Mintegy másfél hónapja, valamikor novemberben futottam össze a Baján élő vajdasági származású Király Lászlóval, a Petőfi Népe napilap neves újságírójával.
Laci csillogó szemmel lelkendezve újságolta, hogy nagy öröm érte őt, mert ismét bunyevác gazdára lelt a bajai Csitaonica, azaz a Bajska Bunjevacka Katolicka Citaonica.
Ez a bizonyos új gazda, egy rejtélyes körülmények között "újralakult" egyesület formájában lépett elő a homályból, abból a homályból, mely főként egy Muity Antal nevű horvátbérencnek volt köszönhető. Volt már erről a lényről szó több ízben is, bár nem lehet elég alkalmommal felemlíteni az efféle kalandorokat.
Nekem Király Laci lapja nem jár, így ma eljutottam addig a szándékig, hogy az online verzióban megkeressem az ezzel kapcsolatos írását.
Bevallom, nagyobb durranásra számítottam, szinte el se hiszem, hogy ennyire futotta és nem többre.
Íme a beszámoló: Materice, bunyevác anyák a bajai Csitóban.
Meglepődve vettem észre, hogy a lapban megjelenő írásokra reagálni is lehet, akad is pár névtelenségbe burkolózó hozzászóló. Ami csak erősíti a gyanút, hogy a háttérben valamilyen érdekellentétek teszik labilissá ennek a felállásnak a tisztaságát.
Nem akarok saját véleményemmel előrébb szaladni, mint amennyire ésszerű, de erős a gyanúm, hogy akad még majd árnyoldala ennek a mesének, és ezt nem is rejtettem véka alá, pár gondolatomat jómagam is a többi mellé biggyesztettem.
Nekem az is elég, hogy annyira ismerem az új vezetőséget, ami miatt tartok tőle, a kétségeim csak mélyülni fognak.
Emlékszem én a titkárukra, miként hárította el felkérésemet 2006-ban, amikor a bunyevác nép elismertetését szondáztam le nála. Bizony, nem éppen bunyevác vér buzogását véltem konstatálni, annál inkább azt a horvátlojalitást, ami Muity Tóncsót és segítő bandériumát jellemezte.
Garantálni merem, fény fog itt rövidesen derülni mindenre, de tartok tőle, azt nem az én kedves Laci barátom fogja publikálni.
