Aki ideteved: arrol van szo, hogy amerika politika-filozofiai hibait nezegetjuk, es beszelgetunk rola. Azert is nyitottam a kavehazban, hogy valamennyire mentes legyen a polforum anyukazo legkoretol.
Gőg és deMagóg népe irtad:
"Helló!
Tetszik ez a topic majd még benézek.
Most csak röviden és csak pár dologhoz szólok.
1 A politikát mint a konkrét napi cselekvéseket valóban lehetne hanyagolni, de az azt mozgató politikai filozófiát-gondolkodást azt szerintem kár lenne kihagyni.
2 „ketpart-rendszer, sztm tulsagosan belterjes, es szinte biztos vagyok benne, hogy nem tul effektiv ahhoz kepest, amit mondjuk harom vagy tobbpart-rendszer nyujtana „
Szeintem nem, jó a két nagy versengése. Mindkettőnek az alapvető filozófiája kielégít sok ember elképzeléseit, konzervatív(abb)-liberális(abb). Ugyanakkor azok az eszmék törekvések-mószerek-megoldások , a részletek melyek az republikánusok-demokraták kormányzását jellemzik, egy két generáció után „kiüresednek” megújításra várnak. Az új társadalmi követelmények felvállalására, új választói rétegek megszólítására van szükség. Jó példa erre a változtatásra talán (szerintem) az angolszász New Labour - Tony Blair. Ő tette meg a kezdő lépést, lendületes még most is.
Jó példa az eszmék kiüresedésre a (nem angolszász ugyan de két nagy párt uralta) 2002-es francia elnökválasztás első fordulója. Alacsony részvétel, mert a gaulista-szocialista jelöltek szlogenjei közt alig volt különbség . És ezért aratott olyan „sikert” a harmadik.:-(
A választóik ezzel jelezték a két számításba vehető nagynak hogy elégedetlenek velük, valami újat várnak tőlük. Amerikában ugyanez történt Ross Perottal 93-ban, a michigani kormányzóval, és most Kaliforniában Arnold Schwarzenegerrel. Egyik sem maradt (marad ) sokáig a helyén de a megválasztásuk jelzésértékű a nagyoknak. Választóik nem birkák, nagyon is tudatosak szerintem.
3/a „Ideologiai problema:
Vilag csendore gondolkodasmod + tettero. Sztm nem korrekt az a logika, miszerint nalam a hatalom, en eldontom, mi a jo, mi a rossz”
Inkább értelmezési probléma.
Nem lehet hogy nem ugyanúgy értelmezzük a „csendőr” rendfenntartó, fogalmát mint Amerikában ?
Itt Európában (nyugaton és főként keleten) a rendőr-csendőr sokáig az államhatalom végrehajtó-elnyomó eszköze volt. Főként a megalakításuk utáni (XIX. Század eleje-Szent Szövetség) időkben. Ez az ellenszenves kép sokakban él még akkor is ha amúgy törvénytisztelő állampolgárok.
Amerikában azonban a rendőr seriff képe egészen más, hiszen ott nem volt abszolultisztikus rendszer. Tehát ha egy amerikai az USA „világrendőri” szerepéről beszél, akkor a saját rendfenntartói (szó szerint) hagyományait veszi alapul.
3/b „Sztm nem korrekt az a logika, miszerint nalam a hatalom, en eldontom, mi a jo, mi a rossz”
Ez megint filozófiai-ideológiai vita tárgyát képezhetné. Mondjuk egy másik topicban, persze. Hogy rossz dolgok e a különféle cselekvőképes hatalmak, és csak a ahatalom nélküliek értékitélete e az egyetlen üdvőzítő, és hatásos?
Na egyenlőre ennyi, majd jövőre esetleg több.
BUÉK "
Gondoltam atjovok, es itt folytatom, mert tul szorosan kapcsolodik a politikahoz, de azert lesz benne filozofia is:
Eloszor is a ketpart-rendszerrol:
Valahogy ugy erzem, hogy a ketpart-rendszer arra epul, hogy az orszag lakossaga alapvetoen ket csoportra oszlik, ha nem, akkor be kell sorolni oket. Az europai kulturkorben hogy ugy mondjam ez nem szokatlan, sot, ha belegondolunk nagyon is tipikus. Europaban mindig uralkodott egyfajta versenymania. Ki az erosebb, ki a nagyobb, kie a nagy dicsoseg. Ugy erzem errefele a hatalomkultusz rendesen ki van epulve, es mar regen nem arrol szol, hogy az embereknek mi jo, hanem a lokalideologiak kozti rivalizalasrol, es arrol, hogy a fejesek minnel nagyobb hatalmat szerezzenek, es penzhez jussanak.
Ha megnezed, India, Kina tortenelmet, nem nagyon latsz ilyen harcokat, ott mindig mas szinten folyt a vita. Kinaban meg a uralkodo is akkor volt uralkodo, ha jol tartotta a nepet. Konfuciusz tanai elegge melyen beleivodtak az emberek tudataba, es ott nem nyugati tipusu rendszer jott letre. Allitom, gyakran jobban mukodott, mint akarmi errefele, nevezzuk akar demokracianak is. Talan nyom a latba az is, hogy nem 1000 eves birodalomrol-orszagrol van szo, hanem 3000, a legendak szerint 4500 eves multrol. Itt europaban nyoma sincsen ekkora stabilitasnak. Mindez akkor valtozott meg, mikor nyugat szejjel terjedt a Foldon, es begyarmatositotta a primitiv vadakat.
Visszaterve, a ketpart-rendszer nem arrol szol, hogy mindket oldal szelesebb retegeket szolit meg, hanem lenyegeben az egypart-rendszer kiterjesztese. Eszak-Koreaban is vannak szavazasok, es csak egy partra lehet szavazni. Mennyiben jobb, ha csak ket part van, es ezt beleverik a nep fejebe? Szerintem nem sokkal, olyan ez, mikor valaki azt mondja a szivarvanyrol, hogy az zold. Mi fejlett nyugatiak azt mondjuk, mindenki aki azt allitja zold, az vadbarom, igazabol kek es narancssarga.
Ha igazan kepviselni akarjuk a lakossagot SOKKAL arnyaltabban kellene lefedni. Most hozok nehany peldat.
Legyek eloszor en a kiserleti eger: Vagyok en, ugy erzem a mai patkon nagyjabol kozepen, de vallok nehany kommunisztikus elvet. Jon a valasztas, es jobbfelol ugy erzem megy a mocskolodas, balrol a semmitteves. Kire szavazzak? A nep mar reg elhitte, hogy mindenki mas vagy a jo vagy a rossz oldalt valasztja, egyfajta Star Wars-os hangulatban, mikozben mindket oldal teljesen meg van gyozodve, hogy o az ero vilagos oldala. Ezert 3 fele oszlik a nep mondjuk 30-30-40 aranyban, az elsok mennek jobbra, masik megy balra, a harmadik kesereg, hogy nincsen semmi alternativa, es igy minek menjenek el szavazni, vagy szontyolodott arccal bedobjak a szavazocedulat valami 3. partra, ami ha csoda tortenik kap max 5%-ot, kesobb oket ugyis mindenki lehurrogja.
Persze a gyoztest ugy valasztjak ki, hogy az a 30-30 tulkepp 29.781%-30.219% vagy eppen 30.317%-29.653%, akkor az egyik oldal sirva fakad, es duhong, hogy ha csak 1%-al is jobban teljesitik, akkor megnyerik, a masik pedig 4 evig orommamorban uszik, es gyakorolja a hatalmat.
A "vilag csendore" problema:
Vegyuk ismet a nyugati kulturat. Magunkat fejlettnek tartjuk, a demokracia mindennek az ura, es ezt szivesen elvisszuk a barbarokhoz, akik diktatorban szenvednek (persze nem ingyen). Az mar senkit nem erdekel errefele, hogy Irak es a tobbi peldaul muszlim nep nem eppen demokraciara termett. Baj? Szerintem nem. Miert lenne? Ha jol eleldegeltek szultanok es emirek alatt, akkor nincsen jogunk belekotyogni az eletukbe. Nade ott van Amerika a vilag csendore (beszelhetnenk a SZU-rol is, az mas teszta, de hasonlo a toltelek), ami megmondja mi a helyes es mi a helytelen.
Amerikaban sok olyan dolog van, ami a demokraciaval es a jolettel valahogyan osszekapcsolhato, megsem kivanatos.
"Egy oklahomai diak 6 tarsat es 3 tanarat olte meg pisztollyal" - meg sem lepodunk ilyen hir lattan, hiszen az elmult 20 evben vagy 5-6 ilyen eset volt. Ugyanigy a sorozatgyilkosok is amerikai termekek. Drogok illegalisak, de megis fogyasztjak rendesen.
Ez az orszag nem alkalmas csendor - vagy nevezzuk rendornek - szerepre. A felreertesek elkerulese vegett, nem tudok olyan orszagrol, amely alkalmas lenne. Ilyen feladatot csak egyutt lehetne betolteni. Az ENSZ lenyegeben ezert is jott letre, de volt akiknek ezt nem all erdekeben erdemben tamogatni. Pech.
