Sokat gondolkodtam hogy megnyissam -e ezt a fórumot. Sok éven keresztül jó időnként nagyon jó véleményem volt a magyarokról történelméről annak magyarázatairól, kulturájáról, sportjáról, filmjeiről, vicceiről (amiért néhányan hazajártak amerikából), ételeiről stb.
Ma már úgy látom hogy egyre többen vannak olyanok akiknek azt mondják üljön le hanyattfekszik vazelinnel vagy annélkül élvező hangokat hallat s közben pislog körbe hogy mentse meg valaki (Saját magától) Várható hogy a témára elsőnek a fideszes hiénák ugranak, de az is lehet hogy letiltják. De hát megpróbálom. Várom a véleményeket.
Nagy Feró a bejáratnál demonstráló tüntető kérdésére, hogy "Milyen Orbán seggét nyalni?" azt válaszolta: "Imádom a seggét".
Bayer Zsolt többszörös állami díjas publicista is nem hazudtolta meg magát, mert amikor megkapta a kormanyellenes tüntetőtöl, hogy miért nyalja ennek a rezsimnek a seggét, annyit válaszolt: "Anyád!"
"Francesco Massaro velencei titkár létezéséről forrás nemigen van. Ez természetesen nem zárja ki létét, de azért mégis elgondolkoztató…"
Annyit pontosítanék, hogy Francesco Massaro velencei titkár valós személy volt.
Amiket viszont összehordott a magyarok jellemzéséről - persze nem tagadva azt, hogy felmenőink sem voltak hibátlanok - az a már a vázolt okok miatt igencsak megkérdőjelezhető... ;)
De, mielőtt a forrásod után nagy mellénnyel előadod, hogy milyen kapzsi, csaló, tolvaj és utolsó nemzet a magyar, stb. blablabla, talán nem ártott volna a forrásod írójának, és neked is, egy kis tájékozódás a történelemben.
Ugyanis, amit ez a velencei követ összehordott rólunk, az inkább rájuk volt igaz! Mert ha volt kapzsi, csaló, tolvaj, nyerészkedő, jellemtelen, gerinctelen fajta, azok többek között az itáliai kereskedő városok voltak így a velenceiek is, akik a nyerészkedés és a mérhetetlen kapzsiságuk, vagyonéhségük miatt még egymással is háborúztak, játszották ki egymást, stb.
Illene tudni, hogy Velence pl. többször megtámadta a Magyarországhoz tartozó dalmát városokat, azaz tulajdonképpen Magyarországot. De ha azt nézzük, akkor Velencének "köszönhetjük" azt is hogy elesett Bizánc és így szinte akadálytalanul nyomulhattak ellenünk a törökök. Ugyanis a "derék" és nagyon "keresztény" velenceiek a IV. keresztes-hadjárat idején (1204) elvállalták a keresztesek szállítását, és mit ad Isten, először a megyar fennhatóság alatt lévő Zárát (ma Zadar) támadták meg és fosztották ki teljesen. Aztán tovább hajókázva szintén csak csupa "keresztényi szeretetből" a kereszteshadakkal Bizáncot támadták meg. Ezúttal a városban dúló kegyetlenkedések és fosztogatások oly nagymérvűek voltak, hogy Bizánc ezt már sohasem tudja kiheverni, sohasem lesz korábbi önmaga, és a birodalom hanyatlik, majd a törökök prédája lesz.
Aztán ott van a "legkeresztényibb francia király" (I. Ferenc) esete is, aki megalapítja a cognaci-ligát, amiben tagként – ismét csak, mit ad Isten – az Oszmán Birodalom mellett a velenceiek is ott vannak (továbbá Genova, Miláno, Firenze, és a Vatikán (!) is). És az oszmánokkal ápolt baráti viszony nagyon is "gyümölcsöző", mert sikerült szövetkezniük velük a földközi tengeri spanyol flotta ellen, valamint a Habsburgok hátországa, Magyarország meggyengítésére. Nem mellesleg a "keresztény" franciák még azt is elérték 1535-ben, hogy a francia kereskedelmi hajól szabadon közlekedhettek a török vizeken, amivel komoly kereskedelmi előnyökhöz jutottak.
De szólhatnánk a Fuggerekről is, akik, miután 1525-ben elvesztették a magyarországi bányáikat, gazdasági blokádot hirdetnek Magyarország ellen. Még Ferdinánd császárt is képesek voltak befolyásolni, hogy ne küldjön katonai segítséget Magyarországra a török ellen, és még sorolhatnánk...
Úgyhogy nem kéne ezt az egyértelműen rosszindulatú, rólunk alkotott nyugati süketeléseket erőltetni és különösen úgy beállítani, mint sziklaszilárd tényeket, mert már akkor is mindent az érdek és a politika irányított...
Na most, utána néztem ennek a Francesco Massaronak, és a neve után az 1523-as év áll, ami nem éppen Mátyás korabeli...
Meg hát ezek a "tapasztalatokon" nyugvó egyéni véleményeket eléggé gyanakvóan és kritikusan kell kezelnünk, mert egyáltalán nem biztos, hogy a valóságot adják vissza. Különösen így van ez a kalmár szellemű velenceiekkel kapcsolatban...
Itt van egy kritika, nem az én véleményem, de nagyjából egyetértek vele...
"Először is FORRÁSKRITIKA!
Francesco Massaro velencei titkár létezéséről forrás nemigen van. Ez természetesen nem zárja ki létét, de azért mégis elgondolkoztató…
Másodszor a klasszikus római-latin mondást is fel kell tenni:
“Qui prodest” = “Kinek az érdeke?”
(Ez a velenceiekre vonatkozik.)
Akkor megpróbálom röviden felvázolni a "drága" velenceieket!!: Szerintem meg a velencei kalmárok voltak az IGAZÁN KAPZSIK, akik anno kifosztották Bizáncot (1202-1204) hazug álszent, képmutató módon, ugyanis megtévesztett kereszteseket felhasználva kikötöttek Konstantinápolyba és azt hazudták a katonáknak, hogy ez már a Szentföld és az Ortodox KERESZTÉNY (!!!!) testvéreket úgy állították be nekik, mintha muszlimok lennének és ennek az volt a következménye, hogy HALOMRA ÖLTEK MINDENKIT és Konstantinápolyt meg KIFOSZTOTTÁK!!!!! A mai napig meg lehet nézni ezért van tele a velencei múzeum bizánci eredetű kincsek ezreivel!!!!!
Képesek voltak az Oszmánokkal is egyeszkedni, hogy minnél többet nyerészkedjenek, hátbaszúrtak minket az Oszmánok elleni védekezésben, amikor a Keresztény Európát védeni kellett volna és ölre mentek Genova ellen további tengeri kereskedelmi kikötőkért. Raguza és a Dalmát tengerpart is csak a kereskedelem miatt kellett nekik, egyébként meg abszolút NEM érdekelte őket, hogy hány keresztény hal meg, de a PR-jukat azt nagyon jól felépítették! 1572-es lepantói csata is CSAK A PÉNZ miatt volt! Abszolút NEM érdekelte őket hányan szenvednek a megszállt Oszmán-Török területeken. Sőt élénken kereskedtek az oszmánokkal és rengeteg rabszolgát adtak-vettek ugyanúgy tőlük is!!!
Képmutatóbb nem sok volt náluk, vetekedtek az AKKORI (Hangsúlyozom, hogy az akkori!) Vatikánnal! A velencei Dozsékat és ám blokk a velenceieket egyes egyedül CSAK a pénz érdekelte!!!
Ezek az idézetek kiragadottak és ráadásul, az akkori Oszmán-Török ellenes egész Európára kiterjedő Magyar királyság/Magyarország védelmére felhívott pápai kiálltványok idején íródtak!
Pont azért írtak ilyen aljas módon a magyarokról, mert ezek a velencei követek nem akartak pénzt adni a magyaroknak az oszmánellenes védekezésre. Illetve szándékosan a legrosszabb fényben tűntették fel a magyarokat, hogy a Dozse ne adjon semmit sem. Mint ahogy NEM is adtak semmi pénzt sem a védekezésre, de a nagy keresztény duma az megvolt, úgy, ahogy a Vatikánban is, meg ahogy az akkori Európában is csak szöveg szintjén segítettek!!
Szóval a KÉPMUTATÓ, KAPZSI (ŐK VALÓBAN AZOK VOLTAK!!!) velenceieknek NEM sok mindent szabad elhinni!!!!!
Forráskritika!!!!!!!!!!
U.I.: EZÉRT UTÁLOM A LEGTÖBB TUDOMÁNYOSNAK TETSZŐ, DE VALÓJÁBAN TUDOMÁNYTALAN/ÁLTUDOMÁNYOS OLDALAKAT. ITT EGY TELJESEN TÖRTÉNELMIETLEN, AHISZTORIKUS MEGKÖZELÍTÉST LÁTHATUNK!!!!
TIPIKUS: KIRAGADUNK EGY-EGY SZÖVEGET ÉS AZ ADOTT KORRÓL, MEG A KÖRÜLMÉNYEKRŐL NEM ÍRUNK, NEM BESZÉLÜNK!!!!!"
Francesco Massaro velencei titkár a következőképpen összegezte a Mátyás korabeli Magyarországon szerzett utazási tapasztalatait:
A magyarok általában a világ legrosszabb fajtája. Nem szeretnek és nem becsülnek egyetlen nemzetet sem a világon, és egymást sem szeretik. Mindenki a maga kényelmére gondol, lopják a közt, és kevesen törődnek vele. Egymás között olyan titkos gyűlöletet és ellenségeskedést táplálnak, hogy szinte hihetetlen. Ennek ellenére mindennap felváltva együtt esznek, és testvéreknek hinné őket az ember. Nincs semmi engedelmesség közöttük, büszkék és arrogánsak, s nem tudnak sem uralkodni, sem kormányozni, és tanácsot sem fogadnak el olyantól, aki ért hozzá. Mindig dicsekednek saját dolgaikkal, azonnal készek bármit megfogadni, de igen késedelmesek a végrehajtásban. Kevés dologgal foglalkoznak, kivéve a dőzsölést és a köz meglopását. Ebben nagyon serények.
Valamikor régen szerettem magyarnak lenni s inkább büszke is voltam rá.
Azóta rájöttem hogy általában egyes emberek miatt (tudós, feltalálók, nobel dijjasok, írók, költők, sportolók stb), de közben nem figyeltem az átlagra.
Arra akire amerikában azt mondják hogy utánnad lép be a forgóajtón de előtted lép ki.
Aki miatt kiirták néhány nyugati városban hogy: Ne lopj magyar. (Nem román, orosz, lengyel, bolgár, szlovák stb)
Akik miatt azt mondták magyaroszágról hogy európa bankogja s esetleg úszónőket taróztattak fel a repülőtéren alapos vizsgálatra.
A Kádár rendszer jelentős életszinvonal javulást hozott széles rétegek számára, de ez valahogy a fejekbe nem ment át s nem indult be
az a sokat emlegetett polgárosodás.
S most azok dóntenek jövőt érintő kérdésekben akik erre valahogy nincsenek felkészülve, vagy félnek vagy ide sodorja őket a kiszolgátatottság.
Tisztelt Gyurcsany ferenc! Tisztelt Orban viktor! En egy magyar no vagyok . En ha a ciganyokat olik akkor is Magyar Vagyok , Ha a zsidokat olik en akkor is magyar vagyok, es ha a magyarokat olik en akkor is magyar vagyok. En Magyarnak szulettem, es Ha meghalok Magyarkent halok meg Az en oseim hunok es,magyarok.
Körülbelüli száztíz-száztizenöt év múlva, egy szép nyári napon, soron kívül megkondítják majd az ország összes harangjait.
Sokan rá se hederítenek, pedig az a csengés-bongás nagy változások hírnöke lesz! Addigra Visegrádon újjáépül az egykori királyi palota, sosem látott pompával, óriási termekkel, függőkertekkel. Az avatási ünnepségen - azt jelzi majd a harangkongás - néhány aggastyánnak könnybe lábad a szeme.
Valóban, az lesz az a perc, az a nagy és régen esedékes perc, amikor véget ér az ezeréves pechszéria. Visegrád akkor már nem ennek a csöpp kis országnak lesz a székhelye, hanem a Dunai Magyar Köztársaságnak, melynek négy vagy öt tenger mossa partjait. „Dunainak” azért fogják hívni a köztársaságot, nehogy összekeverjék egy másikkal, az Alsórajnai Magyar Köztársasággal.
Ez utóbbit akkor se magyarok lakják majd, hanem kopott öltözékű, elnyűtt alsórajnaiak, akik csak kabalából vették föl a magyar nevet. Le se lehet írni, milyen jó dolog lesz akkor magyarnak lenni!
Elég talán annyit mondani, hogy a „magyar” szó - potom száztizenöt év alatt - igévé változik, mely addigra minden élő nyelvbe felszívódik, méghozzá kellemes jelentéstartalommal. „Magyarni” franciául például annyit tesz majd: magamat jól leszopni. Spanyolul: utcán pénzt találni, érte lehajolni; katalán nyelvjárásban: „Könnyedén hajolgatok, amióta kínzó derékzsábámból kigyógyultam.” És ha valaki Londonban így szól: I am going magyarni (vagyis szó szerint: megyek magyarni), ez azt jelenti: „Ahhoz az isteni nőhöz, akit ott látsz, most odamegyek, megszólítom, belekarolok, hazaviszem és...” (Itt egy csúnya szó következik.)
Más példa: „Én magyarok, te magyarsz, ő magyarik” (mert ikes lesz az ige) hét civilizált nyelven (norvégül, görögül, bolgárul, baszk nyelven stb.) azt jelenti majd: „Ropogós kacsasültet eszem (eszel, eszik), idei uborkasalátával, miközben Yehudi Menuhin a »Csak egy kislány«-t húzza a fülembe.” Továbbá: „Anyuka, mehetek magyarni? - Magyarhatsz!” - lettül azt jelenti, hogy egy kisfiú elkéredzkedik moziba, s az édesanyja, némi habozás után, elengedi, pedig a filmet csak tizennyolc éven felüliek látogathatják.
De hagyjuk a külföldet! Itthon is sok mindent másként hívnak majd. Például a „vanília” helyett, mely idegen szó, a „háború” megy át a köztudatba, minthogy régi jelentését amúgy is elvesztette. A visegrádi cukrászdában tehát a fagylaltospult fölött ez lesz kiírva:
