Mind a mai napig érvényes a MiG-25 Foxbat által negyven évvel ezelőtt felállított magassági rekord
1977. augusztus 31-én Alexander Fedotovnak, a MiG tesztpilótájának a Foxbat rekordkísérletekre átalakított E-266M változatával 37.650 méteres magasságba sikerült felkapaszkodniaEgy MiG-25RB landol a Voronyezs-Baltimor légibázison 2012-ben (Sz. Ablogin)
Mint a világcsúcsot annak idején hitelesítő FAI (Fédération Aéronautique Internationale) a honlapján az évforduló kapcsán megemlékezett róla, a szovjet nagysebességű elfogóvadász által Podmoskovnoe légterében felállított világcsúcs még napjainkban is érvényes, azt nem döntötte meg senki.
Sőt mi több, a típus további nyolc, máig fennálló világcsúcsot is magáénak tudhat. Ezek nagyrészt különböző magasságokra történő emelkedési időrekordok, illetve zárt körön elért átlagsebesség csúcsok.
Visszatérve az 1977. augusztus 31-i repülésre, Fedotov azt egy speciálisan átalakított MiG-25-össel teljesítette: az E-266M jelzésű rekorddöntő gépet egy MiG-25RB típusváltozatból alakították ki, R15BF2-300 jelzésű motorokra cserélve az eredeti hajtóműveket.
A pályafutása során MiG-19 Farmer, MiG-21 Fishbed, MiG-23 Flogger, MiG-25 Foxbat, MiG-29 Fulcrum és MiG-31 Foxhound típusokkal repülő Alexander Fedotov nevéhez nem csak ez az egyetlen rekord köthető: az 1958-tól tesztpilótaként dolgozó hajózó összesen 15 világcsúcsot állított fel, és ráadásul ő volt ez első szovjet pilóta, aki repülőgépével elérte a hangsebesség háromszorosát.
Halálát a repülés okozta: a MiG-25-ös utódjának szánt MiG-31-es tesztelése közben 1984. április 4-én szenvedett katasztrófát.
Ha van belőlük elég és szét vannak osztva, tehát nem utána kell menni egy jetnek, akkor elég. Meg, gondolom, jó az együttműködés a szomszédokkal.
Nálunk hiába jó az együttműködés a katonai szinten a szlovákokkal meg a románokkal, kitörne a (parlamenti) parasztlázadás, ha egy szőröstalpú oláh vagy tót jönne be az országba segíteni.:-(
Már amikor a hejcei gépet jöttek menteni a szlovákok, akkor is elkezdték, csak még idejében elhallgattatták őket.
Debrecenben is csinálták, a 30-35 mp nyilván egy géppár követési távolsága, ha nem egyszerre szállnak fel. Ez nem őrjáratozás gyakorlás, hanem csapásmérő vagy kiűrítési bevetés. Őrjáratozáskor nincs tömeges indítás, hanem egy-egy géppár váltja egymást.
Debrecen legalábbis 2. csapás mérésre kijelölt ezred volt, nyilván azt kellett gyakorolni, hogy a parancskiadás után mennyi idő alatt tudják a gépállományt a levegőbe emelni.
Ezt a Mig vs. F16 topicban már kitárgyaltuk, a szuperszónikus vadászgépet nem lehet az Alcá-kkal kiváltani, mert az előbb leirt Cessna utólérést 200 km előny mellett is csak az biztosítja, hogy ha kell 1,5M-al utána durrantanak.
Amit különösebb költség nélkül tenni lehetne, hogy egy Gripen géppár mindíg ki legyen helyezve Pápára "terepgyakorlat" címén, hagy szokják az idegenben működést. Csak angolul beszélnének velük, és abból "főznek", ami a kamionjukban van :-)
Valamelyik tpoicba,már nem emléxem melyikbe írtam hogy milyen járőrözést vittek itt az oroszok '88ban. Ha nem magam látom,el sem hiszem. 30-35 mp-enként szállt fel 1 repülő. Én nem tudom mitől féltek,de nagyon csinálták.
Attól függ, mit tekintessz rendesnek. Olyan rendszer sehol a világon nincs, hogy békeidőben a határ mentén néhány percig rosszalkodó gépet saját erőből le tudja rendezni. Svájc légvédelme már csak igen jól fejlett, de ha egy Németország felől érkező rosszfiu Basel-Alsón kikapcsolja a transzpondert, ledob egy bombát a főtérre, Basel-Felsőn visszakapcsolja és megy a bejelentett útján Franciaországba, a doxások is csak anyázni tudnának.
Erre egyedül a folyamatos és kiterjedt járőrözés nyújtana elméletileg lehetőséget. Ezt csinálja Izrael, de még ott is jöttek be merénylők motorossárkánnyal.
A légtérszuverenitás nem azt jelenti, hogy aki 1-2 percre betette a lábát, azt mind le tudjunk lőni. Azt kell biztosítani, hogy mindenről tudjunk (ezt akarják megfúrni a mecseki radar ellen tiltakozók, vajon kinek az érdekében) és tudjunk valamit lépni. Ebbe az is benne van, hogy a szomszéd figyelmeztetése esetleg riasztása.
A magyar realitás az elkóborolt Cessna, azt még Kecsórol is utóléri a készültség, ha nem a határ 50 km-es körzetében van, de után is megy a rosszfiú a szomszédba. A rádióhibás jet dolga előbb-utóbb rendeződni szokott. (Ld. a multkori eset, amikor az Ausztriából Románia felé menő gép kifelejtette a magyar ATS felé rádiózást)
Mind a hármat és váltják egymást a NATO országok kiküldött gépei. Valahol talán Észtországban van egy szovjetektől örökölt támaszpontjuk.
A balti helyzetet bonyolítja, hogy egymással sincsenek tökéletesen jóban, különben már meg tudtak volna csinálni egy közös légtérszuverenitási rendszert.
Hülyeség az önálló légvédelem.Ilyen kis országban... Pont hogy közös NATO légvéd kellene,2 magyar századdal.
Igazi háborus helyzetre való légvédelemhez igen. De ami nálunk van, az légtérszuverenitási rendszer. Majd ha kokomolyabb dolog lesz (ne legyen), jöhet a NATO.
