Tehát nálam a 300 literes HMV tároló télen-nyáron meleg , minimum 55°C-os télen és nyáron átlagosan 65°C-os ( 55°C-80°C között ) a napos időszakoktól függően , amikor tud termelni a napkoli . Most azok az értékek ,vannak amit írtam , nyáron akár 30°C is van folyamatosan a pincében . Teljesen kiszáradtak a téglafalak , a salétrom is eltünt . Rozsdásodás a vasfelületeken és patinásodás a rézcsöveken sincs .
Ezért gondolom , hogy amennyiben a hőmérsékletet megemeled több fokkal stabilan , akkor kialakul ez a helyzet mint nálam , amennyiben nincs talajvíz a pince alatt .
Viszont csodát ne várjál egy-két nap elteltével ! Hosszabban tartó folyamat .
A pincében a fűtéscsövekről ha levenné a szigetelést akkor megoldódna szerinted a páralecsapódás, hiszen ekéig sok hő szabadulna fel innét és fűtené a pincét.
"Így a falakon keresztül lassan elkezd a pára kifelé vándorolni egészen addíg a pillanatig , amíg a pince hőmérsékletéhez és a pincét körülvevő föld hőmérsékletéhez mérten nem áll be az egyensúlyi helyzet a páratartalomban ."
Húvazzzzze...ennyi marhaságot egy ilyen rövid mondatban... ritkán látni.
A pincémbe jön be a hálózati víz is , amit átlagosan úgy írnak , hogy télen 10 °C , nyáron 15 °C körüli a hőmérséklete. Az elosztás is ott van megoldva a konhya , a fürdöszoba , a WC felé és még a tárolóba is ott csatlakozik . :-)
Tehát kicsapódhat a pára , de el is tud kis idő alatt párologni újra .
Gondolod , hogy én nem vagyok tisztában vele ? :-)
Pont erre akarom ráirányítani a sok mínuszolót , hogy amennyiben nem a pincében van a víz mint forrás , amiből keletkezhet a pára , akkor az a nedvesség csak is a pince falán kívülről jut be . Ezért kell megfordítani a pára haladási irányát azzal , hogy melegítem a pince levegőjét . Így a falakon keresztül lassan elkezd a pára kifelé vándorolni egészen addíg a pillanatig , amíg a pince hőmérsékletéhez és a pincét körülvevő föld hőmérsékletéhez mérten nem áll be az egyensúlyi helyzet a páratartalomban .
Mint lentebb már írtam , nálam is amíg nem volt a 300literes HMV tároló , addíg salétrom fedte a tégláimat . Miután a tároló hővesztesége felmelegítette a pince levegőjét , kezdett a folyamat megfordulni . Ma nincs salétrom , a téglák színe is már olyan , amilyennek kell lennie a száraz tégla esetében és a mért értékek pedig olyanok , mint amiket leírtam .
Rezume : Amennyiben az a pince , ahová telepítették a beltéri egységet és a gépészetet nem egy földalattii vízéren , vagy talajvízben áll , akkor a páratartalmat lehet csökkenteni az általam leírt módon .
Megjegyzés : Amennyiben párátlanítót helyeztek el a pincében és más feltételt nem alakítanak ki , hogy a pára mennyisége csökkenjen , akkor azzal egy folyamatos nedvesedést indítanak el a pince kinti oldala felől .
A mínuszolónak üzenem , ha lusta leírni a véleményét , akkor ne mínuszoljon ! Ha a személyem zavarja , X-eljen ki !
A saját példámból tudom , hogy működik amit írtam . Amikor 1998-ban beköltöztünk , a pince falát ( téglafal ) fehér salétrom vonta be vastagon . Miután beszereltem a 300literes tárolót napkolival fűtve ( akár 80°C-os víz ) , plusz gázkazánnal , ha kellett , aminek a hővesztesége magasabb hőmérsékletet okoz a pincében a falakon kívüli földhöz képest . Nyáron simán van lent 30°C . :-)
Miből kellene a párának kicsapódnia ? Mi a forrás ? A pince falak , a pince alja jelenleg átengedik a párát a pincébe . Ha megfordul a hőmérséklet , bent lesz melegebb mint a föld a falakon kívül , akkor a pára iránya is megfordul .
Ez sztem nem csak hőmérséklet kérdése. Még ha melegebb is a fal, mint a talaj, lehet harmatpont alatti a hőmérséklet, ha magas a páratartalom. Akkor pedig a víz kicsapódik a falon.
Lehet a vízszigeteléssel van a probléma, és azért vizesek a falak. Ha a szigetelés rendben van, akkor valami mástól magas lehet a páratartalom. Ezt kéne kideríteni, hogy miért, és megszüntetni, onnantól a vizesedés is jó eséllyel megszűnne.
Mi lenne , ha a pincében melegebb lenne mint a talaj , amiben a ház alapjai vannak ?
Nem száradna ki ?
Nálam a pincében van a 300 literes HMV tároló már 19 éve . Rozsdásodás nincs sehol , pedig zárt tér . Folyamatosan melegebb van benne mint a talaj hőmérséklete .
egyik ismerosom epitkezik. a geoeszeti helyseg egy kis pince, nulla ablak. A falak peneszesek, vizesek. A kivitezelo rarakta igy a gepeket (a belteri egyseget is). Megy a paraelszivoo de hat ez egy orokos harc lesz a paraval. Mennyire tesz jot egy belteri egysgnek a paras kozegben valo mukodes, vagy nem befolyasolja egyaltalan? Koszonom!
Nem átnyomja a vizet hanem keveredik. Az meg mindegy milyen nyomáson.
7 bar átmegy a 2 bar felé. Utána összeérnek mind a két víz keveredik. Bár akkor valahol el kell engednie a biztonsági szelepnek. De ha csam kis repedés van,amkor nem lesz nagy nyomás.
Nekem semmi olyan megoldás nem szimpatikus ami veszélyes. Ilyeneken nem akarok rizíkózni.
Mindegy a valóságos >> rendszerekben a nyomás nő, ha melegebb lesz a víz bennük.
Persze lehet >> "végtelen nagy" tágulási térrel elképzelni a rendszert :-) De nem az a valóság, hanem a csak néhány %-nyi tágulási lehetőség.
------------
Ha a zárt tágulási membránját tolja a víz a levegős oldal felé akkor is nő a rendszer nyomása. Ha a nyitott tágulásiban emelkedik meg a vízszint akkor is nő a rendszer nyomása.
Ha nem tud eleget tágulni a víz bármi okból >>akkor is nő a rendszer nyomása. ...és lehet, hogy e miatt valahol vizet veszít végül. Jobb esetben a biztonsági szelepnél, rosszabb esetben máshol. Megj: ilyenkor kell gyakran >> kb. minden felfűtés után vízet tölteni bele.
Hány liter víz van a rendszerben , hány literes a tágulási tartály , mekkora a rendszer alapnyomása 20°C-on és mekkora a tágulási tartály előfeszítése ?
