Sziasztok! Az idei gazdálkodási évtől diferenciálni szeretnénk a frissen vízórásított és a vízóra nélkül maradó lakások fix havi közös költségét. Hogyan lenne érdemes elindulni a matekkal? Nincs viszonyítási alapunk, mert eddig minden közösen ment az előző éves vizfogyasztás átlagolásával. Innentől lenne csak külön mérhető az a néhény lakás, ahol felszerelik az órákat. Annyi nehezítéssel, hogy a társasház kertjének locsolása továbbra is a közös méretlen csapokról történne.
Van erre gyakorlat? Esetleg a korábbi teljes közös költségre vetített új százalékos arányszám?
Sziasztok! Van egy budai ingatlanunk egy társasházban és az a helyzet, hogy a közös költség emeléssel szemben a tárolók és garázsok közös költségét soha nem emelik. A tárolók és garázsok az építtető tulajdonában vannak, a vevők csak a kizárólagos használati jogot vették meg. A kérdésem az lenne, hogy szabályos-e, hogy a közös költséget vagy annak emelkedését a lakás célú / nem lakás célú ingatlanokra eltérően határozzák meg?
A " közös költség " fizetése nem kötelező . Ha a lakásszövetkezet nem teljesiti a társasháza felé irányuló , jogi szabályozásban számára kötelezően előirt karbantartási és állagmegóvási illetve karbantartási feldatait ( pl: beázás esetén az esővizelvezetővel kapcsolatos javítások, vagy épület teljes tetőszigetelésének elvégzése stb ) akkor lakóként jogodban áll megtagadni a társasházi közös költségnek a megifzetését .Lakásszövetkezet " nem perelhet " mivel " jogos " az állításod .
Kérdezném közös költséggel kapcsolatosan, hogy apósom külföldön élt és 2013 nyarán meghalt, feleségem testvéreivel lemondott az örökségről (lakásról), mert külföldön nagy tartozást halmozott fel az apja. De a külföldi bankok/állam nem kaphatta meg és végül 2020 őszére mégis megörökölték. Most visszamenőleg szeretnék beszedni. Hány évnyit kell megfizetnünk?
A bérlőnek a bérleti díjat és a rezsiköltségeket kell állnia, a közös költség a törvény szerint nem őt terheli, így ha nem foglalták szerződésbe az annak fizetésére vonatkozó kötelezettségeket, tulajdonképpen nem is keletkezik ilyenfajta kötelezettség.
bérbeadásnál szerintem jogtalanul fizettetik ki a közös ktg 100%-át a bérlőkkel. Mert mi közük a felújítási alaphoz vagy a fundamentához, vagy akár a közösképviselő díjazásához??
a józsefvárosi eset is bizonyítja, hogy milyen károkat okozhat , emberéleteket veszélyeztet a slendrián, hiányos társasházi törvény, ami mintha az ingatlanos maffiának meg a csaló/bűnöző társasházkezelőknek kedvezne...
Alap lenne, hogy egy állapotfelmérés alapján meghatározzák a karbantartások, felújítások fontossági sorrendjét törvényileg.
Még mindig nem értik, vagy direkt nem akarják megérteni, hogy a lakástulajdonosok a lakáson kívűli tulajdont, a házukat nem érzik saját tulajdonuknak, illetve elvárják hogy aki a befizetett közös költségükből fizetnek, az felelősen gazdálkodjon a pénzükkel.
De a törvény túlságosan megengedő a közösképviseletek trehányságával vagy a csalásokkal szemben. Tipikus, hogy túlárazzák a munkákat, amikből bizonyos százalékot visszakapnak.
A KSH Miben élünk? felmérése szerint Magyarországon a háromlakásosnál nagyobb, de 25 lakásosnál kisebb társasházakban lévő otthonok száma nem éri el az egymilliót, és nagyjából ugyanennyi lakás található 25 vagy annál nagyobb többlakásos épületben. A felújítások fontosságát mutatja, hogy a felmérés szerint a lakók 40 százaléka nem elégedett az épület minőségével.
A legtöbben az épület állagát és hőszigetelését emelték ki problémaként.
A leromlott állapotú társasházakban élők sokszor nem is tudják, milyen kockázattal élnek, és milyen kiadásokkal kell szembesülniük a jövőben. Mivel nagyon változó a tulajdonszerkezet, nehéz megegyezni abban, hogy mekkora közös költséget fizessenek a lakók, és kik, milyen arányban állják a halaszthatatlan felújítás költségeit.
A jogszabály kötelezően nem írja elő a társasházaknak felújítási alap képzését, ugyanakkor lehetőség van arra, hogy a saját szervezeti és működési szabályzatukban határozzák meg. Éppen ezért a lakóközösségeknek kell áttekinteniük a társasházak anyagi helyzetét, megvizsgálniuk, hogy milyen rövid, közép és hosszú távú műszaki felújításokra, állagmegóvó munkákra van szükség, amikre a közös költség mellé négyzetméter arányosan plusz összeget, felújítási alapot különítenek el.
A társasházkezelők ,közösképviselők feladata,hogy felmérjék az épület müszaki állagát és kidolgozzák a felújítási tervet rövid,közép valamint hosszú távra és ismertessék a közgyűlésen.
A tulajdonosok részéről tudatosságra van szükség, hogy megértsék, a közös költségen kívül, amely a ház kiadásait hivatott fedezni, a felújításra is félre kell tenniük, az is az ő dolguk; nem jelent kidobott pénzt évekig megtakarítani e célra.
Ki fizesse a közös költséget, az albérlő vagy a tulajdonos?
Ki felel a lakás után meg nem fizetett közös költség tartozásért?
A közös költség fizetési kötelezettség a tulajdonost terheli
Mi a helyzet, ha a lakásnak van haszonélvezője ? Kinek kell ebben az esetben a közös költséget a társasház felé megfizetni?
Hiszen végül is egy olyan költségről van szó, amely a lakás használatával függ össze.
Nem kizárt, hogy a tulajdonos a haszonélvezővel megegyezik arról, hogy a közös költséget a társasház felé a haszonélvező, illetve az általa a lakás használatára feljogosított személy legyen köteles fizetni.
Bérbeadás esetén, a bérleti szerződésben kifejezetten rendelkezni kell arról, hogy a bérlő köteles-e megfizetni a közös költséget, valamint arról is, hogy azt közvetlenül a társasháznak vagy a tulajdonos részére kell-e megtennie. Ilyen rendelkezés hiányában a tulajdonos nem követelheti a bérlőtől ezen költségek megtérítését.
Lakásvásárlásnál minden esetben kérjük el a szervezeti és működési szabályzatot, hiszen ez a dokumentum tartalmazza a közös költség megállapítására és a megfizetésére vonatkozó szabályokat. Az SZMSZ tartalmazhat olyan rendelkezést, hogy a tulajdonostárs a korábbi tulajdonostárs által meg nem fizetett közös költség tartozását is köteles megfizetni.
Néhány tétel gyanús nekem a közös költségünkben - több szolgáltatást is a közös képviselő családtagjai nyújtanak. Tudnátok segíteni, hogy a ti házatokban ezek a költségek mennyire rúgnak, reális árat fizetünk-e? Ha nálatok lényegesen olcsóbb, meg tudnátok írni, hogy ott ki nyújtja?
Budapest. 100 lakás, kb 200 parkoló. Kb 15 éves a ház.
3 felvonónk van.
Lift karbantartás: 900.000
lift felülvizsgálat 100.000
lift ügyelet 679.000
Ezek a költségek minden évben ennyire meg voltak tervezve, és fillérre pontosan teljesültek is.
ezen kívül gép felülvizsgálat: 400.000
tűzvédelmi felülvizsgálat 270.000
tűzvédelmi átjelzés 300.000
A háznak saját kazánja van, hőmennyiség mérők alapján ösztozunka gázdíjon
kazán kezelés 1.000.000
hőköltség elszámolás (talán a hőmennyiség mérők leolvasása?) 275.000
Többnyire nem, de néha szokták. Pár ezer forinttól a néhány tízezerig, havonta/negyedévente/évente, nyilván attól függ, hogy mekkora a munka hozzáadott értéke. Tiszteletdíjjal.
A kérdésem: SZMSZ-ben el van fogadva nálunk a társasházban, hogy bérbeadás esetén dupla közös ktg fizetendő! Így megnehezítik a kiadást, ha be akarom szedni az egészet a bérlőtől, vagy kénytelen vagyok olcsóbban kiadni és a társasház vesz le éves szinten egy hónap díjjal. Kénytelen vagyok lenyelni a békát vagy lehet valamit tenni az ügyben?
1. A 2014-is egy gazdasági év, ennek beszámoló közgyűlését meg kellett volna tartani 2015.május 31-ig, ott megvitatni az előző gazdasági év beszámolóját, s a 2015-ös évi tervezetet.
Amennyiben mégis ilyesmi előferdül, mármint hogy visszamenőlegesen közös költség mértékét, mennyiségét, arányát, összetételét elfogadó közgyűlési határozat születik, azt 60 napon belül azonnal megtámadni a bíróságon.
2. Igen. A közös költség összetételét, mennyiségét, mértékét meghatározó közgyűlési határozat szabályozza. Vannak olyan költségek, amik tulajdoni hányadhoz kötöttek, és vannak, amik albetét számhoz kötöttek. Ezt legjobb az SZMSZ-ben rögzíteni.
Pl. lépcsőházi világítás: a nagyobb albetét tulajdonosait jobban világítják meg az égők? Vagy a kövérebbeket? Vagy a kisebb tulajdoni hányaddal rendelkezők érdekeit kevésbé képviseli a közös képviselő?
Minden megállapodás kérdése, fő irányvonal a racionalitás.
1, A közös költség összetétele és mértéke nem illem kérdése :), hanem közgyűlési határozaté.
2. Az SZMSZ az a Szervezeti és Működési Szabályzat, mely a Társasházi Törvény konkretizálása adott Társasházra. Nem azonos a Határozatok Könyvé-vel, mely a közgyűlési határozatok gyűjteménye.
1. Szerintem nem "illik"visszamenőlegesen közös ks.-et megállapítani.
2. A tul.közösség bármikor határozhat a tul. hányadtól eltérő ks,viselésről.Sőt a közös ks. egyes tételeinél más - más ks.viselésben is megállapodhatnak a tulajdonosok, természetesen a többségi akarat szerint, ami viszont tulajdoni hányad szerinti szavazással alakítandó ki.
A SzMSz a tház legalapvetőbb kérdéseiben való tulajdonosi megállapodások (határozatok) gyűjteménye, ami csak bizonyos lakásszám felett kötelező. Ennek hiányában is érvényes bármilyen határozat,
Véleményeket, esetleg jogi gyakorlatot (jogszabályt?) szeretnék kérni, az alábbiakkal kapcsolatban:
Adott egy társasház, melynek még mindig nincs SZMSZ-e. 2 évvel ezelőtt volt utoljára közgyűlés.
1) 2015-ben hozhat-e a közgyűlés olyan határozatot, mellyel visszamenőlegesen határozza meg 2014-re, 2015-re a közös költséget? Gondolom a 2015-re az rendben van, de a 2014?
2) ha nincs SZMSZ, a közgyűlés meghatározhat-e a tulajdoni hányadtól eltérő feloszlású közös költséget? (ahogy például a vízórás/nem vízórás felosztás is már nem csak tulajdoni hányad függvénye, úgy lehet-e SZMSZ nélkül például a közös képviselet díját per albetét alapon felosztani, a tulajdoni hányad helyett?) 3) tudtok-e ajánlani társasházakkal foglalkozó (jó) ügyvédet, akivel lehet konzultálni problémás kérdésekről? Köszönöm mindenkinek!
Az óra valószínű, hogy a beszerelés napjától hitelesen méri az átfolyt víz mennyiséget, azonban a plombálás előtt az nem biztosított, hogy minden elhasznált víz az órán keresztülfolyt. Azaz ki lehetett szerelni az órát vagy forgatni is lehetett.
Mivel a közös képviselő nincs mindenhol ott, ezért papírból dolgozik. A plombálástól biztos, hogy az órán átfolyik a víz és az óra hitelességi idején belül így az általa mért adatokat általában mindenki elfogadja.
December 18-an vizorakat szereltettem fel tarsashazi lakasomban es aprilisban hitelesittettem.Tehat negy honapja porognek az orak. A kozos kepviselo viszont ugy szamolja,hogy csak 2015 majus 1-tol van vizoram,tehat negy honapra,januar 1-tol aprilis 30-ig teljes kozos koltseget szamol fel! 45 000 a teljes kozos koltseg,vizora nelkulieknek,es 10 000,ha van vizoram. Azzal jon,hogy csak a hitelesitestol szamit a vizoram. De hiszen a Vizmuvek a hitelesites elotti fogyasztasom is kovetelni fogja. Akkor ket helyre fizetem ugyanazt a vizfogyasztast negy honapig?!
Egyebkent 2014-es kozgyulesi hatarozat,hogy 2015 januar 1-ig kotelesek a lakok vizorat beszereltetni,kulonben a kozos koltseg januar 1-tol jelentosen megemelkedik. En beszereltettem januar 1 elott!
Ha, probléma van, jogszabálysértés van, tessék a jegyzőhöz fordulni. Ha, nem felel meg a jegyző döntése, forduljanak a Kormányhivatal Tötvényességi felügyeleti Főosztályhoz, aztán az Igazságügyi Miniszterhez és így tovább.
Tájékoztatom, hogy ……………………………………………………..szám alatti lakos megkereséssel fordult hatóságomhoz, melyben előadta, hogy a 2013.09.30. napján megtartott közgyűlésről szóló jegyzőkönyv másolatát , többszöri felszólítás ellenére sem kapta meg Öntől. ……………………….tájékoztatott a levelében arról is, hogy a társasház számlájára 2014.04.22.napján 1000 Ft. azaz ezer forintot fizetett be , a másolási díjat megelőlegezvén, melyről sz értesítést és az igazolást Önnek megküldte.
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXII. törvény ( a továbbiakban Ttv.) 39. § (3) bekezdése alapján: " A jegyzőkönyvbe bármely tulajdonostárs betekinthet és arról – a másolási költség megfizetésével- másolatot kérhet."
Kérem, hogy a fent leírtak alapján a megtett intézkedésekről a felhívásom közlésétől számított 8 napon belül osztályunkat írásban tájékoztassa.
Értesítem Önt továbbá, hogy a Ttv. 27/A § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörömben eljárva a ………………………………………………………………………………….szám alatti - Társasház elnevezésű- társasházzal szemben hivatalból törvényességi felügyeleti ellenőrzést kezdeményezek.
27/A§(1) A társasház működésének a társasház szerveinek és e szervek működésének törvényességi felügyeletét a jegyző látja el. A törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyre, amelyben bírósági , hatósági eljárásnak van helye.
(2) A törvényességi felügyeletet gyakorló jegyző hivatalból ellenőrzi, hogy a társasház
a) alapító okirata, szervezeti-működési szabályzata és azok módosítása megfelel-e a jogszabályoknak,
b) működése, közgyűlési határozata megfelel-e a jogszabályoknak, az alapító okiratnak és szervezeti-működési szabályzatnak, és
c) működése megfelel-e a közgyűlési határozatokban foglaltaknak.
Az ellenőrzési típusa: szabályszerűségi ellenőrzés
Ellenörzött időszk:2012.01.01.-2014.06.30.
Kérem, hogy a felhívásom közlésétől számított 8 napon belül az alábbi dokumentumokat, eredetben és másolatban is bocsássa a rendelkezésemre:
- közokiratba, magánokiratba,
foglalt alapító okiratot és módosításait , melyen , szerepel az ingatlan –nyilvántartó hatóság érkeztető bélyegzője,
- a 2012, 2013,2014 évi közgyűlési meghívókat és mellékleteiket,
- 2012, 2013,2014 évi közgyűlési jegyzőkönyveket és mellékleteiket,
- a Közgyűlési Határizatok Könyvét,
- a közös képviselői tevékenység ellátására vonatkozóan a társasházzal kötött szerződést,
- a mennyiben közös képviselőként a társasházkezelői tevékenységet is folytat, a tulajdonostársakkal kötött megbízási szerződést.
A közösa képviselő , iletve az intéző bizottság elnöke köteles a jegyzővelegyüttműködni, a jegyzőt a törvényességi felügyelet lefolytatásához szükséges dokumentumok rendelkezésre bocsátásával , valamint a helyszini ellenőrzés során a helyszínen is segíteni.
Tájékoztatom, hogy az ellenőrzéstűrési kötelezettség megszegése, így az ellenőrzés során kért dokumentumok rendelkezésre bocsátásának elmaradása a társasház törvényes működésének hiányára vezet.
A Ttv. 27/A.§ (4) bekezdése alapján , ha a jegyző a működés szabálytalanságát állapítja meg, a társasházat felhívja a működés törvényességének helyreállítására. Ha a társasház a jegyző felhívása alapján a felhívástól számított 60 napon belül a működés törvényességét nem állítja helyre a jegyző a működés törvényességének helyreállítására vonatkozó bírósági közlés érdekében a határidő eredménytelen elteltétől 30 napon belül bírósághoz fordulhat.
A bíróság a jegyző keresete alapján , ha a társasház működésének törvényessége a közös képviselő ill. az intéző bizottság jogsértő magatartása miatt nem biztosítható, - százezertől ötmillió forintig terjedő, a jogsértés súlyával arányos arányos bírság megfizetésére kötelezheti a közös képviselőt, illetve az intéző bizottság elnökét és tagjait.
A kiszabott bírság megfizetésében a társasházat helytállási kötelezettség nem terheli.
A jegyző megbízásából Város Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztály Osztályvezetője.
