"Amit mi megtehetünk (a fanatizmuson és a fanatikusokon való
szórakozáson túl), az pedig az informálás, a felvilágosítás.
Leleplezni a fő feminista hazugságokat a patriarchális elnyomásról,
női kvótáról, családon belüli erőszakról, bérkülönbségről, stb.,
egyáltalán kétségeket és gondolatokat ébreszteni a femináci agymosás
ellenében."
A nőnemű emberek legfontosabb képessége/kötelessége hogy életet szüljenek a világra.
A hímnemű emberek második számú legfontosabb képessége/kötelessége hogy életet vegyenek el, ha az az ő gyermekeik életét veszélyezteti.
Mióta a túlélés törvénye már nem kötelezi az embereket a képességeik kihasználására, azóta el lehet játszani hogy a nők is lehetnek államilag fizetett hivatásos gyilkosok - de nincsen benne köszönet.
Mindegy hány női Furkó Kálmánt tud az internet példának felhozni, ettől még nem szeretném ha rájuk lenne bízva az én túlélésem.
Annak a szegény nőhatalmistának a többszörösen igazolt tévedéseiről kevésbé érdekel a nejed véleménye - de hogy személy szerint őróla mit föltételez (a fórumon hirdetett meggyőződései alapján), nna arra kíváncsi lennék.
Naaaa.. kedves Szibillia, ne vedd már egy kalap alá az én nemem 80% -ához tartozó szerény kis hímneműt (a te szavaddal "pasi") - a nagybetűs FÉRFI -vel, akihez büszkén megy feleségül a nője.
Mert akihez feleségül megy, attól el van (el kell hogy legyen) nézve ha csak emberi módon újul és változik (magyarul idősödik). Az a nagy-nagy hiba, ha az imádott szerelméből lett férjéhez is később úgy viszonyul a felesége, mint azokhoz akikhez imádat hiányában nem ment hozzá.
És a mai eszem szerint Rezovics Paulát valószínűleg a Huffnágel Pisti nem akarta elvenni..
Egy patriarchális társadalomban az a normális, hogy kizárólag férfiak katonáskodnak, és ennek nyugaton a feminizmussal lett vége. A nők kikövetelték maguknak, hogy megnyíljon előttük ez a karrier is, csak persze először nem a harci egységekhez akartak kerülni, csak irodára meg ilyesmi. Aztán szép lassan oda jutottunk, hogy már harcolni is lehet. Ha a csúnyagonosz konzervatív, hovatovább keresztény férfiakon múlna, nő soha nem jutna háború közelébe, dehát az "elnyomás".
Ha valaki felrója a nőknek, hogy nem katonák, az vagy a saját egyenlőségesdijüket kéri számon a feministákon, vagy nem egészen normális.
"Nagyon érdekes (nálam) ez a férfire felnézéses dolog."
A legjobban talán egy ütős ellenpéldával tudom ezt illusztrálni.
Volt a feministában egy fanatikus femcsi, aki mindig arról prédikált, hogy a nőnek 'egyenlően, azonos magasságból' kell a férfi szemébe néznie. Neki mindig ezt a képet raktam be okulásul:
Megjegyzem, ő a nagy egyenlőségmániájával két kudarcos házasságot tudott felmutatni és egy megkeseredett, gyűlölködő életet, míg a 'gonosz hímsovik' boldog házasságban vagy hosszú távú párkapcsolatban éltek.
Ja, és ő írta ezt is:
"Aki "felnézni" akar, az egy adott karakter: a meghunyászkodó, a szolgalélek, a csökkent önértékelésű."
Megkérdeztem erről az asszonyt, aki egy kedves és intelligens nő, és igazán nem nevezhető szolgaléleknek. Azt mondta, hogy nagyon lenézi a többi nőt, pedig természetes, hogy egy férfira fel akar nézni, és érezni akarja, hogy az képes biztonságot teremteni érzelmi és anyagi szinten is, és legfőképpen legyen benne valami plusz, ami másban nincs meg. Mert ha nem ilyen lenne, akkor lenézné, és nem tekintené férfinak, hanem csak barátzónás lenne a számára.
Ilyen téren nem szimmetrikusak a kapcsolatok, és nem is kell annak lenniük. Engem nem érdekel, mennyit keres a feleségem, nem szempont. Viszont elvárom tőle, hogy a házunk békéjét biztosítsa, adjon stabil érzelmi hátteret a közös életünkhöz, és nem is tekinteném nőnek, ha erre nem lenne képes.
Az egyenlőség nem egyformaságot jelent. Nem vagyunk egyformák, nem ugyanarra van szükségünk. Hiszen a Bibliában is az áll, hogy az asszony tisztelje az ő urát és a férj szeresse az ő asszonyát. Persze, nem árt, ha mindketten kapnak mindkettőből, de érezhető a hangsúly.
"A kérdés az, hogyha akik fiatal korukban kerülnek össze, ott képes-e a férfi kornak és élethelyzetnek megfelelően lenyűgöző lenni,"
Erre van egy személyes sztorim. Gimnáziumban volt egy kiscsaj, pár évvel alattam, aki a fogadott kishúgom volt. Na, vele bő huszonöt évvel később a Facebook hozott össze megint, és beszélgettünk arról, hogy mi van velem, miket csinálok stb. Na ő mondta, hogy ő már akkor látta, hogy vinni fogom valamire és hogy a jég hátán is megélek. De a barátnőm is hasonlóan látta, és szinte mindenkinek volt kis barátnője az osztályban, pedig se menő autónk, se házunk, se állásunk nem volt. Szóval igen, fiatalon nincstelenül is le lehet nyűgözni egy nőt.
Innen gondolom, hogy nem csak a kész egzisztencia lehet vonzó egy nőnek, főleg tizenévesen, hanem a potenciál, hogy majd mindezt könnyedén eléri.
És nem csak anyagi jólétre gondolok. Egy tehetséges író vagy festő lehet élhetetlen balfasz, attól még oda lehet érte egy nő és boldogan finanszírozza a napi megélhetést, hogy a mester szabadon alkothasson.
És fontos kérdés, akár házasságok, kapcsolatok kardinális kérdése is lehet, mert ha az alap, hogy nőnek fel kell néznie a férfire és tisztelne benne azt, amitől és amivel több és más, akkor
kérdés, hogy a család/kapcsolat/házasság folyamatában mikor mi az, ami ez lehet.
Persze nem várható el, hogy szegény pasi egész házasságban (le)élt életében folyton változnia kell és "produkálni" valamit, mert az azért biztosan nem megy és nem is várható el. :)
A német szociál demokrata politikus szerint: „Nem szabad többé különbséget tenni a nemek alapján. Védelmünkhöz a Bundeswehrben egyformán szükségünk van férfiakra és nőkre.”"
Tulajdonképpen valóban hülyeség a nőknek életben maradni, ha nem lesznek férfiak, mert meghalnak a harcmezőn...
..elég baj hogy melegebb idők vannak mint akár gyerekkoromban is, mert akkor sokkal jobban kivesztek a poloskák (és az ide kívánkozó más fagyérzékeny életformák is) ..
Zdravo Abszolút Igazság, a kézis csajokat nemazért kell kerülni mert eltalálnak az elhajítható tárgyakkal. :-)
A bölcsességről szóló képletedet azt hiszem elfogadom.. tulajdonképpen így az intelligencia képlete mellé állítva nem találok benne kifogásolni valót. (pedig kerestem áám)
Amit a zintelligenc-tesztekről és az én képességeimről írtál, az végül is igaz.. de nem hetvenes eredményt tudtam, hanem kevesebbet mint szerettem volna.
És mindegy hogy szám szerint mennyit, ha még annyi sem tetszett. :-(
Még ha jó nagy létszámmal próbálsz is vígasztalni. :-)
Á, csak szeretek jól körbejárni dolgokat, amik érdekelnek, és ha értelmes vitapartnerek vannak (és itt azok vannak), akkor tudom feszegetni azokat a határokat, amik kőbe vannak vésve, de az én vízöntői lényem nem szereti az ilyeneket. :)
Azt gondolom én is, hogy az életbenmaradás kitaposott és megtapasztalt ösvényeinek jó használata nem nevezhető hagyományos IQ-nak.
A vitaindító meg csak vita indítása volt, sokan szereti az öreget, aztán íme, meghatároz valamit, ami valószínű, hogy a nők egy részén kívül másnak nem igazán megfelelő. Én inkább érdekességnek tartom, hogy van ilyen is, és mint írtam, tudni és ismerni kellene, hogy mennyire volt feleség függő (az anyagi az ugye biztos). :)
Érdekes adat lenne Európát mérni országonként és nem néhány százas vizsgálattal, hanem sokkal-sokkal többel.
Ha a négerek agyonverős társaság ebben látja a megoldást és ezzel azt a problémát sikeresen megoldják, akkor miért ne lehetne (ott) tökéletes megoldás? :)
Persze más országban nem az.
És Európában vajon a migrációval a nem migráns lakosság IQ-ja csökken, vagy nő? Hiszen új dolgok érkeznek, meg kell oldani a problémákat,
tud gyorsan és jól dönteni a magasabb IQ-val rendelkező európai?
Szerintem sok kérdés merül fel az IQ-val és mérésével kapcsolatban, ha az emberek nyitottak rá (mondjuk a magas IQ-val rendelkező is "beáldozza" ezt az adatot és kicsit nyitottabban áll hozzá, nemcsak az alacsonynak kell elkönyvelnie magáról, hogy "hülye". :)
Nem adod fel... bár majd lassan nem ártana megdogalmaznod, hogy mi is az, amit ennyire nem akarsz elfogadni :-)
Gyakori érv, mikor a négerek alacsony intelligenciája szóba kerül, hogy bezzeg mi fél napot sem élnénk túl a szavannán. Ami igaz, de ez az évezredeken át felhalmozott tárgyi tudás miatt van. Az IQ az, hogy milyen motor van a kocsidban, de ha nem ismered a kresz-t, nem jutsz messzire.
Mondtam már, hogy az IQ egy - bár elég jelentős - faktor a sikerben, de vannak más utak is.
Lehet egy szép aranyérmed úgy, hogy a Nobel-díj bizottság adja át. Meg úgy is, hogy évek szorgos munkájával megkeresed az árát és megveszed. Meg úgy is, hogy betörsz a tulajdonoshoz és ellopod.
De a lényeg, hogy a vitaindító szövegnek köze nem volt az intelligenciához. Asszony most olvasta, azt mondja: aki hülye ezt leírta, na az se látott közelről intelligens nőt, amit meg látott, az se vót az :-) Aztán mikor látta, hogy ki írta, akkor csak még jobban fogta a fejét....
"Szívesen látnék egy nagyon rossz eredményt elért és egy nagyon jót elért embert különböző élethelyzetekben, hogy hogyan oldják meg."
Ezt láthatod igen nagy skálán is, az átlag 70-es IQ-jú Afrikában pl. minden problémát agyonveréssel oldanak meg, illetve mióta elvittük nekik a technológiát azóta halálra szurkálással vagy lelövéssel.
Európa kicsit cizelláltabb, bár a migráció miatt mi is közeledünk Afrikához. Mit ad Isten, a négerek itt is minden problémát agyonveréssel oldanak meg - attól hogy ideköltöznek nem változnak echte európai emberré 100-as IQ-val :
Biztosan így van, de az akkor is valamilyen szinten szubjektív meghatározás.
Szívesen látnék egy nagyon rossz eredményt elért és egy nagyon jót elért embert különböző élethelyzetekben, hogy hogyan oldják meg.
És azt is, hogy egy lakatlan szigeten melyik élne tovább. Lehetnének ilyen reality játékok.
Szóval... megértem amit írsz, elismerem a lehetőségét, hogy így van, és vannak továbbra is fenntartásaim. Nem abban, hogy ilyen tesztet nagyon jól megcsinálók nagyon erősek bizonyos dolgokban, de az a
meghatározás, amit írsz, és teljességgel "globális", abban így azért teljességgel nem hiszek. :)
Hát, pedig tényleg ez az IQ, és továbbra sincsenek alternatív érzésalapú IQ-k :-)
És nem csak az ábrák baszkurálására jó, az csak mérni segít. Aki ott felismeri a mintázatokat, az felismeri a való életben is, megtalálja az összefüggéseket és szabályszerűségeket, ezért dönt jobban.
Hidd el, hogy létezik az IQ. Annyira, hogy egy intelligensebb ember meglehetős pontossággal felismeri másokon mérések nélkül is. Pont az a lényege, hogy nem lehet szimulálni, nem lehet begyakorolni vagy 'gyúrni rá'.
Ott van például a humorérzék, nem véletlenül szeretik a nők a humoros férfiakat: a humor voltaképpen az intelligencia játékos demonstrálása.
És igen, az IQ kézzel fogható előny a gyakorlati életben, az intelligens emberek nagy része sikeres vállalkozó vagy ha a nyugit szereti jobban, akkor megbecsült és jól fizetett alkalmazott. Persze, lehet máshogy is sikeresnek lenni, pl. nagy szorgalommal, vagy gátlástalansággal, vagy szerencsével. Meg a magánéletben sem mindig jó, mert néha nehéz elviselni azt, hogy valakinek mindig igaza van...
A teszteket elkészígés után sok(tíz)ezer emberrel kitöltetve standardizálják, és úgy lövik be a ponthatárokat, hogy a Gauss-féle eloszlást adja ki. Az életkorral is korrigálnak stb. De erről rengeteg infó van a neten, ha részletesebben érdekel.
Nagyon érdekes (nálam) ez a férfire felnézéses dolog.
Valóban fel kell nézni, valami(k)ben jobbnak kell lennie nálam (és ez azért nem nehéz).
De hogy miben, na az kérdés.
Kortól és élethelyzettől is függ.
Amikor kislány voltam, akkor a buszvezetőkre és teherautóvezetőkre néztem fel. Nem tudom, hogy miért. Gondolom hogy lenyűgözött ahogy egy ekkora gépet "tart", vezet, és emlékeim szerint szerettem ahogy a hatalmas kormánykereket használták (óbeédesvoltam, hát nem? :))
Kamaszként is más miatt néztem fel és néztem le, női életem kezdetén és később és most is más, ami lenyűgöz.
A kérdés az, hogyha akik fiatal korukban kerülnek össze, ott képes-e a férfi kornak és élethelyzetnek megfelelően lenyűgöző lenni, és így fel lehet rá nézni, vagy ha nem, akkor ugye jön a válás, vagy adja fel a nő a felnézését, az együttmaradás érdekében.
Nem tudom, hogy érthető-e, hogy mire gondolok. :)
Amit tudok, hogy a sok pénzzel rendelkező pasik (nem volt sok, de volt egy-kettő) engem leblokkoltak és elveszetten szegénynek éreztem magam. Mai napig így vagyok ezzel. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne legyen pénze, tulajdona, hanem azt, hogy a sok pénz és tulajdon az, ami engem nem vonz, mert egy senki lesz belőlem.
Biztosan ez is benne van, kifejezetten nem bírom ezeket az ábrákat, engem egy idő után felbosszant, és inkább mielőbb végeznék vele.
Bár hozzátenném, hogy én eddig 2 db ilyen tesztet csináltam még régebben végig, az egyiknél rögtön volt eredmény a másiknál elérhetőséget kellett
megadni, amit én nem szoktam, így azt nem tudom, hogy milyen lett. De teljesen őszintén (ha hiszed, ha nem) nem emlékszem az első eredményére, csak arra, hogy többet vártam.
Én továbbra is úgy gondolom, hogy ha a meghatározást így értjük, ahogy írtad:
"Az intelligencia alapvetően a gyors ÉS jó döntés képessége." akkor nagyjából egyféle sémából állapítanak meg, és az nem valós teljességgel, ha ezt általános intelligenciának fogadjuk el, függetlenítve az általad is említett többféle másétól (mert ez nem általános, ez vonalak és ennyi).
Az IQ egyébként korral változik, gondolom, mert nem hiszem, hogy huszonévesen is úgy oldják meg, mint 70 évesen. Vajon most jobb lennék, vagy még rosszab? :)
És aztán ott a bélyeg, a közepes, vagy átlagos intelligenciára mért embernél (vagy akinek még ennél is rosszabb), valahogy a perifériára taszítását is előidézi, sőt lehülyézik, ledebilezik, holott mindössze arról van szó, hogy egy ábrán a vonalak három négyzetben így vannak egymás után, akkor a negyedikben hogyan lesz biztosan tudása van mérve.
Itt azért felmerül bennem a "józan paraszti ész" létezése is, ami akár kicsit lehet IQ-ság is (kérdőjel).
Ahogy leírom is azt érzem, hogy nem lehet ez egy mérőfok. :DDD
Egy ember (vagy kettő) kitalálta ezt, valószínű, hogy jók voltak benne, aztán kinevezték intelligencia tesztnek, meghatározták, hogy mennyi az annyi és a nem annyi, de mihez képest mérték ezt? Hogyan ellenőrizték, hogy a kurva jó IQ tesztes ember a való életben hogyan és mennyi idő alatt dönt (bármiben)?
És hogy a rosszabb eredményt hozók hogyan és mennyi idő alatt döntöttek rosszul?
Ugyanaz volt az életbeni feladat, és mérték és nézték, hogy az IQ teszt ereménye valóságban is tükrözte, hogy ki hogyan boldogult?
Nekem ez kicsit olyan "britt tudósok" cucc. :)
És persze ez fordítva is igaz, neked mennek ezek a feladatok, tehát te ragaszkodsz ahhoz, hogy ez jó mérése az IQ-nak. :)))
Nem személyeskedésből, de nagyon ismerős ez nekem: tipikusan azok szoktak ennyire ragaszkodni az ilyen alternatív intelligenciák létezéséhez, akik valamiért úgy érzik, hogy a kis ábrák nem mennének nekik jól.
Pedig nem hibátlanra kell megoldani, és ha egy átlagember átlagos eredményre hozza ki, nem szégyen az.
És gondolj bele, hogy ha 'csak' pont átlagos az IQ-d, már akkor is okosabb vagy az emberiség egyik felénél!
Tömör válaszom erre az lenne, hogy aki valamilyen zseniális megoldást talál ki pl. a matekban, az nyilván elég intelligens, és kiválóan vesz egy IQ-tesztet is.
Nagy Sándort ne vegyük ide, az gyorsnak gyors megoldás volt, de nem felelt meg a szorosan vett feladatkiírásnak, ami a csomó kibogozásáról szólt.
"A helyes döntésre való képesség szerintem a bölcsesség."
Jól hangzik, de sajnos nem értek egyet vele.
Az intelligencia a gyors és helyes döntés képessége.
A bölcsesség a hosszú (idő)távon helyes döntés képessége.
