Ostobaság lenne azt gondolni, hogy egyedül lennénk a világegyetemben. Egy élettel teli piciny kék bolygó a kietlen univerzumban... A tudomány rohamos fejlődésével, de akár józan ésszel is könnyen belátható, hogy ez igen valószínűtlen lehetőség. Ugyan közvetlen bizonyíték máig nincs, de a tudományos világ mára többé-kevésbé egyetért abban, hogy az élet az univerzumban valószínűleg nem is olyan ritka jelenség, mint ahogyan azt eddig hittük. És ha ez így van, akkor valahol, egy távoli naprendszerben, talán nem csak az egyszerűbb életformák, hanem az értelmes élet, sőt egy technikai civilizáció kialakulásának lehetősége sem zárható ki. És ezen lehetőség számtalan kérdést vethet fel. Vajon egy tőlünk mérhetelen távolsában lévő civilizáció meddig juthat el a fejlődésben? És mennyire különbözhet tőlünk? Képes lehet e arra, hogy megvalósítsa a csillagközi űrutazást? Ha igen, meglátogathattak már bennünket valaha idegen lények? És vajon kapcsolatba hozhatók az ufók a földönkívüliekkel?
"az új elmélet szerint a C és S típusú aszteroidák nagyjából fele-fele arányban osztoztak a földi vízkészlet létrejöttében, ez utóbbiak esetében pedig valóban a napszél játszott szerepet. "
"A Hayabusa-2 japán űrszonda két évvel ezelőtt érkezett vissza a Földre egy hatéves misszió után. Feladata az volt, hogy a Naprendszer egyik aszteroidájáról, a Ryuguról gyűjtsön mintát, és küldetése sikerrel járt: a begyűjtött kb. 5,4 grammnyi kőzet azóta is kutatások tárgya, írja a phys.org.
A minta azért is különleges, mert szinte szennyeződésmentes, így vizsgálata segíthet a Naprendszerben zajló korai folyamatok megértésében is.
A Nature Astronomyban publikált friss kutatásukban Motoo Ito, a Japán Tengeri és Földtudományi Technológiai Ügynökség (JAMSTEC) kutatója és munkatársai az óceánok földi megjelenését kapcsolják össze az aszteroidákkal. A tanulmány szerint a leggyakrabban előforduló,C típusú (széntartalmú, szilikátos összetételű) aszteroidák lehetnek a földi víz egyik forrása, de leszögezik, hogy nem az egyetlenek.
Összetétele alapján megállapították azt is, hogy az Ryugu a Naprendszeren külső részéből származhat, így arra következtetnek, hogy a Földön ismert víz egy részének eredete is hasonló. A kutatók szerint jelenleg ez az aszteroida a legtisztább minta, amellyel a Naprendszer folyamatainak és a földi élet kialakulásának."
"A kutatók egy optimista és egy pesszimista forgatókönyvet dolgoztak ki az egyik szerint relatíve keveset, míg a másik szerint jó sokat kell várnunk a kapcsolatfelvételig.
Létezik-e legalábbis ebben a galaxisban másik civilizáció rajtunk kívül? ez egy olyan kérdés, amit elég sok kutató tanulmányozott, de szinte mindegyikük elismeri, hogy mivel egyetlen intelligens civilizációt ismerünk jelenleg, a sajátunkat, így minden kalkuláció, tűnjék is bármennyire egzaktnak, valójában egy jó adag hipotézisre épül. A Drake-formula, amellyel egy adott csillagközi térrészben megtalálható és egymással kommunikáció kialakítására képes civilizációk számát lehet kiszámolni, például nagyon csinos egyenlet, első pillantásra elférne egy fizika könyvben is, azonban rengeteg erősen hipotetikus ismeretlent foglal magában. Az első egyértelmű probléma, hogy kifejezetten nehézkes (és nem is túl megbízható) annak számszerűsítése, hogy egy lakható bolygón mekkora eséllyel alakul ki élet, amely aztán kommunikációra képes fejlett fajjá érhet. Ezért aztán a Drake-egyenlet, és ennek minden finomhangolása inkább spekuláció. Azonban ilyen spekulációkra szükség van, már csak azért is, mert valahonnan el kell indulni.
A kutatók szerint ez a felvezetés mindenképp fontos egy, az Astrophysical Journal-ban közölt tanulmány értelmezésekor, amely azt számolta ki, hogy mennyi időbe telhet, míg az emberiség felveszi a kapcsolatot egy fejlett idegen fajjal. A publikáció címe: The Number of Possible CETIs within Our Galaxy and the Communication Probability among These CETIs, tehát a kommunkiációra képes földönkívüli civilizációk (CETI) valószínű száma, valamint az esély az ezek közötti kommunikáció kialakulására.
A tanulmány több korábbi publikációra épült, többek közt egy 2020-as tanulmányra, amely szerint a Tejútrendszerben 36 ilyen civilizáció (CETI) található. Ez a szám a galaktikus csillagkeletkezés történetének, a fémek eloszlásának és annak a valószínűségnek a figyelembevételével született, hogy a csillagok lakható zónájában mekkora eséllyel található Föld-szerű bolygó. A kutatók ugyanakkor azt is hozzátették, hogy a CETI-k témája teljes egészében a hipotézisek tartományában marad mindaddig, amíg nem történik pozitív észlelés. Viszont rámutattak arra is, hogy a tudósok továbbra is képesek elfogadható modelleket készíteni logikus feltételezések alapján. Ezek a modellek pedig legalábbis elfogadható becsléseket nyújthatnak ezen civilizációk előfordulási arányáról.
A mostani kutatás tehát ezt a hozzáállást viszi tovább és két paraméterre koncentrál az egyik, hogy mennyi lakható bolygó akad, és ezeken milyen gyakran fejlődhet az élet CETI-vé. A másik, hogy a szóban forgó bolygó központi csillagja az evolúciójának mely szakaszában jár, amikor a CETI kialakulhat az adott rendszerben. Mindebből született egy optimista és egy pesszimista becslés. Az optimista szerint 42 ezer CETI lehet a galaxisban, de ez a galaxis eddigi életében alakult ki, különböző időkben. Azonban ekkora szám mellett mégis nagy az esély a kapcsolatfelvételre, amire így az elkövetkező kétezer évben sor is kerülhet. A pesszimista forgatókönyv szerint CETI csak már az idősebb csillagok környékén alakulhat ki, és ebben az esetben jócskán vissza is esik ezen civilizációk potenciális száma. Eszerint mindössze 111 CETI fordulhat (és fordulhatott) elő a Tejútrendszerben, és így a kapcsolatfelvételre az emberiségnek 400 ezer évet kell még várnia.
Ez természetesen magyarázhatja a Fermi-paradoxont is, tehát, hogy miért nem találkoztunk még egy értelmes civilizációval sem: azért mert túl sok időbe kerül a kapcsolatfelvétel, ráadásul ha figyelembe vesszük a Nagy Szűrőt (amelyről lentebb írtunk részletesebben), akkor elképzelhető, hogy a civilizációkban akad valami önkorlátozó tényező (hogy csak pár ismerősebbet említsünk: nukleáris háború, klímaválság), ami miatt elpusztulnak, még mielőtt bárkivel is kapcsolatba léphetnének.
Hogy azért mégse zárjuk ilyen sötéten ezt a cikket, gyorsan tegyük hozzá, hogy a NASA szerint nem az a végzetünk, hogy kihaljunk ezen a bolygón, hanem az emberiség túl fog terjeszkedni a Földön, és ki tudja, akkor már talán azt a 400 ezer évet is kibekkeljük valahogy a legrosszabb esetben is."
1. a történelmi hűség kedvérét meg kell említenem, hogy az említett topikokat nem én, hanem te és a mókusörsös pajtásaid verted/vertétek szét. ceterum censeo, a Modus Moderandit (M.M./emem) illett volna betartani.
2. ufók/földönkívüliek nem léteznek, ezért nincsenek hozzászólások
3. ne siránkozz a hozzászólások hiánya miatt, ott van nektek a fórum legintenzívebben pörgő topikja, a Mókus Őrsös. vagy várjál csak... :O)
"Új, képként befogadható üzenetet dolgozott ki egy nemzetközi kutatócsoport arra az esetre, ha van egyáltalán rajtunk kívül valaki az univerzumban, aki fogadja. Jonathan Jiang, a NASA kutatója és munkatársai arra is gondoltak, hogy pontosan mikor illene sugározni a galaktikus bemutatkozást, hogy a lehető legnagyobb eséllyel érjen célba, és a küldeményben néhány alapvető ismeret mellett szerepelnek a Föld pontos koordinátái is, ha valakit esetleg érdekelne, merre vagyunk az univerzumban.
A bolygóközi bemutatkozás nem valami újmódi hóbort. Csaknem ötven évvel ezelőtt adták fel a Puerto Rico-i Arecibo Obszervatóriumból az első olyan üzenetet, amelyet kifejezetten földönkívülieknek szántak: ehhez Frank Drake és Carl Sagan csillagászok írták meg azt az 1679 bitből álló információhalmazt, amelyet nélkülözhetetlennek véltek egy tisztességes csillagközi bemutatkozáshoz. Az üzenetet csak egyszer sugározták a Hercules csillagképben található gömb alakú csillagcsoport, a Messier 13 felé, nem ismételték, válasz pedig sosem érkezett rá. A kutatók ezután még számos alkalommal próbálkoztak: volt olyan űrszonda, ami Mozart és Chuck Berry zenéjével próbálta illusztrálni, hogy mit termelt ki az emberi civilizáció, mások tengerzúgást vagy képeket szállítottak az űrbe, hátha valaki ettől kap kedvet a kapcsolatfelvételhez. 2008 februárjában a NASA egy Beatles-számot (Across the Universe) küldött a Kis Medve csillagkép feltételezett lakóinak, és mindenkinek, aki szereti, a Türkmén Köztársaság pedig a szeretett vezér, Türkménbasi intelmeit állította Föld körüli pályára, nehogy hülyén haljanak meg az idegenek. A holland Dwingeloo Obszervatóriumból a világ első klingon nyelvű operájára küldtek meghívót az űrbe 2010-ben, de a klingonok csak nem jöttek. Már az első üzenet feladásakor komoly problémát jelentett a megfogalmazás: mindenképpen olyan formát kellett választani, amiről kiderül, hogy intelligens életforma állította össze, és néhány alapvető információt is megoszt az emberiségről. Sagan és Drake a számokat, az emberi DNS-ről szóló információkat, a Naprendszer és az ember képét és az Arecibo adatait küldték el az űrbe. Bár ez nem tűnik rossz bemutatkozásnak (mindenképpen jobb ötlet, mint egy tereminkoncertet küldeni a Nagy Medve csillagkép irányába), kérdés, hogy mennyire érthető, így az üzenet feladása óta eltelt években a kutatók megpróbáltak egyértelműbben fogalmazni, hogy ha van odakinn valaki, ne tekintse egyszerű csillagközi zörejnek a Beatlest, a teremint vagy a klingon operát. A legutóbbi bolygóközi képeslap tartalmát idén márciusban fogalmazta meg egy nemzetközi kutatócsoport Jonathan Jiang, a NASA JPL (Jet Propulsion Laboratory) kutatójának vezetésével a Tejút többi lakója számára. Az ezt ismertető 13 oldalas tanulmány preprint, független szaklektorok által nem ellenőrzött verziója március elején jelent meg az arxiv.orgon. A galaktikus világítótoronynak nevezett üzenet az arecibói küldemény folytatásának tekinthető: szintén szerepelnek benne matematikai, kémiai és biológiai alapvetések, valamint azt is ismertetik, hogy pontosan hova várjuk a választ, bináris formában ugyanis azt is rögzítik benne, hogy a Föld pontosan hol található a galaxison belül.
Jiang szerint hiába hasonló az üzenet, mint az 1974-ben elküldött arecibói, a tudomány azóta hatalmas fejlődésen ment keresztül, így sokkal több információt tudnak közölni jóval kisebb adatforgalom mellett, ezáltal pedig jóval könnyebb lehet kapcsolatot teremteni a fogadó féllel, mint korábban (elképzelhető, hogy a mostani üzenet még Türkménbasi erkölcsi traktátusánál vagy Elon Musk David Bowie-t játszó Teslájánál is többet árul el a földi civilizációról). Az üzenetet a tervek szerint a 2020 januárja óta működő kínai FAST (Five-hundred-meter Apertura Spherical Radio Telescope) nevű egytányéros rádióteleszkóp, illetve a kaliforniai ATA (Allen Telescope Array) fogja sugározni az érdeklődők számára.
Lost in translation
Ahogy az eddigi üzeneteknél, itt is a nyelv, illetve a megfogalmazás okozza a legtöbb problémát. Bármilyenek is legyenek a feltételezett idegen civilizáció képviselői, nagyon valószínű, hogy nem tudnak angolul (vagy türkménül), a számokkal történő kommunikáció pedig annak ellenére is nehézkes lehet, hogy hajlamosak vagyunk őket univerzálisnak tartani. A SETI (Search for Extraterrestial Intelligence) nevű interdiszciplináris tudományos kezdeményezés eddig négy alapfeltevést fogalmazott meg a földön kívüli életről:
az életnek szénalapúnak kell lennie;
a csillagközi utazás lehetetlen, vagy legalábbis nagyon valószínűtlen, hogy egy civilizáció eljusson idáig;
a civilizáció tagjai ismerik és használják a rádióhullámokat, és képesek felismerni, hogy valamilyen üzenetet kapnak ezen a csatornán keresztül;
mindeddig nem teremtettünk kapcsolatot idegen civilizációval.
A NASA kutatóközpontja, az Ames Research Center asztrofizikusa, Silvano Colombano szerint könnyen lehet, hogy ezek egyike sem állja meg a helyét: elképzelhető, hogy létezik olyan szilíciumalapú életforma, ami a büdös életben nem hallott még a rádióról, ismeri a csillagközi utazás titkait, meg is látogatta a Földet, csak épp mi nem vettük észre. Ha nem használnak rádiót, az sem várható el tőlük, hogy reagáljanak a világítótoronynak szánt üzenetre de ha mégis észreveszik, semmi sem garantálja, hogy meg is értik, hogy ez egy értelmes civilizáció műve, és valamilyen információt akarnak közölni vele.
A nullák és egyesek birodalma Jiang és társai szerint a legjobb megoldás az, ha a bináris kódolást választják: minden más könnyen félreértésekhez vezethet, de a nullák és egyesek birodalmában könnyű felfedezni a szándékosságot. Ez még nem jelent feltétlenül sikert, ezért az új üzenetben a kutatók bitmapként küldenék el az információkat, ezzel talán sikerül majd kikerülni az esetleges nyelvi akadályokat.
Douglas Vakoch, a METI (Messaging Extraterrestial Intelligence) nonprofit szervezet igazgatója szerint ez a módszer azért is ígéretes, mert a látás a Földön több, egymástól független módon is kifejlődött, ezért feltételezhetjük, hogy egy idegen életformánál is megjelent valamilyen formában. Hiába mond egy kép többet száz szónál, azért a kutatók ezt sem bízták a véletlenre: az Yvan Dutil és Stéphanie Dumas által kidolgozott hülyebiztos bitmap-ábécére támaszkodtak, amikor megfogalmazták a Tejútra küldött képeslapot. A nyelv minimalizálja a fordítási hibák lehetőségét, tömör, és ha felismerik, viszonylag érthetőnek is bizonyul, Jiang pedig ezen próbálja elmagyarázni a tízes számrendszer és a földi matematika alapjait, valamint az itteni időkoncepciót és azt is, hogy mikor adták fel az üzenetet a Földről. Az üzenetben rögzítik azt a frekvenciát is, amelyen válaszolni lehet az emberiségnek, és azt is, hogy pontosan hol vagyunk, ezért ismét előkerültek azok az aggályok, amelyek már az első űrüzenetnél is: ha van földönkívüli civilizáció, és csak úgy világgá kürtöljük, hogy hol vagyunk, nem fognak lerohanni minket?
Az emberi logika
Erről megoszlanak a vélemények: vannak, akik attól tartanak, hogy ha van egy fejlettebb civilizáció, mint az emberi, a gyarmatosítás (emberi) logikáját követve feltétlenül az igája alá fogja hajtani a Földet, mások szerint a pángalaktikus gégepukkasztó barátság lehetősége sem kizárt. Megint mások szerint az is elképzelhető, hogy vannak idegenek, tudnak is rólunk, de egyszerűen nem érdekli őket, hogy mi folyik itt, esetleg megfigyelőként, nem pedig gyarmatosítóként érkeznek a Földre, vagy legalábbis a bolygó közelébe.
Sheri Wells-Jensen, a Bowling Green Állami Egyetem angolprofesszora nem tart tőle, hogy nagy baj lenne az üzenetből: szerinte ugyan lehet vitázni arról, hogy pontosan mi legyen az üzenet tartalma, de ez nem jelenti azt, hogy az emberiségnek ne kellene kinyújtana kozmikus csápjait mások irányába, hátha barátságos csápfogást eredményez ez az ötlet. Az eddigi lassan ötven év után ráadásul felesleges abban bízni, hogy ha van egy ellenséges szándékú idegen faj, az ne tudna rólunk: épp eléggé világgá kürtöltük, hogy létezünk, a többi meg már a fogadó félen múlik.
Csomagkövetés
Aki akár válaszolhat is: a sci-fi tele van olyan történetekkel, ahol ez megtörtént, igaz, a legtöbbször nem lett jó vége (itt elég Fred Hoyle könyveire gondolni: a Fekete felhőben sem volt hibátlan a kommunikáció, az Androméda sem ígért sok jót, és a klasszikus Osszián küldetése sem épp az intergalaktikus vagy bolygóközi barátságról szólt).
De nem kell mindig rosszra gondolni: Jiang szerint az emberiség közös felelőssége, hogy milyen üzenetet küld az űrbe, és hogy egyáltalán küld-e valamit, viszont ha küld, akkor olyat kell megfogalmazni, amit talán meg is értenek. A metrikus vagy bármilyen földi mérőrendszer eleve ki van zárva, ahogy a nyelvek is marad a nullák és egyesek puritán nyelve, amit feltételezhetően bárki megért, aki eljutott arra a fejlettségi szintre, hogy egyáltalán fogni tudja az adást. Ez az entitás utána nyilván ki tudja bogozni azt is, hogy milyen más részei vannak még az üzenetnek. A kutatók semmit nem bíztak a véletlenre: miután az idő fogalma a Földön is egészen eltérő lehet, az ősrobbanástól számított (vagy becsült) időt rögzítik az elküldött üzeneten, így akármikor is érne célba a küldemény már ha egyáltalán célba fog érni valaha , a fogadó fél tudni fogja azt is, hogy a palackposta mióta bolyong az űrben."
A rádió volt anno a csúcs földi technológia nem is tudtak volna mást kitalálni, mert kvantum összefonódás még nem volt. A másik indok, hogy ezzel kontrollálni tudták, ha megközelítőleg fénysebességgel 1000 fényévről jön a rádiójel, akkor legalább ezer évvel fejlettebbek, tehát kuka...
Kinek, minek rádiózzanak, ha van real time kommunikáció kvantum-összefonódással?
Értelme nem sok van, mert túl lassú, nagy adóteljesítmény kell hozzá, még ha nem is hullám, hanem "lyukterjedés" tartalmazza az infót, stb, stb.
Egyedüli értelme a rádiózásnak csak az, ha nem ismert fajjal találkozol, és valami azonosítás kell, mert a QC alapértelmezetten csak pont-pont kapcsolatra jó, ergo a vevő "kulcs" nincs meg a másik félnek,
de oda optikai azonosítás is megfelelő lehet, rávillogsz valami kódot, és kész (rádióval az a baj, hogy nem biztos hogy van az adott hullámhosszra vevője).
Én egyáltalán nem lepődök meg a rádió csöndön, a fenti felsorolás teljesen jól indokolja, hogy miért nem használják.
Nos valószínűleg nem szegek meg titoktartást, hiszen ez pusztán fizika. A hullámterjedésnél megfigyelhető, hogy a hullámok gyengíthetik, akár ki is kiolthatják, vagy erősíthetik is egymást. A földönkívüli jelek keresésénél főleg a kiemelkedő, nagy teljesítményű amplitúdóval rendelkező jelek voltak vizsgálat alá téve. Volt rengeted ebből. Titkos műholdak, nagy magasságú titkos felderítő repülőgépek, visszaverődések, kvazárok, felrobbanó csillagok, stb. szerepeltek a fogott jelek indokaiban. Persze voltak máig feldolgozhatatlan jelek is...
Soha senki sem vizsgálta viszont az alapzaj (mert annak is van szintje) krátereit, mint kioltott hullám információkat... Pedig kevesebb energiával egyszerűbb a világmindenségben mindenhol nagyjából homogén (átlagolva meghatározható) alapzaj szintjébe innét is észlelhető krátereket vágni a hullámkioltással.
Ez bizonyíték lenne a fizikai ismeretek terén is létező földönkívüli IQ-ra.
Keith Cooper asztrofizikát tanult a Manchesteri Egyetemen, de később a kutatás helyett az ismeretterjesztést választotta, így került 2006-ban a legnagyobb brit csillagászati magazin, az Astronomy Now szerkesztőségébe, ahol azóta vezető szerzői és szerkesztői pozíciót foglal el. Az asztrofizika, a kozmológia és a bolygókutatás mellett leginkább a földön kívüli intelligencia keresésére irányuló interdiszciplináris tudományág, a SETI iránt érdeklődik, ennek történetéről és lehetőségeiről írt könyvet 2019-ben The Contact Paradox címmel.
Mit?
A számos tudományterületet magába foglaló SETI-ről kevesen tudnak olyan közérthetően beszélni, mint Cooper, így alig egyórás előadásában gyakorlatilag minden benne van, amit alapszinten tudni kell az idegen intelligencia felderítéséről. Hogy miért éppen rádiójelekkel igyekszünk felvenni a kapcsolatot a vélhetően sokkal fejlettebb technológiát használó civilizációval; hogy miért lényeges a Napnál is fényesebben ragyogó lézersugarak földi előállítása; hogy miért hasznos még mindig az idegen civilizációk számának meghatározására 1960-ban megalkotott Drake-formula; vagy hogy miként járulhat hozzá bárki a SETI-kutatásokhoz az interneten keresztül.
Cooper végigveszi a SETI összes fontos állomását az Ozma-tervtől a Hűha! jelen át a száz galaxist és egymillió csillagot vizsgáló Breakthrough Listen programig, érinti Carl Sagan Kapcsolat című művét, és arra is kitér, miben hasonlíthatnak az idegenek a mókusokhoz, vagy miért uralhatják delfinszerű lények az univerzumot.
Hol?
Cooper az 1799-ben, tudományos ismeretterjesztés céljából alapított, a legnevesebb tudósok itt tartott karácsonyi előadásairól is ismert londoni Royal Institutionben mutatta be könyvét és a SETI történetét 2019 végén, majd a teljes előadást nem sokkal később fel is töltötték az intézmény Youtube-oldalára." Why Have We Not Found Any Aliens? - with Keith Cooper
<Trabisnak válaszolni akartam, de most látom, hogy gyomlálva lett a hsz-e... :(>
most már ne is válaszolj. meg kell kövesselek, neked van igazad: a Hold valóban üreges.
egy most megjelent dokumentumfilm egyértelműen bizonyítja ezt:
"NASA is hiding stuff on a very high level because even the second-in-command doesn't know about it," Emmerich says. "It started with Apollo 11, where there was this two-minute radio silence. During that time, they saw light emanating from the moon's surface. That's when they first realized the moon was hollow." Roland Emmerich breaks down the epic new Moonfall trailer: What's behind the lunar mayhem?
Fehér ember... Jézus, Izrael, Édenkert, Ádám, Éva... Gondolja valaki, hogy Éva Norvégiában anyaszült meztelen, fügefalevéllel takart szemérmetesség mellett szedegette az almát a fáról?
Nade a MI érti, mert tudja, hogy az energiát Ő is valamiből veszi (eszi). Fehérje és ásványianyag tartályból, vagy szerves gomba bomladék elegyből, egykutya...
