Nyilván Ném,etországban jobban keres egy burkoló, mint itt egy mittudomén.
A topichoz szólva: Az egész országban túlképzés van. Mi miért maradjunk ki belőle, ha adnak hozzá pénzt?
Erdekes dolog, hogy ameddig a felsooktatasban tultermeles van addig a szakkepzes a beka feneke alatt van. Ki megy manapsag acsnak, komuvesnek stb.? aki meg elmegy az olyan is. Pedig a gazdasag egyik "huzo" agazata az epitoipar ahol ezeknek az embereknek minosegi munkat kellene vegeznie. Mindannyian tudjuk, hogy mi a helyzet. Ok az urak :-)
Nem lehet, hogy itt (marmint a kepzesnel) kellene elkezdeni a rendcsianlast? Hogy legyen ezeknek a szakmaknak is elismertsege.
Ja es meg egy aspektus: Egyik baratom fiutarsasagban ment el dizsibe csajozni. Bankos, diplomas jol kereso sracok. Amint a csajok megtudtak, hogy mi a foglalkozasuk kisse fanyalogtak. Egy ido utan strategiat valtottak es azt mondtak, hogy nemetorszagban dolgoznak burkolokent. Elmondasuk szerint erezheto volt a kulonbseg. :-)))) es az eredmeny is...
Nem értem miért baj az, hogy szépül a városunk, fejlődik az infrastruktúra?
Emlékeztetnélek, hogy azt a bizonyos "eszeveszett" építkezést az általad "szeretve tisztelt" polgári kormány indította el - szerencsére.
Akárhogy is nézzük a főiskolások bevételi forrást jelentenek a városnak, különösen a vendéglátóiparban tevékenykedő vállalkozóknak. :)
A felépített infrastruktúrát pedig nem csak főiskolai célokra lehet hasznosítani, amire számos példa is volt már.
A Főiskolával nekem más a problémám:
Bizonyos szolgáltatások igénybevételéből (pl HC) a főiskola kirekeszti a városlakókat, viszont a stadion parkolóját bolgog-boldogtalan használhatja, -kivéve akik meccsre mennének, ugyanis nincs hely-, mivel sormpóval korlátozzák a behajtást az iskola területére. (pedig van üres parkoló bőven)
A túlképzésről:
Egyes szakok valóban feleslegesek, míg másokban van perspektíva. Pl. repülőmérnöki képzés egyedül itt folyik az országban, de nem biztos hogy szükség van annyi ukrán-ruszin-filológusra :) Ezt ésszerű átszervezésekkel meg lehetne, és meg is kellene oldani.
A fenti témakörökről egyébként javaslom megkérdezni Vinnai Győző urat, aki a főiskola PR managere....
"sőt a nyolc általánosnál kevesebb végzettséggel rendelkezőké is: 1998-ban 6,8 százalék volt, most viszont 8,9 százalék. – Ezek az adatok is egyértelműen azt jelzik, nem hogy túlképzés folyna megyénkben, hanem a kötelezően előírt általános iskolát sem végzi el mindenki"
Hát ezen kiakadtam. Ebből hogy következik az, hogy a főiskolán nincs túlképzés?
" A nyolc általánost végzettek aránya a munkanélküliek közel 40 százaléka, a szakmunkásképzőt végzetteké 31,4 százalék, a szakközép- és szakiskolát végzettek aránya pedig megközelítőleg 9 százalék. "
És a diplomások aránya? Nem arról szólna a cikk?
Hát ezen kiakadtam
"sőt a nyolc általánosnál kevesebb végzettséggel rendelkezőké is: 1998-ban 6,8 százalék volt, most viszont 8,9 százalék. – Ezek az adatok is egyértelműen azt jelzik, nem hogy túlképzés folyna megyénkben, hanem a kötelezően előírt általános iskolát sem végzi el mindenki"
Ebből hogy következik az, hogy a főiskolán nincs túlképzés?
" A nyolc általánost végzettek aránya a munkanélküliek közel 40 százaléka, a szakmunkásképzőt végzetteké 31,4 százalék, a szakközép- és szakiskolát végzettek aránya pedig megközelítőleg 9 százalék. "
És a diplomások aránya? Nem arról szólna a cikk?
Valamennyiünket az Unióba várják
Igaz-e, hogy túlképzés folyik a Nyíregyházi Főiskolán (2)
Balogh József Nyíregyháza (KM) – Statisztika adat, hogy ezen a vidéken meglehetősen magas a csak általános iskolát végzettek száma, sőt a nyolc általánosnál kevesebb végzettséggel rendelkezőké is: 1998-ban 6,8 százalék volt, most viszont 8,9 százalék. – Ezek az adatok is egyértelműen azt jelzik, nem hogy túlképzés folyna megyénkben, hanem a kötelezően előírt általános iskolát sem végzi el mindenki. Ez a foglalkoztatásban is érzékelhető. A nyolc általánost végzettek aránya a munkanélküliek közel 40 százaléka, a szakmunkásképzőt végzetteké 31,4 százalék, a szakközép- és szakiskolát végzettek aránya pedig megközelítőleg 9 százalék. Most a Munkaügyi Központban géplakatosokból van túlkínálat, ezzel szemben azt lehet hallani, hogy géplakatosokat és hegesztőket, szakmunkásokat kell képezni. Szerintem biztos, hogy egészen más iskolai koncepcióra van szükség, olyanra, amiben helyet kapnak a felsőfokú szakképesítést adó kurzusok – folytatja tegnap megkezdett elemző gondolatait dr. Láczay Magdolna főiskolai tanár, a Gazdasági és Társadalomtudományi kar főigazgatója. Ésszerűen használni – Nekünk olyan továbbképzési központot kell működtetnünk, amelyikben a cégekkel együttműködve helyet kapnak a felsőfokú szakképesítést adó kurzusok, s arra kell törekednünk, hogy ezeket tőlünk rendeljék meg. Például, ha behoznak egy gépsort, aminek idegen nyelvű használati utasítása van és be kell tanítani az embereket, akkor van itt a főiskolán annyi nyelvszakos, gépész vagy éppen számítástechnikához értő, informatikát ismerő ember, hogy két-három hónapig ennek a megrendelésnek eleget téve meg tudjuk oldani. Nekünk nem megszüntetni, nem kicsinyíteni kell a főiskola területét, amelyik nem csak a városnak, a megyének is egyik legnagyobb beruházása, hanem ésszerűen használni, amit egy ellenséges légkörben nagyon nehéz megoldani. – Vannak olyan vélemények, hogy bele kell szólni abba, mit tanítsunk, milyen szakosokat képezzünk? Szeretném megkérdezni , hogy ebben a városban mindenki azt csinálja, amit tanult? Kötelező végzettség Meg kell nézni, hogy tanárok nélkül mi lett volna a nyíregyházi médiával, mi lett volna a közigazgatással, a szakigazgatási szervezetekkel? Honnan szerzett volna ez a város közgazdászt ahhoz, hogy az APEH-et, a TB-t, az OTP-t, a biztosítókat, a bankokat, a különböző egyéb szervezeteket ellássa olyan ügyintéző munkatársakkal, akiknek már kötelező felsőfokú végzettséggel rendelkezni. – De ha már a munkanélküliséget emlegetjük, akkor azt is meg kell nézni, ugyan kik, milyen végzettségűek gondozzák a munkanélkülieket? Kik lesznek azok, akik egy segítőházat működtetni tudnak, akik odamennek a hajléktalanokhoz? Úgy gondolom, hogy ez a humánszolgáltatásra való felkészítés éppen a Gazdasági és Társadalomtudományi karon a legerősebb. Divat most leszólni a művelődésszervezőket, a kommunikáció-szakosokat, ehhez mindenki ért. De nézzük meg, hogy a gyámügyi hivatalokban, a családsegítő központokban nem ilyen képzettségű emberekre van szükség? Miért pont azokat szorítsuk ki az iskolából, akiket az Unióban várnak, igényelnek. ----keretbe Káros városnak, régiónak – Azt gondolom, hogy az a depressziós állapot, amibe megpróbálnak bennünket belekényszeríteni a suttogó propagandával, az káros a főiskolának is, de káros a városnak és a régiónak is. A most tanuló levelező tagozatosok jelentős része is a közhivatalokban dolgozik és meg akarják tartani munkahelyüket. Kép alá: Vizsgadrukk citáció: Nem megszüntetni, nem kicsinyíteni kell a főiskola területét, amelyik nem csak a városnak, a megyének is egyik legnagyobb beruházása, hanem ésszerűen használni, amit egy ellenséges légkörben nagyon nehéz megoldani. Dr. Láczay Magdolna
Túlképzés folyik a Nyíregyházi Főiskolán? (1.)
Sokszor hallani mostanában Nyíregyházán, hogy túlképzés folyik a főiskolán, s mindjárt ott a kérdés is: miért nem tesznek valamit az intézet felelős vezetői azért, hogy ne legyen annyi hallgató.
Pataki József művelődési és ifjúsági osztályvezetővel a megyei helyzetet tekintettük át.
Jogos-e az ilyen vélekedés? Erről beszélgettünk dr. Láczay Magdolna főiskolai tanárral, a Gazdasági és Társadalomtudományi kar főigazgatójával.
– Döbbenettel hallottam én is ezt az álláspontot, mert egyetlen ésszerű érv sem hozható fel mellette. A főiskolán 12 ezer hallgató tanul és háromezer embernek jelent munkahelyet vagy közvetve jövedelmet azáltal, hogy a hallgatók itt élnek, vásárolnak, utaznak, nyaranta üdülnek, ide hívják a rokonaikat, tehát ez nagy bevételi lehetősége a városnak. Ilyen nagy fogyasztói társaság nincs egyetlen egy más szférában sem. Másutt az iskolavárosokért a városok áldoznak. Győr például úgy gondolta, hogy attól lesz ő a dunántúli városok között nagy, hogy egyetemet visz oda, és megpróbálja fejleszteni az iskolahálózatát.
Munkahely és diploma
– Automatikusan adódik a kérdés: vajon valóban munkanélküliek ezek a diplomások, vagy ha nem járnának főiskolára, akkor a munkahelyek kitárnák a kapuikat? Ha segélyért mennének ahelyett, hogy ösztöndíjjal vagy diákhitellel tanulnának, nyugodtabb lenne a városlakó?
– Az igazság az, hogy amiből a hallgatók tanulnak, azt nem a várostól kapják. A főiskolai hallgatók csak adnak a városnak, azáltal, hogy itt élnek és fogyasztanak. A megye foglalkoztatási struktúrájában a diplomások aránya fele annyi, mint a Dunántúlon, ahol 10 százalék fölött van, de van ahol 14 fölötti, addig Nyíregyházán csak 7 százalék, a megye többi területén még ennél is alacsonyabb.
Kétszáz év óta a magyar haladó gondolkodók azt mondják, tanítani, művelni kell az embereket, a kiművelt emberfő a nemzet igazi hatalma, mondta Széchenyi. Akkor most vajon nem bűnt követünk el azzal, ha mindazokat, akiket felvehetnénk a főiskolára, azokat valamilyen ellenérzésből nem vesszük fel, jók lesznek majd segédmunkásnak meg betanított munkásnak. Akkor sokkal hamarabb munkába lehet állítani őket? Hol? Sajnos van a mi megyénket sújtó példa rá, hogy évtizedeken keresztül innen ingáztak a munkások a bányavidékre, iparvidékre, és amikor megtörve, egészségük megromolva munkanélkülivé váltak, akkor vissza jöttek, hogy itt tartsa el őket ez a vidék.
Alapozás emelt szinten
– Bűn tehát azt mondani, hogy ne tanuljanak itt ennyien. Ezután egyébként az a kérdés következik: mi szerint fogják megmondani, hogy mennyi diplomás, képzett ember kell? Nincs olyan gazdaságpolitika előttünk, amely azt mondaná, most itt építünk egy gyárat, ott egy szerelőcsarnokot, mert akkor a munkaerő rögtön abba az irányba képezné át magát és felkészülne rá. A nyugat-európai minták azt mutatják, hogy azok az igazán erős munkavállalók, azok tudják magukat átképezni az új piaci követelményeknek megfelelően, akiknek megvan az alapjuk.
Többirányú képzés
Nem szabad egyetlen munkára kiképezni az embereket, hiszen a technológia három-ötévenként megváltozik. Ha idejön egy nagyvállalat, akkor hozza a maga technológiáját és beindít egy saját tanfolyamot, ahol betanítja az embereket a könyvelésre, a termelési folyamatra, az értékesítésre. Nekünk a főiskolai diplomát ilyen emelt szintű alapozásnak kell tekinteni.
