Kedves Gunbai, tudom, jó rég volt, de hátha nézed: el tudnád küldeni nekem a hanganyagot? Most kezdtem kínaiul tanulni, nagyon jól jönne. Ha igen, valahogy megírom az emailcímem privátba. Köszi!
A FREE ZOO fodrászat és gallériában (Budapest, V. ker. Semmelweis utca 8.) a kiállítás "Kiss Zsolt kínai tusképei" címmel megnyílt. Megtekinthető június 13-augusztus 11, hétköznap napközben.
Egy 20. sz-i kínai festőgéniusz, T'ang Haywen munkái a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Múzeumban láthatók, a Tavaszi Fesztivál és Francia Intézet közös programjaként.
A Kínában született, majd Franciaországban letelepedett festőgéniusz alkotásai javarészt monokróm tusfestmények, amelyek témája és technikája egyaránt merít a kínai Chan (Zen) festészet, a remetefestők és a taoizmus hagyományaiból. Meditatív, a modern nyugati festészeti irányzatokkal számos ponton érintkező művészete különleges példája Kelet és Nyugat egymásra találásának. A festményeket két franciaországi város kölcsönzi, a művész szellemi hagyatékát ápoló társaság közreműködésével.
(azt kifelejtettem, hogy a királyságukat már i.e.2200 körül szétzúzták, szóval ezek az újkori csatározások a komcsikkal csak a hab a tortán, nem az eredeti problem)
lehet, hogy nagy ciki, de én ma hallottam először a HMONG(Miao) emberekről, és nem is nagyon találok róla semmit magyarul*, miközben úgy tűnik, hogy ez egy külön népcsoport, saját nyelvük és írásrendszerük van.. 5000 évig saját királyuk alatt éldegéltek, amígnem a kínaiak elfoglalták őket, aztán páran környező országokba szorultak, Laosz, ahol az indonéz háborúban meg a vietnámiban is részt vettek, majd a kommunisták miatt innét mégjobban szétszóródtak, ausztráliától usán át németországig mindenhova. Igazából ők is kínaiak, de csak 5000 éves ükapai rokonsággal, mindenesetre a kínainak nevezett népcsoportot megelőzve már ott éltek.
(*leszámítva azt a kevéssé fontos történelmi tényt, hogy hmong volt a 2002-ben elhunyt világ leghosszabb hajú embere, 4.8m hosszú hajjal.)
Sok ilyen letűnt, szétzilált népcsoport van persze, az lepett meg a neten olvasva, hogy mennyire összetartó, saját identitásukat fontosnak megélő egy nép, miközben már sokezer éve szét lettek teljesen kergetve. Csoda, hogy léteznek.
ugyan, semmi jót. nyáron majdnem hazazavartam őket, mindig a nyakamba rázták a szennyesüket, pont mikor kint tanyáztam az erkélyen. idén nem leszek ilyen engedékeny:))
meg nem tudom miket főznek, de rettenetes szagok jönnek le hozzám, sokszor a hányinger kerülget, remélem nem kígyót-békát-skorpiót, amik a kínai és hk-i piacon ínyencségek:))
más bajom nincs velük:)) amúgy rendesek, udvariasak és tiszták. van kisgyerek is, nagyon édi. magyarul nem beszélnek persze.
mondjuk a japánok halféleségeitől is rosszul vagyok, sajna nagyon nem bírom a nyers hal szagát, meg amúgy sem eszem semmilyen állatot már régóta (de ez az én faksznim).
legalábbis a műsorújságban nincs bennne, teletextem meg nincs.
konkrétan játék/mozifilmek lesznek, vagy csak dokuk?
akkor ezt most honnan fogom megtudni???:(((
-----------
vizont van egy jó hír, a Viasat3-on ezentúl szerda esténként hongkongi akciófilmeket fognak vetíteni. nem különösebben csípem a csatornát, de most jó pont nekik. korábban Jackie Chan klasszikusokat is adtak, szinte mindet, jó lenne ha újra elővennék őket:)
A "nagy proletár kulturális forradalmat" Mao Ce-tung hirdette meg 1966- ban, s e radikális tömegmozgalom 1976-ig, Mao haláláig tartott. E "forradalom" célja a revizionizmus és a polgári restauráció visszaszorítása volt. Tíz év alatt legalább százmillió embert hurcoltak meg - főként reakciósnak bélyegzett értelmiségieket -, de a mozgalom nem kímélte a közigazgatás, a gazdaság, sőt még a kommunista párt tagjait sem!
Karcsi, a tanyáról felkerült fiatal és tehetséges rendőr találkozik egy magára maradt kutyával, akit Bobinak nevez el. A fővárosi rendőrségnél töltött első napjait már csalódást okoznak Karcsinak. Szótlan, magányos marad, a társai különcnek tartják. Később egy kínai lánnyal is találkozik, aki a fiatal kora miatt rá váró kényszer-abortusz miatt menekül Magyarországra, hogy itt szülje meg gyermekét.
Karcsi a lányt Máriának nevezi, szerelmesek lesznek egymásba.
Karcsi, aki különben is hallgatag ember, most úgy érzi, végre megtalálta azokat, akiket igazán szeretni tud. A kutya és a kínai lány többet jelent neki bárkinél, és velük beszélgetni is jobban tud.
A rendőrségen azonban nem nézik jó szemmel Karcsi különös kapcsolatait. Egy éles konfliktus után Karcsi börtönbe kerül, a lány és a kutya eltűnik. Hogyan szerzi vissza Karcsi Bobit és Máriát?...
FILMMÚZEUM: július 15. Csütörtök, 16:00
Érdekes film, két különböző kultúrából származó ember kapcsolatáról, akik még egymás nyelvén sem értenek. Anima Sound System film zenéjével. Nekem legjobban az a rész tetszik, amikor haza viszi a lányt a falura :).
Tai Pan
20:45, Csütörtök (július 1.), TV2
színes amerikai kalandfilm, 122 perc, 1986
rendező: Daryl Duke
író: James Clavell
forgatókönyvíró: John Briley
zeneszerző: Maurice Jarre
operatőr: Jack Cardiff
szereplő(k):
Bryan Brown (Dirk Struan)
Joan Chen (May-May)
John Stanton (Tyler Brock)
Tim Guinee (Culum Struan)
Bill Leadbitter (Gorth Brock)
Russell Wong (Gordon Chen)
Katy Behean (Mary Sinclair)
Kyra Sedgwick (Tess Brock)
Kínát négy évszázadon keresztül nem háborgatta a Nyugat. Most azonban, a hatalmas vitorláshajók hőskorában elözönlötték partjait a nyugati kereskedők, hogy vesztegetéssel szerezzék meg kincseiket. Canton közelében azonban igazi, nagy forgalmú kereskedelmi központ alakult ki, ahol a tisztes kereskedelem szembeszegült a korrupt császári hivatalnokokkal és a becstelen kereskedőkkel. A "Tai-Pan" annyit jelent: Legfelsőbb vezér. Dirk Struan, az angol hajós és kereskedő bejáratos a Legfelsőbb vezérhez. Olyasmiket láthat, olyan dolgokról tudhat, melyek európai ember előtt mindeddig titokban voltak. Struan vérbeli kalandor, ezért elhatározta, hogy Hongkong-ot megszerzi Őfelsége, az angol királynő számára. Vagyonát és az életét is hajlandó lenne feláldozni a sikerért. Lehet, hogy kénytelen is lesz rá...
