Krausz Ferenc kimondta az igazságot a magyar oktatási rendszerről
Tavaly kapott Nobel-díjat, most a Műegyetem Neumann professzori címét vehette át, a BME hallgatóinak tartott előadásában pedig egy fontos problémáról beszélt.
Tüntetés készül – Diákok üzentek az Orbán-kormánynak: "Béremelést, ne szemfényvesztést” címmel szombaton 15 órától Pintér Sándor Belügyminisztériumánál tüntet az Egységes Diákfront és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete.
A diákszervezet szerint a tüntetés apropóját az adja, hogy szerintük a kormány hazudott a pedagógusok fizetésemelésével kapcsolatban. Felröppent ugyanis a hír, hogy jövő ősztől Pintérék fizetéscsökkentéssel büntetnék a rosszul teljesítő tanárokat.Az egyik beharangozó videót Perlaki-Borsos Noel, az Egységes Diákfront elnökségi tagja így indítja: „A kormány megígérte a 32 százalékos béremelést, és most el akarják venni. Basszák meg!”
Vásárhelyi Mária: leértékelődött a tudás és a teljesítmény
Magyarországon sem a tudásnak, sem pedig a teljesítménynek nincs becsülete, innen valamilyen oknál fogva mindig elüldözték a tehetségeket.
A tudás értékének visszaállításához sajnos generációk kellenek, nem megy egyik napról a másikra. Hiába lenne itt egy más szemléletű kormány, az, hogy végre becsülete legyen a tudásnak, az elsősorban szemléleti kérdés, amiről tudjuk, az a legnehezebb – folytatta a szociológus, és leszögezte, lehet magasabb fizetést adni, de az, hogy megváltozzon az emberek gondolkodása, illetve tudatosodjon, hogy a tudás és a teljesítmény a legfontosabb és valahogyan ennek kell összefüggenie a társadalmi elismertséggel anyagilag és erkölcsileg, az egy nagyon hosszú küzdelem lesz.
Schobert Norbert további érveket sorakoztatott fel az elmélete mögé.
Persze, ott voltak. És amikor leszálltak, és vették Neil Armstrongot, akkor egy külső kamera már ott volt. Tehát valaki már előtte a Holdra lépett, aki fölvette, mikor kiszállt az űrhajóból. Meg lobogott a zászló, mikor nincs a Holdnak légköre. Mi lobogtatta? Az űrszél? Vagy a ventilátor? És azóta miért nem volt senki a Holdon?
– tette fel a kérdést a fitneszguru, majd leszögezte, hogy nem hisz a holdra szállásban.
A műsorvezető lejátszotta az Apollo–11 küldetéséről készült felvételt, amelyet 1969-ben emberek milliói követtek élőben a televízióban.
A látottakat elemezve Schobert Norbert további kérdéseket vetett fel. Többek között furcsállta, hogyan lassított le a rakéta a Holdnál, hogyan közvetíthették a történteket élőben, vagy hogyan rögzíthették az űrhajó távozását a Holdról. Hozzátette, hogy nem laposföld-hívő, de sok mindent nem hisz el, amit tényként említenek a tankönyvben.
Putyin csicskaibol senki sem ker, akkor mar inkabb az EU-n kivuli Ukrajna
"Az EP elnöke szerint emellett a csatlakozás küszöbén álló országoknak még számos előnyt lehetne felkínálni, az egységes piaci juttatásoktól kezdve az Erasmus ifjúsági programban való részvételig.
Félreértés ne essék: politikailag, ha egy ország Európára tekint, akkor Európának szélesre kell tárnia kapuit – mondta Metsola."
A Népszavában „Négyszázból nulla: Magyarország helye az európai tudományban” címmel jelent meg alapos összeállítás arról, hogy Magyarországon gyakorlatilag kimúlt a kutatás, a felsőoktatási kutatási szféra lényegét tekintve nem létezik. Ez abból állapítható meg, hogy „egyetlen magyar projekt sincs az Európai Kutatási Tanács (ERC) szeptemberi keltezésű friss listáján az ERC Starting Grants nyertes pályázatai között. Négyszázból nulla magyar.
Kiadta az üres álláshelyekre vonatkozó negyedéves összesítését a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ebből kiderül, hogy míg 2023 második negyedévében a legtöbb ágazatban csökkent a betöltetlen álláshelyek száma, az oktatásban 7620-ra nőtt – írja a 444.
A patikák, illetve a gyógyszerészek életét is alapjaiban változtathatja meg az a Belügyminisztérium által jegyzett rendelettervezet, ami szerint a fiókgyógyszertárakban nem kötelező a gyógyszerész fizikai jelenléte,helyükre a szakasszisztens lép.A HGYSZ üdvözli a tervet, míg egyéb szakmai szervezetek ellenzik azt. Az Indexnek nyilatkozó érintett patikatulajdonos szerint – bár a részletek még nem ismertek – a jogszabály-változásnak beláthatatlan következményei lehetnek.
Szintén ellenzi a módosítást a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság, amely ezzel kapcsolatos álláspontját a Belügyminisztérium részére is eljuttatta. A négy magyarországi gyógyszerészképző kar – a budapesti, a szegedi, pécsi, valamint a debreceni – dékánja szintén egyet nem értését fejezte ki a tervezettel kapcsolatban, és hasonló álláspontot képvisel a Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ) is – vázolta Hankó Zoltán, aki elmondta, a kamara – a MAGYOSZ-szal közösen – szintén a belügyi tárca asztalára tette a kérdésben alkotott szakmai véleményét.
További elvándorlást vonhat maga után
Feltettük a kérdést, hogy a rendelettervezet nem tépázza-e meg a gyógyszerészképzés nimbuszát?
A nekünk nyilatkozó patikatulajdonos szerint a rendelettel lábon lövik a képzést, hiszen a gyógyszergyártási, kutatási ágazat nem képes annyi gyógyszerészt felszívni, illetve adódhat a kérdés egy gyógyszerésznek készülő fiatal esetében, hogy miért tanuljon 5 évet az egyetemen (ráadásul az egyik legköltségesebb szakon), amikor egy egyéves, akár online elvégezhető tanfolyam (félév asszisztensi + félév szakasszisztensi képzés) mellett is lehetőség nyílik egy fiókpatika elvezetésére.
Ha azt szeretnénk elérni, hogy a gyógyszerészkollégák eddig is magas arányú külföldre vándorlása még egy löketet kapjon, akkor nagyon jó úton járunk
– mondta, hangsúlyozva: a mostani rendelettervezet példa nélküli, más országokban nincs hasonló gyakorlat arra nézve, hogy „a legerősebb hatóanyaggal rendelkező gyógyszerektől kezdve egyéb készítmények kiadását kivesszük a gyógyszerészek kezéből. Hiszen az orvos is hibázhat egy recept kiadásánál, például, hogy egy sorral lejjebb üt valamit. Ezt egy gyógyszerész jó eséllyel észreveszi – akár komoly problémákat megelőzve ezzel –, míg egy szakasszisztensnél erre jóval kisebb az esély.”
A két vezető üdvözölte a két ország közötti kitűnő oktatási és tudományos együttműködést. A brüsszeli tárgyaláson a magyar és az ecuadori delegáció tagjai aláírták a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramról szóló együttműködési szándéknyilatkozatot.
A program ecuadori népszerűségére tekintettel az eredetileg meghatározott 50-ről 75 főre emelte a magyar kormány az éves kvótát.
azért dupláztuk meg az egyetemeink költségvetését, hogy a magyar vállalkozások és innovatív kutatóműhelyek dolgozói, bekapcsolódva a folyamatba, részesei és nyertesei legyenek a kialakuló szinergiáknak – zárta elemzését György László.
Egy budaörsi iskolában a tanárok majdnem fele felmondott 14 tanárból hatan felmondtak a közelmúltban, az intézmény vezetőjének is távoznia kellett. Pixabay - szmo.hu 2023. május 02.
Az RTL Híradója számolt be az újabb esetről: a budapesti székhelyű Mátrix-suli budaörsi tagintézményében 14 tanárból 6 felmondott.
A jelentkezéskor még felsőfokú végzettség sem kell és mindössze egyéves az a diplomataképzés, amelyet most hirdetett meg a Magyar Diplomáciai Akadémia.
Jeszenszky Géza volt külügyminiszter szerint a fejlett országokban a hallgatók jogi, történelmi vagy közgazdasági diploma után mehetnek diplomataképző iskolákba, az ilyen gyorstalpaló beleillik a kormányzatnak abba a törekvésébe, hogy új, hozzá lojális embereket neveljen ki.
Magyarországon 11 egyetem a világ élvonalában van – erről is beszélt a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkáraa 23. Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás megnyitóján....2030-ra „legyen egy olyan egyetemünk”, amelyet a világ legjobb 100 egyeteme között tartanak számon, és legyen három olyan, amely az Európai Unió legjobb 100 egyeteme között szerepel.
Már amikor elkezdődött az egyetemek alapítványba szervezése, vagyis fideszes privatizációja, nyilvánvaló volt, hogy a gyarmatosítás egyik legfontosabb célja a várható EU-s pénzek lenyúlása. Az Unio 2022-2027 költségvetésében az egyik legfontosabb prioritás a tudományos innováció támogatása, hatalmas forrásokat allokáltak tudományfejlesztési célokra. Ennek a reménybeli pénzesőnek a lenyúlása érdekében vált olyan sürgetővé a kormány számára, hogy úgy szervezze át az innovációban élenjáró felsőoktatási intézményeket, hogy a források felett közvetlenül a saját klientúrája rendelkezzen. Így jöttek létre egymás után az egyetemek gazdálkodását irányító kuratóriumok, amelynek tagjait a kormány nevezte ki és amelyekben kizárólag megbízható fideszes káderek kaptak helyet, akiknek sem az oktatáshoz, sem a tudományhoz nem volt semmi közük, viszont megbízható, hűséges és könnyen kézben tartható pártkatonák. Az átalakulás teljesen előkészítetlen és végiggondolatlan volt, egyáltalán nem szolgálta sem az oktatás, sem a tudomány érdekeit, az egyetlen szempont az volt, hogy azok az intézmények, amelyekhez várhatóan sok EU-s pénz áramlik szigorú fideszes kontroll alá kerüljenek. Tovább színezte a felsőoktatás megnyomorításá érdekében tett lépések térképét a CEU elüldözése és az SZFE szétverése.
Azt, hogy itt végveszélybe került az oktatás és a tudomány szabadsága és ezzel együtt az európai adófizetők pénzének átlátható és célirányos elköltése nemcsak mi, hazai, finnyogó demokraták, hanem végre az EU illetékesei is észrevették. És mivel őket azért küldték az EU vezető testületeibe saját hazájuk választói, hogy éberen őrködjenek afelett, hogy a közösség pénzei átláhatóan és hatékonyan legyenek felhasználva, nem tehettek mást, minthogy elzárják azt a pénzcsapot, amelyről immár pontosan látták, hogy az innen ömlő források felhasználása alapvetően pártpolitikai és magán célokat fog szolgálni, nem pedig az adott ország fejlődését. Most nagyon sokan fel vannak háborodva, hogy miért a diákokat és a kutatókat, oktatókat bünteti az EU. Pedig nem őket bünteti. Egyszerűen csak meg akar felelni annak, amit választói elvárnak tőle. Felelős gazdája akar lenni a rábízott milliárdoknak.
Ennek a történetnek nagyon sok tanulsága van. Például az, hogy a felsőoktatási intézmények vezetőinek többsége nyilván fenyegetések, zsarolások és mézesmadzag húzogatások hatására nagyon gyorsan tudomásul vette az általa vezetett intézmény gyarmatosítását, pedig mindannyian tudhatták, hogy valójában mit is jelent ez a "megújulás". A legnagyobb szégyen a Rektori Konferenciáé és az Hallgatói ÁL-Önkormányzatoké, utóbbiak még ma is azt hangsúlyozzák, hogy nem akarnak felelősöket keresni azért, ami történt. De könyörgöm, akkor mit akarnak csinálni? Miféle önkormányzatok ezek?! Szomorú az is, hogy a néhány hónap alatt lezavart alapítványba szervezés, amelynek során a egyetemek hatalmas ingatlan- és eszközvagyona és minden forrása a kormány irányítása és ellenőrzése alá került, egyetlen "jaj-szó" nélkül zajlott, az egyetemek polgárságának fogalma és beleszólása sincs, hogy igazából mi történik ezzel az irdatlan vagyonnal és a várt forrásokkal. És ezt is tudomásul vették.De tanulságos az is, hogy mindeddig az egyetemi hallgatók és oktatók is csak nyomokban mutattak bármiféle szolidaritást az utánuk következő generációval és a megnyomorított pedagógus társadalommal, közönyösen asszisztáltak előbbiek tiltakozásához, most viszont, hogy közvetlenül őket érinti a kormány rabló politikája, hirtelen a igényt tartanak a közvélemény felháborodására és szolidaritására.
Természetesen én is nagyon sajnálom az Erasmus-ösztöndíj lehetőségéből kimaradó diákokat és még jobban azoknak a kutatási forrásoknak az elapadását, amelyek nélkül a magyar tudomány fejlődése ellehetetlenül. Tudom, hogy ez óriási csapás lenne a magyar társadalom- és tudományfejlődésre. De erre nem az az adekvát válasz, hogy szidjuk az EU-t azért, hogy nem akarja lyukas zsákba és magánzsebekbe tölteni a pénzt, amit az európai adófizetők rábíztak, hanem az, hogy végre két lábra állnak, felegyenesednek és kikövetelik, hogy saját intézményüket ne politikai komisszárok és tolvajok, hanem hozzáértő, elismert, független és becsületes emberek vezessék.
