Exkluzív interjú Tommy Ramone-nal
[ 2004-11-19 ]
Kultúra
Az egyetlen élõ eredeti Ramones-tag washingtoni punk rock bulija Simonyi nagykövettel, az Egyesült Államok moszkvai nagykövetével és a Ramones-õrült Rolling Stone-újságíróval. Tommy Ramone, a rock halhatatlanja exkluzív interjút adott az Indexnek, mert Blitzkrieg Bop, Judy Is A Punk, Now I Wanna Sniff Some Glue. Azt mondják, megmentették a rockot. A zenéjüket ma punk rocknak hívják, a hetvenes évek elején New Yorkban, a Lower East Side egyik klubjában kezdtek el játszani. A tagok, Joey, Johnny, Dee Dee és Tommy felvették a Ramone vezetéknevet, megalakult a Ramones.
Gyors, egyszerû, vissza-az-alapokhoz zenéjük szétzilálta az akkor divatos, cirkalmas, húszperces számok kultuszát. Egy 1976-os londoni koncertjük után felbolydult a brit zenei élet és hatásukra olyan zenekarok születtek, mint a Clash vagy a Sex Pistols.
Az eredeti négy Ramone közül már csak az egykori dobos, a magyar származású Tommy él. Õ az egyetlen magyar, aki bejutott a Rock and Roll Hall of Fame-be, a rock Halhatatlanjai közé.
Csütörtök este Tommy Ramone, azaz Erdélyi Tamás a washingtoni magyar nagykövetség vendége volt, elõtte pedig exkluzív telefoninterjút adott az Indexnek. A hangja halk. Angolul beszélgetünk, de azt, hogy "Bajcsy-Zsilinszky", tökéletesen ejti.
Budapesten született, kisfiú volt, amikor a családja New Yorkba költözött. Mire emlékszik? Tommy Ramone: Nem sokra, van néhány gyerekkori emlékem. Hét éves voltam, amikor 1956-ban, a forradalom idején a szüleim Amerikába jöttek. Arra emlékszem, hogy a Bajcsy-Zsilinszky úton laktunk. Azóta nem jártam Magyarországon, bár a bátyám idõnként hazalátogat. Mostanában egyre gyakrabban jut eszembe, hogy én is elmegyek Budapestre; majdnem ötven éve jöttem el.
Milyen volt New York a hetvenes években? Tommy Ramone: Különleges idõk voltak azok. Volt Manhattenben, a Lower East Side-on, a Boweryn egy klub, CBGB-nek hívták. Bohém hely volt, tele olyan zenekarokkal, akiknek nem tetszett az akkor uralkodó progresszív rock, tudja, azok a hosszú számok a nyolcperces gitárszólókkal. Valami újat akartunk, valamit, ami õszinte, ami egyszerû, amit két percben el lehet mondani.
Vissza az alapokhoz. Elképesztõen eredeti, izgalmas bandák léptek fel a CBGB-ben, ilyen volt a Television vagy a Talking Heads. Ezek voltak akkor az alternatív zenekarok. Nagyon különbözõek voltak, de egyben hasonlítottak: valami mást akartak, mint ami akkoriban divatos volt.
Milyen volt az elsõ találkozása a többi Ramones-taggal? Tommy Ramone: Eredetileg a stúdiófelvételeket irányítottam. Hárman voltak, Joey, Johnny és Dee Dee. Emlékszem, teljesen lenyûgözött, amikor elõször hallottam õket játszani. Egyszerûen csodálatos volt, mennyire eredeti, átütõ figurák voltak. Nem sokkal késõbb engem is bevettek, Joey helyett én lettem a dobos, õ pedig énekelni kezdett. Hatalmas megtiszteltetésnek éreztem.
Használja ma is a Ramone-nevet? Milyen név áll mondjuk a hitelkártyáján? Tommy Ramone: (nevet, aztán egy pillanatra magyarra vált) Erdélyi Tamás vagyok. Nem, nem, a Tommy Ramone mûvésznév. Minden másra a Tom Erdelyit használom. Bár mostanában egyre gyakrabban vagyok Tommy Ramone. Csináltunk egy musicalt, ez a világ elsõ punk rock musicale. A címe "Gabba, Gabba, Hey".
Most nyáron, Ausztráliában volt az õsbemutató. Tizennyolc Ramones-számot tettünk bele, és egy fiatal srácról szól, aki elszökik otthonról és meg sem áll New Yorkig, a Lower East Side-ig. A nyolcvanas években játszódik, happy endes, igazi romantikus történet. Sikerrel futott, most azon dolgozom, hogy turnéra vigyem és máshol is bemutassuk.
Alig két hónapja halt meg Johnny Ramone. A CNN-tõl a Rolling Stone-ig mindenhol megjegyezték, hogy Tommy Ramone az egyetlen élõ tag az eredeti felállásból. Tommy Ramone: Nagyon nehéz. De a legfontosabb, hogy ezzel még nagyobb lett a felelõsségem. Nagyon szomorú és tragikus, igen. De elhatároztam, hogy úgy próbálom ezt az egészet feldolgozni, hogy más szemszögbõl közelítem meg: számomra most az a legfontosabb, hogy a lehetõ legtöbbet meséljek a Ramones-ról az embereknek, hogy elmondjam, milyen is volt ez a zenekar. Én vagyok az utolsó - ez a feladatom.
http://eszak.index.hu/hir.php?tip=4&melyiknap=2004-11-19&melyikid=805#aktual