronizálódás. Mert azokat nem csak a primer elektromos kisülés gerjeszti (ami a kisülési cső elektródái között áthúz), hanem a közeli atomok gerjesztik egymást is, így ha a sugárnyalábot csak az izzó gőz egy kis térfogatából vesszük, abban elég lejelentős lesz a fáziskoherencia foka. Persze ez még így is egy halvány ráadásul elmosódott, villogó interferenciaképet ad.
