Én meg nagyon köszönöm, hogy benéztél. A világkörüli út tervét nem adtam fel teljesen, de a nyárra más terveim vannak. Lehetséges, hogy ősszel folytatom. Azt a tanulságot én is levontam, hogy csak akkor érdemes csinálni, ha minden szakaszt, helyszínt van időm jól megcsámcsogni, utánanézni, dokumentálni. Szóval, lehet, hogy lesz folytatás...
Madárember:
Sajnálom, hogy nem maradt időd és kitartásod a csavargásra. A topik elején mintha világkörüli útra készültél volna...
Szerintem velem együtt sokan kísérték figyelemmel utadat, és csalódottan láttuk, hogy a kezdeti, humorral fűszerezett élménybeszámoló stílus kikopott feljegyzéseidből. Ez olyan zamatot adott ezeknek, ami miatt akkoriban minden este megnéztem, milyen újabb élményt gyűjtöttél nekünk a világ egy-egy pontjáról.
A dél-amerikai szakaszról még megcsináltam a térképeket, de most már nincs értelme feltenni. Közben az swi is kihúzta alólam a talajt, üres négyzetek tátonganak a hozzászólásaimban.
Mindenesetre köszönjük a kellemes perceket, amiket munkáddal szereztél nekünk.
Az utóbbi időben eléggé leült ez a topic, én is csak kutyafuttában jeleztem, hogy merre járok. Mindenesetre teljesíteni akartam a célt: végigrepülni Amerikát Alaszkától a Tűzföldig. Megérkeztem Ushuaiába, ezzel egy időre felfüggesztem a csavargást. Búcsúzóul ti is vessetek egy pillantást Ushuaiára és a Beagle szorosra, ezekre a fantasztikusan szép és érdekes helyekre. Sziasztok!
Nos, joggal mondhatja bárki, hogy leült egy kissé a topic. Én repkedek amikor van időm, a dokumentálás azonban elmaradt. Most legalább beírom a lehető legtömörebb formában, hogy merre jártam, aztán ha minden jól megy, felteszek néhány jellemző képet a dél-amerikai szakaszokról.
Ja és még valami: a Fly valóban nagyon jó program, de ehhez a csavargáshoz jobban passzol az FS, földrajzi szempontból ugyanis jobb azokon a területeken, melyekhez az Fly-ban nincs részletes scenery. Visszatértem tehát az FS-re. Ha azonban egyszer lesz időm, és komolyan fejleszteni akarom repülőgépvezetési ismereteimet, akkor egyértelműen a Fly-ért fogok nyúlni.
Hát igen. Kissé elhanyagoltam az utazást. Most csak röviden annyit, hogy Chitchen Itza után az útvonal: Cozumel (MMCZ) - Cancun (MMUN) - Isla Mujeres (MMIM). Ez utóbbi rövid szakaszokat egy kölcsönkapott JetRanger helikopterrel abszolváltam. Isla Mujeres-ről ma már a King Air-rel folytattam utamat, mégpedig Kubába! Jelenleg San Julian (MUSJ) repterén tartózkodom. Innen küldöm üdvözletemet mindenkinek!
Nem volt vészes. Végülis "érzésre" is elég jól el tudom találni a leszálló sebességet (gázkar állás, fékszárny, stb.). Bevallom azonban, hogy be volt kapcsolva a GPS, ami mutatja a ground speedet. Persze az IAS kellene, de azért a GS is egy támpont. Tovább könnyítette a helyzetet, hogy a leszállópálya hossza többszöröse volt annak, amit kis gépünk igényel.
Madárember:
Máskor figyelmesebben ellenőrizd felszállás előtt a gépet! :)
Bizonyára beköltözött valamilyen nagytestű rovar a Prandtl csőbe, ez okozta mindkét műszer hibás jelzését.
Miből vetted egyébként észre, hogy rosszak? Milyen volt leszállni sebességmérő nélkül, hogyan vetted fel az előírt sebességet?
A mai nap röviden: Tepic-ből javítás után szerencsésen továbbrepültem Mexikóvárosba. Innen tulajdonképpen Veracruzba indultam, de a hegyek fantasztikus látványa délre csábított, így végül Oaxacában landoltam.
Mindenkinek boldog új évet! Csak röviden szeretném jelezni, hogy elindultam La Paz-ból Mexikóvárosba, de le kellett szállnom Tepic-ben, mert egyszerre romlott el a sebesség és a magasságmérő. Ez így együtt nem egészséges.
Nos, a Karácsony itt ért bennünket. Először is ezúton szeretnék minden kedves utitársnak és topiclátogatónak boldog, békés karácsonyi ünnepeket (ill. a vallásának, világnézetének, nemzeti hovatartozásának megfelelő ünnepeket) kívánni. Szintúgy, sikerekben gazdag, kellemes új évezredet!
La Paz gyöngyhalászait egyébként John Steinbeck tette híressé, sokan járnak ide horgászni. A Kalifornia félsziget partjainál nagyon jó a kapás...
Egyébként is nagyon szép hely ez, van neki székesegyháza, kikötője, homokos strandjai, stb.
Következő állomásunk La Paz lesz. Mindenesetre megnéztem az időjárást. Legmagasabb nappali hőmérséklet 28 fok C, legalacsonyabb éjszakai 15 fok C körül. Majdnem szélcsend van, a következő napokra csütörtökig zavartalan napsütést jósolnak. Kellemes nyaralást!
Azt hiszem, megint elég jó helyre jöttünk! Kb. 400-an élnek itt, halászatból és rákászatból. Szálloda és étterem nincs a szigeten, de a helyiek nagyon vendégszeretöek, és a családok invitálnak, töltsük náluk az éjszakát. Naponta van komp Tortugas-ba, ez kb. félórás tengeri út és 180 pesóba kerül egy személyre.
Natividad kiváló, szörfözésre alkalmas partjáról ismert, mely éppen a leszállópályánál található a sziget délkeleti csücskén.
Aki nem olyan szerencsés, hogy saját repülögépével jöhet, azt ezek a fiúk szívesen elhozzák: Baja Adventures.
A sziget neve egyébként azt hiszem Karácsonyt jelent, ez is éppen aktuális.
2000. december 16, helyi idö szerint reggel nyolc óra van. Long Beach hatalmas repterén készülödünk az induláshoz. Átnézem a reptervet, indítom a hajtómüveket, beállítom a navigációs müszereket a felszállás utáni elsö VOR, NDB frekvenciákra. Olvasgatjuk a checklist-eket. Meghallgatjuk az ATIS-t a 127,75-ön. Eszerint az égbolt felhötlen, a látás 03, hömérséklet 8 oC, harmatpont 7 oC, barométer 3021, szélcsend van. A 25L pályát választjuk. Megkezdjük a kigurulást és felszállunk.
Az út elsö szakaszát a Los Angeles - San Diego között elterülö sürün lakott tengerparti sáv felett tesszük meg.
Alattunk San Diego Intl. (Lingbergh) és a North Island repülötér.
8 óra 40 perckor Tijuana-nál belépünk a mexikói légtérbe. A következö képen jól látszik, hogy a Kalifornia félsziget felett repülünk. Balra a Kalifornia-öböl, jobbra a Csendes óceán.
Utolsó rádiónavigációs pontunk, a NEGRO (a torok kéménysepröje?) NDB után 250-re vesszük az irányt. Szerencsére elég jó a látás, egy szemrevételezö áthúzás után leteszem a gépet Isla Natividad hosszú ámde keskeny földes leszállócsíkjára.
