Ebben a naplóban az aktuális napi évfordulókról emlékezhetünk meg. Lehet ez egy jelentős történelmi, politikai, kulturális, tudományos, sporttörténelmi, stb. esemény, egy neves személy születése, halála, vagy bármilyen esemény, mely jelentősen befolyásolta az illető pályáját, tevékenységét. Kérés: mindig csak az adott naphoz kapcsolódó évfordulókról írjunk! Egy hozzászóláson belül csak egy évfordulóról emlékezzünk meg! Ha valaki többről is szeretne, nyugodtan tegye meg, csak külön-külön hozzászólásban. Ha van a témához kapcsolódó kép, hanganyag, videó, akkor azt is lehet mellékelni, de ez nem kötelező.
Ma 200 éve, 1817. március 2.-n Nagyszalontán született a - szerintem - egyik legnagyobb költőnk, Arany János.
Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.
Ez alkalomból hallgassuk meg a talán legismertebb balladáját, a Walesi bárdok címűt, Bánffy György előadásában!
Ma 200 éve, 1815. június 18-án zajlott le a waterlooi csata, melyben I. Bonaparte Napóleon döntő vereséget szenvedett.
Ez volt Napóleon utolsó összecsapása. Az elbai száműzetéséből nemrégen hazatért Napóleon ismét elfoglalta Franciaország császári trónját. Száznapos uralma idején az európai hatalmak egyesített erővel támadtak rá a brit Wellington herceg és a porosz Blücher tábornagy vezetésével.
A francia haderő vereségéhez több szarvashiba járult hozzá. Ezeket elsősorban Napóleon követte el: a császár a poroszok üldözését sokáig halogatta, majd homályos parancsokat osztott ki, hol ide, hol oda rendelte az alakulatokat. A császár helyettese, a korábban legendás bátorságáról ismert Ney marsall ide-oda vetette a francia csapatokat, majd mikor a zűrzavar kialakult, önkontrollját vesztve, kapkodva és dühösen próbált rendet teremteni, hozzájárulva a katasztrófához. Maga Napóleon a csata előtt már beteg volt, megfázott és aranyere kínozta. Az 1812-es oroszországi események mind a császárt, mind Neyt alaposan kikezdték idegileg és mentálisan, ez pedig rányomta bélyegét korábbi képességeikre, és hozzájárult a csúfos bukáshoz.
A Waterloonál elszenvedett francia vereség után Napóleon visszatért Párizsba és bár a nép támogatta, de a kamarák nem, ezért lemondott, és még egy ideig Franciaországban maradt, majd megadta magát a briteknek. Az uralkodót végül Szent Ilona szigetére száműzték, ahol 1821-ben meghalt.
1886. április 14-én született Aradon. Édesapja Tóth András szobrász volt, édesanyja Molnár Eszter, egy aradi ács-segéd leánya. Az apa megszállottja volt Kossuth Lajos és a szabadságharc emlékének, élete folyamán több különböző város főterei számára készített Kossuth szobrokat, ennek köszönhetően a család eleinte jólétben élt.
A Nyugat értékelése szerint Ady Endre után a második legjelentősebb költő. Ezt az értékelést ma már túlzónak tarthatjuk, és inkább jelentős, de nem meghatározó érvényű költői pályáról beszélhetünk. Ennek oka pedig költői világképének rendkívüli homogenitása, egysíkúsága. Munkásságának filozófiaihátterében Schopenhauer áll, az ember kielégíthetetlen vágyaival, a fölfokozott magányérzettel, a tétovasággal és melankóliával. Mindez 1918-ig mint korjelenség, korélmény, némiképp kordivat jelentkezik. 1919 elején a történelmi események hatására rövid időre a nietzschei életöröm váltja fel, hogy aztán haláláig tartó nagy költői korszakában saját létélménnyé dolgozza át a lemondás és fájdalom schopenhaueri gondolatát. A világképnek megfelelően a meghatározó műfaj az elégia. A hangnem, a hangfekvés pedig a borongásé.
Ma 210 éve, 1805. április 2-án született Odenseben a leghíresebb dán költő és meseíró, Hans Christian Andersen.
Andersen apja szegény cipész volt, akinek 1816-os halála után a 11 éves fiú abbahagyta az iskolát, és otthon az összes beszerezhető színdarabot elolvasta, köztük Ludvig Holberg és William Shakespeare műveit. Utóbbi összes színművét kívülről megtanulta és fabábuival a maga készítette játékszínházban el is játszotta őket.
14 éves korában ment Koppenhágába, hogy ott a királyi színháznál zenész legyen. A színház igazgatósága és VI. Frigyes király támogatásával 1822–1828 között latin iskolába, majd egyetemre járt.
Sokat utazott Európában. Egyik alkalommal járt Magyarországon is, ahol többek közt bejárta a mohácsi csatateret.
Dán, német és görög legendákra, történelmi tényekre, a néphitre, valamint kora irodalmi mozgalmaira támaszkodott. Történetei a biedermeier kor legjelentősebb meséi, ma szinte a világ minden országában ismertek. Néhány a legismertebbekből: A kis gyufaáruslány,A császár új ruhája, A tűzszerszám,A rút kiskacsa,A kis hableány,A rendíthetetlen ólomkatona,A Hókirálynő.
A nagy meseírót idéző tiszteletadás az 1967 óta évről évre világszerte megünnepelt International Children's Book Day (Gyermekkönyvek Nemzetközi Napja vagy Nemzetközi Gyermekkönyv Nap), amelyet Andersen születése évfordulóján tartanak. Emlékét élteti a nevét viselő kitüntetés, a Hans Christian Andersen Award.
Ma 70 éve, 1945. április 1-én kezdődött a 82 napon át tartó okinavai csata.
Az amerikai vezetésű támadó hadművelet neve Operation Iceberg, mely hétnapos tüzérségi előkészítést követően 1945. április 1-jétől június végéig tartott.
A „Jéghegy” hadműveletben az Amerikai Hadsereg 10. hadseregének, mely eredetileg Tajvan bevételére lett létrehozva Hawaiin, négy hadosztálya került bevetésre: a 7., a 27., a 77. és a 96. és további két hadosztály, az 1. és a 6. a Tengerészgyalogságtól. Megszálló műveleteiket part menti, tengeri és légi támogatások segítették. A hadműveletben több hajó és katona vett részt mint a normandiai partraszállásban: a szigetet 1400 hajó, közülük 325 hadihajó vette körül, fedélzetükön 183 ezer emberrel. A 130 ezer fős japán helyőrség parancsnoka látván a nagyarányú csapatösszevonásokat a sziget körül, elvetette a partraszállás megakadályozását, inkább csapatainak nagy részét a sziget déli részén, megerősített állásokban vonta össze és szárazföldi összecsapásokra kényszerítette ellenfeleit.
A veszteségek nagyságát tekintve, mely az első világháború árokharcait idézi, a legmagasabb arányú volt a második világháború csendes-óceáni hadszínterén történtek között. Az okinavai kormányzat hivatalos számadatait forrásnak tekintve, Japán 77 166 katonát vesztett, akik mindegyike elesett vagy öngyilkosságot követett el, a szövetségesek vesztesége pedig 14 009 halottat tett ki (becslések szerint összesen több mint 65 000 fős veszteség a sebesültekkel együtt). A japánok oldalán negyvenezer okinavai kényszersorozott fiatal is részt vett a küzdelmekben. Ezzel egyidejűleg 149 193 fő helyi lakos esett áldozatul a vérontásnak, öltek meg japán katonák, vagy kényszerítették őket öngyilkosságra. A polgári áldozatok száma több mint egyharmada volt a lakosságnak. Összességében 240 000 emberéletet követelt a közel három hónapos öldöklés.
Ma 200 éve született Otto von Bismarck a Német Császárság első kancellárja
Otto Eduard Leopold von Bismarck (Schönhausen, 1815. április 15. –Friedrichsruh, 1898. július 30.) porosz családból származó államférfi, 1865-ben gróf(Graf), 1871-ben herceg(Fürst) lett, 1890-es lemondásakor megkapta a Lauenburg hercege (Herzog) nem örökíthető címet. 1862–1871 között Poroszország, majd 1871-től a német császárság miniszterelnöke(Reichskanzler). Sikerre vitte a harminckilenc német királyság, fejedelemség, városállam egyesítését. Ezt egymás közötti politikai-hatalmi ellentéteik helyett gazdasági érdekeik előtérbe helyezésével, közös vámunióval kezdte, és több regionális szövetség létrehozásával folytatta. A magát a németajkú területek vezetőjének tartó Ausztriát diplomáciai manőverekkel izolálta, majd 1866. július 3-án a Königgrätz melletti csatában megverte. A német egységet ellenző Franciaországot 1870–1871-ben háborúban győzték le a poroszok vezette német szövetségesek és Párizs elfoglalása után, 1871. január 18-án a versailles-i kastély tükörtermében kiadták a német császárságot alapító dekrétumot. Ezzel Poroszország királya I. Vilmos néven német birodalmi császár, Bismarck pedig a birodalom (Reich) első kancellárja lett, és maradt 1890-ig. Vezetésével a második német császárság egységes, gazdaságilag és katonailag erős nagyhatalom lett, ma is ható szociális, egészségbiztosítási és oktatási rendszerrel.
Bellnek szinte gyermekkorától haláláig voltak más találmányai, például már tizenegy éves korában feltalálta azt a gépet, amely tisztítja a búzát, ennek révén jutott hozzá egy feltaláló műhelyhez, a továbbiakban az optikai távközlés, az otthoni légkondicionálás terén voltak találmányai, ez utóbbi hozzájárult a légi közlekedési technológia (repüléstechnika) fejlődéséhez. Az utolsó szabadalmaztatott találmánya, amit 75 éves korában jelentett be, a leggyorsabb szárnyashajó volt, ami még ma is létezik.
Ma 145 éve, 1870. március 2-án avatták fel a Budavári Siklót, amely egy egy különleges vasút, Budapest I. kerületében a Budavári Palota megközelítésének egyik eszköze. 1987 óta az UNESCO Világörökség listájában is szerepel, mint Budapest Duna-parti látképének egyik meghatározó szelete. Európában ez volt a második ilyen jellegű szerkezet. Az első Lyonban működött és ez adta az ötletet.
A Széchenyi lánchíd budai hídfőjénél, az Alagút Duna-parti torkolata közelében van az alsó állomása, a felső pedig a budavári palota és a Sándor-palota között. A pálya hosszúsága 95 méter. Az alsó és felső állomás közti szintkülönbség 50 méter.
Az eredetileg gőzüzemű Siklót Széchenyi Ödönnek, Széchenyi István gróf fiának a kezdeményezésére építették 1868 és 1870 között.
A Sikló két kocsija inga jelleggel van összekötve. Miközben az egyik kocsi felfelé indul; a másik lefelé szállít utasokat. Kocsinként egyszerre 24 utast tud szállítani.
Wilhelm Furtwängler (Berlin, 1886. január 25. – Ebersteinburg, 1954.november 30.) német karmester és zeneszerző. Sokan a 20. század legnagyobb szimfonikus- és operakarmesterének tartják. Az 1930-as években Európa egyik vezető karmestere volt. A második világháború alatt is Németországban maradt. Bár sohasem volt a náci párt tagja, ennek a döntésének erkölcsi alapja halála óta folyamatosan vita tárgya. Számos muzsikus, kritikus és lemezgyűjtő a mai napig nagyra becsüli egyéni vezénylési stílusát, amit gyakran állítanak szembe a kor talán leghíresebb karmestere,Arturo Toscanini sokkal szabályosabb stílusával. Toscaninihez hasonlóan Furtwängler is számos későbbi karmesterre volt nagy hatással, és gyakran emlegetik akkor is, amikor előadói stílusukról beszélnek.
Ma 305 éve, 1710. január 23-án alapította meg I. Frigyes Ágost szász választófejedelem meisseni porcelángyárat, Európa első porcelánmanufaktúráját.
Johann Friedrich Böttger a 18. sz. elején azt ígérte Erős Ágost szász választófejedelemnek, hogy értéktelen anyagokból aranyat állít elő. Miután azonban ez neki sem sikerült, inkább egy sikeresebb feltalálóval, Ehrenfried Walther von Tschirnhaus-szal állt össze, hogy megfejtsék a porcelán előállításának titkát. S ez a kínaiak után sikerült is nekik: 1708 az európai porcelán születésének éve. Erős Ágost, mint megbízó,1710 –ben bejegyeztette az előállítás jogát s mindent megtett, hogy a páratlan módszer titokban maradjon.
Megalapították a Lengyel Királyság és a Szászországi Választófejedelemség Porcelán Manufaktúráját, amely egy századdal később már csak a szász udvaré volt, sőt azután átment a fejedelem tulajdonából az államéba.
Akkor választották védjegyükként a keresztezett kardokat. A kobaltkék, hagyma-mintás meisseni porcelán étkészletek, a virágos díszítésű színes szobrok, vázák, egyéb dísztárgyak hamarosan világszerte ismertté, keresetté váltak.
A Drezda közelében fekvő város annak idején az NDK-hoz tartozott, ott a VEB, az állami üzemek szokásos meghatározását viselte és sok kemény devizát eredményezett a kelet-német állam számára. 1991 óta Meisseni Állami Porcelán Manukfaktúra Kft.-nek hívják.
Bécsben tanult jogot és filozófiát, majd ugyanitt tisztviselőként kezdett el dolgozni. 1767-ben mint Bácska telepítési kormánybiztosa, betelepítette a néptelenné vált területeket,selyemgyárakat létesített, faluközösségeket szervezett. 1770 táján – elsőként a világon –beszélőgépeket szerkesztett, melyek a belenyomott levegőt az emberi hanghoz hasonló levegőrezgésekké alakították át. Az egyetlen megmaradt példány ma a müncheniDeutsches Museumban van. A beszédkeltő gép élethű, működő mása a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetében, a Magyar kísérleti beszédkutatás című állandó kiállításon tekinthető meg. Tanulmánya az emberi beszédről a modern megalapozója (Mechanismus der menschlichen Sprache nebst der Beschreibung seiner sprechenden Maschine. Wien, 1791.)
Újabb találmánya volt a gőzkondenzátorral tervezett gőzgép, amelyet a bécsi Stubentornál állítottak fel. Buda vízellátásának javítására vízemelőt tervezett két szivattyúval. A Duna partján fúrt kutakból a mai Várbazár helyén felállított lóhajtásos szivattyúk húzták fel a vizet. Kempelen megszerkesztette a gőzturbina ősét és 1788-ban benyújtotta találmányát II. József császárhoz.
Másik híres találmánya a sakkozógép, melyet1769-ben készített. A Török néven híressé vált gépben ugyan egy ember is el volt rejtve, de ez a találmány újszerűségéből keveset von le, hiszen az ember nem volt a közönség számára látható, hanem rafináltan elhelyezett tükrök és rések segítségével belülről tájékozódott. Ötvösként, költőként, íróként, és építészként is tevékenykedett (a budai vár egyes részeit ő építette újjá, ő tervezte a Várszínházat, a pozsonyi várban vízvezetékrendszert épített ki, és a schönbrunni szökőkutak is az ő alkotásai. Emellett nyomdai szedőládát, nyomtatógépet a vakok oktatásához és gőzgépet is készített.1772-ben írógépet készített Paradis Teréz, a vak bécsi zongoraművésznő részére.
Ma 95 éve, 1920. január 20-án született az olasz filmművészet egyik legnagyobb hatású rendezője, Federico Fellini.
A II. világháború után az olasz filmművészetben kibontakozott egy új irányzat, a neorealizmus. Ezen az úton elindulva találta meg Fellini saját, senkivel össze nem téveszthető stílusát: a szánalom, a megértés, az együttérzés még neorealista, a költői emelkedettség, a groteszk humor, a miszticizmus azonban már egy másik út. Az Országúton, az Édes élet, a 8 és 1/2 később a Fellini-Róma és az Amarcord új utat jelöltek ki a filmművészetben. Fellini filmjeiben a valóság, az emlékek és az álmok sajátos módon olvadnak eggyé. Művei az emberi kiszolgáltatottságot, képmutatást, ostobaságot és kisszerűséget szeretetteli, gyakran harsány humorral jelenítik meg. Talán nincs is még egy olyan rendező a filmvilágban, akinek alkotásai annyi személyes élményből és emlékből épülnének fel, mint Fellinié.
Kilencszer jelölték Oscar-díjra különböző filmjeit, s bár egyszer sem nyerte el, kb. fél évvel halála előtt 1993-ban megkapta az Életmű Oscart. A különböző filmfesztiválokon számos díjat nyert, így pl. a legrangosabbnak mondható Cannes-i fesztiválokon négyet is, de nyert díjat Moszkvában, Velencében és másutt is.
Az Országúton c. filmjében Giulietta Az Édes élet-ben Marcello
Masina - aki egyébként a felesége Mastroianni és Anita Ekberg
Még a Magyarországi Tanácsköztársaság kikiáltása előtt kapcsolatba került Kun Bélával. 1919-ben részt vett a proletármozgalomban. A kommün bukásakor felajánlotta Kunnak és családjának, lakjanak nála, ám végül ez nem történt meg.Börtönbe került, innen néhány hét múlva szabadult és Bécsbeemigrált, ahol a polgári radikális Bécsi Magyar Újság munkatársa lett és itt a kommunista irányt képviselte. 1925-ben kiutasították Ausztriából. Ekkor Párizsba ment, de innen is kitoloncolták, végül Berlinben telepedett le. 1927-től berlini tudósító. 1929-ben tagja lett a Német Proletárok Szövetsége lap szerkesztő bizottságának. 1933-ban Moszkvába ment, ahol az Új Hang című folyóirat szerkesztője lett 1938-tól. 1945-ben hazatért és munkatársa lett a Szabad Nép, Új Szó, Szabadság, Világosság című lapoknak. 1950-1953 között főszerkesztője volt a Ludas Matyi című szatirikus hetilapnak.
Ma 140 éve, 1875. január 5-én volt a megnyitó díszelőadása a világ egyik legnagyobb operaházának, a párizsi Palais Garnier-nek.
Építését még 1860-ban III. Napóleon rendelte el. Az épület 1862-1875 között Charles Garnier építész tervei alapján készült. A hatalmas épület 11000 m²-en fekszik, 2200 néző befogadására alkalmas.Kívül és belül gazdagon díszített frízekkel, oszlopokkal, szobrokkal, kárpitokkal, arannyal, nimfákkal, angyalokkal. A mennyezetet egy több, mint 6 tonnás csodálatos csillár, valamint Chagall modern freskója díszíti. A színház bejáratánál az oszlopok között híres zeneszerzők, mint Mozart, Rossini, Auber, Beethoven, Meyerbeer, Philippe Quinault bronzból készült mellszobrai láthatók.A megnyitón Halévy A zsidónő, Auber A portici néma, Rossini Tell Vilmos és Meyerbeer Hugenották c. műveinek egy-egy részletét játszották neves közéleti személyiségek előtt. Egyébként ez az épület a képzeletbeli helyszíne az Operaház Fantomja című musicalnek.
Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja. Közel ezer verset írt rövid élete alatt, ebből körülbelül nyolcszázötven maradt az utókorra.
A tanulást 18 éves korában abbahagyva színész lett és közben verseket kezdett írni. 1844-től Pesten élt. Amikor 1846-tól baráti körével irodalmi társaságot próbált szervezni, már országos hírű költő volt. Kevés olyan költő van a világirodalomban, akinél az élet és költészet olyan tökéletes egységet alkotott, mint nála. A „márciusi ifjak” egyik vezetőjeként részt vett az 1848.március 15-i forradalomban, amelynek a szimbólumává vált. A 26 éves költő ezután a szabadságharc küzdelmeiben is részt vett. A történészek mai álláspontja szerint 1849. július 31-én esett el a segesvári csatát követő fejvesztett menekülés közben, az üldöző kozák ulánusok által elkövetett mészárlásban.
A magyar romantika kiteljesítője és koráig még ismeretlen témákat honosított meg a magyar költészetben: nála jelent meg először a családi líra, szerelmi költeményeiben a hitvesi, házastársi szerelem ábrázolása, tájköltészetében pedig a „puszta”, a magyar Alföld méltó rajza. Ő írt először verseiben a „világszabadságról” és általa teljesen új hang szólalt meg a magyar irodalomban. Közérthetően, egyszerűen szólt mindenkihez, hiszen a nép nyelvét beemelte az irodalomba és a versek külső formája helyett a gondolatot állította középpontba.
Ma 360 éve, 1654. december 27-én született a svájci matematikus, Jakob Bernoulli (1654-1705).
Munkássága során jelentős mértékben hozzájárult a valószínűségelmélet kifejlesztéséhez (lásd. Bernoulli-féle eloszlás), valamint a valószínűség-számításhoz és a potenciálsorok vizsgálatához. Továbbá testvérével, Johann Bernoullival átdolgozta és népszerűsítette a Leibniz-féle infinitezimális számítást.
1686-tól alkalmazta a teljes indukciót, a Bernoulli-számok segítségével vizsgálta a fontos potenciálsorokat és megalapította a valószínűségelméletet. 1687-ben a bázeli egyetem matematika professzorának nevezték ki és fiatal testvérével (egyben tanítványával), Johannal elkezdte a Leibniz-i infinitezimális számítást átdolgozni és alkalmazni. A két testvér alkalmazta először ezt az új kalkulust, anélkül, hogy Leibniz ismeretségi köréhez tartoztak volna.
1689-ig közzétette a potenciálsorral és valószínűség-számítással kapcsolatos jelentős munkáit, többek között a nagy számok törvényét. 1690-es évek elején elsősorban a valószínűség-számítás területén dolgozott, ahol a differenciál-egyenleteket és a fontos görbéket vizsgálta.
Bernoulli egyik kedvenc játékszere a logaritmikus spirál volt, amelyet mélyrehatóan tanulmányozott. Az elbeszélések szerint Bernoulli azt kívánta, hogy egy ilyen spirál legyen a sírkövén. Ehelyett a megbízott kőfaragó Bernoulli halála után egy arkhimédészi spirált készített (feltehetően tudatlanságból vagy a munka megspórolása miatt) a sírkőre. Ez a mai napig megtekinthető a baseli kolostor keresztfolyosóján.
Egy nautilusz házának metszete, Jakob Bernoulli sírköve,
Déry Istvánné, Széppataki Róza (született:Schenbach Rozália, Jászberény, 1793.december 23. – Miskolc, 1872. szeptember 29.) az első magyar opera-énekesnő, a vándorszínészet korának legnépszerűbb színésznője. Legnagyobb sikereit énekesszubrettként aratta.
Déry Istvánné, Széppataki Róza, a magyar színjátszás kezdeti korszakának legnevesebb színésznője volt. Déryné olyan gyakori vendég volt Erdélyben, hogy tulajdonképpen erdélyi színésznőnek tekinthetjük. Édesanyja Pesten, Rothkrepf belvárosi kántornál helyezte el, hogy német nyelvet tanulhasson, itt került kapcsolatba a színészettel.
1837-től PestenSchöfft József Károly tanítványa volt, majd 1840-ben Leopold Kupelwieser osztályában a bécsi képzőművészeti akadémia hallgatója lett. 1843-ban Ferdinand Georg Waldmüller magániskolájába iratkozott át. Bécsben élt, de a pesti közönség körében is népszerű volt. Az udvar és a bécsi arisztokrácia kedvelt és keresett festője volt, de tőzsdespekulációk következtében elvesztette így szerzett vagyonát, ezért 1861-ben Pestre költözött. A festészettel felhagyott és Doctor Albert festőművésszel társulva fényképészeti műtermet nyitott. Újra jelentős vagyonra tett szert, de végül a fényképészettel is felhagyott. Kibérelte a budaiSzép Juhászné vendéglőt, melyet élete végéig vezetett.
Korán magára vonta a figyelmet, elsősorban arcképeivel és biedermeierstílusú, ma már esetenként édeskésnek ható életképeivel. Arcképei iránt a fényképezés terjedésével csökkent az érdeklődés. Számos képe van műgyűjtők, illetve a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában.
Ma 135 éve, 1879. december 20-án mutatta be a nyilvánosság előtt Thomas Alva Edison (1847-1921) az izzólámpát.
Edisonon és Joseph Wilson Swanen kívül még 22 feltalálót említenek meg az izzólámpával kapcsolatban, de Edisonnak sikerült először megfelelő izzítható anyagot találnia, elegendően nagy vákuumot elérnie, valamint az ő izzólámpái - nagy ellenállásuk miatt - gazdaságosan üzemeltethetők voltak a központosított (akkor még egyenáramú) elektromos hálózatról, amit szintén ő dolgozott ki.
Edison 1878-ban komoly fejlesztésbe kezdett, hogy megalkossa a gyakorlatban is használható izzólámpát. A fém izzószálakkal való kísérletezgetés után visszatért a szénszálas izzók fejlesztéséhez. Az első sikeres kísérlet 1879. október 22-én volt, izzója 13,5 órán át működött. Edison továbbfejlesztette lámpáit és 1879. november 4-én bejegyeztette szabadalmát. Bár a szabadalom sok szénszál-előállítási módot írt le, beleértve a papírból, pamutból és fából készítetteket is, néhány hónappal a bejegyzés után Edison és csapata felfedezte, hogy a bambuszból készített izzószállal akár 1200 üzemórát is el lehet érni.
A nagy nyilvánosság előtti bemutató végül a fent jelzett napon a New Jersey-beli Menlo Parkban történt meg, innen ered a "Menlo Parki varázsló" jelző.
Ma 50 éve, 1964. december 10-én adták át a Nobel-békedíjat az amerikai baptista tiszteletesnek, polgárjogi harcosnak, politikai aktivistának, az afroamerikai polgárjogi mozgalom egyik vezető személyiségének,
Martin Luther King, Jr.-nek (1929.–1968.)
King célja a fehérek és feketék között fennálló jogi egyenlőtlenség és a feketékkel szembeni faji megkülönböztetés megszüntetése volt. Beszédeiben, nyilatkozataiban és tetteiben mindig az erőszakmentességet hirdette, céljai eléréséért a polgári engedetlenség módszerét is alkalmazta. 1963. augusztus 28-án a Washingtoni Menetelés során megtartott "Van egy álmom…" (I have a dream...) kezdetű beszéde óriási nyilvánosságot hozott a polgárjogi mozgalomnak, Kinget pedig a történelem egyik legnagyobb szónokává emelte. Martin Luther King 1968. április 4-én Memphisben merénylet áldozata lett, lelőtték.
1964-ben ő lett a legfiatalabb férfi, aki elnyerte a Nobel-békedíjat.
Ma 55 éve, 1959. december 1-én nyitották meg aláírásra azt az alapszerződést, melynek közismert elnevezése Antarktisz-egyezmény és ami 1961. június 23-án lépett hatályba.
Az eredeti aláíró felek közé az az 1957-58-as Nemzetközi Geofizikai Évben aktív 12 ország tartozott, akik elfogadták az Amerikai Egyesült Államok meghívását a megállapodásról folytatott konferenciára. Ezeknek az országoknak jelentős érdekeltsége fűződött az Antarktiszhoz. Az országok: az Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Ausztrália, Belgium, Chile, a Dél-afrikai Köztársaság, az Egyesült Királyság, Franciaország, Japán, Norvégia, a Szovjetunió, és Új-Zéland. Az aláírók összesen több mint 50 antarktiszi kutatóállomást létesítettek a nemzetközi geofizikai évre. Az egyezmény a tudományos együttműködés diplomáciai kifejezése volt.
Néhány cikkely az egyezményből:
1. cikkely – a terület kizárólag békés célokra vehető igénybe, katonai tevékenység, például fegyverek tesztelése tilos, azonban tudományos kutatásra és bármilyen más békés célra katonai személyzet és eszközök felhasználhatók;
3. cikkely – az Egyesült Nemzetek Szervezetével és más nemzetközi szervezetekkel együttműködve, az információ és személyzet szabad cseréje;
4. cikkely – az egyezmény nem ismer el, nem vitat, és nem alapoz meg területi igényeket; az egyezmény hatálya alatt új igény nem juthat érvényre;
5. cikkely – megtiltja a nukleáris robbantásokat és radioaktív hulladékok elhelyezését;
Az egyezmény fő célja, hogy biztosítsa, hogy az Antarktisz területét az egész emberiség érdekében mindig is kizárólag békés célokra használják, és ne váljon nemzetközi viszály helyszínévé vagy tárgyává. Az egyezmény megtilt mindenféle katonai természetű tevékenységet, de nem tiltja a katonai személyzet jelenlétét.
Jelenleg 47 állam tagja az egyezménynek. Magyarország - a volt szocialista táborból ötödikként (nem ideszámolva a Szojetuniót, hiszen ők az első 12-ben már benne voltak) - 1984. 01. 27-én csatlakozott.
William Blake (London, 1757. november 28. – London, 1827. augusztus 12.)angol költő, festő, grafikus és nyomdász. Az angol romantikus költészet általános jegyeinek csaknem mindegyike megtalálható Blake költészetében, anélkül, hogy példátlan eredetisége csorbulna. Blake saját korában teljesen elszigetelten élt, nem ismerték, mint költőt, csak mint rézmetszőt tartották számon, költészete jelentőségének felismerése majdnem egy évszázadig váratott magára, a XX. századbanfedezték fel, s ekkor került az őt megillető helyére az angol és a világirodalomtörténetében és kezdődött meg költészetének és festői, grafikai munkásságának mind a mai napig tartó legendás utóélete.
Egy porszem világot jelent S egy szál vadvirág az eget, Fogd föl tenyeredben a végtelent S egy percben élj évezredet.
