Jelenlegi, magát nemzetinek valló kormánypártunk, a Fidesz(-KDNP) mindig a sikereként harangozza be, ha valamilyen új külföldi vállalatot sikerül hazánkba csábítania és mindeközben kikéri magának, ha ezért "összeszerelőország"-nak nevezik bárkik is Magyarországot.
De ha ez olyan jó és nemzeti gazdaságpolitika, akkor az olyan régi, nagynevű vállalataink, mint az Ikarus, Videoton, Orion, Tungsram, stb. hová tűntek, miért nem támogatja ezeket a kormány?
Legutóbb Debrecenbe hozatott egy kínai akkumulátorgyártó céget a kormány - mérsékelt sikerrel, legalábbis az ottani lakosok tekintélyes része ellenzi ezt a beruházást. Akár lesz belőle valami, akár nem, de ez patrióta gazdaságpolitika lenne?
Mi maradt, ami valóban magyar? MOL? OTP? És ezek mit gyártanak?
Feltehetjük a kérdést: a gazdaságunk valóban a miénk?
609 vendégmunkást küldött el hirtelen az iváncsai akkumulátorgyár az elektromos autók iránti kereslet visszaesése miatt.
Arról kérdeztük a Fejér megyei faluban élőket, hogy milyen az üzemben dolgozni, a vendégmunkások távozása hogyan érinti a közel 3000 fős település életét. Szerettük volna megtudni, hogy a magyar kormány által 210 milliárd forinttal megtámogatott gyár és ipari park mennyi új magyar munkahelyet teremtett. Az SK On tájékoztatása szerint viszont a dolgozói létszámra vonatkozó adatok a Koreai Köztársaság nemzeti értékének számítanak, ezért védenie kell ezeket az információkat.
Bár a bíróság már több mint két hete lényegében felfüggesztette az akkumulátorokat gyártó gödi Samsung SDI Zrt. környezethasználati engedélyét, a gyár mégsem állt le. Az eljárást kezdeményező Göd-ÉRT egyesület szerint a kormányhivatal fellebbezett a döntés ellen, de annak nincs halasztó hatálya. A Szabad Európa kérdéseire sem az illetékes hatóság, sem a gyár nem válaszol több napja.
A bíróság döntése értelmében a gödi gyár nem működhet a környezethasználati engedélye ügyében indult eljárás végéig, mégis működik. Úgy látszik, hogy az igazságot nem egyformán mérik Magyarországon – mondta a Szabad Európának Töplerné Szaszkó Andrea, a Göd-ÉRT egyesület alelnöke.
Ha nem állítják le a gyárat, polgári nyomásgyakorlást fognak alkalmazni, mert már mindent megtettek, ami jogilag lehetséges – jelentette ki. Demonstrálni fognak; részleteket azonban egyelőre nem árult el, mert még szervezés alatt van az akció.
Délután kettőkor jött a műszakvezetőnk. Kiabált, hogy jöjjön mindenki ide, mert baj van. Összepakoltunk, aztán kimentünk. Ott egyből elvették a belépőkártyáinkat, az öltözőkulcsainkat, és mondták, hogy menjünk.
Letérdelve, földön ülve kellett volna meghallgatni a műszakvezetőt – kifakadtak az iváncsai akkugyár dolgozóiHaász Jánosbelföld április 29., 08:21
A földön ülni, térdelni vagy guggolni kellett volna a dolgozóknak a műszakvezető beszéde alatt az iváncsai akkumulátorgyárban – erről a cég két dolgozója számolt be az RTL Házon kívül adásában. A gyárban még csak tesztüzem zajlik, de már így is többször került be a hírekbe, a múlt hónapban például azzal, hogy a gyárban – aminek az építése során hárman haltak meg – több munkás is rosszul lett, ők orrvérzésre, fejfájásra, hányingerre panaszkodtak.
Decemberben tíz évre előre kapott környezethasználati engedélyt a gödi Samsung a hatóságok jóváhagyásával, ami úgy tűnik, rugalmasan módosítható, a dél-koreai multi ugyanis újabb több mint 43 ezer négyzetméterrel bővítené gödi akkumulátorgyárát. Az engedély módosítási folyamatát már meg is indította a Pest Vármegyei Kormányhivatal – ami a már megszokott módon, „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé” nyilvánítva zajlik.
A hatóság közleménye szerint a telephelyen két épületet bővítenének, valamint az ezeket összekötő hidat is. Újabb három kazánt is telepítenének a már meglévő hét mellé, „az akkumulátor gyártási kapacitás növelése érdekében” pedig további négy gyártósort létesítenének a meglévő 12 mellé.
Néggyel bővül az úgynevezett „mixing” területek száma is – itt történik az akkumulátorgyártás első lépése, az elektróda gyártás, és itt használják a hírhedt oldószert, az NMP-t, amelyből találtak már a gödi kutak vizében, a gyárból kiömlött szennyvízben és a levegőben is.
Ezzel együtt 20 százalékkal növekedne a gyártási kapacitás, valamint a szerves oldószerekből az eddigi közel 14 és fél ezer tonna helyett 22 ezer tonnányit használnának fel éves szinten. A Samsung által beépített terület így 510 575 négyzetméterről 553 864 ezer négyzetméterre növekedne.
A közelben építkező kínai CATL kétségbe vonja a mikepércsiek érintettségét, aminek megállapítására szakértőt rendelt ki a bíróság, a költségeket pedig a tiltakozó civilek nyakába varrná. A civilek nem tudnák előteremteni ezt az összeget, ezért gyűjtést indítottak, kedd reggelre össze is jött a szükséges 1 millió forint.
Mikepércsi civilek a kínai CATL közelben épülő akkumulátorgyárának környezethasználati engedélyét támadnák meg, ehhez azonban meg kell téríteniük a bíróság által kirendelt szakértők költségeit.
A szakértők költségeinek előlegére egymillió forintot kért a bíróság március 21-én, az összeget azonban a civilek saját maguk nem tudták előteremteni, ezért gyűjtést indítottak. Kedd délelőttre be is folyt a szükséges összeg, amiről Halász Árpád, a tiltakozók ügyvédje nyilatkozott az RTL Híradójának.
Az ügyvéd elmondása szerint 69 magánszemély utalt átlagosan 15 ezer forintot. A mikepércsiek ugyanakkor mentesítést is kértek a szakértői költségek megtérítése alól, amennyiben ezt megkapják, a pénzt talajmintavételre és szenyezettségmérésre fordítanák.---
Gyűjtést indítottak a mikepércsi civilek: perköltség kell az akkumulátorgyár ellenTárkányi ZsoltKerecsen József video
2024. március 31. 19:35
Perköltségeik fedezésére indítottak gyűjtést a Debrecenben épülő kínai akkumulátorgyárat ellenző mikepércsi civilek.
Bár adtak be felmentési kérelmet a költségek térítése alól, ha azt nem fogadja el a bíróság, akkor péntekig egymillió forintot kell letétbe helyezniük szakértők költségtérítésére. Azt mondják, ezt az összeget a négy felperes magánszemély nem tudja állni. Ha mégis mentesítést kapnak, akkor a befolyt pénzt talajmintavételre és szennyezettségmérésre fordítják.
Nyomozást rendelt el a rendőrség a sárbogárdi akkumulátorhulladék ügyében hulladékgazdálkodás rendjének megsértésének bűntette miatt – árulta el Polt Péter legfőbb ügyész Keresztes Lóránt LMP-s képviselő írásbeli kérdésére.
Polt még annyit tett hozzá, ahogy a büntetőeljárás a felderítési szakaszban van.
A képviselő egy korábbi újságcikk miatt érdeklődött Polt Péternél, amelyben az szerepelt, hogy egy régi raktár tele van papírdobozokban tárolt szétszerelésre váró UN3480 Lítiumion.akkumulátorokkal.
A sárbogárdiak pedig azért aggódnak, hogy az ásványvíz palackozó nagy teljesítményű kútjai beleérnek Sárbogárd vízbázisába. A talajon beszivárgó veszélyes anyagok pedig elérhetik azt, tönkre téve az ivóvizüket.
A lerakat engedélyét február végén vonta vissza a megyei kormányhivatal, noha alig egy héttel azelőtt még mindent rendben találtak.
A nyomozás elrendelése is olyan lassú, és szaggatott mint a beszéde!
Valami történt a Samsung SDI gödi gyáránál, ennyit tudunk biztosan, és azt, hogy tűzoltók voltak a gyárudvaron csütörtök délután, a dolgozók egy részét pedig kiterelték az egyik épületből az udvarra, aztán be egy másikba. Mindezt az LMP videóiból tudjuk, a párt országos elnökségi tagja, Kreitler-Sas Máté ugyanis éppen a gödi üzemnél forgatott arról, hogy a Samsung a koreai sajtó szerint egy harmadik akkugyár építését tervezi, amikor stábjával valami „haváriára” lettek figyelmesek.
Az LMP videóján is látszanak a tűzoltók és a munkások az udvaron, Kreitler-Sas szerint pedig „akkumulátorhulladékos dobozok körül voltak poroltók lerakva”. Amikor a gyár egy biztonsági őre észrevette, hogy a kerítésen kívülről felvételeket készítenek a helyzetről, először beszélt a stábbal, mondván, hogy nem videózhatnak, még közterületről sem, majd a gyárudvaron egy buszt parkoltak úgy, hogy ne lehessen látni, mi történik.
A polgármester szerint így kiderülhet, hogy valóban környezetkárosítás, vagy csak rémhírterjesztés történt.
Kammerer Zoltán Göd polgármestere feljelentést tett azt követően, hogy az Átlátszó megírta: a légszennyezettségi adatok alapján a Samsung SDI gödi gyára 2019 és 2022 között rendkívül nagy mennyiségű, 88 tonna mérgező hatású oldószert bocsátott ki a levegőbe.
Három év alatt 88 tonna mérgező hatású oldószert bocsátott ki a levegőbe a gödi akkumulátorgyár, Donáth Anna pedig azt kérdezi, „hol van ilyenkor a kormány”.
Egy balatoni lángosozót azonnal bezárnak, ha szabálytalanságot találnak - és nem kormányközeli tulajdonban van. Hol van ilyenkor a kormány? Hol vannak a hatóságok?
Fórum Sóskúton: a polgármester elment, a tömeg nem
(Fotó: Magyar Hang / Grimm Balázs)
„Menjenek a sivatagba, építsenek ott akkumulátorgyárakat, ne itt, ahol lakosok vannak!” – mondta egy tárnoki férfi szerda este a Heinrich Antal Házban, ahol lakossági fórumot tartottak a település közelében (Sóskút, Tárnok és Pusztazámor között) épülő akkumulátorfeldolgozó üzem miatt. Az ott élők attól tartanak, hogy a gyár megmérgezi a levegőt, a vizet, a talajt, a kutak és patakok pedig kiszáradnak. Több felszólaló szerint a megoldás az lehetne, ha megváltoztatnák a helyi építési szabályzatot, és megtiltanák, hogy veszélyes hulladékkal foglalkozó gyár épülhessen oda – számolt be a Telex.
König Ferenc, Sóskút polgármestere tájékoztató fórumot hirdetett meg kedd délután 5 órára a sóskúti iskola tornatermébe.
A téma az Andrada akkumulátor-feldolgozó üzemének létesítése volt, amit már Alsózsolcáról is elüldöztek. A polgármester előre közölte, hogy csak azok vehetnek részt a fórumon, akik igazolni tudják, hogy helyi lakosok, és a sajtó előtt sem lesz nyilvános az esemény.
Akkora felháborodás fogadta a polgármestert a sóskúti akkugyár tervei miatt, hogy rendőrautóval kellett kimenekíteniRényi Pál DánielPOLITIKA január 30., 19:12
König Ferenc Sóskút polgármestere tájékoztató fórumot hirdetett meg kedd délután 5 órára a sóskúti iskola tornatermébe.
A téma az Andrada akkumulátor-feldolgozó üzemének létesítése volt, amit már Alsózsolcáról is elüldöztek. A polgármester előre közölte, hogy csak azok vehetnek részt a fórumon, akik igazolni tudják, hogy helyi lakosok, és a sajtó előtt sem lesz nyilvános az esemény.
A helyszínnél már negyed öt előtt gyülekezni kezdtek az emberek. Még el sem kezdődött az esemény, már több százan verődtek össze: tiltakozók, helyi és környékbeli lakosok, képviselők, LMP-s és momentumos politikusok, a Magyar Önvédelmi Mozgalom radikálisai, civilek Pusztazámorból, Tárnokról, Érdről is.
Nemrég néztem a YouTube-on egy dokumentumfilmet Kína világszerte indított megaprojektjeiről, az új Selyemútról, de szó esett benne arról is, milyen károkat okoznak külföldön a kínai vállalatok: pl. Etiópiában a kínai ipari park körül tönkremennek a termőföldek, s vele az ottani gazdák megélhetése is, vagy éppen Pakisztánban a kínaiak által épített kikötők körül kipusztulnak a halak és a tengeri élővilág és a halászok is tönkremennek emiatt.
Persze nálunk nyilván más lesz a helyzet, hiszen "dicső" kormányunk tárt karokkal várja a jó hazai termőföldekre települő kínai akkumulátor- meg autógyárakat, ha már egyszer valódi magyar gazdaságot valódi magyar vállalatokkal nem tud/nem akar építeni.
Bírósághoz fordult a Göd-ÉRT Egyesület a gödi Samsung-gyár tíz évre szóló, december elején kiadott környezethasználati engedélye ügyében. A civil szervezet álláspontja szerint ugyanis az engedély kiadása jogsértő módon történt, és a hatóság ezzel szabad utat adott az üzem további környezetszennyező működésének.
Gödi civilek bíróságon támadták meg a 2018 óta környezethasználati engedély nélkül működő Samsung-gyár tavaly év végén kiadott, tíz évre szóló engedélyét. Sem a hazai jogszabályoknak, sem az európai környezetvédelmi előírásoknak nem felel meg a gyár működése, állítja a civil szervezet, mely az engedély visszavonását kérelmezi a bíróságtól.
„Meddig lehet ezt tűrni?” – a kölcsönzött magyar munkaerőt szinte semmi sem védi attól, hogy külföldiekre cseréljék őket Székely Tamás szakszervezeti vezető azt állítja, vannak olyan cégek, ahol már teljes egészében kicserélték a munkavállalókat, miközben néhány éve plakátkampány szólt arról, hogy nem vehetik el a magyarok munkáját.
13 milliárd forintos beruházással hoz létre csúcstechnológiás üzemet Sóskúton a szlovén tulajdonú Andrada csoport zöld energiatároló rendszerek újrahasznosítására
– közölte a cég megkeresésünkre kedden.
A vállalat összesen 160 munkahelyet tervez létrehozni a projekttel. Peter Tibaut, az Andrada ügyvezetője és társtulajdonosa a közleményben azt írta, hogy kis kapacitású, nem veszélyes fémhulladékokat újrahasznosító üzemként indulnak el, a sikeres felfutást követő második lépésben pedig teljes energiatároló rendszereket is feldolgoznak majd. „Az egységes környezethasználati engedély kérelmezéséhez átfogó környezeti hatásvizsgálatot végzünk. Célunk, hogy a legszigorúbb környezetvédelmi követelmények és uniós szabványok alapján működjünk” – tették hozzá.
Az üzem február végén fogja megkezdeni a működését, a szükséges engedélyek megszerzése után.
Döntött a rendőrség: Nem bűncselekmény, hogy a gödi akkugyár egy ideig engedély nélkül működött élhető környezet
Megszüntette a nyomozást a rendőrség a gödi Samsung-gyár ügyében, amely a kazánjait környezethasználati engedély nélkül használta, de közben úgyis megkapta ezt az engedélyt 2033-ig. A DK-s Vadai Ágnes feljelentése hivatali vesztegetés gyanúját is felvetette, de a rendőrség szerint ilyen nem történt.
Lezárta az eljárást a Pest megyei rendőrség a gödi Samsung-gyár ügyében és megszüntette a környezetkárosítás vétsége és más bűncselekmények gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen folyó nyomozást arra hivatkozva, hogy “a cselekmény nem bűncselekmény” – derült ki a hvg.hu birtokába került december 28-i határozatból.
A főni odaszólt, a cselekmény nem bűncselekmény., ahogy az ingyen nyaralgatása és utazásai sem!
Kínos: még a helyi fideszes képviselők sem támogatták, hogy akkugyár épüljön Tatabányán Egyhangúan döntött a város képviselő-testülete, hogy az önkormányzat nem támogatja az akkumulátoripari beruházások végrehajtását a város területén. Kiss András, fotó: MTVA/Bizományosi/Faludi Imre - szmo.hu 2023. december 12.
A saját indítványuk alapján, egyhangúlag megszavazták a tatabányai önkormányzat közgyűlésének fideszes képviselői, hogy a város területén ne lehessen új akkumulátoripari beruházást indítani - írja a 24.hu.
Az ellenzék által szervezett lakossági fórum Hajdúnánáson 2023. október 9-énMegosztás
Hajdúböszörményben török vendégmunkások miatt tartottak tüntetést civilek, Hajdúnánáson az önkormányzat georgiai dolgozókat fogadott volna, de visszavonulót fújt, Berettyóújfaluban pedig éppen a polgármester kampányol a vendégmunkások ellen.
A Debrecen agglomerációjában élők közül egyesek félnek, mások szerint nem kellene idejekorán megítélni a külföldieket, van, aki pedig arra emlékeztet: a kormány eddig azt ígérte, nem hoznak be az országba „idegeneket”.
2015-ben vette kezdetét a Fidesz évekig tartó migrációellenes kampánya. Az év nyarán óriásplakátok lepték el Magyarországot, ezek egyikén a következő felirat állt: „Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját!”
Megkapta a Debrecen északnyugati gazdasági övezetében, a BMW-gyár mellett akkumulátorgyárat építő kínai Eve Power az engedélyt a beruházást előkészítő tereprendezés és mélyalapozás első ütemének építési munkáira – írja a Debreciner a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal erről szóló határozatára hivatkozva.
Eszerint az építési engedély a Debrecen határában található 281 408 négyzetméteres terület tereprendezésére, valamint egy CNT-üzem (a rövidítés az úgynevezett „szén nanocső” technológiát takarja), egy elektródaüzem, egy összeszerelő üzem, egy formázó üzem és egy szortírozó raktár mélyalapozási munkáira vonatkozik.
A gödi akkugyár szennyvízcsöve repedt meg a szomszédos Václigeten, ahol nincs vezetékes víz, kutakból isznak a helyiek. Úgy tűnik, nem került méreg a talajba, még sincs olyan hatóság, ami azt merné mondani, hogy lehet inni a vízből.
A fórumot szervező helyi ellenzéki vezetés szerint nem csoda, hogy a lakosok bizalmatlanok, az eddigi tapasztalatok azt mutatják, nincs protokoll arra, ha ilyen gyár környékén történik baleset.
Mintegy 1500 emberrel nem termel az iváncsai akkugyár, ahol máris ritkították a munkásjáratokat share Mintegy 1500 emberrel nem termel az iváncsai akkugyár, ahol máris ritkították a munkásjáratokat 1 órával ezelőtt Frissítve 1 órával ezelőtt
Tizennyolc munkásbuszjáratot töröltek az iváncsai akkumulátorgyárban, ahol hivatalosan még csak a gépek beállítása zajlik, de ezt információink szerint mintegy 1500 ember végzi nyolc- és tizenkét órás műszakokban. A járattörlés miatt van, akinek előző nap el kell indulnia, hogy beérjen reggel 6-ra.
Szerintem a tiltakozók markáns többségének halvány fingja sincs arról, hogy milyen akkuk gyártásáról van szó! A többség elakadt az ólomakksiknál savval!
És ha az ellenzék nem uszítana – minél rosszabb, annál jobb! – akkor ez nem is lenne téma!
„Stop akkugyár, stop méreggyár” táblával tartott ülő demonstrációt a momentumos politikus a debreceni polgármester irodája előtt, aki ezért feljelentette.
48 óra közmunkára ítélték Szabó Bencét, a debreceni önkormányzati képviselőjét és a Momentum észak-alföldi régióvezetőjét miután blokád alá vették a polgármester irodáját. Papp László debreceni polgármester maga tett feljelentést, a nyomozás több mint 3 hónap után most zárult le.
Szabó Bence egy „Stop akkugyár, stop méreggyár” táblával tartott ülő demonstrációt a polgármester irodája előtt, ami szerinte kellemetlen helyzetbe hozta a hatalmat.
„Ez kevés lesz, polgármester úr! Ha ez az ára annak, hogy kiállok a városunkért, akkor boldogan vállalom, ezt és bármi mást is! Nincs hová hátrálni, a vizünk, a levegőnk, a földjeink, a jövőnk és a gyerekeink jövője a tét. Én maradok! Nem tudnak megfélemlíteni!” - üzente Facebookon a Momentumos politikus.
Országos hatókörű szervezetet hoztak létre azok a civil egyesületek és csoportok, amelyek eddig különböző településen tiltakoztak a hazai akkumulátorgyárak környezet- és egészségveszélyeztető működése ellen. A résztvevők szerint a kormány kizárólag a gyártókkal – főként távol-keleti cégekkel – tárgyal az akkumulátor-iparág felfuttatásáról, miközben az érintett településen élőket, a helyi civil szervezeteket és önkormányzatokat teljesen kizárja a döntéshozatalból és az egyeztetésekből. A civilek szerint viszont a növekvő számú, ráadásul szabálytalanul működő akkus üzemek komoly kockázatot, sőt fenyegetést jelentenek Magyarország minden lakosa számára.
Tizenegy hazai civil szervezet tagjai döntöttek úgy, hogy országos szövetségbe tömörülve kívánnak fellépni a magyar kormány túlzónak és veszélyesnek ítélt akkumulátor-ipari tervei ellen.
A szövetség létrehozását október 26-án, egy demonstráció keretében jelentették be. A dátum nem véletlen: ekkor zajlott ugyanis az a szakmai konferencia, melyen kizárólag a kormány és az akkumulátor-gyártó cégek képviselői vettek részt.
