A bíróság időnként olyan cselekményért ítél el embereket, amivel nem is vádolták őket, úgyhogy ez a kis kekeckedés majdhogynem jóindulatnak tekinthető a részükről.
Képzelem hogy kivan a Pista gyerek ott a tengerentúlon.
"ad 2.
"politikai alapon azonban mégis a felmentése mellett vagy, még azon az áron is, hogy megerőszakolod a tudományodat."
Lássuk. Bizonyítsd."
"Az én véleményem tehát: új eljárást kéne lefolytatni. Az ügy kapcsán bírói ítélet formájában lehetne igazodási pontot kapni ahhoz, hogy a jog szerint hogyan viszonyuljunk a korábbi diktatúrához." - mondod a 1915-ben. Tehát, új eljárást kéne szerinted lefolytatni, miközben máshol azt írod, hogy nincs jogalap erre az új eljárásra. Na, erre mondom én, hogy megerőszakolod a tudományodat.
És, hogy politikai alapon felmentenéd belovait, itt van a 1705-ból egy gyöngyszemed:
"De a kérdés belovai ügye kapcsán nem ez. Hanem amire már utaltam: vajon a kémkedés (mondjuk épp az oroszok ellen) a diktatúra idején valóban bűncselekmény-e, vagy épp ellenkezőleg: hősi honfiúi tett?
Én mindkettőre nemet mondok."
Tehát szerinted a diktatúra idején elkövetett kémkedés nem bűncselekmény! Politikai alapon ítélkezel, hisz a jog alapján belovai elkövette a kémkedés bűncselekményét - és a véleményed itt is arra utal, hogy erőszakot teszel a tudományodon.
Én úgy gondolom, hogy mind a két állításomat bizonyítottam.
"ad 3.
Sehol nem írtam, hogy a jogtárgy változása alap lenne a perújrafelvételre.
Azt meg, hogy nem érted, hogyan függ össze a társadalomra veszélyesség és a jogtárgy mint védendő érték, nem csodálom."
Miből gondolod, hogy nem értem? Csak tudod, én nem keverem össze a társadalmi berendezkedést az állammal. És ezért nem is kell patikamérlegen figyelnem azt, hogy belovai kémkedése kapcsán mikortól és meddig tart az állam jogos, és a(z akkori) társadalmi rend (mint "nem védendő érték") védelme.
"ad 4.
Nem idéztem pontokat. Egy szöveget idéztem, amiből te az előző hozzászólásodban egy árva szót sem idéztél."
Szóval, egy árva szót sem idéztem belőle? Lássuk, mit írtál te:
"Az e törvényben bűncselekményként megfogalmazott valamennyi tényállás társadalomra veszélyes magatartásokat fogalmaz meg. Az egyes cselekmények társadalomra veszélyességének mértékét - a védendő társadalmi viszonyok védelmi értékét - a törvényalkotó az egyes különös részi tényállásoknál a büntetési tételkeret nagyságával fejezi ki. A fentiekből látszik, hogy a társadalomra veszélyesség objektív jellegű fogalom, ugyanakkor a bűncselekmény tárgya, a tárgyi oldal nem élvez kizárólagosságot, az alanyi oldal elemei is értékelendők. Ilyen különösen a motívum és a célzat."
Hogy könnyebb legyen a dolgod, vastagon szedtem ki azt a részt, ami az én hozzászólásomban is megtalálható, természetesen idézőjelben (feltehetőleg mind a ketten a CD jogtárból másoltuk ki).
"ad 5.
"De azért lehet nyugodtan tovább szajkózni a hülyeséget a LB jogsértéséről." - írtad ezt nekem címezve."
Tudod, koma, egy-egy hozzászólásban több dologra is reagálhat az ember, itt az indexen ez teljesen bevett gyakorlat. Mivel másodjára hányod ezt a szememre, idekopizom, hogy az előző hozzászólásomban mit válaszoltam már eccer neked (megjegyezve, hogy a dislexiát nem ebben a topikban orvosolják):
"Ezen a topikon bizony belovaiék azzal vádolták és vádolják a LB-t, hogy jogsértést követ el, mert belovait akadályozzák a perújrafelvételben. Én egy szóval sem mondtam egyébként, hogy te mondtad ezt. Sőt, ahol ezt írom, az előző mondat alanya belovai. (A kifogásolt mondatomnak pedig ugye, nincs konkrét alanya.)"
Ezt az állításomat is rögtön igazolja a 2044. Hogyan értékeled egyébként a piros betűs cím állítását?
"Szóval vagy pofátlanul hazudozol, vagy annyi eszed sincs, hogy legalább arra emlékeznél, mit írtál le néhány hozzászólással korábban.
Gyanítom persze, hogy inkább mindkét eshetőség fennáll."
Na, akkor most vegyél elő egy tükröt, nézzél bele és olvasd fel hangosan, amit írtál.
És, hogy nem haragszom, bizonyítanám azzal, hogy kérdezek tőled: belovai több helyen is elmondja, hogy 1990-ben nem a törvényes lehetőségeket kihasználva hagyta el az országot. Szerinted ez a tény milyen viszonyban van az első és a második elnöki kegyelemmel?
Ajjjajj...., itten tragédija készül..., szerintem hamarosan megin' mehetek végig a sötét sík átoron a még sötétebb jóismerősömhöz egy Ajánlattal... Persze, ha atta gondolok, hogy énnekem ebből lesz Egy Pfa Söröm közvetítési jutalékként, ahogy az mindig lenni szok - az üzlet a züzlet..., akkor nem is akkora tragédija...
Na, csak tessék, tessék, abba ne hagyjátok! Ne roncsátok nekem a bótot!
Nézd... én egy nyuszi vagyok, s te húzogatod a bajuszomat. De ha netán vérnyúl lennék, akkor eme írásodat tekinthetem eutanázia kísérletnek is, ami jelenleg tiltott.
Csak már megcáfolt hazugságok ismételgetésére nincs értelme válaszolni. Most azért utoljára:
Íme néhány gyöngyszem juvenalis nick hazugságaiból (egyetlen hozzászólásából):
ad 2.
"politikai alapon azonban mégis a felmentése mellett vagy, még azon az áron is, hogy megerőszakolod a tudományodat." Lássuk. Bizonyítsd.
ad 3.
Sehol nem írtam, hogy a jogtárgy változása alap lenne a perújrafelvételre.
Azt meg, hogy nem érted, hogyan függ össze a társadalomra veszélyesség és a jogtárgy mint védendő érték, nem csodálom.
ad 4.
Nem idéztem pontokat. Egy szöveget idéztem, amiből te az előző hozzászólásodban egy árva szót sem idéztél.
ad 5.
"De azért lehet nyugodtan tovább szajkózni a hülyeséget a LB jogsértéséről." - írtad ezt nekem címezve.
Szóval vagy pofátlanul hazudozol, vagy annyi eszed sincs, hogy legalább arra emlékeznél, mit írtál le néhány hozzászólással korábban.
Gyanítom persze, hogy inkább mindkét eshetőség fennáll.
Akadályozza a bíróság a volt hírszerző rehabilitációját
2004.04.07. 16:06
A Legfelsőbb Bíróság a mai napig nem kézbesítette a CIA-val még a nyolcvanas években együttműködő, s ezért életfogytiglanra ítélt Belovai István egykori magyar hírszerző tiszt periratait, köztük az ítéletet a terheltnek és védőjének. Mindez Belovai jogi rehabilitációját akadályozhatja meg.
A kommunista rendszer ellen külföldi titkosszolgálatoknak dolgozó egykori ügynököknek nemcsak politikai, de még jogi rehabilitációjuk is esélytelennek tűnik A korábban a CIA-val együttműködő, majd életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt Belovai István egykori magyar hírszerzőnek és ügyvédjének a mai napig nem kézbesíti periratait a Legfelsőbb Bíróság (LB), megakadályozva ezzel a perújítást. A volt alezredest az LB – pontosabban dr. Rabóczky Ede hadbíró ezredes tanácsa - 1985. december 17-én ítélete életfogytig tartó szabadságvesztésre, amiért a Magyar Hadászati Katonai Hírszerzés tisztjeként információkat szolgáltatott ki az amerikai Központi Hírszerző Ügynökségnek (CIA). Belovai éveket húzott le a budapesti Kozma utcai fegyházban, mígnem 1990. szeptemberében Göncz Árpád köztársasági elnök kegyelmével szabadult.
Noha a rendszerváltást követően három semmisségi és két közkegyelmi törvényt fogadott el az Országgyűlés, ezek egyike sem vonatkozott a kémkedésért elítélt személyekre. Mivel az elmúlt időszakban egyetlen kormány sem volt hajlandó politikai úton rehabilitálni azokat, akiket 1963 után ítéltek el kémkedésért – szövetséges NATO-országokkal együttműködve hozzájárultak a diktatúra bukásához -, ezért Belovai István ügyvédje 2003 nyarán úgy döntött: jogi úton kísérli meg rehabilitáltatni ügyfelét.
Ítélet - amivel a postás egyszer sem csenget
A védő tavaly júniusban perújításhoz folyamodott, ám a Legfelsőbb Bíróságon – jóllehet betekinthetett a korábban folyamatban volt bűnügy irataiba - sem másolatot, sem feljegyzéseket nem készíthetett azokról. A bíróságon ezt azzal indokolták, hogy az ügy iratai államtitkot tartalmaznak. „Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke magához vonta a Belovai-ügyet, s ettől kezdve ezekbe az aktákba csak úgy lehet betekinteni, hogy valaki jelen van. Sem az ügyvédem, sem én nem készíthetek jegyzetet, az iratokat nem vihetem ki. Ezzel a tiltással az ügyemet lebénították, ráadásul törvénytelenül” – panaszkodott a hvg.hu-nak az Egyesült Államokban élő egykori hírszerző. A sikeres perújításhoz ugyanis Belovai jogi képviselőjének fel kellene készülnie, s ez lehetetlen úgy, hogy több mint ezer oldalas dokumentumból nincs másolata.
Belovai szerint a Legfelsőbb Bíróság elnöke döntésével „a mundér becsületét akarja védeni”, hiszen az intézmény jelenlegi elnök-helyettese, Rabóczki ítélte el őt annak idején, így egy perújítás során Rabóczki korábbi ítéletét kérdőjeleznék meg. Kétségtelen azonban – teszi hozzá Belovai -, hogy 1985-ben éppen Rabóczki hadbírónak köszönhette, hogy nem ítélték halálra: „a Legfelsőbb Bíróság kollégiuma abban az időben harcban állt a katonai ügyészség pártbizottságával. Az ügyészség halált követelt, s ennek állt ellen Rabóczki, illetve a Legfelsőbb Bíróság akkori pártbizottsága”.
Hónapokig nem válaszolt a bíróság
Tavaly július elsején hatályba lépett a Büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény, mely egyértelműen rögzíti, hogy az „eljárás során keletkezett iratokról az a bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság, amely előtt az eljárás folyamatban van, a büntetőeljárásban részt vevő személyek kérelmére legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított nyolc napon belül másolatot ad ki”. A törvényre hivatkozva a védelem július 22-én ismét arra kérte a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumát, hogy az iratok másolatát adja ki. A hvg.hu birtokába került beadványban Belovai ügyvédje kifejtette, hogy az ítélet ellen perújítással kíván élni és ehhez szüksége van az iratok teljes körű megismeréséhez. A Legfelsőbb Bíróság a védő kérelmére nem válaszolt.
Két hónappal később Belovai ügyvédje már közvetlenül a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez fordult beadványával. A védő a Dr. Lomnici Zoltánnak írt beadványban kitért arra, hogy „egy jogállamban példa nélküli módon az elítélt a mai napig – több mint 18 év elteltével – sem rendelkezik a bíróság ítéletével, illetve az ügyészség vádiratát sem kézbesítették számára”. Erre a levélre sem érkezett válasz, ezért a védő két hónappal később, 2003. november 26-án kelt levelében azzal a kéréssel fordult Lomnicihez, hogy a Legfelsőbb Bíróság ismertesse az üggyel kapcsolatos álláspontját.
Lomnici: az iratok nem másolhatók
A Legfelsőbb Bíróság elnöke végül tavaly decemberben válaszolt. Szerinte a védő által citált törvény – államtitkot és szolgálati titkot tartalmazó iratok védő részére történő kézbesítésére vonatkozó rendelkezése - a Belovai-iratoknál nem alkalmazható, hiszen az ügyben jelenleg „büntetőeljárás nincs folyamatban”. Lomnici válaszlevelében azt is jelezte, hogy októberben elrendelte Belovai István bűnügyi iratainak felülvizsgálatát. A vizsgálat megállapította, hogy az iratok továbbra is államtitoknak minősülnek.
A hvg.hu által megkérdezett jogi szakértők szerint a Legfelsőbb Bíróság elnökének döntése különös, mert a perújítást, mint rendkívüli jogorvoslatot a büntetőeljárásról szóló hatályos törvény szabályozza, ezért ennek a törvénynek a rendelkezései alkalmazhatóak lennének a Belovai ügy irataira is. Ráadásul az iratok – köztük az ítélet – kézbesítésére vonatkozóan a jogszabályban számos olyan rész van, amely „mérlegelést nem engedő normát” tartalmaz, azaz az iratokat – függetlenül attól, hogy államtitkot tartalmaznak vagy sem – kézbesítenie kellene a bíróságnak.
Az ügyben először megpróbáltuk megszólaltatni a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának vezetőjét, dr. Kónya Istvánt, aki azonban elzárkózott a nyilatkozattól, s dr. Lomnici Zotánhoz irányított bennünket, mondván: ő írt levelet Belovai ügyvédjének. A Legfelsőbb Bíróság elnökének titkárságán azonban értetlenül fogadták, miért Lomnicinál érdeklődünk ebben az ügyben, hiszen – büntetőügyről lévén szó – ez az egyébként a sajtókapcsolatokért is felelős Kónya asztala. Újbóli megkeresésünkre a Büntető Kollégium vezetője közölte: az ügyben annyit tud tenni, hogy átadja nekünk azt a levelet, melyben Lomnici az egykori hírszerző ügyvédjének megindokolta, miért nem másolhatók a Belovai-iratok.
Precedenst teremthetne Belovai ügye
Belovai István jogi úton történő rehabilitációja precedenst teremthetne, hiszen nem ő az egyetlen, aki – a politikai rehabilitációját célzó sikertelen próbálkozása után – jogi úton kívánja érvényesíteni igazát. Belovai sikeres rehabilitációja esetén hasonló lépéseket tenne a kémkedésért 1981-ben letartóztatott és 12 évi fegyházra ítélt Rimner Gábor, aki 1973 és 1981 között az amerikai Defence Intelligence Agency (DIA) kiképzett ügynökeként küldött jelentéseket Washingtonnak.
„Abszurdnak és nevetségesnek tartom, hogy Belovai még mindig bűnösnek számít azért, mert szembefordult a Varsói Szerződés érdekeivel” - közölte a hvg.hu érdeklődésére Kőszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság elnöke. Szerinte fel kellene tenni azt a kérdést: miután most már a NATO tagjai vagyunk, jogos-e, hogy még mindig büntetéssel sújtjuk azokat, akik annak idején a NATO mellett, a Varsói-szerződés ellen kémkedtek? Kőszeg példaként említette, hogy az 1999-es NATO-szavazáson a többi volt nyugati kém mellett az azóta elhunyt Halmi Zoltán sem szavazhatott, noha őt annak idején azért ítélték el, mert a NATO-nak kémkedett. A Magyar Helsinki Bizottság elnöke elmondta: a kommunista politikai rendszerben egy olyan kémkedési törvény volt hatályban, ami a demokratikus jogállammal ellentétes volt, így a tisztességes perújításra mindenképpen lehetőséget kellene kapnia Belovai Istvánnak.
Kétségtelen, hogy a jelenlegi szövetséges NATO-országokkal a szocializmus alatt együttműködő és ezért elítélt személyek rehabilitálásának kérdésében a nemzetközi gyakorlattól eltérő magatartást tanúsít a magyar politikai elit és a jogalkotók; a volt kommunista országokban már felmentették a nyugati hatalmakkal együttműködő, kémkedésért elítélt személyeket. Lengyelországban évekkel ezelőtt rehabilitálták Richard Kuklinszki ezredest, Romániában pedig Ion Mihai Pacepa tábornokot.
Ejnye, koma, elfogyott a cérnád? Mán pedig ebben a topikban kezdetektől fogva gyogyó-okítás folyik. Ilyen hamar feladod?
1. Elhiheted, én is. De nem is a komámnak szólítottalak. Enyire nem érted édes anyanyelvünk fordulatait?
2. Pontosan tudom, hogy miket írtál. Ugyan látod, hogy belovai felmentése jogi oldalról nem lehetséges, politikai alapon azonban mégis a felmentése mellett vagy, még azon az áron is, hogy megerőszakolod a tudományodat. Tudod, épp a kommunista rendszerre volt a jellemző, hogy a politika szolgálójává próbálta zülleszteni a jogot. Azt hiszem, elég volt az ilyen típusú kísérletekből. És abból, hogy egy köztörvényes perben próbáljanak meg valakik politikai alapú ítéletet hozatni.
3. Hm... Szóval nincs alap a perújrafelvételre? Ez a "megváltozott a jogtárgy" sem kellő alap akkor? Mellesleg hol is írja a Btk azt, hogy "megváltozott a jogtárgy" címén utólagosan mindenféle trükökket lehessen csinálni?
4. Bizony, az előző hozzászólásomban én is ugyanezeket a pontokat idéztem. És én is úgy vélem, hogy "Ehhez nem kell magyarázatot fűzni, épeszű ember megérti."
Épeszű ember tényleg megérti.
5. Ezen a topikon bizony belovaiék azzal vádolták és vádolják a LB-t, hogy jogsértést követ el, met belovait akadályozzák a perújrafelvételben. Én egy szóval sem mondtam egyébként, hogy te mondtad ezt. Sőt, ahol ezt írom, az előző mondat alanya belovai. (A kifogásolt mondatomnak pedig ugye, nincs konkrét alanya.)
Honnan tudod, hogy nem kézbesítették? Mert belovai ezt mondja? Az viszont biztosan tudható, hogy belovai és az ügyvédje is ismeri az iratok tartalmát. És az is tudható, hogy a bíróság épületében azokhoz belovai is, meg az ügyvédje is hozzáférhet.
1. Neked nem vagyok koma. A komáimat ugyanis megválogatom.
2. Az én "okoskodásomnak" semmi köze belovaiéhoz. Többször megírtam, hogy miért, belovai még be is rágott ezen. Már akkor is itt voltál a topikban, ennyire gyenge a memóriád?
3. Többször is írtam: ha van alap a perújítésra, az csak akkor indítható. De soha nem állítottam, hogy tényleg van rá alap.
4. Társadalomra veszélyesség kérdésköre:
A társadalomra veszélyesség általános tartalmát a (2) bekezdés határozza meg. A Btk. Különös Részében írt elkövetési magatartások (jogellenes és büntetendő cselekmények) absztrakt módon veszélyesek a társadalomra, azonban a konkrét cselekmény elbírálása során a büntető ügyekben eljáró hatóságoknak és bíróságnak minden esetben vizsgálnia kell, hogy az adott magatartás egyáltalán veszélyes-e, illetve, hogy milyen fokban veszélyes a társadalomra.
Tehát egy esetleges perújítás során eljáró bíróságnak is. És nyilvánvalóan azt kell vizsgálnia: az elkövetés idején volt-e veszélyes.
A másodlagos büntethetőséget kizáró körülmények sorában első a cselekmény társadalomra veszélyességének az elkövetéskori csekély volta. A törvény nem határozza meg, hogy mely cselekmények eshetnek ezen szakasz hatálya alá, ...
Ami azt helenti: a társadalomra veszélyesség hiánya akár büntethetőséget kizáró ok is lehet, ha a bíróság megállapítja.
Az e törvényben bűncselekményként megfogalmazott valamennyi tényállás társadalomra veszélyes magatartásokat fogalmaz meg. Az egyes cselekmények társadalomra veszélyességének mértékét - a védendő társadalmi viszonyok védelmi értékét - a törvényalkotó az egyes különös részi tényállásoknál a büntetési tételkeret nagyságával fejezi ki.
A fentiekből látszik, hogy a társadalomra veszélyesség objektív jellegű fogalom, ugyanakkor a bűncselekmény tárgya, a tárgyi oldal nem élvez kizárólagosságot, az alanyi oldal elemei is értékelendők. Ilyen különösen a motívum és a célzat.
Ehhez nem kell magyarázatot fűzni, épeszű ember megérti.
5. Te nem értesz magyarul? Sem az LB, sem más bíróság jogsértéséről itt soha egyetlen szót sem szóltam. Ami a zavaros fejedben ezután kialakul, az a te bajod.
Azt mondtam: tényleg nem kézbesítették. Azt viszont soha nem mondtam, hogy belovai nem ismerhette meg az iratok tartalmát. Én csupán az ügyvédje érvelését idéztem: iratok hiányában nehéz felkészülni egy perújításra.
És most azt mondom: ebben az ügyvédnek tökéletesem igaza van.
Ha nem haragszol, ezután veled itt befejeztem. Nem vagyok hajlandó vitázni olyan zavaros ökörségekről, amikkel itt megvádolsz, sem jogi kérdésekről
Amit viszont tanácsolni tudok: van itt jogi tanácsadó topik is. Fordulj bátran oda, hézagos ismereteidet esetleg kiegészítendő.
hiába mosdatod a szerecsent juvenális, a komcsi állam az komcsi állam marad, amelyben nem a nemzet érdekei hanem az idegen megszállók és az őket kiszolgáló csürhe érdekei kerültek érvényesülésre...
ez olyan "D-209" ízű hozzászólás volt a számodról...
A belovai még mindig próbálkozik azzal, hogy bebizonyítsa; megmentette a világot a teljes pusztulástól?
Még nem elégszer mondták el neki, hogy ő csak egy bajtársai által megvetett, lefokozott, és elítélt hazaáruló?
Hát, koma, nekem tök mindegy, hogy a te hócipőd mivel van tele. Pont azért okoskodok, mert azt látom, hogy a te, meg belovai okoskodása körül valami nagyon nincs rendben. De sokan mások is így látják ezt, és ezért van az, hogy az a perújrafelvétel valahogy nem akar összejönni. Ha olyan nagyon sima lenne a ti okosságotok, akkor belovainak nem kéne rinyálnia itt annyit.
A "nem veszélyes a társadalomra" szólamra én megint csak a btk. 28.§-át idézem fel, és a helyhez fűzött magyarázatot.
"A cselekmény társadalomra veszélyességének csekély foka
28. § Nem büntethető az, akinek a cselekménye az elkövetéskor olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy a törvény szerint alkalmazható legenyhébb büntetés is szükségtelen.
...
...a társadalomra veszélyesség objektív jellegű fogalom...
Az egyes cselekmények társadalomra veszélyességének mértékét - a védendő társadalmi viszonyok védelmi értékét - a törvényalkotó az egyes különös részi tényállásoknál a büntetési tételkeret nagyságával fejezi ki."
Tudom, erre mondod azt, hogy az akkori társadalmi viszonyok nem érdemelnek védelmet. Nagyrészt egyet is értek az érveléseddel. Csak hát az államnak, ami ugye jogfolytonos, a társadalmi berendezkedéstől függetlenül akkor is voltak olyan érdekei, amelyeket mai szemmel nézve is teljesen jogosan védett. Hangsúlyozom: nem az akkori politikai rendszer védelméről, hanem állami érdekek védelméről van szó. Te teljes egyenlőségjelet teszel az állam és a politikai főhatalmat gyakorlók (adott esetben kisajátítók) között - érvelésed szerintem ezért vezet zsákutcába.
Tehát az én felfogásom szerint: még ha új eljárásra is kerül sor (amit kétlek), a bíróságnak a társadalomra való veszélyesség ismételt megállapításánál az akkori viszonyokat kell értékelnie. Vagyis azt, hogy belovai az akkori magyar állam érdekeit sértette (pl. kölcsönfelvétel veszélyeztetése; rejtjeleszközök kiadása révén egyéb gazdasági érdekek veszélyeztetése) és emberek, magyar állampolgárok életét is veszélyeztette.
A kézbesítéssel kapcsolatosan csak te hiszed ezt a beégést. Ugyanis, ha abból a szemszögből nézzük a kérdést, hogy belovai joga a rá vonatkozó iratok ismeretével kapcsolatosan sérült-e, rögtön kész választ kapunk: megismerhette ezeket az iratokat, mégpedig a törvénynek megfelően a bíróság épületében, tekintve, hogy SZT iratokról van szó. De azért lehet nyugodtan tovább szajkózni a hülyeséget a LB jogsértéséről.
erősödik a nemzeti összefogás, a PÁRT kevesebb szavazatot kapott a tegnapi EU képviselői választáson...
mondtam már korábban... az idő elszáll felettetek vén komcsik felett, csak a történelemkönyvben maradtok meg egy fejezetnek azért, hogy az emberek emlékezzenek a diktatúrára...
"A Btk jelenlegi 10. § (2) bek alapján pedig a bíróság azt mondhatná, hogy bizony az a cselekmény a Magyar Köztársaság állami, társadalmi, gazdasági rendjére, az állampolgárok személyére és jogaira nem volt veszélyes."
A felteteles modot mindenkeppen hangsulyozni kell - mint ahogy Te is felteteles modot hasznalsz -, hiszen SZVSZ a belovai altal elkovetett KEMkedes igenis veszelyes volt az "állampolgárok személyére és jogaira". Tetszik, nem tetszik en allampolgaroknak tekintem azokat a hirszerzo tiszteket is, akik akar a katonai felderites akar a a mai polgari titkosszolgalat jogelodjenel teljesitettek szolgalatot, allampolgarnak tekintem azokat a szemelyeket is, akik a fenti titkosszolgalatokkal egyuttmukodtek - az O szemelyukre es jogaikra belovai tette igenis veszelyes volt. Hiaba allit - barmifele bizonyitek nelkul - belovai barmit is ezzel kapcsolatban, aki egy kicsit is ismeri a titkosszolgaltok mukodeset es szabalyait az eleve komolytalannak tartja belovai allitasait.
belovai sajat allitasa szerint kiadta a katonai es polgari titkosszolgalati rezidentura tagjait - ami belovai allitasa szerint kozel sem volt barki szamara kozismert. Megint csak utalva a titkosszolgalatok munkajanak sajatossagaira, szinte bizonyos, hogy belovai a fentieken tul meg jo nehany olyan adatot, informaciot atadott, ami veszelyeztethette a titkoszolgalatok allomanyat, magat a titkosszolgalati tevekenyseget.
"A Magyar Népköztársaság állami, politikai rendjére kétségtelenül veszélyes volt. De mai felfogásunk szerint az a diktatórikus berendezkedés nem volt védendő érték. Vagy szerinted mégis?"
Eppen ezert kisse veszelyesnek tartanam, ha minden dolgot egy kalap ala veve, osszemosva a kerdes politikai es szakmai oldalat - a diktatorikus rend elitelese, felszamolasa erdekeben egy KEM mentesulhetne az altala elkovetett koztorvenyes buncselekmeny veszelyessege kimondasa alol.
Azt hiszem senki nem emelne kifogast az ellen, ha belovait az esetleges perujrafelvetel soran mentesitenek a "kulonosen veszelyes politikai bunozo" besorolas alol, de attol, hogy lehatnjuk a politikai mazat a tortenesekrol, a KEMkedes meg megallna. KEMkedett es sajat bevallasa szerint is tudatosan keszult arra, hogy KEMtevekenyseget folytassa.
Mint mar korabban leirtam, HA csupan csak figyelmeztetni akarta volna az USA-t az adatok kiszivargasarol, azt mas csatornan is meg tudta volna tenni. De O tudatosan keszult arra, hogy adatokat szolgaltat kik egy idegen hatalomnak, es mint hirszerzo tiszt - meg ha silany is - tudataban kellett lennie azzal, ha szemelyes kapcsolatba lep egy idegen orszag titkosszolgalataval, akkor ott mar NEM o diktal, hanem neki diktalnak, bedaraljak, mint a marhahust, a kerdesekre valaszolni kell, hiszen a kezukben van ! belovain kivul senki nem veszi komolyan azt az allitasat, miszerint: o diktalt ! Na persze :-)
A hócipóm tele van veled. Mi a francnak okoskodsz ott, ahol lövésed sincs?
Annak idején (pár éve), amikor még nem akartál minden jogtudományok fő tudora lenni, én még kedveltelek is.
"Btk-tól függetlenül" - hm. ezt én írtam volna? És milyen szövegösszefüggésben? Ha viszont úgy szerepel, hogy a Btk-nak a kémkedés törvényi tényállását megállapító rendelkezésétől függetlenül (nem veszélyes a társadalomra, mint hipotézis)... az persze más.
A jogtárgy megváltozott, igen ezt viszont én pontosan így írtam. Mert tényleg megváltozott: a kémkedés ma nem a megszállt, szuverenitását elvesztett ország nyakán terpeszkedő illegitim kommunista bagázs kizárólagos, monolit uralmának védelmét jelenti, mint akkor (AB határozat támasztja alá, mint korábban mondtam), hanem az Európai Unió közösségébe tartozó, a NATO katonai szövetségében részes demokratikus berendezkedésű, mai magyar államot védi, ahol ugyebár már nincs monolit ideológia, nincs egypártvezérelte társadalom. A védett jogtárgy megváltozott, mert Magyarország maga változott meg.
Ha te a különbséget nem látod, őszinte részvétem.
A társadalomra veszélyesség alacsony fokának megállapítása egyébként a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozó kérdés volt és maradt. Ehhez nem kell magyarázat, ha érted, mire gondolok. Ehhez egy eljáró bírósági tanács kell, amelyik úgy gondolja...
Btk 2. § - csak annyiban tartozik a tárgyhoz, hogy a kémkedés akkor is és ma is bűncselekmény.
A Btk jelenlegi 10. § (2) bek alapján pedig a bíróság azt mondhatná, hogy bizony az a cselekmény a Magyar Köztársaság állami, társadalmi, gazdasági rendjére, az állampolgárok személyére és jogaira nem volt veszélyes. A
Magyar Népköztársaság állami, politikai rendjére kétségtelenül veszélyes volt. De mai felfogásunk szerint az a diktatórikus berendezkedés nem volt védendő érték. Vagy szerinted mégis?
Nem véletlenül teszi lehetővé a Be a perújítás alapján a teljes felülvizsgálatot bizonyos esetekben, amiről persze itt már szó volt. És ebben a körben - ha a perújításra lehetőség van - a bíróság a cselekmény társadalomra veszélyességét is újra értékelheti.
Tudsz követni?
Mellesleg: még mindig várom bizonyításodat, hogy hol is szajkóztam én belovai hülyeségeit? (A "kézbesítéssel" már egyszer beégtél, noha adu ásznak szántad. Gondolom, azért utána figyelmesebben olvastad el.)
