Vajon miért nincs a kajszinak külön topikja? Hisz' se nem szilva, se nem őszibarack. Ellenben a kedvenc gyümölcsöm gyerekkorom óta, amikor először magyar kajszit kóstoltam... no meg a lekvár, pálinka, ki mit szeret.
elnézést így ismeretlenül de érdeklődni szeretnék mert látom itt a fórumon elég sok embernek vannak külföldi kajszibarackjai az lenne a kérdésem nem e lenne valakinek véletlenül felesleges szemző vesző ebből a fajtából Albinova előre is köszönném ha lenne valakinek
Képzeljük el egy nagyobb termőkorú fa esetében minden apró hatás számít jelen esetben mondjuk a csapadék nem mindegy a termést vizsgálva mennyire van terhelve a fa 10- 20 szem barack veszi fel a csapadékot v 40 kg mennyire van calcium hiányos állapotban ugyanis ennek hiányában mint általában a csonthéjasok zöme nem jól reagál a hirtelen növekedésre a gyümölcs és jön a repedésre hajlamosság v itt van a monília nem hagyok csokrokban barackot mert megáll rajtuk ,közöttük a csapadék és sérülés esetén nem tud szellőzni így elkezd rothadni egy majd a többi is v egy másik példa őszibarack taphrinás levél a nagyon csúnyán fertőzött nagy méretű leveleken is megáll a csapadék fodrozódott levelek nagyon rosszul szellőznek és ez újabb táptalaj a gombáknak .Az is igaz hogy a természetben nem mi diktálunk pl érésben levő kajszinak már nem kell a csapadék minőség rontó hatás miatt épp ezért nem ajánlott a locsolása se persze aki a súlyra megy annak hajrá ez olyan mint a tüzépeken locsolják a fákat ugye mázsára adják el a tüzelőt ugye 1 köbméter víz olcsóbb mint 1 köbméter fa.
Mondjuk azt, hogy hely és talaj adottságai alapján nagy mértékben eltérőek ennek a fajtának tulajdonságai ,mert mást nem tudok mondani még mi előtt valaki rám ruházná valami tsunami ügynök vagy valami faiskolai hallgató akarom mondani termelő vagyok.
Ez a tsunami egy érdekes fajta már a neve is találó és egyben nem hazudtak a név adói brutális és tarol én is el neveztem a levél nélküli fának a gyümölcskötődés utáni szakaszban a majdnem csupasz ágakon megszámlálhatatlan apró barack fityeg ezért lehetetlen küldetés a leválogatásuk . A gyümölcs mérete ,színezettsége , az íze ,termés produktuma jó a pusztulásra való hajlamosságáról nem tudok nyilatkozni az új fajtáimból is vagy így vagy úgy már kiment 1-2 db és eddig egyszer sem fagyott le .A feltett képeken is látszik a mennyiség nem mertem azt írni ,hogy annyit ledobáltam mint amennyi látszik a képeken nehogy nagyképű kijelentésnek tűnjön ezért csak 30%-ot írtam ,de higgyétek el a tsunami fák többségén annyi volt.A koraiságában sztár fajta minden pozitív tulajdonságával (negatívról nem tudok)együtt.Mindenkinek ilyet v még szebb termést kívánok.
Teljes mértékben megnyugodtam se jég se viharos szél kártételem nincs ,de valahol biztosan van észak -kelet borsod megye a jégfelhők csak úgy nem tünnek el.
Csütörtök-péntek gönc és környéke nagy mennyiségű csapadék zápor zivatar néhol felhőszakadás péntek az érdekes az égbolt komolyan besötétedett majd jött amitől tartottam jött a jég a környékünkön nem voltam kb 30 km -re lehettem ,de láttam messziről hogy nálunk komoly probléma lesz kezdtem felrobbanni hiába telefonálgattam nem volt senki a közelben csak messzebb ,de ők is másokra hagyatkozva azt mondták borsó ill cseresznye méretű jég esett és majd nem szárazon jött na innen kezdve ………. az nap nem vitt rá a lélek hogy megnézzem nem akartam rá dobni egy lapáttal hogy milyen látvány fog fogadni a mai napon azért muszály lesz megnézzem már indulok is majd beszámolok .
Nem jellemző nálam éréskor a gyümölcshullás most is kb 30%-át ledobáltam a földre brutális mennyiséget köt ez a fajta szerintem a kiotó is ilyen lehet igaz nekem nincs kiotó mások dicsérik mennyire jól terem.Az éven nekem is kiment egy pár db az újakból a régiekből (más fajtákból) is fitoplazma a jelek szerint.
Hozott egy koteg kromoszomat anyukatol, es hozott egy masik koteget apukatol. Ezek, amikor az ivarsjetek kialakulnak, veletlenszeruen keverednek, ennek az eleje, annak a kozepe, valamelyiknek a vege, x alkalommal cserelgetve a reszeiket. Onbeprozas soran garantalt, hogy nem fogja az osszes genjet olyan konfiguracioban tovabbadni az ivarsejtekben, mint amilyen neki volt (illetve kvazi-garantalt, de valoszinuleg nagyobb eselyed van pl mostantol az eleted vegeig minden heten telitalaltos otos lottot venni, mint egy genetikailag onazonos kajszifat kapni onbeprozassal).
Egyebkent meg vannak sokezer eves fak, amik boldogan elnek, ha mi bekiben hagyjuk oket. Novenyek kicsit maskepp mukodnek, mint az allatok.
"A saját beporzás nem jelent biztosan genetikai azonosságot, a keresztbe porzás, a porzók szennyezése, az átporzás veszélye -pld rovarlátogatás formályában- és egyéb bizonytalan kokok miatt.
A bizonytalanságok kiszűrését csak az ivartalan szaporodás biztosítja."
Hiszen nem különbözik a genetikája egyazon növény termő (nőivarú)
és porzó (hímivarú) részei is mind ugyan azt a genetikai információt hordozzák.
Vagy mégsem?
Emlégszem a fekér, piros, meg rózsaszín szírmú virágokra biológia órán,
de ott 2 külön növény, virág porozta be egymást.
Ha a piros virág termőjét önmaga porzója porozza be, akkor mindig piros virág lenne.
A másik fórumba írtam, de ide relevánsabb, úgyhogy átcopyzom ide is:
Nem biztos hogy csak a gyökérrendszerben van a különbség (a magról kelt és az átültetett oltvány között.).
(Általában mindenhol az oltást javasolják, mert az biztosítja a 100%-os génazonosságot.)
Azonban (na jó ez csak elmélet, de mi van ha mégis):
Mi van ha a növényi szövetek sem képesek a végtelenségig nőni és megújjulni.
Nem tudnak a végtelenségig szaporodni.
Elöregednek, és ez először csak a betegségeknek való kevésbé való ellenállóságon
mutatkozik meg, hamarabb kapja el a gombás meg a mit tudom én milyen betegséget, meg
néha hirtelen meghal a fa, még akkor is ha az alany ami táplálja új és erős.
Az én Magyar Kajszi fámon lévő nemes rész már lehet hogy 1798- ból származik,
szóval 226 éves.
(1798-ban 7 barackfajta leírását közölte. Colin /Esterházy Miklós kismartoni udvari káplánja/ gyümölcsészeti munkájában (1802) 8 sárgabarackfajtát mutatott be. - és itt már említették a Magyar Kajszit)
De- ez sem teljesen lehetetlen- lehet hogy csaknem félezer éves.
(i Gesner 1561- ben kiadott Horti Germaniae című munkája is, amelyben leírja Woyssel sziléziai polgár kertjét. Itt említi a magyar kajszibarackot, mint amely „magna et optima”, azaz nagy és legjobb. A Magvar kajszi német neve Ungarische Beste, francia neve pedig le Meilleur de Hongrie)
Értitek amit írok? Tavaly vettem a faiskolában, de lehet hogy a folyamatos oltás (klónozás) miatt
a rajta lévő nemes rész szövetei, sejtjei akár negyed vagy félezer évesek is lehetnek.
Ilyen idős fa már nem is él ebből a fajtából a földön.
Meg lehetne fiatalítani?
Mi van ha pld papírzacskó + fültisztító pálcikával egy ágon gondoskodunk az önbeporzásról,
és annak az ágnak a magjából nevelünk új növényt MAGVETÉSSEL, és 100% genetikai egyezéssel,
de nem egy félezer éves fa lesz így már a nemes részünk,
hanem egy teljesen új idén kelt új sejtekkel, vadonat új szövetekkel stb.
Ahol a szövetek biológiai életkora kisebb mint 1 év.
Kíváncsi lennék mire lenne képes egy ilyen fa.
(Magasabb életerő, jobb betegségeknek való ellenállás, jobb termés?)
Ha igen, akkor ezt kellene a talajnak megfelelő alanyokra továbboltani..
SzóvaL A MAGONC ÉS AZ OLTVÁNY KÖZÖTT nem csak a gyökerekben van a különbség, hanem
a nemes rész szöveteinek a biológiai öregségében, életkorában is.
Ami számunkra fontos nem tud senki megnyugtató választ adni a konkrét fa pusztulások elkerülése érdekében három végzetes kórokozóval kapcsolatosan baktériumok ,vírusok ,gombák.pl a fitoplazma is egy baktérium és egy gomba fajta együttes hatása mely a fiatal ültetvények kb 3-4 évében jelentkezik a teljes pusztulás ,idősebb fánál meg nem tudjuk be azonosítani a fertőzés pillanatát ,mert azt mondják onnan kezdve naponta halad a fa szöveteiben a teljes pusztulásig (ami lehet azon az éven is )a tápanyag felvételt , fa szöveteit ,szállító edénynyalábokat stb …..károsít ezért nincs mézga kifolyás mert a fának esélye sincs a védekezésre a tudomány jelenlegi állása szerint nincs ellene hatékony védekezés jó igen mondják a fertőzés mentes oltvány beszerzését meg szajkózzák a megelőzést stb….de már meg is cáfolják magukat mert azzal jönnek pl a fitoplazmát is a szilva levélbolha meg a kabóca terjeszti hasonlóan mint a PPV—is.Valahol azt kellene megértenünk v megváltoztatni v megfordítani ,mert mi van most fel erősödtek a vírusok baktériumok meg a többi kórokozók és vele párhuzamosan legyengültek a fák immunrendszere v védekezőképességük valamiért.
Valahol lejjebb te írtad, hogy a vélemény csere lenne a cél.
Ha egy véleményen lennénk nem lenne mit kibeszélni.
Nálam biztosan itt van a vírus, ezzel együtt vannak hosszú életű fák is.
Viszont vannak fák/fajták amik zavartalan fejlődés után egyik napról a másikra leblokkolnak, elpusztulnak/visszafejlődnek 1-2 évvel a pusztulás előtt.
A folyamatosságot én sokféleséggel (fajta/kor) próbálom biztosítani. A beválthoz ragaszkodom, de esélyt adok minden másnak is.
( A kérdés arra irányult, hogy a betegségek sem önmagukban jelentkeznek. Ha meg már többen vannak nem lehet egyre hárítani minden felelősséget. Betegséghez értve ebben az esetben minden káros környezeti hatást.)
Ültetvény bejáráson voltam a múlt héten az egyik kollégánál elmondása alapján mondjuk azt hogy biztos forrásból származó oltványokat telepített kb most 5–6 évesek lehetnek már több fát cserélt eddig és a múlt héten is találtunk nem számoltam de kb megint 5-6 db fát aminek annyi lesz .A kollégámnak személyesen neki szemezték le a bizonyos fajtákat amiket telepítet és nagyon profi mellesleg kertészmérnök végzetséggel naprakész információkkal rendelkezik és tényleg nagyon szép az ültetvénye pedig már jártam már egy- kettőben .
Na újból még mi előtt valaki megsértődne engem is a jó szándék vezérel ami esetleg építő jellegű lehet a fórumon tapasztalat csere v esetleg szakmai tudás összevetése kellene hogy legyen ami pedig nem keverhető össze az üres okoskodás bizonygatása másokra ráerőltetve csak azért hogy megmutassuk hogy mi vagyunk a tótum -faktum én nem így szeretnék hozzá állni a témákhoz.A fitoplazma az szerintem kivédhetetlen 1 nincs biztos oltvány forrás mivel az oltvány előállítóktól a kesreskedőkig bezárólag mindenki kereskedik mindenkivel. 2 nem tudni hogy terjed a fitoplazma mert egy komolyabb ültetvényben sem ritka a 10-40%-os pusztulás és nem tudni az okát tapasztalatból mondom a legrövidebb idő alatt nyírja ki a fát mint írtátok többen is a ppv-vel képes a fertőzött fa több éven keresztül vegetálni az azért biztos hogy gyümölcs minőségromlással il más fellépő betegségekkel szemben ellenálló képesség csökkenésével számolhatunk így ez a fa se lesz hosszú életű.A komolyabb ültetvényekről csak azért írtam mert a beszerzési forrásuk limitálható pl :egy cégtől vettem 5000db oltványt megbízható forrásból és mégis lesz benne 50db v több fitoplazmás fa ilyenkor mi van szakmai tudás,hozzáértés ill gondos növényvédelem mellet is.
Nem csak a fa idő előtti kipusztulása a problémája egy PPV fertőzésnek. A termés minősége és mennyisége is évről-évre romlik. Ha a fa viszonylag jól viseli, akkor is, csak 20 évig tart az agónia. Közben a termés cukorfoka is kisebb lesz, már ami nem hullik le idő előtt.
Ha jól emlékszem, a moníliától indultunk és én dobtam be, hogy ha valaki szeretne egy új rezisztens fajtát, akkor ne erre hegyezze ki. Erre lett rálicitálva a fitoplazmával.
Magam részéről a témát lezártam, nekem elvétve van egy-egy gallyon monília, az is inkább csak a meggyen. Gondolom nem véletlenül.
A szomszédban a fákon csámcsog a monília, gondolom ez sem véletlenül. Vírussal együtt biztos sokkal izgalmasabb, mert azok miért ne lennének vírusosak?
Tanácsot adtam a saját tudásom és tapasztalatom alapján, amit nem kell elfogadni, mert lehet, hogy hülyeség.
A fitoplazmának is vannak jellemző tünetei és a PPV vírusnak is. Utóbbi a kajsziban elég egyértelmű tüneteket mutat a levélen és/vagy termésen sőt a magján.
Nálam például a sharkával fertőzött kajszik magján ott vannak a gyűrű alakú foltok, de levéltünet nincs. A magon látható tüneteket kizárólag a PPV csinálja, nem fitoplazma. A kipusztult stanley szilvának először a levelein, majd a termésein, de a termés magjain is ott voltak a gyűrűk a végstádiumig.
A fertőzött kajszi fáimon fán időről időre jelennek meg rákosodások, ezért a metszésnél elég határozott vagyok, előveszem a láncfűrészt, ha szükségesnek látom. A kérgen és a metszési felületen látnom kellene a fitoplazma tüneteit, mert arra meg az nagyon jellemző. Szerencsére még nem találkoztam vele a praxisomban.
A fitoplazma ellen védekezni azért nagyobb esély van, mint a PPV vírus ellen. Szerencsére csak a szakirodalomra hivatkozhatok az előbbi esetében, az oltvány megbízható helyről érkezzen és a szívó-rágó kártevők ellen gondosan védekezni kell.
Nekem egyszerű a matek. Ami ellen esélyem sincs védekezni, arra legyen rezisztens!
Majd ha lesz olyan fajta, ami mindkettőre rezisztens, na akkor arra benevezek, ha éppen fát szeretnék ültetni. Bár feltételezem, addigra lesz másik 2-3 olyan vírus vagy baktérium, esetleg gomba, ami ellen jó lenne, hogy rezisztens lenne, de nem lesz az!
Ellenkező esetben a Tesco-ban kell venni az ízetlen gyümölcsöt. Olcsóbb, de szarabb is.
Itt van egy technológia. Valószínűleg más gyártóknál is. Most hirtelen ezt találtam.
Nálam nem volt kérdés, mert valami ette a levelüket, első évben semmilyen kockázatot nem vállalok a gombák tekintetében sem. Meg az idősebbek mellett bőven belefért.
