Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Csapatos drón és rakéta támadás ellen (túlterhelés) nincsen 100%-os recept, ez egyértelműen kiderült ebből a háborúból.
Itt inkább számomra az a kérdés, megértette-e ezt a magyar hadvezetés(okos ember más kárán tanul... a magyar inkább sajátján szokott). S a sok, méregdrága 60 tonnás Leopárd fém MÉH töltelék mellé rendeltek-e legalább 10x-20x ennyi páncélosok ellen bevethető korszerű drónt, ezerrel folyik-e kellőszámú drónkezelő és drónharcot irányító tiszt és oktató képzése, illetve intézkedtek-e ilyen támadások minőségi és mennyiségi elhárításáról?
(Van-e egyáltalán Mo-on kellőszámú szakember, aki otthon van a témában...?)
Kozben megvan az elso Su 57 veszteseg, jo esellyel megserult 1 db a repteren allva, drontamadasban Aktyubinszkban. Remelem jol irtam.
Hirek alapjan egy S300 es egy Pantsir is ment a levesbe a tamadaskor, de fogalmam sincs, hogy ez igaz-e. Mindenesetre ha igaz, akkor az ukranoknak valami nagyon jo dronjuk lehet ilyen celra.
Tegnap olvastam, egy orosz milblogger panaszkodik, hogy az olcsó drónokat zavarják is/potyognak rendesen, de a katonai jellegű FPV drónokkal semmit se tudnak csinálni. (Valószínű ellenük való komolyabb EW eszköz kevés van, nem jut mindenhova.) Csak elbújni lehet, ha jönnek, egyre inkább falkában - írja.
Az álcázásról, sok szó esett, de ez a harcbiztosító tevékenység többet jelent, mint álcaháló készletek és természetes anyagok felhasználását a csapatok és a technika elrejtésére. Egy kazah kiadású oktató könyvben találtam egy jó összefoglalást erről a tevékenységről. Figyelembe kell venni, hogy ezt a szárazföldi csapatok, légvédelmi alegységének harcászatához adták ki. Egy kicsit hosszú lesz, de remélem egy átfogó képet ad erről a témáról.
9.2.5 Taktikai álcázás
A taktikai álcázást a légvédelmi alegységeknél az alegységek meglepetésszerű fellépésének elérése és harci hatékonyságuk megőrzése érdekében szervezik. A taktikai álcázás céljai a harcra való felkészülés és a harc során az alegység elrejtésének biztosítása, valamint az ellenség félrevezetése az alegység összetételét és helyzetét illetően.
A légvédelmi alegység taktikai álcázásának fő módszerei, a rejtőzködés és az imitáció. Az álcázás az alegység állapotára és tevékenységére utaló álcázó jelek gyengítéséből vagy megszüntetéséből áll. A légvédelmi alegységek fő álcázó jelei a következők: - a működő radarok és rádióállomások elektromágneses kisugárzása; - rakéták kilövése; - a harci technika jellegzetes elhelyezése a tüzelőállásban; - a radarantennák azimutális elfordulása és helyzetszögének megváltozása; - a gázturbinás hajtóművek működése és a hőkisugárzás a légtérbe; - a berendezések mozgása a tüzelőállásban, a technika utántöltésekor; - a légvédelmi rendszerekre jellemző harci felszerelés sajátos formája.
Ezen árulkodó jelek elrejtésének megvalósítása: - a terep és a terepviszonyok álcázási tulajdonságainak és a korlátozott látási viszonyok kihasználása; - a terep hátteréhez illeszkedő álcázó színezés és a fegyverek és felszerelések körvonalainak módosítása (deformálása); - álcázó készletek és maszkok, helyi anyagok használata; - rádiólokációs sarokeflektorok, hőimitátorok (csapdák), hővisszaverő bevonatok és szűrők használata; - rádió-, rádiótechnikai, fény és hang álcázási intézkedések; - szerkezetek és tárgyak olyan álcázási formákkal való ellátása, amelyek kevéssé különböznek a helyi tárgyaktól; - füst, aeroszolok és egyéb eszközök használata.
Az imitálás hamis pozíciók és tárgyak létrehozása a jelenlétük és működésük releváns álcázó jellemzőinek reprodukálásával. A szimuláción kívül az ellenség megtévesztése érdekében szervezhetők szemléltető akciók és a valós alegységek tevékenységének szándékos megjelenítése hamis irányokban és területeken.
Azért szerbia felett akkoriban folyamatosan repkedtek pilóta vezette felderítő járművek is, és az egész hadszintér jóval kisebb volt, ráadásul minden irányból körbevették őket, tőlünk meg Boszniából ment a kiháromszögelés ezerrel.
Nem lekicsinyítve Zoliék érdemeit, mert tényleg teljesen kijött mire képes egy akkoriban elavult technika tényleg hozzáértők kezében, de ők mindent feltettek a túlélésre, álcázás, 20mp kisugárzás után áttelepülés, 2+2 rakéta összesen, radar csalik, de szerintem ez nem igazán légvédelem. Az erőviszonyokat figyelembe véve persze szép amit elértek, de volt egy lérak osztályuk ami ha egyszer kisugárzott akkor aznapra már körülbelül el is felejthették. A nagy összképen nem is csoda hogy nem igazán tudtak változtatni.
Meg nem vitatom, hogy megjelentek a drónok akkoriban is, de azért a mértékeket szerintem összehasonlítani is felesleges.
Ennyi lelőtt drónt még kerekítési hibának se mondanánk az ukrán háborúban.
Forrás: Molni féle Haditechnikai Összefoglaló
Nem állást akarok foglalni, hogy mégcsak értelme sincs leálcázni, de szerintem nehéz párhuzamot vonni az akkori drón általi felderítések és a maiak között (+persze minden egyéb) és lehet abban ráció, hogy olyan gyakran kell áttelepülni hogy nincs idő leálcázni minden alkalommal.
De ugyanakkor a kilőtt lérakok nagyrésze álcázatlan, ez azért lehet mert nem is álcáznak umblock vagy az álcázottakat nem is lövik ki? Kitudja..
De azért dilemma előtt vannak a tisztelt döntéshozók, mert az álcázás csökkenti a mobilitást. Ha Danizolisan az lenne az elvárás, hogy minden kisugárzás és/vagy indítás után spuri, akkor az összepakolás idejét eléggé meg tudja növelni ha álcahálót is bontani kell. Ugyanez a telepítésnél, sz-300P széria fő inditóállványai és tűzvezető radarja tudna tüzelni megállás után 5 perccel (ha a légihelyzet adott), de egy alakmásító hálót még felhúzni rá sokszor ennyi idő.
A mai drónos, transzparens környezetben dönteni kell, hogy mi biztosítja a jobb túlélőképességet, a maximalis mobilitás, vagy az álcázás. Persze köztes megoldások is léteznek.
Célod mindig az hogy akadályozd az ellen kill-chain működését.
1, Nyilván a lokátorok világítanak, tehát azok hozzávetőleges pozícióját szinte biztosan be tudják mérni, de azért ez a mérés csak egy hozzávetőleges pontosságú koordinátát ad meg.
2, Ezután küldenek ode egy drónt, hogy pontosítsák a koordinátákat a csapás előtt. - ezt a drónt illene felderíteni / zavarni / megsemmisíteni -> sem pontvédelmet sem zavaró egységeket nem láttam egyik szétcsapott Sz-400-as osztálynál se. /mondjuk attól még lehettek/
3, A drón felderítését biztosan nehezíti egy alakmásító háló, vagy ha nincs akkor pár faág rögzítése. -> ha a drónnak több idő kell a felderítéshez máris több az esély az elfogására
4, ATACMS / HIMARS csapás hatásának csökkentése - ideiglenes fedezéket pár dózer, még az osztály érkezése előtt kitúrhat, a járművek csak beállnak oda. - GPS zavarás is javíthatja némileg az esélyt, de ebben azért nem hiszek /több itt a propaganda mint a valóság/
Egyreszt a az elektronikus zavaras miatt nem mindenhova jutnak el a dronok, masreszt neheziti a cel felderiteset, kiertekeleset. Persze kellenne alkalmazni minnel tobb csalit is.
Amúgy ennek az álcázás dolognak van ma létjogosultsága? Illetve van akkora, mint a drónok előtti korszakban?
Mert régebben el lehetett bújni egy műhold v kémgép alacsonyabb felbontású kamerája elől, de manapság a drónok röhögve felderítenek mindent, valószínűleg még a gumicsalikat is azonosítják. Persze drón nem jut mindenhova, de egyelőre az a trend, hogy egyre több van belőlük..
Abban voltak idaig, hogy HIMARSal nem lohetnek az ukranok orosz teruletet.
Most meg nehany napig/hetig lehet aratni, de aztan az oroszok is alkalmazkodnak.
Viszont ami az alcazas hianyat illeti, a Donyeck mellett elkapott uteg sem volt alcazva, raadasul szep csoportos celt mutattak. Szerintem a mozgas miatt nem szarakodnak ilyennel, szerencsere.
Meg amúgy is zsákmányolt, rendszerből kivont ukrán üteg volt. Vagy felfújható gumicsali, amire most rengeteg pótolhatatlan rakétát elpazaroltak a faiszták.
Nem bántva az orosz kezelőket (hisz ők ugye nem anafabéta arab kezelők :o), de azért szembeötlő mondjuk Dani Zoliék 99-es fotóit nézegetve, itt a bármiféle álcázás totális hiánya. Leparkoltak a mező közepére oszt annyi. És ez nem pénzkérdés, hanem jóvanazúgy leszarom mentalitás kérdése.
És ugye azért kellett nagyon a cluster muníció, mert a GPS nem megy csak az inerciális navigáció, így pedig csak a területre ható fegyverekkel tudnak operálni. Viszont azok nem jók kemény célok ellen.
Mind a két fél veszít légvédelmi rendszereket, az Ukránok kicsit többet. Csak az oroszoknak van pár ezer, és még gyártják is. Az ukránoknak meg kb egy tucat maradt ami még használható.
De ők úgy indítanak hogy a radar horizont alatt repülnek a fronttól nagyon távol, aztán csinálnak egy gyors felkapaszkodást, indítanak majd zuhanórepülés, és iszkolnak el. De még így is heti 1-2 gépet elvesztenek.
Az R-37M az nem jó alacsonyan repülő vadászgép ellen. A földzaj meg a nagy manőverező képesség együtt az túl sok neki.
Pont azért várják már az F-16 ot mint a messiást mert alig van már repülőgépük.
