Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Páran háborús fanként néhány hónappal ezelőtt úgy döntöttünk, hogy indítunk egy szakblogot, háborúk, fegyverek, nemzetközi konfliktusok, stratégiai és taktikai dilemmák iránt érdeklődő olvasóknak. Elég szánalmasnak tartjuk, hogy a hazai médiában egyre szaporodnak az önjelölt (biztonságpolitikai) szakértők, sok hozzá nem értő újságíró meg azt gondolja, hogy meg tudja mondani a frankót az iraki háborúról, a tervezett kelet-európai rakétatelepítésről meg hasonlókról.
Mi már nem bírtuk tovább nézni a dilettantizmust, ezért elérkezettnek látjuk az idejét, hogy legjobb tudásunk szerint egy kicsit helyre rakjuk a dolgokat. Nem kérünk a béke/szeretet/virágok hippiszentháromságából, a politikai korrektségből és a hasonló közhelyekből.
Mi a háborúról írunk, minket ez érdekel. Belpolitikai elkötelezettségünk semmilyen párt felé nincs, úgyhogy azt lehetőleg ne is kérje számon senki.
Várunk minden érdeklődőt, az értelmes visszajelzésekre igyekszünk majd reagálni.
http://katpol.blog.hu
Olvastam. Jok. A libanoni helyzetrol mikor jon reszletesebb elemzes? Kulonosen a legutobbi izraeli tamadas lefolyasa erdekelne. Alkalmazott eszkozok, taktikak mindket oldalrol...
Igen, valóban, éppen ezért használtam a "talán" és a "néhány" szavakat.
Egyébként nem tudja valaki, pontosan hol készült a Királytigrist (pontosabban Tigris B-t) ábrázoló fénykép, amit a cikkhez felhasználtam? Annyi biztosnak tűnik, hogy valahol Budán.
Hát erről nem tudok nyilatkozni, mert az orosz szakirodalmat sajnos nem ismerem (nyelvi korlátok), de abban meg TALÁN a csecsenek nyugati v. terrorista kapcsolatairól van néhány valótlanság. De az amerikai szakirodalomban kétségtelenül érzékelhető némi késztetés az oroszokat lejárató források, információk kritikátlan átvételére.
Hat, en nem mondanam, hogy a kerdesben az orosz szakirodalom elfogult lett volna (a popularis igen, ketsegtelenul), mivel a legaprobb reszletekig kielemeztek sajat hibaikat.
Hát ez könnyen lehet. Másrészt szerintem a csecsen háborúk kérdésében orosz és amerikai tisztek némileg hajlamosak az elfogultságra. Hogy az oroszok miért, az egyértelmű, végülis ők voltak az egyik háborús fél. Ami meg az amerikaiakat illeti, valószínűleg sokuk hajlamos (volt) az oroszok hibáit, módszereit kárörömmel figyelni (hidegháborús beidegződések, ugyebár), ezért aztán némileg kritikátlanul fogadták a zseniális, ravasz, képzett stb. csecsenekről szóló leírásokat.
Na, az utolso idezet az, ami tukrozi a valosagot. Ugyanis mas dolog civileket felderitesre hasznalni, es teljesen mas ,,becsalogatni a harckocsikat" (ami blodseg).
Valoszinuleg itt a rontott telefon elve ervenyesult: az angolszasz szerzok hallottak valamit, de az mashogyan tortent es mashol.:)
1. Sajnos a japánok kínai tevékenységéről 1931-45 között eddig nem sok forrást találtam, amire támaszkodni lehet, de az állításodat csak megerősíteni tudom, mert láttam már egypár archív fényképet kínai városokban bevetett japán tankokról. Ami a németeket illeti, tudomásom szerint először ők dolgoztak ki doktrínát a páncélosegységeiknek városi harcra.
2. "A városi harcról a dél-vietnami egységeknek sem voltak sokkal világosabb elképzelései – többször is sikertelen rohamra küldtek páncélosokat gyalogsági támogatás nélkül" - ezt úgy értettem, hogy a dél-vietnamiak - USA szövetségesei, természetesen - vetettek be tankokat az észak-vietnamiak ellen a városba.
3. "Ezt nem tudom, hogy honnan szedte a cikk iroja, de gyanitom, hogy sajat fantaziajanak szulemenye, ugyanis a valosagban nem volt ilyen.
Ha nem a szerzo koltotte, akkor meg a forrasra vagyok kivancsi, ugyanis az allitas hamis."
"The most typical Chechen task organization for combat was a three-or four-man team. Usually, five of these teams fought together as a 15- to 20-man combat unit. "Some Chechen soldiers pretended to be simple inhabitants of Grozny, volunteering to act as guides since it was to difficult to navigate in the city."64 Using this deceptive maneuver, the Chechens led Russian mounted forces into ambushes."
Maj. Scott T. Kendrick: "Urban Combat: Is the Mounted Force Prepared to Contribute?". School of Advanced Military Studies, United States Army Command and General Staff College.
A hivatkozás meg erre mutat:
Timothy L. Thomas, "The Battle of Grozny: Deadly Classroom for Urban Combat," Parameters, XXIX no. 2, (Summer 1999)
Egyébként ugyaninnen származik a következő is:
"Thomas state in addition, Chechen artillery observers also operated in the rear of Russian forces disguised as peaceful residents or refugees. Chechens, especially Russian-speaking women, reported on Russian s artillery spotters in the rear of Russian forces. See Armeyskiy Sbornik, No. 1 (January 1996, 37-42.)"
Egyébként a csecsenek némelyik módszere elég ravasz és mulatságos volt. A támadás kezdetén „önkéntes” civilek jelentkeztek az orosz egységeknél, hogy úgymond segítsenek a tájékozódásban a számukra idegen városban. Ezután az oroszokat olyan utcákba vezették, ahol az épületekben már vártak rájuk az RPG-vel felszerelt harcosok. Az oroszok erre úgy reagáltak, hogy a hasonló felajánlásokat tevő „civileket” a biztonság kedvéért lelőtték.
...............................
Ezt nem tudom, hogy honnan szedte a cikk iroja, de gyanitom, hogy sajat fantaziajanak szulemenye, ugyanis a valosagban nem volt ilyen.
Ha nem a szerzo koltotte, akkor meg a forrasra vagyok kivancsi, ugyanis az allitas hamis.
A városi harcról a dél-vietnami egységeknek sem voltak sokkal világosabb elképzelései – többször is sikertelen rohamra küldtek páncélosokat gyalogsági támogatás nélkül
.................................
Del-Vietnam az amerikaiak szovetsegese volt. Meg elmeletben sem tamadhatott harckocsikkal az amerikaiak ellen. A del-vietnami partizan-hadsereg szinten nem rendelkezett nehezfegyverzettel. Maradnak az eszak-vietnami regularis erok.:)
Pancelozott eszkozok (pancelkocsik, pancelvonatok, tankok) telepulesek elleni alkalmazasa mar az I.VH alatt megtortent. Harckocsik bevetese telepulesek ellen mondjuk igen rapszodikus es epizodikus volt, es leginkabb falvakra korlatozodott.
Ezert nem beszelhetunk arrol, hogy nemet talalmany lett volna.
Sot, oket megelozve (es a spanyol polgarhaboruban resztvevoket is) tervszeruen, varosi harcban a japanok vetettek be a harckocsikat, Kinaban.
Megyek, elolvasom a cikket, hogy legyen mivel kotozkodnom:))) (Vicceltem.)
Még csak most kezdtem el olvasni a cikket, de kapásból szemet szúrt jónéhány pontatlanság. A francba... felébredt a gyerek.:( Majd írok.
Első pontatlanság: a városi harcban nem a németek kezdték el alkalmazni először a tankokat, és nem a II.VH alatt! (Kapásból: Madrid és más spanyol városokért folyó harcok, 1936-1939 között; hol voltak akkor még a németek!:))
