Sziasztok ! Ha érdekel valakit, van egy eladó rozsdamentes/saválló légszűrőkivezetésem. Nekem HJ-60as LandCruiseren volt, a 61-es Toyotára is jó, de eképzelhető, hogy más autótipusra is. Méretei: csőátnérő-76mm, falvastagság-2,5mm, hossza-130cm. Ára: 65.000 ft. Fix.
Most járok előszőr ezen az oldalon. Az az oriási prom. hogy a Landrover Disco automata váltója bemondta az unalmast. Valaki tud tanácsot adni, hogy hova kihez vigyem és kb mennyi lesz ez. Aki elatta nekem az nem nagyon késséges ebben a dologban. Fél éve van nállam az auto.2002-es év. Sajnálom hogy majom voltam de van ugy hogy az emberállat érzelmi alapon dönt Légyszi segijetek.Köszi Misi
cudar08: Talán úgy mint a VW Sincro-t csinálták a németek. Az autó alá egy vaskeret zártszelvényből, amire a meglévő futóművet át kell szerelni. A motor persze marad ugyanott, mint eddig, tehát terepesebb lesz oldalról nézve, de szemből...
Vadráccsal kapcsolatban kérdezném hogy milyen szabályozása van? Azaz minek kell megfelelni a felrakása során, egyáltalán fel lehet-e tenni (törvényesen) olyan autóra aminek nem szériatartozéka?
OK,hol keressem?bar a cim jo"terepjaro tervezese"tervezzunk!!nekem van 1 szemem fenye.ARO 3.2 diesel,kb,1000kg.laposs mint 1 tanyer,has magassag kb,30cm.(or more) de mar erik a kovetkezo:robur4x4.persze csak a futomu.motor,valto megy a levesbe. "haverok"fikaztak a kicsim"szaros aro"(uaz,niva,samuraj)oszt en meg mindig haladok. de mar sok a sor(ekezet),hat,bocsi!oly emberekel beszelnek szivessen akik mar EPITETTEK terepjarot.ember hallhat okost.csa!mindenkinek.
Mármint 4x4-es vagy 4x2-es Kia-t akarsz venni? Az előbbivel csak minőségi- és alkatrészgondod lehet, a utóbbival az is, hogy körberöhögnek, mert egy Swift több helyen elmegy télen.
1994-ben a Szöcske Könnyű terepjáró jármű (FAV vagy LFV) tervezéséből írtam a diplomamunkámat, később témafelelős tervezőmérnöke lettem a témának, egy + három prototípus épült a kispesti Gépfet Kft-nél. A vázszerkezeten és annak szilárdsági méretezésén kívül majdnem mindent én csináltam, három-négy emberrel együtt. Ez a topic meghaladná a tapasztalataim leírását, a diplomamunka konkluzió része 94 oldal volt, az irodalomkutatás, szerkesztés, rajzolás, progamfuttatások kinyomtatása, mérési jegyzőkönyvek több száz oldalt tettek ki. A rajzdokumentáció 600 oldalra rúgott aztán. Csővázas gép volt, elől kettős keresztlengőkarral, hátul ferde lengőkarral, farmotorral, kapcsolható összkerékhajtással, első-hátsó diffizárral. Az első terepszög 90 fok, míg a hátsó kb. 40 fok volt. A szabad magasság (hasmagasság) üresen kb. 42 cm, míg teljes terheléssel (kb. 600kg) 38 cm volt. A gázlómélység 42 cm. A kormányzás ún. középpont kormányzás, mely belső keréken 40 fokos elfordulást adott, így az 1800 mm széles és 3790mm hosszú gép fordulóköre 7,9 m volt (A P205 nem fordult ott el, ahol a KTJ igen). A rugóutak keréken mérve 80 mm-esek voltak. A kapszkodóképesség 100%-os lejtő volt, megfelelő gumikkal, ez 45 foknak felel meg. 40 fokos lejtőn el lehetett vele indulni, ha a tapadás ezt lehetővé tette (ha nem pörgött ki a kerék). Az alacsony súlypont-magasság miatt (teljes terheléssel kb. 750 mm) az oldaldőlés 22 fokos oldallejtőn kevesebb mint 10 fok volt, az oldalbillenés által meghatározott kritikus lejtőszög kb. 43 fok! (30 foknál már úgy érzed, hogy rádesik az autó, és agyonnyom!) 1 méterről leejtve nem sérülhetett a gépkocsi. 4 üléses, első-hátsó és oldalsó csomagtértálcákkal. Az országúti végsebesség 140km/h óra volt, az utazó kb. 110. Ahol az UAZ 469B terepen 50-nel ment, ott a KTJ 80-90 körül (bátorságtól függően). A motor 2,0/4 Porche boxer (100Le), vagy 1,9 VW TD (75 Le) volt. A diesel végülis jobban bevált. A fejlesztés a HM Haditechnikai Intézet szakmai előírásai szerint zajlott (részben), a terepvizsgálatok pedig a táborfalvai katonai telepen.
A legelső példány tudtommal most a keceli Pintér haditechnikai múzeumban látható, egy másik a Hadtörténeti Múzeumban, fenn a Várban.
A Kisváros című sorozatban is szerepelt a gép, néhány terepralin, illetve további részletes leírás olvasható róla a 1995/6 számú Haditechnika újságban (ha a számra jól emlékszem, a 95 az biztos).
Ha gondold, hívj fel: Pintér Zoltán iü. gépjárműszakértő
06 20 9 535-469
403-1426
A költséges padlólemez, illetve a nehéz alváz helyett a csőváz alu, vagy műa. burkolólemezekkel versenyképes, kissorozatú, flexibilis, rentábilis gyártást tesz
lehetővé. Motorként nem kell V10, 2,0-2,5 literes soros/4 benzin, vagy TD(i) teljesen jó. Futóműve egyedi tervezésű volt, LADA NIVA kerékagyakkal és fékekkel.
köszönöm az összes hozzászólást, sokat segítettetek, mégha a végeredményen ez talán nem annyira látszik is. Mindenesetre megkaptam érte a diplomámat és mellesleg megnyertem a Skoda dizajnversenyét is, ugyhogy tényleg köszi mindenkinek.
ARO. Szerintem a koncepció nem lenne annyira rossz - kivéve a kerékméretet és a borzalmas kormány rudazat-megoldást - mert azért el lehet közlekedni vele...
De köreimben /:)))/ sokszor elhangzott már: nagyon kár hogy a románok gyártják.:(
Végül is ez a legnagyobb baja.
Tapasztalataim alapján merészem kijelentem, hogy amíg ne akad fel az az alacsony eleje, addig kiválóan mozog terepen.
Foreszter mester: Szerintem eleve nincs mit hasolitani a nivához. Parkolj oda egy mellé az aro-val és nézd meg ôket. Figyeld meg a külömbségeket és rájössz, hogy nem hasonlitható össze. Nem mondom, hogy az oroszok gyártásbajnokok lennének, de a románok.... no comment.
foreszter:Én a véleményemet a niváról,nyolc év kemény versenyzés után alakítottam ki.De az én autóm a szériára csak hasonlított.Ha veszel egy közepesen használt nivát,és csak jobb gumit teszel rá,és semmi átalakítás.Akkor rendberakás után,lesz egy árokparton is javítható olcsó és nagyon megbízható autód.Én még törött kerékagycsapággyal is haza tudtam vele jönni, százötven kilóméterről.Soha nem hagyott ott sehol,pedig kemény offroad versenyeket megjártunk vele,nem is rossz eredményekkel.Minden bántás nélkül,ahol az Aro már lefekszik,ott a niva még megy.Szerintem érdemes váltanod,nivára.Bár egy Pajero se rossz autó,most én is azt hajtok,csak a niva áráér egy kicsit öregecske.Ha van kérdésed,szívesen válaszolok.
niváskarcsi a leírásod a Niváról nagyon jó és nagyon elgondolkodtató.
Nekem egy Aro 10-esem van, de éppen most került szóba, hogy esetleg egy Lada Niva-ra érdemes lenne lecserélni. (Ajánlották köreimben.)
Az igazság az, hogy nagyon kedvelem az Aro-t, csak kezdem unni, hogy szerkezetileg nem bírja a használatot. Pedig semmi off-road vagy keményebb igénybevétel. (Persze az, hogy keményebb igénybevétel viszonyítás kérdése.)
"Csak" közlekedek vele terepen. Munkaeszköz.
Viszont ahogy elolvastam az írásodat úgy érzem nem biztos, hogy megérné az átállás Nivára. Lehet, hogy jobb terepjáró, mint az Aro - én nem tudom, mert nem használtam még Nivát - de nem tartom valószínűleg, hogy kétszer olyan jó lenne. Az ára viszont kétszer annyi lenne...
Szvsz az Aro, mint konstrukció nem lenne rossz, mert "hasonlít" az ebben a topic-ban is megjelenő felépítési javaslatok közül néhányhoz. (Létraváz, merevhíd hátul, jó terepszögek, nem túl nagy tengelytáv, stb.)
Csak a Niva leírásodhoz kapcsolódva - és azon elgondolkozva - ez is tele van személyautó (Dacia) származék dolgokkal. Bár a futóműve talán nem annyira átvett, mint a Ladánál...
De gyenge. A motor, a kormánymű, az első féltengelyek (ez különösen), meg úgy általában.
Vagyis, ha egy terepjárót nem eredetileg terepjárónak terveztek, hanem személyautó részekből - is - alkották, akkor abból nem sok jó lesz.
Most már csak azt kellene tudni, hogy ezen a két típuson kivül, melyik a többi ilyen autó. Mert azokat a típusokat nem árt kerülni olyanoknak, akik rendszeresen terepen mászkálnak.
UAZ forever.:) Lenne, ha nem ponyvás lenne. És benzintemető..((( (A dobozossal nem tudnék mit kezdeni.)
Hírek
