Ebben a forumban olyanok erdeklodeset varom akiknek ez a tema erdekes. Gyerekkorunk ota haljuk a legendat a torteneteket de igazan soha senki nem probalta ossze rakni a kepet vagy egy ilyen jellegu kutatast folytatni Magyarorszagon.
"...Tari László 1930-as évekbeli gyűjtéseiből derül ki, hogy a csongrádi halászok a saját identitásukba is beleépítették azt, hogy ők Attila sírjának őrzői. Azt is mesélték a halászok, hogy időnként megjelent nekik egy táltos a Tisza-parton, aki megkérdezi őket, érintetlen-e még a sír, de a helyi mesevilágban is nagyon élénken él Attila fejedelem emléke."
"Ahány Tisza-parti település van az országban, szinte mind magáénak tudja a híres hun fejedelem sírját. Csongrádon különösen erős ez a hit, a helyi mesevilágban és a halászok mondáiban is gyakran előfordul a folyómederbe temetett uralkodó sírja. Több mint ezerötszáz év távlatából már szinte lehetetlen igazságot tenni, különösen úgy, hogy Attila sírjának történetében több a mondai elem, mint a valóságos."
- Szeged környéke: Nem valószínű. Eléggé mocsaras vidék volt akkoriban, nem igazán alkalmas székhelynek. Amúgy egy Jordanes nevű 6. századi történetíró tette ide, de ő is másra hivatkozott. Viszont nagyon szép temetést írt le, arany-, ezüst- és vaskoporsó, folyóelterelés, meg szemtanúk legyilkolása, stb; kevésbé eukonform.
- Tápiószentmárton: Szájhagyomány alapján, és valóban, vannak itt érdekes leletek, innen van az a bizonyos híres szkíta szarvas is, illetve régészek találtak itt szinte minden korból dolgokat. Tény, jó helyen van, lehetett fejedelmi székhely is akár. Csak hát itt fapalotát sejtenek mint székhely, nos, annak maradványait megtalálni jó móka lehet.
- Óbuda (vagy Pilis): Itt a kulcs ismét az lenne, hogy hol van Attila székhelye, Sicambria, és van, aki a mai Óbuda (vagy Pilis) környékére teszi ezt. Akkoriban a Duna nem ott volt, ahol most, végül is a folyó mellékágába temetés itt megvalósulhatott, ráadásul mivel Árpád sírját is itt keresik (hiszen Árpád megtalálta Attila városát a hagyomány szerint), akár két legyet üthetünk egy csapásra. Viszont itt az egész rész durván át van rendezve, szóval kérdés, maradt-e egyáltalán nyoma ennek az egésznek.
- Váli völgy-Fehérvár: Ennek elméletét lentebb leírták.
Én Óbudára szavazok, mivel egyrészt Attila nem volt olyan hú de nagy városalapító, és szerintem valamelyik római város helyén lehetett a székhelye (itt már nem kellett sokat építkezni), másrészt itt stimmelne ez a folyómedres dolog is. De ez ugyanúgy fikció, mint az összes többi :-)
Azt tisztázni kellene, miért is írsz ékezet nélkül? Te hivatkozol a magyar érdeklődésre, oszt írni sem tudsz helyesen?
Az ilyen, aki nem tiszteli a magyar fórumozókat, aki nem veszi a fáradságot, hogy egy kattintással átálljon ékezetes billentyűre, az simán hazaáruló náci. És még te mered megkérdezni, hol van Attila sírja?
Ezekután már nem is vagyok kiváncsi az olvashatatlan zagyvaságodra.
"Különféle leírások szerint a 400-453 között élt hun király egy ideig a mai Tápiószentmárton területén egy fából és kőből épült palotában lakott, s az is vélelmezhető, hogy a közelben temették el."
"Keveaszó (Cuwe azoa, Keueozou), később Keazó, mai kiejtéssel Kajászó azaz Kevevölgy. Eredetileg annak a széles és hosszu völgynek a neve Fejér vmegyében, melyet ma Váli-völgynek neveznek s aztán a Baracskához tartozó mai Szt. Iván pusztának a középkori neve, mig napjainkban a Kajászó név csupán a Szent Péter egyházáról elnevezett község előnevében maradt meg. Hunn mondáink egyik legemlékezetesebb helye K., itt volt a hunn fejdelmek temetője."
Thuróczi írja: A Tárnok völgynél tartatott ütközetben a hunnok kapitánya Keve elesett, scytha szokás szerint az országút mellett eltemettetett, emlékül kőoszlopot állítottak azon helyre, melyet Keveházának neveztek. Időjártával Koázo, azaz Kajászó neve lett. Azután Kis-Mórnál volt ütközetben elestek a hunnok közül Béla, Keme és Kadika kapitányok, kiket ugyanazon helyre temettek, a hol Keve síroszlopa volt. 401. évben Attila lett a hunnusok királya és Sicambriában (Ó-Buda) lakott (Cap. XXII), midőn házastársul vette a baktriai király leányát Mikolt, a lakodalom ideje alatt háló szobájában azon új nő mellett orra vére eleredvén, meghalt s azon helyre temettetett, ahol Keve, Kadika sirhalma volt, stb. Bonfinius írja: Attila eltemettetett azon helyen, hová azelőtt Béla és a többi scytha vezérek temettettek. Heltai írja: Attila megfult Kr. sz. u. 445. évben, a Scythiából való kijövetel után 72 esztendővel, és herczegségének 44-ik évében; eltemették a többi kapitányok sírjába ahol emlékoszlopot emeltek stb. Pethö Gergely írja: hogy Keve vezér a harczban elesett Potentiánál és eltemettetett a nagy járt út mellett s nevezték azon helyet Keveházának, máskép Keázonak, a Tárnok völgyénél; úgy oda temették Béla, Keme, Kadika vezéreket is, kik a további ütközetben elestek, utóbb Attilát is Keveházán temették el. Attila sírhelyét jővén keresni, hogy ezt feltalálhassuk, az előtte élt kapitányok temetkezés-helyeire kell áttérnünk. Krónikáink általában azt írják, hogy Keme, Béla, és Kadocsa hun vezérek a rómaiakkal Tárnok völgyében Kr. sz. u. 377. évben megütközvén, itt harczban estek el és föllelt tetemeik szittya szokásként az országút mellett temettettek el, fölöttük oszlop emeltetvén.
A hun kiraly legendaja ismert minden magyar elott. Azokat a forumosokat keresem akik szinten erdekeltek ebben a temaban es kivancsiak kulonfele elmeletekre tortenetekre ezzel kapcsolatba.
