Ezt kaptam most. A lényege az, hogy egy erőművet akarnak a Drávat közepére a horvátok, aminek az lenne a következményes, hogy hatalmas szakaszon megpusztulna az élővilág jelentős része. Fajok pusztulnának ki.
A levél alján van egy hetes lista. Ezt a listát másoljátok ki, és adjátok házzá a saját neveteket címeteket ha egyetértetek. Aztán majd tüntetni is lehetne néhányat.
Dátum: Thu, 15 Nov 2001 10:49:13 +0100
Feladó: Olivér Váczi
Válaszcím: etologia@yahoogroups.com
Címzett: etológia lista
Másolatot kap: Okologia lista
Tárgy: [etologia] Felhívás!
Felhívás
Božo Kovačević - Horvátország környezetvédelemért felelős
minisztere
hivatalos levélben értesítette a Magyar Környezetvédelmi
Minisztériumot
arról, hogy a Horvát Erőműtervező Vállalat (Hrvatska
Elektroprivreda),
mint beruházó a Novo Virje vízerőmű felépítését tervezi
Koprivnica-Križevci megyében, a Dráva folyó Botovo és
Kingovo közötti
szakaszán.Részletek a
http://www.ktm.hu/kulkapcs/drava/dokumentum/index.htm
honlapon
olvashatók, amely a horvát vállalat(!) által készített
hatástanulmány
összefoglalóját tartalmazza.
Ez a vízerőmű a Magyarország és Horvátország közötti
határfolyónak egy
olyan – mintegy 50 km-es – szakaszán kerülne megépítésre,
amely teljesen
Horvátországban folyik, így nem határa a két országnak.
Mivel síkvidéki
erőműről van szó, ezért működtetéséhez nagy kiterjedésű
víztározót
(26,85 km2) kell építeni, a folyót fel kell duzzasztani.
Ennek káros
hatásai nem csak az erőmű területén jelentkeznek, hanem az
erőmű felett
és alatt található folyószakaszon is, sőt a Dráva közvetlen
közelében
lévő területeken is. A Dráva folyó Őrtilos és Barcs
települések között
részben szabályozatlan, természetes mederben kanyarog,
zátonyokat épít,
partot rombol. Ez a szinte teljes érintetlenség ma már
Európa legnagyobb
részén is egyedülálló. A vízerőművet ennek a természetes
állapotú
szakasznak a közel felét kitevő területre akarják
megépíteni,
veszélyeztetve annak élővilágát. A víztározó megépítésével
elárasztják a
zátonyokat, szigeteket, holtágakat, kiépített partok közé
kényszerítik
az addig szabad folyót, ezzel eltűntetve Európa szinte
utolsó
természetes folyószakaszát. A tározó egy nagy kiterjedésű
tó, mely
jelentős változás az addig gyorsan folyó vízhez képest. Az
erőmű
felépítését követően a talajvíz szintje meg fog változni,
aminek káros
hatása a folyó két oldalán több kilométeres távolságra is
érezhető lesz,
így Magyarországon is. A magas talajvizet igénylő
növénytársulások át
fognak alakulni, az addig ott élő növény és állatfajok nem
találják meg
életfeltételeiket, egyedszámuk jelentősen csökkenni fog,
esetleg ki is
pusztulnak. Nagy károkat okoznak az erőmű alatti
területeken a napi
jelentős vízszintingadozások (az erőmű működéséből adódóan)
is, hiszen a
folyó élővilága ehhez nem tud alkalmazkodni. A tározó és a
folyó alatta
lévő szakasza közötti szintkülönbség nem teszi lehetővé a
halak és más
vízi élőlények szabad vándorlását, mozgását a folyó felső
szakasza
felé. Ennek a természetes folyású szakasznak nem csak
tájképi értéke
felbecsülhetetlen, hanem élővilága is gazdag, számos ritka
növény és
állatfajnak ad otthont. Ezek jelentős részének
fennmaradásához vízre,
vagy a talajvíz által erősen befolyásolt területekre van
szükség. A
legritkább fajok azonban kimondottan igénylik a
háborítatlan,
természetes élőhelyeket, a szabályozatlan, természetes
folyású
folyószakaszokat. Nagy számban találhatunk ritka,
természetvédelmi
szempontból értékes növényfajokat a holtágakban,
zátonyokon, a folyó
menti puhafaligetekben, mocsárréteken, valamint a magasabb
térszínen
elterülő keményfa-ligeterdőkben. Ezek közül több szerepel
az IUCN
Európai Vörös Listáján is. A Dráva mentén eddig mintegy 150
növénytársulás és közel 100 védett növényfaj került elő a
magyar
oldalon. Az állatvilág egyik legfontosabb faja a
Plathyphylax
frauenfeldi tegzes (Trichoptera), melyet e században,
egyetlen ausztriai
példányán kívül, csak ezen a folyószakaszon fogtak és itt
stabil
populációja él. A számtalan itt élő állatfaj közül említést
érdemel a
Magyarországon másutt nem fészkelő kis csér (Sterna
albifrons), a ritka
fekete gólya (Ciconia nigra) és rétisas (Haliaetus
albicilla). Az
emlősök közül a vadmacska (Felis sylvestris) és a vidra
(Lutra lutra)
előfordulását kell kiemelni. Az eddigi felmérések kb. 4500
állatfaj
jelenlétét bizonyították a Dráva mentén, a védett fajok
száma 300. Közel
40 faj magyarországi előfordulását itt sikerült kimutatni
először. További információkat kaphatsz a stok@axelero.hu
valamint a
besemiki@axelero.hu címeken. Amennyiben szükséges, a
felhívást angolul
is el tudjuk juttatni bárkinek! A horvátok által készített
hatástanulmány hamarosan olvasható lesz magyarul is a www.extra.hu/somogy honlapon!
TILTAKOZZ TE IS A TERMÉSZETPUSZTÍTÁS ELLEN!
Kérünk minden ismerősödnek, barátodnak küldd el ezt a
levelet!
Amennyiben egyetértesz törekvésünkkel, segíts abban, hogy
ez az
egyedülálló, csodálatos élővilág tovább fennmaradhasson!
Akinél a lista elérte a 150-et kérjük erre a címre küldje
el:
besemiki@axelero.hu
------------------------------------------------------------
------------
TILTAKOZOM A NOVO VIRJE-i (DRÁVA FOLYÓ),
VÍZERŐMŰ MEGÉPÍTÉSE ELLEN!!!
1. Toldi Miklós Gyékényes, József A u. 1. Hungary
2. Toldi Ágnes Gyékényes, József A. u. 1. Hungary
3. Filotás Zoltán Kaposvár, 48-as Ifjúság útja 15.
Hungary Filotásné
Majoros Andrea Kaposvár, 48-as Ifjúság útja 15. Hungary
4. Németh Miklós Kaposvár, Jókai u. 17. Hungary
5. Hofman Viktor Kaposvár, Ballakúti u. 45. Hungary
6. Váczi Olivér Szentendre, Barackvirág u. 3. Hungary
7. Verő György Budapest, Hevesi S. tér 2.
8. Emőd László Vudapest Rácz A. u 33
------------------------------------------------------------
------------
Támogatásodat köszönjük! Somogy Természeti Öröksége
Közalapítvány H-7400 Kaposvár48-as Ifjúság útja 15.Tel./fax:
82/424-098E-mail: stok@axelero.hu ; besemiki@axelero.huWeb: www.extra.hu/somogy
