A hatti nép kialakulásától a birodalom összeomlásán át a pontuszi expanzióig, avagy miért nevezték őket a legidősebb, egyszersmind a legfiatalabb népnek az ókorban?
A hurri nyelv nem szemita. Az urartui nyelvvel áll rokonságban. Egyes nyelvészek szerint a hurri - urartui nyelvcsoport az északkelet-kaukázusi nyelvcsaláddal áll igen távoli rokonságban.
Der mögliche Wortstamm *p(a)raš, der dem nominalen Bildungspräfix æa- folgt, erinnert sehr stark an Heth. paršana-, Griech. párdos, párdalis, pánther, (auch im Lat. panthera), aber auch Pers. pârs (auch im Osman.-Türk. pârs), also ein weitverbereitetes Wanderwort bisher unbekannten Ursprungs.
Wilušašról megtudjuk még azt is, hogy I. Tudhaliyaš hettita nagykirály alatt (kb. 1420–1400) egy bizonyos Aššuwaš országnak volt része, ami a mai Északnyugat-Kisázsia vidékeit foglalta magába. E hettitizált földrajzi név feltehetően a luvi aššu- 'ló' szóból van képezve egy -u- ... képzővel, jelentése ’a lovas vidék’, nem véletlenül énekelt tehát Homérosz „lónevelő” és „lófékező” trójaiakról (a mi Ázsia szavunknak is feltehetően ez a végső forrása).
If Potnia Aswiya indeed hails from Asia, her name is likely to reflect Aššuwa (Aš-šu-wa) in the Hittite tablets from Hattušaš (Boghazköy), an identification proposed by Forrerwhen he first recognized Aegean names and places in the Hittite tablets in 1924. Although at this time Mycenaean Greek was still un-deciphered and many of the tablets, including those from Pylos, still buried, he saw the link between classical Greek “Asia” and Aššuwa in Hittite records. Its Greek cognate first describes a “plain” near the Kayster river in Homer (Iliad 2.461), complete with digamma (the first syllable scans long) that confirms its spelling both in Hittite (Aššuwa) and as later discovered, in Mycenaean Greek as *’’AσFιoς. (This metrical feature agrees with the form of the word in Linear B, and both eliminate deriving “Aswiyos” from a Greek place name such as Assos or Asea). A leader from Arisbe bears this name in the Trojan catalogue (Iliad 2.837, 867), and so does an ally sought by Hektor, in a line exclusively Anatolian in onomastics and phonetics, “Adamas son of Asios and Asios son of Hyrtakos” (Iliad 13. 759). The name is also borne by the Phrygian brother of Hekabe, when Apollo disguises himself as Hektor’s uncle to deceive the Trojan in battle (Iliad 16.717). In lyric poetry (Archilochus fr. 23), “Asia” is linked with Gyges and thus seems to designate the kingdom of Lydia; the name ’Aσίης survives as the name of an early Lydian king in historic times, as well as the epithet of a tribe (θυλή) based at Sardis (Herodotus 4.45.3). Thus “Asia” in early Greek testimonia indicated central western Anatolia, at a time when the term had also already been generalized for the third region joining Europe and Libya (Herodotus 1.4, 4.42-44), roughly Anatolia and the Near East.
Sarah P. Morris
Potnia Aswiya - Anatolian Contributions to Greek Religion
Hát ha egyszer az ékjeleket az említett nyelvek lejegyzésére használták, egységes hangzósítással, akkor mégiscsak a már rekonstruált nyelvek segítségével fejtették meg a többi, szintén ékírással (is) írt nyelvet. Végső soron az antikvitás volt az egészhez a kulcs, meg a többnyelvű feliratok.
Nem vagyok benne biztos, mire akarsz kilyukadni. Nem volt elrugaszkodott dolog azt feltételezni, hogy az ékjeleknek akkor is nagyjából ugyanaz a hangértékük, ha hettita szöveget jegyeztek le velük, mint amikor akkád/babilóniai szöveget. Harmadik nyelv itt nem volt, tkp. második sem. Volt egy irásrendszer, amit az idők során több nyelv lejegyzésére is használtak.
Olvasd vissza, itt a nem szemita hettitát keverték a szemita akkáddal, méghozzá itt a fórumtársak amikor találgatták a betett kadeshi béke szövegét! :) Azóta sem olvasta el itt egy hettitás sem a betett szöveget, így jelenleg az állás 1:1 fórumtársak hettita : wikipedia akkád.
"a sumér, a hurri vagy a hettita, tényleg csak néhány jövevényszó erejéig hagytak volna-e nyomot a környező – elsősorban sémi kategóriába sorolt – nyelvekben. Elképzelhető ilyesmi?"
.
Egyértelműen igen! A sumér és a hettita a közvélekedéstől eltérően nem szemita nyelvek. A hurri azt nem tudom, de az nem is érdekel.
S ha már ezek az összefüggések szóba kerültek, felvetődik az a nem elhanyagolható kérdés, hogy az ilyen jelentős nyelvek, mint a sumér, a hurri vagy a hettita, tényleg csak néhány jövevényszó erejéig hagytak volna-e nyomot a környező – elsősorban sémi kategóriába sorolt – nyelvekben. Elképzelhető ilyesmi?
Megegyezhetünk tehát abban, hogy a sumérhez hasonlóan ezt is egy harmadik ékírásos nyelv segítségével fejtették meg, és a hettita írásjeleknek tulajdonított hangértékek megbízhatóak?
A hettita nyelvet úgy fejtette meg egy cseh nyelvész, hogy a szokásos hangértékeket tulajdonította az ékírásos szótagjeleknek és elég gyorsan felismert néhány ie. etimont, majd egyre többet. Ha a babiloni hangértékek köszönő viszonyban sem lettek volna a hettita hangértékekkel, akkor nem ismert volna fel semmit. Mivel a hettita szövegeket nemcsak kiolvasni lehet, hanem érteni is, fonológiai bizonytalanságokon rúgózni egyszerűen red herring. Minden halott nyelv fonológiája bizonytalan valamennyire.
Ezen nem érdemes vitatkozni. A ragozás köznyelvi kifejezés, de nekem semmi kifogásom sincs a használata ellen. Van magyar főnévragozás is, meg orosz főnévragozás is, fölösleges fontoskodni. De akkor ne csúszkáljunk és ne mondjunk olyan hülyeséget, hogy az orosz ragoz, tehát nem ie. nyelv. Márpedig az olvtárs pont ezt irta a hettitáról.
"Azt azért furcsállom, hogy sokan bizonytalannak tartják a fonológiáját, de kétséget kizáróan besorolják az "indoeurópai" nyelvek közé"
.
Mert fel sem ismerik mi a hettita. Mondok egy konkrét példát: betettem a kadeshi béke doksi fényképét itt alább. A fórumtársak azt mondták rá hettita, a wiki meg azt írja akkád. Na ilyen körülmények között persze hogy teljes a káosz, csak az a kérdés, melyik nyelvész mennyit ivott?
Azt azért furcsállom, hogy sokan bizonytalannak tartják a fonológiáját, de kétséget kizáróan besorolják az "indoeurópai" nyelvek közé - a nyelvrokonság tényét illetően nyilvánvalóan helyesen, rendszertanilag részben vitathatóan. Azt mondják, a hettita hangtannál biztosabb alapokon nyugszanak a sumér olvasatok, de ott meg a rokonítási kísérletek borzolják a kedélyeket. Vannak "tippjeim", hogy miért, de békés legelőinken a kutya meg az ember összejátszásának felemlegetése már konteó.
A flektálás és agglutinálás egyaránt "ragozás". A hettita flektáló nyelv
Ugyanaz a nyersanyag más-más közegben eltérően viselkedhet: van, aki hajlítja, van, aki egyéb elemeket ragaszt hozzá. Mivel nálunk az utóbbi a jellemző, a szóalakítás egyéb módjait is a felénk szokásos 'ragasztás, ragozás' szóval jelöljük. Szűkebb, tudományoskodó értelemben viszont csak az agglutinálást értjük alatta.
Hettita genu'térd', "joint between the principal bones of the leg"
Greek γόνυ "knee," γωνία "corner, angle;" Latin genū "knee;" Old Armenian ծունր (cunr); Tocharian A kanweṃ (dual), Tocharian B kenī
Sanskrit जानु (jānu), Avestan žnum
Gothic kniu, Old High German kniu, Low German Knee, Old English cnēo, cneow"knee," Middle English kne, Old Norse kne, Old Saxon kneo, Old Frisian kni, Middle Dutch cnie, Dutch knie, German Knie, Danish knæ, Swedish knä
Tíz éve foglalkoztam a hettita bikaugrással, azzal a nagy merészséget és gyakorlatot igénylő ókori tornamutatvánnyal, melyet talán a krétai freskók őriztek meg számunkra leglátványosabban, és amelyet azokról is ismerünk a legjobban:
Belinkeltem a Chicagói Egyetem hettitológusa, Oğuz Soysal két tanulmányát:
Did a Hittite acrobat perform a bull-leaping?;in: Nouvelles Assyriologiques Brèves et Utilitaires (NABU) 2003/4, 105–7.
On Hittite “bull-leaping” again: with a lexical examination of the verb watku- ’to jump’ – Corrections to my notes in NABU 2003 No 4 and in NABU 2004 No 1.; in: NABU 2004/3, 64–5.
Philippe Guillaume, a bejrúti Közel-Keleti Teológiai Iskola professzora, valamint Noga Blockman, a Tel Aviv-i Egyetem régészeti osztályának munkatársa rájött, hogy az Ószövetség szövegében, a Zsoltárok könyvében, illetve Sámuel könyvében egy helyütt nem „fal”-at, hanem „biká”-t kell fordítani, így a Bibliában is szó van a bikaugrásról:
Zsol 18:30, Károli Gáspár fordításában:
„Mert általad táboron is átfutok, és az én Istenem által kőfalon is átugrom.”
Még többen (nemcsak Churchill) a hétéves háborút tartják első világháborúnak, mert az Ausztrália és az Antarktisz kivételével az összes földrészen zajlott.
