Ródosz elvesztése után az otthon nélkül maradt ispotályos lovagok Máltán telepedtek le, s azonnal a szigetek megerődítéséhez láttak. Erre szükség is volt, mert 1565-ben Szulejmán óriási hadat küldött ellenük. A majd négy hónapos ostrom végén a spanyol-olasz felmentősereg tönkreverte a törököt.
"A full suit of armour weighed from 20 to 25 kilograms (45-55 lbs) - less than a modern infantryman would carry in equipment - and it was distributed evenly over the body so that a knight could move with some freedom."
Ez már ráadásul nem is a kora középkor, hanem a XV. századi átlag angol lovag páncélzatának a súlya, ehhez jön még a fegyvere (kard, lándzsa) és a ruha súlya. A kora középkorban, amikor csak sodronyinget hordtak még kevesebb volt a súly. Tehát fegyverrel, ruhával együtt 25 kg. alatt voltak szerintem.
A testsúly: az átlag férfi magasság 171 cm, figyelembe kell venni, hogy a kor lovagirodalma szerint a lovagok kimondottan karcsú derekú, vékony pasasok voltak. (valamelyik híres trubadúrnál olvastam, hogy kövérebb nem is alkalmas a feladatra) Mint említettem, inas, "kisportolt" alkat. A testsúlynál figyelembe kell venni, hogy kevesebb húst ettek, nem voltak üdítők, nasik, pizza, cukros ivólevek, üdítők :) De még cukor se (legfeljebb a királynak és főuraknak nádcukor - arany árban a keletről), csokiról nem is beszélve :))
Szóval maradok az általam korábban említett 90-95 kg-os össz terhelésnél, amit az átlag lovag jelentett páncélban, fegyverrel együtt. Persze a délceg termetű Szent László esetében biztos több volt pár kg-al, de kora középkori angol lovagi lovakról volt szó a sztori indításául szolgáló cikkben.
Be is tette volna, ha 120-125 kg-t nyomott volna a lovagkorban a lovag + fegyverzet.
A teljes fegyverzet ekkor 25-30 kg-t tett ki, a lovagra meg 60 -65 kg-nál többet ne számoljatok, néhány egyedi esetet leszámítva, nem a sportrobis izomkolosszusok játéka volt :) valójában szikár, inas pasas volt a döntő többség.
A páncélzat súlya pedig csak a tűzfegyverek erejének látványos növekedése után lett nehezebb, vastagabb. A műzeumokban lévő főúri/királyi díszpáncélok nem mérvadóak.
1480-ban II. Hódító Mehmed hadai elfoglaltál az Itáliai csizma sarkában fekvő Otranto városát. Miután ott hatalmas vérengzést vittek véghez, a következő évre, a megszállt városból kiindulva az egész Nápolyi Királyság elfoglalását tervezték. I. Ferdinánd nápolyi király a vejéhez, Mátyáshoz, a magyarok királyához fordult segítségért...Egy kevéssé ismert, ám magyar szempontból annál dicsőségesebb hadjárat krónikája. videó: https://youtu.be/gcIBQZFwgFA
"A kisebb hátaslovak marmagassága 142–163 cm, testsúlyuk 380–550 kg.
A nagyobb hátaslovak marmagassága 157–173 cm, testsúlyuk 500–600 kg.
A még nehezebb kocsilovak marmagassága 163–183 cm, testsúlyuk 700–1000 kg."
Ettől sokkal okosabbak ugyan nem lettünk, de feltételezhető, hogy hátaslónak, főleg katonai célokra nem a legnehezebb, de lomha, lassú hidegvérű fajtákat használták.
Talán majd googlekeresés kartárs segít, bár már abban is sok hasznos infó van, amit korábban leírt.
A páncélos nehézlovasságnál csatákhoz, rohamokhoz használt csataméneket, dextrariusokat a nagyobb termetű, erőteljes testfelépitésű lovakból képezték ki.
Csak ezekkel lehetett elérni a lovagi hadviselés átütő erejű lovasrohamait.
Ezeknek a lovaknak a teljes páncélzatba öltözött nehézlovast + fegyvereit kellett megfelelő sebességre gyorsítani egy-egy roham esetében. Azaz kb. 100 - 125 kg-ot is, a nehézlovas testsúlyától függően.
Köznapi célokra és a könnyűlovasságnál persze elegendőek lehettek a kisebb méretű lovak is.
Egyébként azt se feledjük, hogy az emberek is kisebbek voltak a középkorban (ezt is rég dokumentálták), de azért nem annyival kisebbek, hogy póniháton indult volna rohamra Mohácsnál a magyar páncélos lovasság...
Amennyibe igaz is (ne feledjük a Guardian finoman szólva nem történelmi szakmagazin) akkor is legfeljebb a britanniai lovakra igaz (shetlandi pónit se az Alföldön tenyésztették) és nem releváns a kontinensen alkalmazottakra. A honfoglalók lóállományát viszont tudományos pontossággal ismerjük a sírok leletanyaga alapján.
Amennyiben jól emlékszem akkor kétféle lovat rekonstruktuáltak, egy kisebbet, nagy számban, amit a köznép használt, s egy nagyobbat, amelyet a vezérek. A kicsi se volt póni méret, de jóval kisebb, mint a mai lovak többsége (mondjuk durva hasonlatként, mint a hucul lovak, a vezéreké pedig mint az ahal-teke) és a nagy se akkora, mint a robosztus fríz lovak...
A legtöbb középkori csataló nem volt nagyobb a modern pónilovaknál, írja a Guardian egy új brit tanulmányra hivatkozva. A nyilvánosságra hozott eredmények alapján ugyanis az Angliában vizsgált csatalovak túlnyomó többsége nem haladta meg a 147 centis magasságot.
A történészekből és régészekből álló csapat összesen több mint 2000 ló csontjait vizsgálta meg különböző angliai régészeti helyszíneken. Az időszámításunk szerinti 4. századtól egészen a 17.-ig terjedő maradványok elemzése mellett lovakról szóló történelmi feljegyzéseket és kitalált lovagi történeteket is átnéztek. A kutatók végül a vizsgálatok tekintetében arra jutottak, hogy a filmekben hatalmas bestiaként ábrázolt középkori csatalovak valószínűleg akkorák voltak nagyjából, mint korunk pónilovai.
Alan Outram professzor, az Exeteri Egyetem régészeti szakának munkatársa szerint a középkori csatalovak popkulturális ábrázolásai nem egyeznek meg a valósággal: „A legtöbb középkori ló meglepően kicsi. Nagyon kevés volt akkora termetű, mint ahogy azt filmeken vagy kiállításokon lehet látni”. A professzor hozzátette, hogy a középkori lovagoknak egyértelműen nem a lovak mérete volt a legfontosabb. Azt elképzelhetőnek tartja, hogy léteztek igazán nagy harci lovak is, de állítása szerint szükség volt kisebb termetűekre is olyan feladatokhoz, mint a felszerelés szállítása, vagy a visszavonuló ellenség üldözése.
A kutatócsoport emellett nem győzte hangsúlyozni, hogy eredményeiket téves lenne úgy értelmezni, mint a középkori lótenyésztők munkájának lekicsinylését. „Különösen a 13. és 14. századot vizsgálva, a királyi ménes hálózata egészen csodálatos volt. Sokkal több pénzt költöttek lovakra, mint emberekre” – tette hozzá Outram.
A következő lépés a lovak kutatásában egy westminsteri lelőhely feltárása, illetve lópáncélok és lócsontok további elemzése lesz. A munkát sok tényező nehezíti azonban, például az, hogy csatatereken nagyon kevés ló maradványát találták meg, ami miatt nem egyszerű eldönteni, melyiket használták harcokhoz, és melyiket a földeken.
Hozzáértőktől kérdezném,hogy az ókori,középkori kardok mennyire voltak élesek? A filmekben semmi perc alatt lecsapnak fejeket és egyéb "kiálló" testrészeket. Egy jó kis csatározás,vívás után annyi élük lehetett mint a botnak vagy annyira mégse?
Annyiban igazad van hogy a Maszk és a Csata arca jók. De szerintem azért mert egy egy hátteret világít meg, derítti fel az összefüggéseket, szerintem.
A IIVH-ról írt könyve viszont feledhető csakugyan, sok új nincs benne...kivéve..
Kivéve az első 100 vagy 150 oldalt.
Amikoris arról van szó amihez is legjobban ért szerintem, nevezetesen az előzmények összetevők ismertetéséhez.
Hogy hogyan sikerült az európai hadseregek létszámát 100xosoráa növelin, alig 100 év alatt, meg hogy változott meg a katonasághoz, sorkatonasághoz való mentalitás a polgárok közt, meg azn ipar, meg ilyesmik.
Az a baj, hogy az írásos források hiányában, és azok hitelessége miatt az Árpád- kori csataleírások sokkal rövidebbek, mint pl.: a mohácsi csata menete vagy a sztálingrádi csata.
Nem értek sem a témához, sem a korhoz. De a Hadtörténelmi Közleményeket magam is szeretem. Ebben a 2001/1 számban találtam itt egy cikket B. Szabó János: Gondolatok a XI-XIV. századi magyar hadviselésről (A fegyverzet, a harcmód és a taktika összefüggéseinek kérdései) címmel. A neten is fent van itt: http://epa.oszk.hu/00000/00018/00016/03bszabo.htm
Külön előnye, hogy gazdag forrásanyaga van. Esetleg felkutatni, s írni B. Szabó Jánosnak, hogy miket ajánl megnézni e témában. (attól függ mennyi időd van)
Megpróbálhatod, hogy a www.startlap.hu név szerinti lekérdezésében keresgélsz, elég sok történelmi-hadtörténelmi link van. (ha már túl vagy ezen, akkor bocs)
Magáról a csatáról nem valószínű, hogy sokat fogsz találni. Sajnos. :-(
Viszont, el lehetne indulni kerülő úton. Mivel a korabeli hadseregek vegyes fegyverzetűek voltak: lovagok, átmeneti lovasok és könnyűlovasok (kunok??), szvsz külön-külön kellene infot gyűjtened róluk, fegyverzet, taktika, stb.
Sajnálom, hogy nem tudok többet segíteni, mindenesetre sok sikert!
remélem tudtok nekem segíteni. A rozgonyi csatáról írok épp egy 10-15 oldalas értekezést nagyrészt Kristó Gyula azonos című könyve alapján, és egy olyan problémával kerültem szembe, hogy most döbbentem rá: csupán fél oldalnyi a csata leírásáról szóló rész (konkrétan csak maga a taktika) és nincsennek benne sem korabeli fegyvernemek, stb és mivel hadtörténet tárgyból írom, ezeknek erősen szerepelnie kellene benne.
Eddig csupán az előzményekről írok, a résztvevőkről, és nem kellene magát a csatát lerendezni kb 1 oldalban, ha már hadtörténetről van szó. Az a baj, hogy Kristó szerint sem maradtak részletes leírások magáról az összecsapásról, de gondolom, hogy valahol neten fellelhetőek mondjuk a korabeli hadakozással kapcsolatos dolgok.
lécci segítsetek. (elektronikus források előnyben)
