Az alábbi "recenzót" a POLITIKA témakör Belovai-Fedőneve: Scorpion letölthető c. topik 132.sz. hozzászólásból hoztam át ide, hogy legyen alkalmatok további tájékozódásra.
» » VITATÁRSAK!
Nem meglepődve olvasom a bejegyzések között, hogy még most is azon folyik a vita: vajon a SZU és a VSZ támadó jellegű hadászati politikát és előkészületeket folytatott vagy sem. Erre vonatkozóan nemcsak angol, hanem magyar nyelvű (elsősorban ismeretterjesztő jellegű) források is fellelhetők. Például: (1) A KGB története, Nemere István, ISBN: 9639320307; (2) A CIA története, Nemere István, ISBN: 9639320250. Persze hitelességük mint bármi, vitatható. Belovai Istvánnak igaza van. Abban is, hogy az erősebb mondja meg, mi történt és miért, kit neveznek agresszornak és miért. Már az ókorban is tudták: "jaj a legyőzöttnek". Azaz a történelmet mindig a győztesek értékrendje szerint írják. A másik álláspont legfeljebb egy lábjegyzet lesz vagy tervezett, de sikertelen történelmi változat. Szerencsére most abban a helyzetben vagyunk, hogy ezt az utóbbit állíthatjuk. Ebben pedig - nem kétséges, hogy - Belovai Istvánnak is szerepe volt, mert a VSZ-t megfosztotta egy olyan hírszerzési adatforrástól, amelyből származó ismeretek veszélyes mértékben beépültek a VSZ támadó potenciáljába.
RECENZIÓként: Az INTERNETen közzétett könyv minden érdeklődőnek és kiváncsiskodónak ajánlható. Nem klassszikus, akcíókkal telezsúfolt kémkönyvre kell számítani, hanem egy olyan intézményi és működési leírásra, mely a magyar katonai hírszerzés dinamikáját, értékrendjét és emberi viszonyait tárja az olvasó elé a 1990-es években történt (remélhető) változásokig. Amit megismer az olvasó, az a hírszerzés szinfalak mögötti világa, azaz annak egy karikatúrája és nem a James Bond stílusban népszerűsített "vagdalkozás". Noha közben a szerző a személyi állomány nagyobb részét védelmezi, s nem követ el indiszkréciókat, nem szivárogtat ki kódkönyveket és kódrendszereket, amivel sok esetben még ma is igaztalanul vádolják. Csak a szükséges purgálást végzi el. Persze a szövegen átüt szerzője magánéleti tragédiája, annak a hazáját szerető embernek a sorsa, aki személyesen élte meg, élte át a történelmet és nem utólag akart okos lenni. Így megtette, amit megkövetelt tőle hazája, noha az - akkori szövetségeseivel együtt - formálisan és jogilag is elítélte, kitaszította Őt ezért. Vállalva annak minden következményét, mely meghatározóan kihatott szűkebb családi kapcsolatrendszerére is. Személyében annak a felelős magyar hírszerzőnek és katonának a reprezentánsa, aki és akik hordozták és formálták az időt, az eseményeket. A könyv forrása lehet olyan további munkáknak, melyekben esetleg jobban megismerhetők és leleplezhetők a "meztelenségek". Elvi tanulságaival pedig hozzájárulhat (a hírszerzés számára meghatározó teoretikusként ismert) Szun Cu által már igen-igen régen zögzített elvek és módszerek, valamint intézményi jellemzők mai megértéséhez, aktualizálásához. Remélhetően a könyvben bemutatott világhoz képest a szerencsésen kizökkent idő páratlan lehetőségeket tár majd a későbbi értékelők elé. Párhuzamként emlékeznünk kell: azokra a kötelékekre és akaratra is, akik és amelyek a hódoltság időszakában a törökök által megszált területeken nap-mint-nap fenntartották a magyar hatalom szimbólikus és reális jelenlétét.
...Útfigyelő
Az 5000 példányban megjelent könyvem utolsó példányai elkeltek a magyarországi könyvesboltokban, ezért úgy döntöttem, hogy ellenszolgáltatás nélkül mindenki számára hozzáférhetővé teszem az Interneten.
