Mi a véleményed eme lentebb olvasható írásról? Szeretném, ha kifejtenéd véleményed.
Teljes kiszolgálatottság vár a magyar nemzetre.
A balliberális médiumok, hazug módon, elhallgatnak egy nagyon fontos eseményt.
Jeant-Luc Dehaene az EU jövőjével foglalkozó konvent alelnöke közölte a magyarokkal,hogy az EU bizottságának nem lesz tagja sem Magyarország,sem a többi új belépő ország.Ez egyébkén az EU. Alkotmányával is ellentétes.
Az EU. Bizottságban a 10 tagállamból 23-an vesznek részt ez a Miniszterek Tanácsával együtt a legfontosabb, és legnagyobb hatalommal rendelkező bizottság.Csupán ez rendelkezik törvényhozói hatalommal,mivel ez a szervezet formálja "javaslattá" a Miniszterek Tanácsának döntéseit,melyek "közös törvénnyé" válva kötelező érvényűek lesznek minden tagállam számára.
Az új tagállamok CSAK az Európia Parlamentben képviseltetik az országaikat.
Az Európia Parlament viszont egy bábszerű intézmény.
Az új belépők másodrendű tagok lesznek.
Fel lehet úgy is fogni, hogy a nemzeti tőke védelméről van szó.
A hazai befektető megfontolása valóban hasonló lehet, mint a külföldié, csak éppen, tudod a nemzeti hovatartozás alkalmanként előnyökkel jár: vehetsz földet, mert magyar vagy.
Dániában is vehetsz, csak előbb felelj meg az ottani követelményeknek, és fizesd ki az ottani árat.
A kérdésedben lényegében az árfolyamnyereség etikáját firtatod. A gazdasági rendszer, amiben élünk, ahogy a világ működik, biza támogatja a nyereséges befektetést. Sőt, akárhogy is fogalmazunk, a mai szabályozás egyszerre akarja hazai kézben tudni a termőföldet, védi a termelőt, a gazdát, és egyben a tulajdonost.
A védelem azonban kizárólag a nemzetgazdaságon kívüli hatásokkal szemben áll fenn.
Egymás ellen senki sem védi meg a tulajdonosokat, a termelőket.
[b]Magyarán, ha nálunk is hasonló földárak lennének, mint Ausztriában, vagy Hollandiában, akkor jogosan lehetne feltételezni, hogy termelési céllal, és nem szimpla befektetési elképzelések miatt vásárol a külföldi.[/b]
Ma törvény tiltja a termőföld értékesítését külföldi személy részére.
A jogi személyek, cégek is azért nem vehetnek földet, mert tulajdonosaik, vagy esetleg jövendő tulajdonosaik között lehetnek külföldi természetes személyek.
A külföldiek földvásárlási tilalmát azért hangsúlyozta a politika a kilencvenes évek elején, mert így gondolta megakadályozni a termelőszövetkezetek földvásárlását.
A gazdasági érv azért erősebb, mint a korabeli politikai: a föld hazai árfolyama az EU-ban szokásosnak töredéke. A türelmi idő az földárak kiegyenlítését szolgálja (szolgálná).
Magyarán, ha nálunk is hasonló földárak lennének, mint Ausztriában, vagy Hollandiában, akkor jogosan lehetne feltételezni, hogy termelési céllal, és nem szimpla befektetési elképzelések miatt vásárol a külföldi.
Befektetés ügyben viszont valóban hátrányban vagyunk.
Halkan szeretném leírni a véleményem: úgy gondolom, hogy egy törvény adta lehet?séggel élni lehet, de nem kötelez?. Tehát: aki nem akarja eladni a term?földjét külföldinek az nem fogja eladni sem hét sem tíz év múlva. Aki viszont mindenáron több pénzt akar bel?le az így is, úgy is megteszi. Azaz: a hazai föld külföldiek kezére adása szerintem CSAK RAJTUNK MÚLIK. Lehet nem jól látom, és naív vagyok.
A tény az, hogy valóban az előző kormány hozzájárult, hogy három (3) év mezőgazdasági tevékenység után a külföldi letelepedjen, és megvegye az addig bérelt földjét. Az is igaz, hogy az előző kormány belement, hogy hét (7) év után a föld szabadon forgatható töke elemként működjön (magyarán szabadon vásárolhasson bárki, aki EU polgár, magyar földet)
Ami most is tény az pedig az, hogy a már elfogadott hét évet a mostani kormány felnyomta tíz (10) évre a csatlakozást követően.
A többi nem igaz, beleértve a tengerek kiáradását, illetve a magyarok múzeumba kerülését. :-))))
A föld nagyon fontos. A dánok például úgy védik meg, hogy persze szabadon vásárolható, de rajta kell lakni, azt hiszem három darabban lehet legfeljebb, és dán mezőgazdasági iskolai végzettség kell hozzá, és a gazda gyereke is csak akkor örökölheti, ha rajta lakik, elvégzi az oskolát, és így tovább.
A problémának ezer megoldása van ebből legalább tíz gyakorlati szinten ismert a többi EU országból…
Ha nem akarja a nemzet, hogy eladó legyen a magyar föld, akkor nem lesz eladó, ahogy most sem az.
Ezt egy fórumon olvastam, de nagyon jó, érdemes elolvasni:
"Brüsszel és a magyar fél "A tőke szabad mozgása" c. 4. fejezetben
2001.június 12-én ideiglenesen lezárta a főtárgyalást. A kérdéskör e
fejezetbe helyezése világosan jelzi, hogy a paktumot kötők szerint "a
csatlakozó állam termőföldje nem az államhatalom területi alkotóeleme, nem a
nemzeti lét és az életminőség alapfeltétele, még csak a mezőgazdaság és az
élelmiszer-termelés alapvető termelőeszközeként sem ismerhető el - ezért
kellett problematikáját kiszakítani a , Ehelyett az
nem több és nem kevesebb, mint a tőke zavartalan áramlását szolgáló egyik
sajátos árufajta..." Ez az elv csak az újonnan csatlakozók számára kötelező,
a régi tagországok számára nem.
A paktum szerint "Magyarország az unióba való felvételétől számított hét
éven át jogosult fenntartani a külföldiek termőföld-tulajdonszerzésére a
földtörvény tilalmát. Meg kell szüntetnie azonban azt már a csatlakozás
időpontjától a védett természeti területek tulajdonjogára, amit ettől kezdve
külföldi magánszemély és jogi személy is megszerezhet."
Magyarország "a hét év elteltével ... nem tehet különbséget természetes és
jogi személy szerzőképessége között" és persze a szerző állampolgársága
szerint sem.
Magyarországnak "uniós tagsága kezdetétől biztosítania kell a nálunk
letelepedő uniós állampolgár földtulajdonszerzését" noha nyilvánvaló, hogy
bármely "nyugati" földműves mekkora pénzügyi és jogi előnnyel képes
kiszorítani a magyar földművest a földjéről. "A külföldi magángazda
letelepedésének időtartamát 2001. január 1-től kell számítani, így
tulajdonszerzési igénye 2004. január 1-vel beállhat."
"A földbérletnél csatlakozásunktól fogva nem tehető különbség a természetes
és jogi személyek törvényi feltételei között." Tehát "míg az EU tizenöt
államának egyike sem ismeri a bérmunkást kizsákmányoló nagybirtokrendszert
... az Európához tartozás így a magyar vidéknek nem hozhat többet, mint az
államszocialista nagyüzemnek a bérmunkát szipolyozó tőkés nagybirtokkal való
felváltását."
Az EU-bizottság 97/C/220/06. számú közleménye kivételként megengedi, hogy
"közérdeket érvényesítő kötelező elvárások" alapján egy ország megtagadja
gazdálkodó jogi személyektől a földtulajdont, nyilvánvaló azonban, hogy ezt
a kiskaput egy újabb brüsszeli közlemény - a magyar Országgyűlés
megkérdezése nélkül - bármikor bezárhatja.
Várható tények
"Az ENSZ-ben végzett tudományos kutatások előrejelzései szerint tizenöt éven
belül a tengerek vízszintjének 50 centiméterrel emelkedése - többek közt -
Európa szárazföldjének térképét is át fogja rajzolni. ... Európa
népességének egyharmada elvándorlásra és új élettérben való megtelepedésre
kényszerül. ... Ezzel együtt fokozódó nemzetközi nyomás hárul a mindenkori
magyar kormányra avégett, hogy liberális telepítési politikával a külföldi
bevándorlókat milliós nagyságrendben befogadja." Nyilvánvaló, hogy a paktum
értelmében a csatlakozás után nem lesz szükség "nemzetközi nyomásra", mert a
magyar Országgyűlésnek egyszerűen nem lesz hatásköre a milliós betelepülés
(és földszerzés) megakadályozására. Várhatjuk tehát, hogy tiz-húsz év múlva
idegenforgalmi érdekesség lesz, hogy itt-ott még magyarul beszélnek a
Kárpát-medencében."
"Ha arra gondolsz, hogy jött egy automatikus visszajelzés, hogy nem nyitotta ki senki, hanem kitörölte" - ugye ez vicc volt?:( - mert bár nem vagyok egy szám.gép zseni, de ezeket a visszajelzéseket nagyon jól ismerem:(
Ha arra gondolsz, hogy jött egy automatikus visszajelzés, hogy nem nyitotta ki senki, hanem kitörölte, akkor igaz.
De érdemi válasz NEM érkezett, még a mai napig sem vagy csak én nem kaptam meg? Ha igy lenne küld már el nekem az illetékes elvtárs/nő válaszát, kérlek!
Az való igaz a Miniszterelnöki Hivatal informatikai rendszere és az ott dolgozók informatikai tudása (tisztelet a kivételnek), beleértve a legtöbb minisztériumot is, nagyon alacsony szinvonalú. Erre több példa is utal.
BÚÉK:))vagy a postás csak egyszer csengetett:))) - viccen kívül, bár megkésve, de feledve nem... szóval a mundér becsületét védve, ha egy levélre gondolunk, akkor elröppent az :)))
Nekem úgy tűnik, hogy rendesen keverednek itt adók, díjak, illetékek. Az efféle dolgok külön szakmának számítanak :-)))
A sztrádadíjak legkésőbb az EU belépést követően rendeződnek, átvesszük az ott elfogadott szabályokat, amik a "használatarányos" főszabály szerint fognak működni. Megjegyzem, hogy még ott sem minden országban… Ami várható, hogy minden gépjármű egyedi elektronikus azonosítót kap, amit a sztráda fenntartója érzékel a használatkor, és a tényleges igénybevétellel lesz arányos a díj. Addig meg a különféle, különbözőképpen igazságtalan díjformákat élvezhetjük. (az M5-ös tulajdonosával meg vagy megegyezünk, vagy nem… Vagy van olyan megoldás ami Nekik még üzlet, és nekünk még jó, vagy nem… khm)
Ami azt illeti a megfogalmazott vélemény lényege, hogy a hatalom packázik velünk, és lehetőség szerint minél több jogcímen minél több pénzt akar tőlünk elvenni. Nem tettem idézőjelbe, mert nem pontosan a szöveg szerint írtam le a hozzászólást, hanem tartalma szerint.
Egészében az álláspont erősen vitatható. Konkrétan az a helyzet, hogy a 2003-ban érvényes szabályok egészében mintegy 1,5-2,5 %-kal csökkentették az adóterhelést. Az pedig nem sok, alig, vagy egyáltalán nem érzékelhető, legfeljebb gazdasági értelemben mondható ki, hogy megfordult egy trend, egy irányzat, ami a nagy újraelosztó rendszerek szerepének növekedését mutatta. Ez jó, mint irány helyes. Bízom benne, hogy a következő években jelentősebb köztehermérséklésre is lesz lehetőség.
Ami meg arról szól, hogy az egyes adónemek, illetékek, díjak hogyan változnak, és az milyen mértékben kap szerepet az egyéni terhekben, az teljesen más, nyilván függ a lakóhelytől, élethelyzettől, munkától, és így tovább. Kecskeméten nem nagyon tudnak mit kezdeni azzal, hogy egyébként a sztrádadíjak igazságosabbak lesznek, ha az Őket érintő díjtételekkel nem tudunk mit kezdeni (legalábbis még nem). A Fehérváron lakó választók pedig személy szerint bármilyen, egyébként igazságosabb matrica-megoldást súlyos tehertételnek fognak érezni…
Az export-import ügyek kardinálisan megváltoznak a következő években, mint annyi más az EU belépés kapcsán. A gépkocsik honosítása, mozgása Európán belül, amint a többi árucikk esetében is, jelentősen egyszerűsödni fog. Az adónemek is változhatnak, bár az általában helyi, nemzeti kérdés. A súlyadóval kapcsolatban az úthasználatra vonatkozó okfejtés elég szépen építkezik, és akár lehetne is alapja az elvonásnak. Viszonylag egyszerűen át lehetne alakítani a rendszert arra, hogy a megtett kilométer, és valamiféle üzemanyagnorma szorzatából jöjjön ki a fizetendő adó mértéke, de ez még nem ad választ arra a felvetésre, hogy a befolyt adóból, amit csak az autósok fizetnek, bármi mást is finanszírozni lehet, aminek semmi köze nincs a közlekedéshez. Ebből az adódik, hogy egy nem túl igazságos szabályt egy másik nem túl igazságos szabállyal cserélnénk le.
Nincs olyan rendszer, hogy a közszolgáltatásokat az fizesse, aki igénybe veszi, és az ne, aki nem. Ez ugyan köznapi értelemben igazságos lenne, csak éppen nem működne. Külön-külön egyetlen adónemet sem lehet igazságossági alapon megvédeni. A súlyadót sem, az illetékeket sem (miért fizessen az örökös? Hol itt az igazság?) és általában tételesen a "társadalmi szolidaritás" típusú járulékokat sem. Az elvonások sokfélék, és a köztük fennálló arányok különösen eltérnek (eltérhetnek) attól, hogy akik fizetik mit, és milyen mértékben vesznek igénybe a közszolgáltatásokból. Alkalmanként lehet közelíteni az ilyen elvárásoknak megfelelő elképzelésekhez, de alapvetően a bevételek ott képződnek, ahol van fedezet, és a kiadások pedig a szükségletek mentén jönnek össze. Ebből a szempontból a Dán minta a legmeredekebb, ahol a jövedelmek 68-70 %-át vonja el az állam és osztja el újra. (Népszavazást tartottak róla, hogy maradjon-e ez az elvonási arány, és a hozzá tartozó közszolgáltatás, és a dánok bizony megtartották a maguk rendszerét…)
Ami biztos, hogy adót, díjat, illetéket fizetni kell. Az is biztos, hogy nem esik jól. Az is igaz, hogy a képviselők a különböző szinteken szavaznak a különféle elvonási formákról, mértékekről. Ez a része a képviselői feladatnak nem igazán vonzó. Nem lehet mindenki számára előnyös döntést hozni, ezért ebben a témában a lehetőség szerint a köz szempontjából hatékony álláspontot igyekszem támogatni.
Példának okáért itt van Baján a súlyadó: most 900 forint. Ezzel kapcsolatban egy vitában ezt írtam:
"2003-tól a súlyadó mértéke 800 és 1000 forint között lehet. Ezt valóban központi szabály határozza meg.
A súlyadó fele eddig a központi költségvetést illette. 2003-tól teljes egészében itt marad a Városban.
A súlyadó mértéke 2004-től valóban 1000 forint lesz. Most támogattam a 900 forintos adómértéket, mert én is úgy látom, hogy az önkormányzat szempontjából az egyik legjobban hasznosuló adónem. A helyi adót lehetőség szerint közepes mértékben (adott esetben a lehetséges sáv közepén) állapítjuk meg. Most is így tettünk. Jövőre minden súlyadóra fizetett forint kétszer annyit ér a Városnak, mint, mint az elmúlt ciklusban.
Az ellenzék hozzáállása mostanában nagyon egyszerű: csökkentsük, vagy ne növeljük a bevételeket, növeljük a kiadásokat (na nem mindet ..). Ez van. Ahogy jönnek szembe a problémák, feladatok, majd oldódik ez az álláspont. Az előző ciklusban is elvoltunk valahogy, pedig akkor Ők voltak többségben a Testületben.
Most van egy rendes 13 milliárdot meghaladó főszámot tartalmazó költségvetési koncepciónk. Egy évvel ezelőtt 10 milliárd látszott… Természetesen ez sem elég mindenre, amit célszerű lenne megvalósítani. A működés egyre drágább, a bevételek növekedése csak részben fedezi a változásokat. Ahogy az már lenni szokott.
Azért most nagyot léptünk. "
Látható, hogy önmagában egy adóféleség nem igazán kezelhető. Ha valaki nem foglalkozik a kiadási oldallal is, akkor nem is fogadhatja el, hogy miért van az adó, és ha van akkor miért akkora.
A felvetett téma azért meghatározóan "autós" ügyeket hozott elő. Itt aztán van minden: adó, díj, illeték, amit csak akarunk, ami még szebb egy részét különféle testületek, más részét szolgáltatók határozzák meg, sőt van olyan is amit hivatalok egyéb bevétel címén szednek. Ez egy szakma, ami ebből a képviselőkre tartozik azt is szakemberek készítik elő. A várható jelentős változásokat is.
A magam részéről örülök a változásoknak, és viselem a mai helyzet terheit (ami esetleg rám esik…).
Amikor pedig dönteni kell, akkor a javaslatok közül a szerintem leghasznosabbat választom.
Medgyessy Péter minden bizonnyal hasonlóan jár el. Az Ő estében a szakmai megalapozottság nyilvánvalóan nagyobb szerepet kap, mint szerénytelenségem esetében (khm… :-))))
Nem is volt szándékom odaírni, van ott értelmes beírás is, de zömében, néhány lökött vitatkozik.
Itt legalább lehetősége van többszörös képviselő barátunknak a reagálásra.
Az csak hab a tortán kedves Oszi, hogy tavaly októberben irtam az ott lévő cimre, ami több emberkéhez (hivatalnokhoz) eljutott a @meh.hu cimen (visszigazolások alapján tudom)de olvasás nélkül kitörölték.
Magyarám le se szarták az embert!
Ennyit a miniszterelnök elektronikus kommunikációjáról!
Kedves Péter.
Éltem a lehetőséggel és belenéztem a Miniszter elnök úr honlapjába.
Többek között ezt találtam benne, lenne is javaslatom és remélem, nem veszed rossznéven, hogy itt teszem meg.
Mi legyen a következõ 100 napos programban?
Mivel nem csak engem foglakóztat a kérdés, (fent nevezett fórumból is kiderül)
elég, ha egyelőre egyet idézek.
Tanár úr hólfogalmazott.
"Megsarcolt autósok
Az autótulajdonosokat évek óta szemérmetlenül sarcolják törvényhozóink. Az érdekeinket szolgálni hivatott kormányzatok az autósok, motorosok érdekeit sértő, alaptalanul költséges, sok esetben szükségtelen rendelkezések ellen semmit sem tettek, sőt maguk is hozzájárultak azok szaporításához.
Volt egyszer egy súlyadó, melyet azzal a hamis érveléssel sikerült elfogadtatni, hogy minél nehezebb a gépjármű, annál jobban rongálja az utakat. Pedig nyilvánvaló, hogy egy Suzuki taxi százezres évi kilométerei sokkal többet rongálnak, mint egy Volkswagen minibusz ötezre, az utóbbinak mégis többet kell fizetnie. A súlyadó anomáliáit aztán tovább "gazdagították”. A katalizátoros autók például kevesebb adót fizetnek – mintha kevésbé rongálnák az utakat. A megoldás az lenne, ha az üzemanyag árában már ma is létező útkarbantartási adóhányadot valóban és kizárólag erre a célra lehetne költeni. A súlyadó lényege nem sérülne, mert a járművek súlyuk és megtett kilométereik arányában fogyasztják az üzemanyagot, így megvalósulna a használattal arányos adóztatás. Diszkriminatív szélhámosságnak tűnik, hogy a súlyadót az önkormányzatok olyan célokra is költik, amelyeknek semmi közük az autózáshoz, de az autóval nem rendelkezőket megkímélik a hozzájárulás terheitől.
Szemérmetlenül magasak a jogosítványok, regisztrációk, illetékek, műszaki vizsgák költségei, ritkán tükrözik a szolgáltatások valódi költségeit. Megszerzésük komplikált, időigényes. Példaként említem csak, hogy Texasban egy jogosítvány ára 20 dollár (kb. 4600 forint), és fél óra alatt megszerezhető, beleértve az elméleti vizsgát. A benzinkutak nagy részénél szakember található, aki 10-15 perc alatt elvégezi a műszaki vizsgáztatást 2-3 ezer forintnyi összegért. A zöldkártya különválasztása a műszaki vizsgától egyébként még elképesztőbb húzás.
Az importautóknál valóságos büntetővámokkal és adókkal sújtják a drágább járműveket, a tételeket ugyanis nem az árakkal arányban, hanem ugrásszerű progresszivitással állapították meg. Ezen a területen káosz uralkodik, nem létezik a Nyugaton megszokott kiadványfüzet, amiből az "amatőr” magánimportőr megtudhatná, mi mibe kerül, hova kell menni, meddig tart az eljárás stb. A témával foglalkozó német irodák egy óra alatt elintéznek mindent: forgalmit, rendszámot, biztosítást, ami kell. A mi oldalunkon még a tapasztalt importőrök is inkább fizetnek egykori vámosoknak, akik 50000 forintért vállalják a legkedvezőbb ügyintézést, ami így is hosszú órákat, akár napokat igényelhet.
A legújabb, másutt ismeretlen találmány a kötelező eredetvizsgálat, ami újabb forintezrektől szabadítja meg a használt autót adni-venni szándékozókat a költségvetés javára.
A Nemzeti Autópálya Rt. sztrádamatricaárai már köszönő viszonyban sincsenek az elvekkel, amelyeknek tükrözniük kellene a tisztes hasznot és az igénybevétellel arányos díjszabásokat. Egy motorkerékpáros ugyanannyit (évi 23300 Ft) fizet, mint egy Mercedes 300-as vezetője! Egy kisbusz ennek a két és félszeresét (58300), még ha kisebb és könnyebb is a Mercinél! A díjszabások aránytalanságaira az teszi fel a koronát, hogy egy kamion vagy busz évi díja mindössze három és félszerese (81600) a motorkerékpárra kirótt összegnek, holott az általuk okozott útrongálás mértéke több százszorosa is lehet az utóbbinak.
A fenti visszásságokat annak bizonyítékaként soroltam fel, hogy hazánkban választott képviselőink sok esetben kifejezetten a társadalom egyes csoportjai érdekei ellen tevékenykednek. Adózni természetesen kell, de az iménti példák is azt bizonyítják, hogy a hatalom packázik velünk, súlyosan sértve az arányos teherviselés elveit, attól sem visszariadva, hogy hamis érveléssel (súlyadó) szavaztasson meg törvényeket, rendeleteket. Hogy leplezze: egyszerűen még több pénzt kíván kicsikarni belőlünk.
A Magyar Autóklub nagyrészt tehetetlen az autósok érdekvédelmében, ezért a társadalom érintett tagjainak kellene összefogniuk, és követelni az őket sújtó terhek csökkentését és arányosabb elosztását.
Schedel Andor tanár"
Teherfuvarozok, úgyszintén nem ujjonganak a legújabb ésszerűtlen rendeletekért, valahogy a választók nem ezt várták.
Sajnos a törvényhozóink nem ismerik a közmondást. /először ugorjunk, és csak aztán mondjuk, hogy hopp/
Van olyan fuvarozó, aki egy héten többször volt Kecskeméten mivel egy nap csak húsz engedélyt adtak ki.
Szerencse, hogy nem Békéscsabára kell menni. Ami szintén szomorú, hogy több évre előre kifizetett engedélyeket egy tollvonással érvénytelenítik. (fuvarozok bevallása szerint)
Eredet vizsgálat? Új autó esetén, névre írás 51000 forintomba került. +2nap.
Európában nem így megy. Hollandiában egy ember, egy nap alatt a postán több autót ír át, mint nálunk az illetékesek egy hét alatt.
Javasolnám, hogy valamelyik 100 napos programban hozzáértő szakemberek felülvizsgálnák, ugyan is ez rengeteg szavazó állampolgárt érint. (és nem kedvezően)
Választás megnyerésekor a Miniszter elnök úr maga és kormánya nevében megköszönte a választók bizalmát, remélem a hála nem csak ebből a köszönetből áll.
