A könyv nagyon jó, nagyon jó, hogy végre megjelent egy ateista argumentumokat tartalmazó könyv is. A könyv két részre bomlik, amely két érvről szól. Az első a rossz problémájáról szóló érvről, a második a hitetlenség problémájából származó érvről.
A rossz problémáját illetően nem szeretnék most sokat írni, mivel ez a legközismertebb ateista érv. E szerint az, hogy a világban létezik rossz, gonosz, nem egyeztethető össze egy jó istennel. Szalai arra is kitér, hogy a legerősebb ellenérv az, hogy Isten az emberi szabad akaratot engedi, és a rossz ebből fakad. Szalai konklúziója, hogy egy jó istennek a szabad akarat sem lehet elég jó indok ennyi gonoszság megengedésére.
A könyv második része olyan szempontból érdekesebb, hogy ez kevésbé ismert érvet tartalmaz, és Szalai erősebbnek is mondja. És szerint, az, hogy a világban létezik hitetlenség, szintén összeegyeztethetetlen a jó istennel, hiszen a hitetlenségnek a legtöbb istenhitben negatív következménye van. Vagy büntetés, vagy legalábbis lemaradás valami jóról.
Szalai említ egy olyan elvet is, ami szerintem általánosabb és fontosabb, és én magamtól is pedzetettem ilyeneket korábban. Ez pedig az, hogy ha valaki azt várja el, hogy higgyenek benne, akkor meg kell adnia az ehhez szükséges információt. Ha valakinek nincs különösebb oka, akkor nincs oka rejtőzködnie. Istennek pedig nincs különösebb oka arra, hogy ne adjon magáról információt.
Amennyiben hinnék egy normális istenben, akkor azt gondolnám, hogy neki teljesen természetes, hogy igazolja magát, kommunikál az emberrel, nyitott, racionális kapcsolatot tart a világával. Ez nem egy jóságos istentől, hanem egy normális embernél is elvárható.
Istennek rejtőzködni lehet valami különös, perverz oka, ami nem fér össze a megszokott istenképekkel szerintem. Például lehet, hogy nem szereti a racionális embereket.
Szalai ezt az érvet erősebbnek mondja, és én is annak gondolom, mivel ez nem jóságos, hanem csak normális istent feltételez. Egy emberszerű isten esetében is áll az érv.
A könyv eme két érv tárgyalásából áll, amire az embernek először az jut eszébe, hogy ha csak eme két érv igen jó tárgyalása van benne, akkor a cím túl általános. Ez volna az angolszász ateizmus összes érve? Ha az ember jól belegondol, akkor tényleg pozitív érvként nincs sokkal több. Sok ellenérv van persze teisztikus érvekre, de kevés érv van az ateizmus mellett. Ez nem olyan nagy baj a gyenge ateizmusnak, hiszen az táplálkozhat csupán arra, hogy nincs elég jó teisztikus érv. Tehát állhat csak annyiból, hogy ezeket kritizálja.
Összességében a könyvvel az a bajom, hogy Szalai ezt általános erős ateista érveknek mondja. Azaz szerinte ezek az érvek cáfolnak minden teizmust, avagy legalábbis erősen igazolják, hogy nem igaz semelyik teizmus sem.
Nos, ez egyáltalán nem igaz. Az érvek bizonyos isten-elképzelésekkel nem egyeztethetőek össze. A gonoszból fakadó érv cáfolja a jóságos isten feltételezését, a hitetlenség érve pedig a jóságos istent, és egy normális istent is. De nem cáfolnak egy gonosz vagy érdektelen istent.
Az egy dolog, hogy a hagyományos vallásokat ez mind cáfolja, de nem a teizmust, mint olyat. Tehát nem az erős ateizmus bizonyítékai. Én magam agnosztikus vagyok, tehát nem gondolom, hogy a teizmus minden lehetséges elgondolása cáfolható. A létező vallások isteneiben persze nem hiszek, és úgy gondolom, ezekről nyugodtan állítható, hogy nem léteznek. De egyébként általában istenről inkább azt gondolom, hogy lehetetlen igazolni vagy cáfolni, és értelmetlenség is ezzel foglalkozni, nem egy értelmes elképzelés. Azaz hülyeség hinni benne, mert nem igazolható, de nem azért, mert cáfolható.
Ezt nem változtatta meg a könyv sem, akármilyen jól összefoglalja az érveket, amelyek tényleg igen erősek.
http://math.freeblog.hu/archives/2006/09/21/Szalai_Miklos_Letezik-e_Isten_-_Ateista_ervek_a_mai_angolszasz_filozofiaban/
Érdemes elgondolkodni a kétkulacsos politika fogalmon. Mi szüksége volt egy fundamentalista ateistának ilyen könyvet lefordítani angolról, magyar nyelvre?
"Az ignoszticizmus vagy igteizmus az az elképzelés és filozófiai irányzat, amely szerint Isten létezésének kérdése értelmetlen, mert az „Isten” szónak nincs egyértelmű meghatározása."
Akkor ők is tagadó vallásúak.
Igen, ez igaz. Bár tudatlanságból és tájékozatlanságból fakadó. Hiszen ez valóban így volt régebben, de mára már megoldódott.
Eddig is sok-sok Isten volt. A nagyobb nemzetek, vagy földrajzi helyek mind külön saját Isteneket teremtettek maguknak. Ez így ment és m,egy több tízezer éve. Most egy új Tudományos (kognitív) Isten már, akárhogy is állítod ... kicsi jelentőségű ez arányosan.
Az ateisták viszont "tudományosnak" próbálták beállítani magukat. Nos ez nekeik fő gond.
"A teistákat ez nem zavarhatja, hiszen sok-sok Isten volt eddig is."
Szerintem meg nagyon is zavarja őket, mert az Istenüket nem éppen kognitív Istennek
képzelik el.
"Az ignoszticizmus vagy igteizmus az az elképzelés és filozófiai irányzat, amely szerint Isten létezésének kérdése értelmetlen, mert az „Isten” szónak nincs egyértelmű meghatározása."
Az ateizmus áltudomány és pszeudofilozófia. Valójában ez csak ellenvallás, tagadás-vallás. Filozófiai és logikai példával: "Babig" tagadás, vagy aBabigizmus.
Az „Isten létezik” és az „Isten nem létezik” filozófia értelmetlen. Néhány nagyon egyszerű dolgot csak át kell gondolni és logikusan. 1. Mi az "Isten"? 2. Miért "Isten"? 3. Tehát az "Isten", mert így találták ki? 4. Ez logikai tévedés. Körkörös érvelés. Érvénytelen!!!
Az ignoszticizmus vagy igteizmus az az elképzelés és filozófiai irányzat, amely szerint Isten létezésének kérdése értelmetlen, mert az „Isten” szónak nincs egyértelmű meghatározása.
"Tudományos (kognitív) Isten"; amely megfelel a tudományos módszertan, a helyes érvelés és az empíria szabályainak. Adatgyűjtéssel és megfigyeléssel kezdődött. Majd az adatok válogatása és feldolgozása után a legszigorúbb tudományos módszertani folyamaton ment keresztül. Tehát nem úgy van kitalálva, mint egy mese, hanem feltárt, bizonyított, és tesztelhető is. Akár magad is tesztelheted. A teistákat ez nem zavarhatja, hiszen sok-sok Isten volt eddig is. Ez olyan hatással van az ateisták tagadó hitére, hogy ellehetetlenül. Nevetségessé válik.
Atheism is pseudo-science and pseudo-philosophy. In fact, it is only a counter-religion, a denial-religion. With a philosophical and logical example: "Babig" denial, or aBabigism.
Philosophizing "God exists" vs "God does not exist" is meaningless. Some very simple things just need to be thought through and logically. 1. What is "God"? 2. Why "God"? 3. So is "God" because it was invented that way? 4. This is a logical fallacy. Circular reasoning. Invalid !!!
Ignosticism or igtheism is the idea and philosophical trend that the question of God's existence is meaningless because the word "God" has no clear definition.
"Scientific God"; the one that corresponds to the rules of scientific methodology, correct reasoning and empiricism. It started with data collection and observation. Then, after sorting and processing the data, he went through the most rigorous scientific methodological process. So it is not invented like a fairy tale, but also discovered, proven and testable. You can even test it yourself. Theists should not be bothered by this, since there have been many, many Gods. This has such an effect on the denial belief of atheists that it is impossible. It's getting ridiculous.
De miért kellene bármiféle tudományághoz tartoznia? Feltételezni csak tudományosan/tudományos keretek között/tudományos felfogásnak megfelelően lehet? Ez nem hittem volna!
Most is analfabéták vagyunk. És azok is analfabéták, akik arra hivatkoznak, hogy már nem analfabéták. Például azt sem tudják, mi is az emberi élet, de feljogosítva érzik magukat arra, hogy eldöntsék mások helyett.
