Ekkora tahó azért nem vagyok talán, csak tényleg naponta változik a világ, mi meg nézünk, mint a moziban, kremlinológiai fejtegetésekbe bocsátkozva...:) De már ez önmagában érdekes.
Azt nem nagyon látom, hogy a piros szemüveges konkrétan azért nem vállalta volna az alkotmánybíróságot, mert a zsidómentő náci fiút dobni akarják.
Hát ő maga is onnan jött, miért ne jöhessen az is onnan, ha kell?
Hogy Magyar Péter meddig jut, az erős kérdés, nem nagyon szoktak messzire, de hogy igény lenne rá, az világos.
Az viszont tényleg pattogatott kukoricáért kiáltana, hogy mennyire nem tudja még a bohári propaganda sem megérinteni a palit, miközben tankönyvi szociopata az ember.
És biztos, hogy bizonyos elemei a történetnek valósak, ezeket egy Rogán nem tudja kitalálni.
Csakhogy ez a vak komondor országa, ahol a hetero kapcsolatban az erőszak fogalmilag kizárt.
Ezt sulykolja az állampárt tizenéve. Meg hogy minekmentoda?. Mérnemváltel?
És most hirtelen a lófasz rossz oldalán találják magukat.
Csudálatos lenne, ha nem esne áldozatul hetente egy nő a nemlétező párkapcsolati erőszaknak!!! És ők csak a konkrét halottak, akiket csak simán megnyomorítunk, azok csak felmérve vannak... Nincs is olyan... Szar statisztika, magam hamisítottam...
A pártok reakciója is tankönyvi, érdekes lenne, ha valaki át tudná lépni az árnyékát, de hát a kutyapárt, aki a létező pártrendszeren kívül fogalmazza meg magát, ha egyáltalán, az se tud vele mit kezdeni... Na pláne a többi...
Éhezzük az újdonságot, miközben csak ma 100 milliárdot lopott el tőlünk Orbán Úr...
Na, egy apukával több lett a hsz-ban, de mindegy. A notórius hazudozó köztársasági elnök úgyis két lépésre van attól, hogy felfedezze: két apja volt, egy nemzetvezető, meg a kommunizmus áldozata.
Trócsányi a Károli rektora, s mint ilyen Balog embere.
Balog megbukik, de mégse, erre Trócsányit felkérik AB-tagnak.
De közben hiba jön a képletbe, mert az új köztársasági elnökről két hét alatt derül ki, hogy hülyébb minden eddigitől, pedig nekem már Sólyommal is komoly bajaim voltak, most meg már ő az aranykor. Mivel Trócsányit senki nem úgy ismeri, mint aki bármire is nemet mondana (a Károlin konkrét ismerőseim magától értetődőnek vették, hogy akkor új rektort kell ismét megszokniuk, amiben nagy a rutinjuk mostanában), szerintem az ő "személyes döntése" csupán annak a jele, hogy a zsidótelefon segítségével a kommunisták elől sikeresen bujdosó apuka még sikeresebb köztársasági elnök apukája lehet, hogy mégse tudja elmondani élete első újévi beszédét karácsonykor.
A vidéki talpas majmokban nem hiszek, egyikkel se lehet beszélni. A generációs kérdés viszont sokkal érdekesebb: érdemes lenne megnézni, hogy a választókerületek hány százalékában öregedett ki a helyi Pócs János annyira, hogy valami fidelitasos kis csajszira / ficsúrra kell lecserélni. Az ugyanis tényleg kikezdi alulról is a felépítményt. Ahhoz már hozzászoktak, hogy a parlamentben hétről hétre köpik szembe magukat valami vállalhatatlan szavazással, ahhoz is, hogy otthon ne mondjanak semmit, de ahhoz nem, hogy mindezt mostantól ne ők csinálják - amikor szentül meg vannak róla győződve, hogy a saját szemétdombon pótolhatatlanok. Ha meg valami fajsúlyosabb akárkivel próbálnák kiváltani őket, akkor az lesz, ami Győrben: az egykori szemétládára ráindítanak egy ökröt, vagy fordítva, mindenesetre jó kis belharcot generálnak.
Szépen összefoglaltad, még akár jól is szórakozhatnánk, ha nem a mi bőrünkre menne az egész vircsaft.
VJ nyilván esztétikusabb listavezető lett volna, mint Tompi, de a szavazóit ez nem nagyon érdekli, leszavaznak fegyelmezetten.
Trócsányi már érdekesebb eset.
Azt nem gondolnám, hogy bármiféle skrupulusa lenne, hogy az AB-ben egy Salamon, vagy Pokol mellett kellene ülnie és a kívánt ítéleteket meghoznia, elvégre a jogállam lebontását személyesen kezdte meg. Az sem zavarta a nagy jogtudóst, hogy a törvényeit sorban dobálta vissza az EU.
Viszont most úgy tűnik, hogy újabb hűségesküt már nem tenne a doktorminiszterelnökúr mellett.
Persze így sincs biztonságban, mert a dmúr roppant bosszúálló és egyben pitiáner alak, ő pedig most bele köpött abba a szépséges arcába, úgyhogy nem tudom, hol rektor ő most, de szerintem nem nagyon sokáig lesz az.
Mindenesetre rohamléptekkel kezdték felépíteni Alexandrát, hogy legyen egy szép pityke azon a kabáton, de nem így tervezték.
Az is érdekes, hogy a dmúr mennyire fásultnak tűnik mostanában. Elfogyott a tesztoszteron tapasz?
Az igazi veszély viszont nem a kirakatemberek léte, vagy nem léte, hanem az, ha a vidéki talpasai kezdenek kiszeretni belőle.
Egy vidéki OGY képviselőnek egyáltalán nem kell részt vennie semmiben, nem kell ügyeket vinnie, felszólalnia, egyetlen dolguk van, hogy hozzák a körzetüket.
Ha ezek elkezdenek kevesebb melót bele tenni a falunapokba, vagy csak nem marad idejük rá a hanyatt-homlok harácsolástól, az a rendszer végét jelenti.
Szóval még kiszeretniük sem kell, elég ha rájönnek, hogy ez sem fog örökké tartani és akkor beindulhat egy lavina-effektus.
Hát én most az itteni dolgokra gondoltam. A doktorfőnökúrnak már nem marad lassan kádere. Olyan meg még kevésbé, amelyik szóba is áll a másik káderével.
Gyors mérleget vonva. Jó időre kiütve: Szájer, Varga, Novák, Balog, Gulyás; erősen inogva: Polt és a köztársasági elnök úr, akinek nem tudom a nevét, de legalább ma lenyilatkozta, hogy Izraelnek a legnagyobb barátja Mo. (vagy személyesen az édesapja - erre már nem emlékszem); zéró beszélőviszonyban: MNB-elnök; igen komoly tehertétel: Tóni; miniszterei közül zéró beszélőviszonyban: Lázár-Navracsics, Varga M.-Nagy.
Ott tartunk, hogy az Európai Bizottságba be nem engedett Trócsányinak kell hirtelen a rektorság jelentőségét felfedezni, ha esetleg néhány hónapon belül lovat kellene cserélni a Sándor-palotában. Brüsszelt meg Tompikával fogjuk bevenni.
Wow, mekkora meglepetés. hogy ti még éltek :)))) Jó egy éve a lábam se tettem nagyon be az indexbe, üdvözletem az uraknak. Épp próbálok ellenállni a nyári kísértésnek, hogy nekilássak a WW sorozatnak. Áruljátok el, Laci azóta végignézte a Newsroomot?
A közérzetetek, gondolom, épp olyan, mint az enyém. Ti azért bizakodtok?
Az most az egyre gyakrabban felvetés, hogy ez nem A puccs volt, hanem annak csak valamiféle első gyenge kísérlete. Tehát mondjuk a sörpuccs szintje.
Igen, abban viszont abszolút igazad van, hogy az intézményrendszer működik és a többség a puccsistákkal elégedetlen.
De a kulcs az, amit ma olvasni: sokkal kisebb a dezinformációk száma, aránya, súlya, amióta Trumpot törölték a Twitterről. No ez az a tapasztalat, ami iszonyú fontos lehet, s ami vissza is kanyarít minket a beszélgetés egy előző, általánosabb témájához.
Nos, igazad van, ezt elhamarkodtam és az sem mentség, hogy amikor véletlenül a CNN-re kapcsoltam, nem is számítottam semmi ilyesmire, csak a maradék 2 szenátusi hely sorsa érdekelt.
És hát kívülről ez tényleg nem tűnt többnek, mint hogy az USA-ban, méretéből adódóan ha a shih-tzu kutyák méretének növelésére indítanak mozgalmat, arra is össze gyűlik ennyi ember.
És nem is gondoltam, hogy különösebb szervezés állna mögötte.
Aztán elkezdtek jönni a hírek, hogy GOP képviselők hirtelen elkezdtek guided tour-okat indítani a Covid miatt hónapok óta lezárt Capitoliumban, hogy ottani hivatalos emberek kísérgették a felfegyverzett félnótásokat, meg valóban, hogy kvázi irányították őket...
És ez így valóban lényegesen súlyosabb dolog lett, mint amennyi a közvetítésből látszott.
Igaz, azt sem tudtam elképzelni, hogy az ottani rendőrök, akik amúgy percekig térdelnek egy már megbilincselt és ártalmatlanná tett ember nyakán, míg meg nem sikerül gyilkolniuk, simán beengedik az oldalajtón a nyilvánvalóan alternatív valóságban élő tüntetőket.
Úgyhogy ebben az értelemben igazad van, ez valóban egy puccs kísérlet lehetett, bár csendben teszem hozzá, hogy az események szinte minden eleme megvalósult nálunk is 2006-ban...
Na de puccs kísérletnek azért mégsem vehető ez komolyan.
Stauffenbergék annak idején Berlinben az összes stratégiai pontot az ellenőrzésük alá vonták, aztán az sem sikerült, nem tudom, mit érhettek volna el a trumpisták egy független és működő intézményrendszerrel ellátott országban?
Ahol ráadásul ők vannak kevesebben, már a puszta szavazatok számát illetően is 7 millió a hátrányuk és azóta ez csak nőtt, tekintve, hogy Trump elnök úr népszerűsége mára már alulmúlja VV Renátóét is.
És amúgy a QAnon sámán csak nevetséges, de az igazi áldozat a katona csaj, aki biztosan nem azzal kelt fel reggel, hogy estére már nem él.
Nem tudom, láttad-e a Netflixen a Death to 2020 című ál-dokumentum filmet?
Nem mondom, hogy revelatív, de egy órát azért megér.
Nos, abban van egy soccer-mom karakter, amelyik a legijesztőbb az összes között.
Mert a WH szóvivő, aki simán letagadja az előző mondatát, már senkit sem lep meg.
De ez a csaj a 42 fogas vérfagyasztó mosolyával mondja az egyre vadabb baromságokat és ez a típus, meg a mindenféle társadalmi státuszú elvbarátai a legveszélyesebbek, szerintem.
Ebben a hsz-ban is az látszik, ami azóta egyre inkább bebizonyosodik: kissé alábecsültük ezt a Capitolium-rohamot. Ez azért nem egy közintézmény fosztogatása volt jó magyar módra, hanem tényleg éles helyzet, egy csomó lőfegyverrel és konkrétan az összes számba jöhető potentáttal egy helyen.
Jó, annak nincs nyoma, hogy az összes képviselőt, szenátort, alelnököt egyszerre likvidálni tudták volna, de az, amit AOC ír, megdöbbentő: futsz az életedért, s tudod, hogy a védelmetekre kirendelt rendőrök sorai között vannak árulók; de ha még nem is lenne egy sem, van néhány fasz republikánus szenátortársad, aki élőben közvetíti a Twitteren, hogy hová futsz, hová bújsz.
A kijelölt túlélő meg kb. az elnök...
Ez puccskísérlet volt, nem túró rudi-automaták fosztogatása.
Hát sajnos több ilyen tippet én sem ismerek. Még az Al-Ain topik indult igen ígéretesen, de Dzsudzsi inkább a hanyatló Európa virágzó Magyarországának annál is virágzóbb másodosztályát "választotta" az őt tovább alkalmazni nem akaró fényes arab liga helyett.
Nem véletlenül kérdeztem a választás után pár nappal, hogy ez most megkönnyebbülés, vagy a megkönnyebbülés után egy újabb szorongás kezdete... Tucker és a jelenség valóban aggasztó.
Őszintén szólva bár láttam de eszembe se jutott volna elolvasni Nacsa Olivér interjúját és hát túl sokat nem is vesztettem volna.
Azon is megütköztem kissé, hogy Nacsa lenne a konzervatív értelmiség archetípusa és itt az értelmiség szóra helyezném a hangsúlyt, de aztán rájöttem, hogy volt már ebben az országban konzervatív értelmiségi maga Mészöly Kálmán is, úgyhogy semmi akadálya, hogy Nacsából is konzervatív ikon legyen, talán ha határon túl született volna, az még segítene...
Már persze attól eltekintve, hogy ha George Clooney-t csepűrágónak minősíti a pártállami kommunikáció, hát Nacsa egyenesen kimeríti a szó szótári meghatározását, de ez azon az oldalon sosem hátrány volt, inkább előny.
Amúgy örök hálám, hogy fent nevezett edző-játékos-bűnöző-legenda rajongói topikját amott belinkelted, mert napokig vinnyogva röhögtem rajta, szó szerint a könnyem potyogott tőle, úgyhogy fiatal barátom, (az eposzi szófordulatot itt elhagyom, elvégre nem őriztük egy tálból a halas menüt) az egy életerős brígölés volt:).
Szóval az altright körül igencsak elszabadult a hajóágyú, de ez az ún. "értelmiségi holdudvart" is teljes mértékig jellemző papagájkommandó csak nem épült még ki az USÁ-ban, ha jól értem...
Ezt én is hasonlóan tapasztalom, de azért itt is van egy de.
Az természetes, hogy vannak olyan személyiségek, szervezetek, amik a saját nézeteik érvényesüléséért megtesznek mindent, amibe a politikusok pénzbeli, vagy propaganda szerű támogatása, annak ellenére, hogy a korrupció iskola példája, de törvényesen bele fér.
De Charlton Heston nem tegnap lett fegyvermániás, Donald Trump hatására, az volt mindig is.
Tehát a fontos szerintem az, hogy nem ezek a szereplők függenek a politikától, hanem az függ tőlük.
A média mai, szerintem abnormális működése azonban engem aggodalommal tölt el.
Mert az még rendben van, hogy Roger Ailes Reagentől kezdve az összes GOP elnökjelölt és elnök, valamint számos szenátor és szenátorjelölt körül ott sertepertélt, mert ő egy megveszekedett, vaskalapos konzervatív ember volt.
Sajnos kissé túlzásba is vitte a konzervativizmust és szó szerint vette az első éjszaka jogát, ezzel újabb gyakorlati igazolását adta a tankönyvi meghatározásnak, hogy a konzervatívok a félrekúrásba buknak bele, ha egyáltalán illendő ilyen módon profanizálni a szexuális erőszakot.
Abban viszont egyáltalán nem vagyok biztos, hogy például Carson Tucker vajon önerőből ennyire suttyó paraszt és sötét, mint az éjszaka egyszerre, vagy ehhez Trump iránymutatásait is felhasználta? (John Oliver heti rendszerességgel szemlézi a munkásságát.) És olvastam már olyan véleményt, hogy Tucker neve szóba kerülhet egy következő elnökjelölti versenyben...
Mert hát azt ne feledjük el a nagy örömködésben, hogy a Trump-kormányzat olyasmi módon működött, hogy az elnök ki tweetelt valami egészen orbitális faszságot azzal, hogy "sokak szerint...", ezt átvette a Breitbart, meg a Fox News, egy óra múlva Trump már retweetelte is, hogy lám, az országos médiumok szerint is így van és az orbitális faszság ezzel hivatalos, több helyről megerősített hírré változott.
És itt most vissza utalnék a korábban általam emlegetett Gajdics Ottó interjúra, ahol többek között azt mondja, hogy ők a (Bayer) Zsocával azért küldenek mindenkit az anyja picsájába, mert az ő édes, drága közönségük ezt várja el tőlük.
Itt viszont felmerül bennem az a kérdés, hogy hova lett az újságírói ethosz?
Melyik újságíró iskolában tanították azt, hogy azt kell mondani, amit az olvasó elvár?
Akkor a Népszabadság kirobbantotta volna a Tocsik ügyet?
Már eleve az ijesztő, hogy mára már csak publicisztikákból tájékozódunk, mert hírek egyszerűen nincsenek.
A publicisztika pedig szubjektív műfaj, véleményformáló ugyan, de alapvetően a hírek kiegészítésére szolgálna, de milyen híreknek, amikor nincsenek olyanok?
Fél évig lehetett meccsre járni korlátozások nélkül és az operatív törzs március óta nem tart élő tájékoztatót, mert ott esetleg kérdezni merne valaki és hogy megjárta a Kásler is, meg az ország legaktívabb sajtólevelezője, aki nem Del Medico Imre.
Ilyen utoljára 40 éve volt a TV-ben, Fórum volt a címe és beültek pártunk és államunk nagyjai egy nagy asztal mögé, ahol Wisinger János, meg Feledy Péter tette fel nekik a nézők egy hónapja levélben feltett kérdései közül azokat, amiket aaz aktuális Havasi Bertalan jóvá hagyott.
Szóval az a bajom, hogy élesen elvált egymástól a média és az újságírás, csak mindez lényegében észrevehetetlen.
Mert média az, ahol Alex Jones artikulálatlanul üvöltözik egy stúdióban, vagy ahol Bayer Zsoca számomra értékelhetetlen irodalmisággal hazudozik?
Nyilván az.
Na de újságírás ez?
Nyilván nem az.
Szóval abban nem vagyok biztos, hogy ez az attitűd az amerikai médiát nem érte még el.
A magyar helyzet azonban nem ad okot kételkedésre és itt már nem csak a média szereplői esetében, hanem természetesen minden olyan pozícióban lévő embernél tetten érhető, akinek az egzisztenciájára bármilyen hatással lehet az állam.
Különben az, amit mondasz, hogy ha a sablon kérdéseknél mélyebbre megy a kérdező, akkor hirtelen minden eddigi hozzá értésük elillan a nyilatkozóknak, az sem újkeletű jelenség.
Én még emlékszem arra az időre, amikor még voltak hírek és voltak botrányok.
A konkrét ügy persze nincs meg, de valami akadémikus nyilatkozott valami vállalhatatlant és napokig csak erről szólt minden újság, ja, akkor még ilyenek is voltak.
És akkor Bolgárúr felhívta az akkori akadémiai elnököt, nevezett Pálinkás Józsefet, akit most nagy örömmel fogad a baloldal és láss csodát, az országban egyedül csakis ő nem értesült az inkriminált kérdésről, ezért nem is kívánt véleményt formálni róla. Nincs új a nap alatt.
És nekem Rácz Zsófiával sem az a legnagyobb bajom, hogy 22 éves és nincs diplomája, továbbá nem lehet tudni, hogy egy év alatt mit csinált azon túl, hogy lemondta a találkozóit.
Hanem az, hogy lehetett vele látni egy beszélgetést a HírTV-n, még a kinevezése előtt.
És ebben a beszélgetésben ha a baloldalról akart mondani valamit, kivétel nélkül minden esetben elé tette a "bevándorláspárti" epitheton ornans-t.
Mármost szerintem egy magára valamit adó értelmiségi (és egy egyetemista az értelmiségi meghatározásba alulról ugyan, de éppenséggel bele férhet) nem ejti ki a száján a "bevándorláspárti baloldal" szókapcsolatot!
Amikor már kormány tag lett, értelemszerű, ez már elvárás.
Addig viszont tilos, mert a kormány kommunikációs paneljének használatával maga iratkozik ki abból az osztályból, aminek a küszöbét is csak félig lépte át.
Úgyhogy csak azt tudom ismételni, amit korábban is írtam, hogy nálunk egész egyszerűen nincsenek szuverén, pozíciójukat a saját jogukon elért politikai aktorok.
Roger Ailes bár ott sündörgött a GOP környékén, de nem ők csináltak belőle kommunikációs atyaúristent, hanem egyszerűen csak értett hozzá.
Na de mihez ért Nacsa Oilvér, vagy akár Fábry Sándor, akik művészete a 90-es évek lila zakós makkos cipőit idézi? Nyilván meg tudnának élni falunapokból is, de mennyivel kényelmesebb felvenni 30 milliót havi egy műsorért? Ennyiért lehet hogy még én is "konzervatív gondolkodó" lennék...:)
Nem annyira off, mint látszik. Itt van egy magát büszkén autonómnak mondó konzervatív "gondolkodó", akinek ebbéli státusát kénytelen vagyok mégis idézőjelbe tenni, amennyiben úgy beszél, mintha kottából olvasná a pártdirektíva szövegét, amikor meg valami rázósabb kérdéshez érnek, akkor hirtelen nem is ért ő ilyen mélységekben a politikához.
Hogy miért nem off? Szóval az altright körül igencsak elszabadult a hajóágyú, de ez az ún. "értelmiségi holdudvart" is teljes mértékig jellemző papagájkommandó csak nem épült még ki az USÁ-ban, ha jól értem...
Gyakorlatilag teljesen egyetértek. Ugye van egyfelől egy nagy csalódottság, aminek talán a legtisztábban Róna Péter adott hangot, hogy az EU értékközösségből átlépett érdekközösségbe, s ezt ráadásul Orbán ördögien zseniális húzással érte el.
Ez abból a vízióból indul ki, ami egyébként tényleg létezett Maastrichtban, miszerint akit Európában befogadnak, az mindörökre kultúrember is marad. Ez egy hülyeség volt, s azért Maastrichtban elég sok dologban tévedtek (pl. a briteket illetően, vagy épp a szinte nullás hadi költségvetést és ambíciókat illetően), amiket rohadt nehéz helyrehozni, mert egy olyan, egyébként a maga nemében egészen zseniális balanszírozó rendszert alkottak, ami lényegében nem tud reagálni a közepesnél nagyobb, de nem azonnali életveszéllyel fenyegető kiívásokra.
Szóval Róna Péter szerint eddig volt az EU értékközösség, a múlt héttől meg csak érdekközösség.
Ez azért meglepő, mert egyfelől az értékek továbbra sem lettek se lecserélve, se eltörölve, se semmi nem történt velük, csupán belátták a legfontosabb felek, hogy attól, hogy úgy teszünk, mintha, ez az értékközösség nem lesz megvédve a lator államoktól. És láthattuk a nem kicsi fellengzősséggel nukleáris opcióként emlegetett 7-es cikkelyről, hogy mennyit ér, ha a lator államok száma n+1.
Hogy lehetett volna jobban az értékekre fókuszáló védelmi mechanizmust kitalálni?
Nyilván úgy, hogy ne csak a közvetlen pénzköltésre vonatkozó jogtiprást lehessen számon kérni, hanem az általános, rendszerszintű, értékelvű dolgokat is (vallásszabadság, sajtószabadság stb.). Ez egy gyönyörű elv, de erre egyfelől ott van a 7-es cikkely, másfelől ott lesznek mindig a másként gondolkodók, a szlovének, lengyelek, csehek - de akár az íreket vagy a spanyolokat, portugálokat, olaszokat is említhetnénk, mert lehet, hogy most épp különböző mértékben van jó passzban egyikük-másikuk, de összességében be kell látni, hogy az összeurópai értékközösség tényleg csak nagyon szordínósan létezik, amennyiben ragaszkodunk az egyhangúsághoz. Ha meg nem ragaszkodunk az egyhangúsághoz, akkor a leszavazott kisebbség helyre kis politikai cirkuszt csinál a moszkovita brüsszelitákról. (Így is, pedig csak ketten lógtak ki a normából.)
A másik megoldás az lenne, hogy az egyhangú döntésektől elmozdulnak a minősített többség felé. Szerintem ez fog történni a jövőben, mert ez a teljes konszenzusra törekvés szép idea, de egyszerűen nem fog működni hosszabb távon. Hát most ehhez léptünk egy nagyot. De akkorát nyilván nem lehetett lépni, hogy ez mindenféle döntésre kiterjedjen.
A harmadik megoldás az, hogy jogilag minél jobban körülbástyázott alapokon, de lehetőleg minél szélesebb körben érvényesíthető, s minél nagyobbat ütő, nem csupán egyhangúlag elrendelhető szankciót rendeljenek a vétségek elég széles körére. Szerintem most ez történt, s maga a jogállamisági mechanizmus ebből a szempontból elég széles körben alkalmazható, ugyanakkor mégis fókuszált, elég komoly fegyver. Lehet.
Lehet, amennyiben meglesz az adott renitens országgal szembeni politikai közhangulat. A vétópartnerek szerintem nagyon durva, elemi hibát vétettek azzal, hogy ezzel a semmire sem jó fenyegetéssel tkp. megágyaztak ennek az EU-n belüli hangulatnak.
A negyedik megoldás lett volna persze a legjobb. Ez az, amit a német tévés komika javasolt, s néhány nappal korábban már nekem is megfordult a fejemben. Egyszerűen ki kellett volna lépnie mindenkinek az EU-ból, s 25 ország ugyanazzal a lendülettel be is léphetett volna az Európai Demokratikus Unióba. A másik két ország is beléphetett volna, csupán arról kellett volna lemondania, hogy teljes egyhangúsággal születnek döntések az EDU-ban. A 7-es cikkely, meg a nemzetközi szerződések stb-stb. szavazásához elég lett volna a népesség 80%-ának a képviselete + az Európai Parlamentben egy kétharmados többség.
De mivel ilyenre semmilyen érdemi remény nem volt, csak egy gyenge humorú német viccműsorban merült fel, nem tudom, mit lehetett volna még az EU-nak elérnie.
Valamelyik internet azzal a címmel jelentkezett, hogy mindenki nyert, de Orbán nyerte a legtöbbet.
Én ezt másképp látom, szerintem mindenki veszített és a magyar nép (jelentsen ez akármit is) veszítette a legtöbbet.
Egyfelől pragmatikusan nem volt várható más, mint hogy a németek nem vállalhatják fel azt, hogy pont az ő (S)soros elnökségük alatt bukjon el a költségvetés, tehát nyilvánvaló volt, hogy valamilyen megoldást ki fognak taposni, éspedig csakis olyat tudnak elfogadtatni a magyar/lengyel faszkalapokkal, amit otthon ők győzelemként tudnak eladni.
Az ugyebár majdnem mindegy is, mi a konkrétum, a kormánymédia úgyis a saját "keretezése" (mennyire imádom ezt a kifejezést...) szerint fogja tálalni.
És ez meg is történt.
Azt azért csendben megkérdezném, hogy ha mi minden csatánkat ab ovo megnyerjük, hátunkon cipeljük a libernyákokat, megállítottuk Brüsszelt, pedig az a bolygóval együtt 108.000 km/h sebességgel mozgott, amíg meg nem állítottuk, kiosztottunk kokikat és sallereket, minden kisgyereket lepofoztunk, mint a nagy rosszfiú a kockásfülű nyúlban, akkor hogy a faszba nem bírunk már kikeveredni ebből az egész permanens háborúból már?
Másrészt a király úr politikai krédója a "pillanat uralása", "a hídon akkor kell átmenni, amikor odaérünk", tehát egyáltalán nem érdeklik a stratégiai kérdések, majdcsak lesz megint valami, eddig is mindig volt, majd megkérjük Putyin gazdát, indítson már be pár alvó muzulmán sejtet, aztán lehet újfent migránsozni.
Ez persze olyan messze van az államférfiúi erényektől, mint kdnp-s politikus a kereszténységtől, de nem baj, a kemény mag így is ünnepli.
Bár az azért figyelemre méltó, hogy a facebookon, akár a király úr személyes oldalán is mennyira elszaporodtak a pikírt beszólások, megjegyzések, pedig ahhoz azért már merészség is kell...
Kedvenc sci-fi szerzőm, Iain M. Banks regényeiben gyakran feltűnik egy-egy olyan faj, amelyik kicsit lassú, tohonya, nem igazán foglalkoznak az izgága zsebdiktátorokkal, amíg azok túl nem feszítik a húrt, akkor ugyanis egy szempillantás alatt szó szerint atomjaikra foszlanak, a rettegett aláz űrflotta, ami bolygókat igáz le, egyszerűen megszűnik létezni, a lassú népség meg visszatérhet a komótos mindennapokhoz.
Tök jó lenne és néha el is képzelem, hogy az EU is ilyen lenne, de sajnos az életünk nem sci-fi, bármennyi abba illő részlettel is találkozunk.
Az viszont mégis biztosnak látszik, hogy azt a fajta diplomáciát, amit a király úr művel, tényleg nem lehet a végtelenségig folytatni.
Nem azt, amivel itthon hülyíti a mára teljesen lecserélt szavazóbázisát, hanem amivel odakinn bassza át a palánkon a saját legközelebbi szövetségeseit.
És a végtelenség ebben az esetben előbb jött el, mint akár mi, akár őfelsége gondolta volna, mert ennek itt és most szerintem vége van.
Tulajdonképpen nem is értem, hogyan jutott idáig a dolog, mert ehhez rossz döntések sorozatára volt szükség, vagyis egyáltalán nem tűnik úgy, hogy a király úr az események alakítójaként ténykedett volna, szerintem folyamatos lépéskényszerben volt és lassan behátrált a sakktábla sarkába.
A jogállamisági mechanizmust például hónapokkal előbb fogadták el, csont nélkül. Itt mire gondolhatott a nagy stratéga? hogy majd nem fogják alkalmazni?
A V4 mára a múlté, nem fog persze felbomlani, de el fogja veszíteni azt a csepp jelentőségét is, ami volt neki.
A Fidesz nem marad a Néppártban, remélem az EPP-ben most már lesz annyi ész, hogy előbb basszák ki őket a hóra, minthogy kilépnének, de a szakítás nem kérdés.
És ez sem tűnik stratégiai döntésnek, mert ha az lenne, nem a múlt héten haknizta volna körbe Szíjjártó úr az összes elmekórtani esetet, amelyik benn van az EP-ben.
Az állandó pánikszerű Varsóba repkedései sem arra utalnak, hogy a mester tervet hajtják végre éppen, sokkal inkább arra, hogy a turbulens lengyel helyzetben nem merte magára hagyni egyetlen szövetségesét, hátha kiugrik az egyletből és akkor majd rághatja egyedül tovább a gittet.
Mindenki azt emlegeti, hogy aki időt nyer, életet nyer.
Csak nem vagyok biztos abban, hogy valójában fog nyerni időt, vagy legalábbis annyit, mint amennyire számít.
Jourova már nyilatkozta is, hogy ezek a halasztó hatályú perek nem fognak évekig tartani és nagyon remélem, hogy lesz bennük politikai akarat, hogy most már a fejére húzzák a király úrnak a gatyáját.
És uniós pénz nélkül hiába a sokezer milliárdos cégvagyon, az kártyavárként fog összedőlni, mert piaci alapon nem működőképes, már csak azért is, mert soha nem próbálták azokat így működtetni.
Vele együtt dől össze a Fidesz is, amelyikben 2-3 ember (Kövér, Pintér és esetleg Varga Mihály) kivételével egyetlen aktor sem a saját jogán van jelen, hanem mint kegyenc. (Ezt amúgy még maga Gajdics Ottó is szó szerint kimondta a Partizánon megjelent, amúgy szürreálisan bizarr interjújában.)
Aztán a király úr persze döngetheti a mellét az EU összes félnótása társaságában, a politikát alakító szerepéből (ha volt neki olyanja egyáltalán) végképp kicsúszott.
Náci pártok együttműködése amúgy is majdnem olyan szintű dadaizmus, mint amikor fideszes politikus a közpénzek ellopásáról beszél.
Tényleg, van vajon a mi állampártunkon kívül olyan párt, amelyik ugyanazzal a vezetéssel 20 év alatt liberálisból a kereszténydemokrácián keresztül egy homofób, rasszista, náci párttá lényegítette át magát pusztán azzal, hogy mindig maradéktalanul uralta a pillanatot?
Az tény, hogy sokáig nem vették őt komolyan.
De ha komolyan veszik, mi történt volna?
Ha elveszik a pénzt, a király úr megbukik? Mert ha így lenne, szerintem már az első pávatánc után ezt meglépték volna.
De nem bukna meg, konjunktúra van még most is, tud annyi pénzhez jutni, hogy 150 méteres kerékpár utakat át lehessen belőle adni, amivel meg lehet tölteni a híradókat, a többit meg ellopnák, ahogy mindig szokták. Aztán mi meg majd kifizetjük.
Hát, jelenleg valahogy így látom a dolgot, aztán majd úgyis megtudjuk, miért tévedtem teljesen:)
itt kérdem meg, hátha nem találnak ránk a trollok, hogy mi a véleményed erről a "vétópaktumról"? Tényleg eladta az EU / Merkel az ördögnek a lelkét? Vagy: most adta el?
Az utolsó bekezdésben felvetetthez: azért szerintem elég nagyot lépett ebben a világ mondjuk Trump, meg Bolsonaro óta. Az, hogy az amerikai elnök gyakorlatilag minden egyes megszólalásánál ott virított a piros csík, hogy hazudik, nemcsak az amerikai elnökről, hanem ennek a digitális szegmensnek a hozzáállásáról is elárul sok mindent. Amit elárul, annak egy része persze nem jó, de egy másik része meg igen. Az FB alakuló saját "nemzetközi bírósága", a Twitter eljárásai, vagy hogy a legtöbb tévé a Trump-beszéd közben egyszerűen elkapcsolt, bizonyos olvasatban értelmezhető a józan ész felé billenésként.
Más olvasatban viszont értelmezhető úgy is, hogy kurva nagy hatalmuk van, s előbb-utóbb nagy baj lesz, amikor egy nem hazug szöveghez is odateszik a piros csíkot, vagy egy nyilvánvalóan hazughoz nem teszik oda, miközben a többit pedig megjelölik. És még akár nem is kell, hogy feltétlenül mindez rosszindulatból történjen így.
Nem nagyon látni a megoldást, s ez azért is baj, mert ez nem a 2010-es évek, amikor nincs baj, úgyhogy ömölhet az emberre mindenhonnan a szar. Ez már a 2020-as évek, s nagyon nem mindegy, hogy pl. hányan fogják nem beoltatni magukat, vagy hányan hiszik el, hogy a klímaváltozás mögött is csak egy spekuláns áll, akinek ráadásul még a nevét is tudjuk.
Illetve az is különösen érdekes, hogy ennyire erősen tandem-jellegű nem is tudom, volt-e valaha eleve az indulásnál az elnök-alelnök páros
Volt azért, mégpedig az ifjabb Bush-Cheney páros esetében, ahol ugyan az elnök volt a zöldfülű és Cheney a hétpróbás washingtoni gazember, de ezt ki is használta arra, hogy lényegében egy alternatív erőközpontot épített ki magának és a lényeges ügyeket valójában ő kontrollálta.
Biden helyzete mindenképpen kedvező, mert a covid lassan véget ér és az elmúlt 4 év kétségtelen gazdasági száguldása semmilyen módon nem Trump hektikus kormányzásának köszönhető, szóval nem látom okát, miért ne folytatódhatna.
Már így is szinte vicc, mennyire nem vett tudomást a tőzsde az egész cécóról.
(Ja, amúgy most olvasom a CNN-en, hogy Donald Jr. is koronavírusos lett, miként Giuliani fia is, aki ráadásul jó eséllyel végigfertőzte az elnök komplett jogi stábját is... na nem mintha eddig olyan sokra mentek volna a próbálkozásaikkal, de ez nagyon jól jellemzi az egész abszurd helyzetet.)
A szenátusi GOP többség pedig nem teljesen lefutott, mert ugye GA két helye függőben van.
Az egyikben 90 ezer a GOP jelölt előnye, ami könnyen meg is fordulhat januárban.
A másik egy furcsa körzet, mert ott két GOP jelölt indult és együtt biztos előnyt mutatnak, de januárban már csak az egyikük indulhat, az eddigi szenátor.
Azt szerintem meg fogják nyerni, de ott is lehet eső, lehet hó, már csak azért is, mert pont ott fordították át az egyik kongresszusi helyet pirosból kékbe, bár az is igaz, hogy a másik két ilyen eset pont NC-ben történt, amit meg Trump biztosan húzott be.
Ami a jövőbeni nagyobb kilengéseket illeti, lehetséges.
Én azt várom, hogy az eddig is meglévő faji megosztottság mellett generációs szakadás is lesz.
Azok a fiatalok, akik elkötelezetten környezettudatosak, könnyen léphetnek ki a régi DP/GOP osztatból, ami nekik szocializációs alapon természetes lehetett és hogy nekik a GOP mit is tudna kínálni, azt egyáltalán nem látom.
Viszont a közeljövő legfontosabb kérdésének azt gondolom, hogy vajon értelmes keretek közé terelhető-e a social media?
Kigondolható-e olyan jogi/gazdasági szabályozás, aminek alapján ne az legyen az érdekük, hogy minden holdkóros, légből kapott faszságnak a legteljesebb természetességgel adnak korábban elképzelhetetlen nyilvánosságot.
Ez egy fontos, de nehéz kérdés, mert mindenféle alapvető emberi jogi aspektusai is vannak, de ezt a problémát most már muszáj lesz megoldani, különben tényleg nem vár ránk semmi jó (Lásd Szörényi Levente kiérlelt véleményét a választások elcsalását illetően).
Nyilván szó szerint megközelítőleg is csak akkor tudtam volna ezt így leírni, ha épp téged akartalak volna utánozni-parodizálni, de szinte szóról szóra így gondolom.
Annyi még (és annyi viszont), hogy ha az idő a demokratáknál AOC-éknak dolgozik (amit sok tekintetben én is így látok, hisz a klímaüggyel, meg a jövedelempolarizációval, de akár a robotok mindennapi térnyerésével tényleg kell kezdeni valamit, s a viszonylag széles körű, ámde viszonylag alulfizetett ötnapos munkahét szisztémája nem tartható örökké), akkor viszont a jobboldal is radikalizálódik tovább. Pontosabban az a radikalizálódás, ami most innen nézve tartalmatlan (ami azért nem teljesen igaz, hisz a klasszikus témák megvannak, amiben radikalizálódhatnak), valamilyen tartalommal fog feltöltődni.
Azt én is úgy gondolom, hogy az USA rendszere azért alkalmas a pólusok közötti egyensúlytartásra, s ez az egyes pólusokon (pártokon) belül is segíti a belső (és olykor nagyon rövidnek tűnő időleges) egyensúlyi helyzet kialakulását, de azért azt lehet feltételezni, hogy az eddigi billegések finomnak fognak tűnni a jövőbeni nagyobb amplitudójú billenésekhez képest.
Ebben a képletben tűnik nagyon érdekesnek Biden személye, akitől mindenki azt várja, hogy majd zseniálisan finom alkukkal biztosítja a picike billegéseket úgy, hogy szót ért a pólusok szélén állókkal is (legalább a saját pártján belül). Hát ezt kíváncsian várom. Tényleg érdekes lesz, hogy milyen pozíciót kap / fog AOC; mint ahogy az is, hogy minden idők legöregebb elnöke mennyire és meddig lesz képes ezt átlátni. Illetve az is különösen érdekes, hogy ennyire erősen tandem-jellegű nem is tudom, volt-e valaha eleve az indulásnál az elnök-alelnök páros - szóval itt Harris személye is sokkal többet nyom a latban, mint amit eddig megszokhattunk.
Hű, hát ez nagyon nehéz kérdés, nem is tudok rá röviden válaszolni és persze az alábbi csakis a magán véleményem, nem vagyok semmiféle politikai guru, valószínűbb hogy tévedek, mint hogy nem.
Alapvetőn azt gondolom, hogy az USA kétosztatú pártrendszere eleve nehézzé teszi a különböző, ha nem is mainstream, de azért sokakat érintő vélemények artikulációját.
Mivel a pártrendszer nagyjából kőbe vésettnek tűnik, ehhez még adódik a sokszor családok generációin átívelő párthűség, ha valaki a saját politikai nézeteit akarja képviselni, kénytelen valamelyik nagy pártba tagozódni és ezzel felvállalni az adott párt főbb irányvonalát, még ha nem is ért vele egyet.
Szóval szerintem ez a struktúra nem igazán alkalmas arra, hogy a változó demográfiai, környezeti, gazdasági kihívásokra megfelelő választ adjon és ennek megfelelően küzdenek is mindketten, mint malac a jégen.
De ha már, akkor szerintem inkább a DP jár közelebb a megoldáshoz.
Sajnos az a baj, hogy Trump jelszava a washingtoni mocsár lecsapolásáról valójában teljesen jogos is volt, csak ugye a korrupciót nem még nagyobb korrupcióval lehet visszaverni, a gerontokrácia ellen sem egy 70 fölötti ember tud hitelesen fellépni és hát mitől lenne egy közülünk egy milliárdos, aki mindenkinél többször ment tönkre.
Mindenesetre nem lesz könnyű a környezetvédelemmel, a polgári jogokkal, meg egyáltalán a baloldali eszmékkel betörni a DP-be sem, de azért Bernie már másodszor demonstrálta, hogy bizony van tábora és egyre nagyobb. És hát ott az úgy megy, hogy attól, hogy valaki kisebbségbe szorul, azért még be kell engedni belőle valamennyit, mert a szavazóira szükség van.
Az idő AOC és társainak dolgozik.
Ellenben a GOP belekövült valami olyanba, amiről azt hihettük, hogy a 60-as évekkel együtt tűnt el a süllyesztőbe.
Az ugye úgy van, hogy az USA-ban minden nagyobb.
Ott egy sima érdekvédelmi szervezet olyan anyagi forrásokkal rendelkezik, mint egy kisebb ország.
A pro-life-osok, a fegyvermániások egyszerűen mindenhol ott vannak. Reklámokkal árasztanak el mindent, külön TV csatornáik vannak, ahol nagymellű bikinis csajok promotálják a legújabb géppisztolyt.
Talán a több évtizedes konjunktúra hozta, hogy a GOP lényegi gazdasági témák nélkül maradt, talán kicsit bele lustultak a jólétbe és az űrt azonnal kitöltötte a Tea Party a maga kőkorszaki maradiságával, amivel az a legnagyobb baj, hogy nincs mögötte tartalom.
Mellékszál, de nekem a vallással, meg az egyházakkal mindig is komoly problémáim voltak, de az a fajta, a végletekig farizeus vallásosság, ami az USA-ban van mindennek a teteje.
Mondhatjuk, hogy végül is ez a folyamat termelte ki Trumpot, aki így valójában csak a tünet, de ezzel nem teljesen értek egyet.
Trump olyan, mint Asimovnál az Öszvér, egy előre nem megjósolható deformitás a rendszerben.
Ha nem egy teljesen kiszámíthatatlan ember kerül az elnöki székbe, akkor mindenki kapott volna valamit, amivel valameddig el lesz.
Kaptak volna a bankok, az olaj cégek, a pro-life-osok, de az egész megmaradt volna a szokott mederben.
Azt ugyebár tudjuk, hogy az USA-ban nem európai értelemben vett pártok működnek és hogy a kormányzó párt de facto vezetője a mindenkori elnök.
Érdekes tény, hogy soha egyetlen elnököt sem kísért olyan feltétlen lojalitás a szenátorok és képviselők részéről, mint Trumpot és ez a 4 éve alatt folyamatosan növekedett.
És ezek az emberek nem azért csináltak segget a szájukból, mert olthatatlan szerelmet tápláltak a narancs színű ember iránt, hanem mert Trump népszerűbb volt, mint bármelyikük és nem kockáztathatták, hogy rossz kedvében megvonja tőlük a támogatását és rájuk indítson valami qanon-ista futóbolondot, akit aztán képesek lettek volna meg is választani, ahogy arra volt is példa.
Ez kényelmes persze Trumpnak, de csak addig működik, amíg hatalmon van, mert elvi tartalma a rajongásnak nincsen.
Így aztán most nem érti, hogy választott tisztségviselők miért nem teszik tönkre az életüket, egzisztenciájukat csak azért, hogy ő egy elvesztett választást valahogy visszacsalhasson magának.
Azt is mondják, hogy Trump nem megy sehova, ő marad a GOP vezetője, ami képtelenség.
Egyfelől ő megbukott és kész.
Másfelől a faszi lusta, mint én.
Ez nem fog évekig tartó aprómunkába belemenni, hogy majd 4 év múlva megint jelölt lehessen, mert nem is érdekli ez az egész politika, alkalmatlan is a kompromisszumokra, ami ehhez elengedhetetlen, meg mellé még gyenge elméjű is.
Az emberarcú fasiszta nem teljesen lehetetlen eshetőség, nyilván lenne is jelentkező a posztra.
Viszont azt a fentiek tükrében kizártnak tartom, hogy a GOP a belátható jövőben még egyszer oda engedjen egy outsidert.
Amint a gondolat felmerül, azonnal kinyírják, mert egyszerűen nem vállalhatják a veszélyét annak, hogy több évtizedes politikai pályákat veszélyeztessen egy kívülről jött ismeretlen.
Az amerikai politika roppant érdekes, de egyáltalán nem szép valami.
Az úgy működik, ahogy pl. a Charlie Wilson háborújában (csak hogy legyen egy Sorkin vonatkozás is) látható, hogy teszek egy szívességet, mert megszavazom a mittudomén homokbányát és akkor te is jössz eggyel.
Ha az emberarcú fasiszta ebből a világból jön, akkor persze roppant károkat tud okozni, de nem lesz kiszámíthatatlan.
Nem fog diktátorokkal fraternizálni, pláne olyan hígagyúakkal, mint a Bolsonaro és társai.
Nem fog Orbán úrral röhincsélni, mert hosszú távon nem gazdasági érdek a zűrzavar.
De mindettől függetlenül azt hiszem, hogy a GOP nagy bajban van.
Az nem megy többé, hogy a fehér középosztály a szavazóbázis, mert az egyre szűkebb lesz.
És nem lehet örökké távol tartani a feketéket sem a szavazástól.
Meg vajon meddig lehet a kubaiakat még a kommunizmussal ijesztgetni?
Amit itthon el lehet olvasni róla, az kb. az, hogy a Republikánus Párt gyakorlatilag a fideszizálódás útjára lépett, s egyre tolódik jobbra, döntögeti az összes tabut, s ha Trumpot felváltja egy legalább látszatra emberszbású fasiszta, akkor lesz a nemulass. Ez egyfelől eléggé reális veszélynek tűnik, másfelől mégiscsak nagyon durva látószög-problémának gondolom: nem hiszem, hogy a magyarok a szívcsakra központja, s úgy nagyjából minden politikai folyamatot Orbánúr kottája szerint lehetne olvasni.
Ezzel együtt a gyenge Biden-kormány és a farkasfalkaként viselkedő republikánusok narratívája mégsem teljesen légből kapott. Még akkor sem, ha nemcsak Biden egy hétpróbás profi, hanem eléggé ilyennek tűnik a szokatlanul erősnek megkomponált alelnök is.
Ez után a 4 év után nehéz lenne nem megkönnyebbülnöm.
És hát valóban, ahogy 4 éve megjósoltam a kávézacból, valóban a rozsdaövezet visszatérése hozta meg a győzelmet.
Persze szerda reggel nyomasztó volt látni a tiszta piros térképet, ami bár megtévesztő, mert az ország piros közepe összesen nem képvisel annyi elektori voksot, mint egyedül Kalifornia.
De már Trump szerda reggeli (itteni idő szerint) beszéde reményteljes volt, mert a győzelmet bejelenteni szokták, nem bizonygatni.
Szerda este pedig a Fox News már Bidennek adta AZ-t, amit a CNN azóta se és hát Trump kedd óta nem nyert egyetlen új államot sem, bár NC-t és AK-t nyugodtan oda adhatják neki.
Hogy jogi úton vissza tud kapaszkodni, azt kizártnak tartom.
Azt persze nem tudhatjuk, mik lesznek a konkrétumok a bideni politikában, de egy hétpróbás profiról van szó, akitől minimum azt el lehet várni, hogy a kormányzás visszatér az évszázados hagyományok közé és legalábbis kiszámítható lesz.
Ez még mindig sokkal biztatóbb, mintha a narancs színű ember hülyeségeit, hazugságait, meg egyáltalán azt a végtelenül öntelt képét kellene elviselnem a továbbiakban is.
A Sleepy Joe, meg a Mini Mike olyan pusztító kocsmai hőbörgések, amilyeneket még Orbán úr sem enged meg magának a nyilvánosság előtt (egyelőre), pedig ő sem megy a szomszédba tahóságért.
