Ez az analóg logika nem lehet hülyeség, mert számtalan esetben működik. (és persze nem mindig)
Ha a munkatársam azt mondja otthon felejtette a kulcsát önkéntelenül megtapogatom az enyémet.
Ha a gyerektől "meg akarok szabadulni" azt mondom neki vidd ezt oda anyádnak, tudom, hogy ott fog maradni.
Ha meglátok egy bizonyos dolgot önkéntelenül felidéződik nagyon sok hozzá kapcsolódó dolog.
Amerikában valamelyik polgármestert (az origó szerint) úgy választottak újra, hogy a bunkóságát úgy állították be a pr-esek, hogy ez tulképpen jó, mert az ilyen ember biztos jól megmondja a magáét az ellenfeleknek, karakán.
Kövér köteles beszédéből kerekített médiaesemény is analógiás természetű.
A gyereknek olvasott esti mese egy gyönyörű, egész, egyszerre fennálló események analógiás természetű felsorolása.
(Persze azért analógiás megfontolásból nem próbálok beülni egy 5 cm-es játékautóba. :)))
Több van benne amit nem értek, mint amit értek. Pedig ez XX. századi nyelven megírt "magyarázata" a valamikori analógiás gondolkodásnak. A végén a Tarot-kártya lapjainak magyarázata van, ez már érthető. (A hagyomány szerint a Tarot is Hermész Triszmegisztosz műve.)
Egy kedves zsidó viccet mondok el egy kicsit átköltve: Játszódik a középkorban, Rómában.
A római pápa el akarja űzni a zsidókat a városból, ezért magához hívatja őket:
- Jelöljetek ki magatok közül egy embert, némán fogunk vitatkozni. Ha győzök, mennetek kell, ha veszítek maradhattok.
Eljön a várt nap, megjelenik a pápa előtt egy zsidó, kezdődik a vita:
1. Először a pápa, ujjaival hármat mutat.
2. Erre a zsidó, ujjaival egyet.
3. Erre a pápa egy nagy kört rajzol a kezével függőlegesen.
4. Erre egy vízszintes síkú kisebb kör a válasz.
5. Eztán a pápa felmutatja az oltári szentséget (a kelyhet borral meg ostyával)
6. Erre a zsidó elővesz egy almát a zsebéből.
Megszólal a pápa: Jól van, nyertetek, maradhattok. (I. rész vége: minimalista verzió)
Kérdezik a pápát a bíborosai, hogy mi történt? A pápa válasza: Mutattam neki a szentháromságot, erre mondta, hogy de Egy Isten van. Mondtam neki, hogy Isten mindenütt jelen van, erre meg azt válaszolta, hogy de akkor itt van a Földön is. Végül az oltári szentségre előhúzott egy almát, miszerint én is bűnös vagyok (lehetek). (II. rész vége)
Kérdik otthon a zsidót, hogy mi történt? A válasz: A pápa mutatott hármat, én meg mutattam, hogy csak egyedül jöttem. Mutatott az ég felé, hogy takarodjunk, én meg mutattam, hogy itt maradunk. Végül elővette a kelyhet, gondoltam vacsorázni akar, hát én is elővettem a vacsorámat. (III. rész vége)
1.Az ókori, mely szerint cselekedeteinkkel beírjuk magunkat az emberek emlékezetébe, cselekvéseibe. (A névtelen hősök sokasága is ide tartozik, akik csak szűk környezetükre voltak hatással. Illetve a mai médiahősök már csak paródiái ennek a felfogásnak.)
2.A ma találmánya pedig, a csak a testet visszaállító DNS klón. (Ha belegondolok a megvalósítás politikai vonatkozásaiba, nagyon pokolbélinek látom.)
Elvileg nem zárható ki egy harmadik lehetőség sem (a Jézusi), mely szerint valamilyen módon itt van körölöttünk a múlt is, csak ki kell bányászni. Hiszen a 400 évvel ezelőtti eseményekről való információ itt van tőlünk 400 fényévnyire, csak nagyon halványan. Valamilyen tüköreffektus következtében ez akár itt is lehet még a Földön is.
A kisérletet megismételtem, az eredmény, egy kanál vagy mindig leesik a Tv-ről, vagy sohasem és ez a tulajdonsága a Tv-tnek független uri gellertől.....::)))
A kísértet definíciója: A (múltból és jelenből táplálkozó,) jövőre vonatkozó félelmeink. S mivel ezek befolyásolják cselekvéseinket, valóságosak. :) (Én úgy emlékszem a striga álomban támadó boszorkányt jelentett (spec. kisértet), s nem szerencsés ha egy főúr álma miatt kell lakolnia valakinek.)
Egyrészt függetlenül attól, hogy igazad van-e, az, hogy az egész óratornyot, vagy csak a harangot hívják Big Bennek, tennék egy filozófiai megjegyzést: ez nem a tárgyi valóság konkrét eleme. A tárgyi valóság konkrét elemei a konkrét téglák, kövek, malter, óramű, a fém, ezek egymáshoz képesti elrendeződése.
Az, hogy az emberek a világ modellezésekor a tárgyi valóság ezen konkrét elemeit, ill. elrendeződését általában Izének, Süsünek, Big Bennek, vagy Clock Towernek nevezik, annak már semmi köze az objektív valóság ama bizonyos konkrét eleméhez. (Az arról szóló referenciák konkrét tárgyi megvalósulásaiban persze igen, mert bizonyos papírokon bizonyos tintapacák elrendezése majd nem a Big Ben szavakat, hanem a Süsü szavakat fogja formázni, de ez éppen nem a tornyot és a harangot érinti. Nyilván, ha konkrét hivatkozást vitatnál, mint pl. hogy valamely konkrét dokumentumban konkrétan a "Clock Tower", vagy a "Big Ben" szó szerepel-e, az valóban a tárgyi valóság konkrét eleme lenne.).
A filozófiai kitérő mellett azt is sejtheted, hogy az alapkérdésben mi a véleményem. Ahogy a Wikipédia mondja: "It is often referred to as Big Ben — which is actually the main bell housed within the Clock Tower". Ha pedig úgy nevezik, hát akkor előbb-utóbb úgy nevezik, és az, hogy eredetileg csak a harangot hívták úgy, egy történeti érdekességgé válik. Millió ilyen példa van. Én például senkit nem javítok ki, ha a címemben található XIV. kerület alapján azt mondja, hogy Zuglóban lakom.
„... Big Ben torony órájának távolról történő megállítása”
NINCS Big Ben torony, és nincs órája! A Big Ben: harang! Akármennyire szkeptikus valaki, ennyit azért elfogadhatna mint a tárgyi valóság konkrét elemét.
Gellerrel nem kell foglalkozni. Ha nincsenek ilyen képességei, akkor azért, ha meg vannak és olcsó bűvésztrükkökre váltotta, akkor meg azért. Számomra teljesen érdek- és értéktelen az egész pasi. Ezért.
ez aranyos:)) én sem értek az asztrológiához, csak érdekel. Télleg nem szimmetrikus, két teljesen más dolog. Nem lehet összehasonlítani a kettőt és nem lehet egymás mérőeszközeivel mérni a másikat, Ugye a tömeget nem centivel szoktad meghatározni?
"én továbbra is abból indulok ki, hogy kinek lenne érdeke támogatni a csalást-ha csalás-, rajta, és stábján kívül?"
A válasz egyszerű: neki és a stábjának! Egyébként hol vannak a tények arról, hogy ténylegesen vizsgálták kutatók a képességeit? A pszí jelenségek - ha léteznek - sokkal fontosabbak annál, hogy valamiféle anekdotikus vizsgálatokra hivatkozzunk.
Nem elhanyagolható progléma az sem, hogy mit kezdjünk mondjuk azzal, ha Geller odamegy egy Nobel-díjas elméleti fizikushoz, és meghajlítja előtte a kanalat? Hogyan kell értlemezni a fizikus megjegyzését: "nem tudok rá fizikai magyarázatot, hogy hogyan lehet ezt megcsinálni" (hipotetikus példa). Ezen a szinten az elméleti fizikus nem authentius személy. Egy bűvész az az, mert le tudja leplezni, ha trükközik Geller. Nos ezért van Geller képességére "negatív hatssal" egy-egy bűvész.
Geller bevallása szerint megállította a Big Ben óráját. Tehát nem nagy ügy lenne neki úgy meghajlítani egy vacak kanalat, hogy az NEM A KEZÉBEN VAN, hanem az asztalon. Nos ilyet még nem csinált!
"Tudtommal olajcégek fizettek neki olajtalálásért, és valszeg nem fizettek volna, ha nem lett volna hatékony."
1/ tényleg fizettek-e neki? 2/ tényleg talált-e valamit? 3/ hol van erről valami dokumentum? Én nem találtam.
És hozzátenném, hogy a tudomány igenis tudja értelmezni, modellezni a paratudományokat kognitív, pszichológiai, társadalomtudományi, néprajzi, memetikai alapon.
Igen, bár hozzátenném, hogy a "bizonyítékunk keletkezik" is csak modellen belül értelmezhető, tehát annyit mondhatunk, hogy az a valami, amit tudománynak nevezünk, valamiféle konzisztenciával bír önmagára és a való világ viselkedésére nézve. Nem csak hogy nem zárhatjuk ki, de bizonyos szinten "tudjuk" is (Quine-Duham) hogy adott viselkedést több modell is ugyanolyan jól megfoghat és magyarázhat -- azt állítani, hogy a tudomány (as we know it) egyedül üdvözítő, tehát nem tudóshoz, mit tudóshoz, szkeptikushoz! méltó hozzáállás.
Ezért bátorkodtam jóval lejjebb (5926) arról elmélkedni, hogy a konkrét esetekben milyen hozzáállás lehetséges, azaz hogyan lehet valódi szkeptikusként boszorkányt üldözni.
