Az élettársak jogi fogalmát a Polgári Törvénykönyv határozza meg. Ezek szerint élettársaknak azt a két személyt kell tekinteni, akik megfelelnek az alábbi feltételek mindegyikének:
Élettársi viszonynak minősíthető-e az alábbi, érdemes e kűzdeni, mert sok minden forog kockán.
van: külön bejelentett lakcím az egyik fél házas volt, de évek óta külön élt mindkettő nyugdíjas volt
de az év negyedét közös üdüléssel, nyaralással töltötték, illetve egy vidéki házban is együtt töltötték az év nagy részét. a maradék részt mindenki a saját lakásában élte (az egyik fél a másik által vásrolt lakásban, amit az úr vásrolt, neki ffelerészben. a másik felét a vásrló fél megtratotta magának, majd mikor beteg lett átiratta hölgyre) , külön használati tárgyak voltak.
amikor külön laktak akkor is sokat jártak együtt kirándulni, színházba, múzeumba
de nyaralások és a vdéki nyaralóban eltöltöttidőszak az évből 3-4 hónap biztos volt, de lehet, h több
nem voltak bejegyzett élettársak, de de a a hagyatéknál van e élettársi joga a hölgynek bármire az örökségből, amit egyébkénta törvényes örökös örökölne.
az elhunyttól még életében kapott a másik fél a saját lakást, pénzt, illetve az elhunyt fizette a rezsit, nyaralásokat is, ruhákat, luxuscikkeket.
a most elhunyt, felesége halála után 2 hónappal kezdődött a románc és 10 év 2 hónapig tartott.
a másik fél nem akart elválni, mert ott is van a közös házukban része, amit a különélő férj nem tudott volna kifizetni.
a nyaralóba (ami egyébként az elhunyt gyermeke nevén van) az elhunyt, a feleség után haszonélvező volt. vettek tárgyakat bútorokat, az közös szerzeménynek számít e. közösen gondozták a kertet, felújították a nyaralót. fizettek kertészt, munkásokat. ezeketa költségeket az elhunyt leszármazója felé lehet e érvényesíteni.
van e esélye bebizonyítani, h ez élettársi viszony és hogyan tudja ezt érvényesíteni.
halála előtt betegségében gondosan ápolta, ekkor iratta a nevére a lakást, a betegség alatt kapott jelentős összegű anyagiakat. bankszámla és készpénz
lletve a bankszámlák közösnek számítanak e, bár nem voltak egy néven, de volt, h az egyik bankszámlát lezárta, nyitott egy újat és az már az „együttélés“ alatt nyitotta. igaz a másik fél semmit nem tett bele anyagilag, ő társa volt és boldog, békés öregkort biztosított neki.
Köszönöm szépen a választ! Gyereke a leendő férjnek nincsen, a többi családi viszonyait nem pontosan ismerem, de ha nincs gyerek, akkor a feleség örököl, ha jól hámoztam ki az eddig leírtakból. Lehet mi barátok elküldjük egy ügyvédhez, az a biztos, csak hát olyan romantikus alkat, akinek még a házassági szerződéstől is borsózik a háta...:-)
Azt hiszem azért rábeszéljük hogy keressen egy ügyvédet aki mindenről felvilágosítja, aztán sok boldogságot kívánunk neki és hosszú életet :-)
Csak ismételni tudom magam. Csak és csakis az képezi örökség tárgyát, csak az az elhunyt hagyatéka, amely ingó és ingatlan vagyon a halála pillanatában az ő tulajdonát képezte.
Ha az édesanya nem akarja, hogy majdani halálakor a gyermeke örököljön, akkor arról kell tennie, hogy ne legyen tulajdonosa semminek. A végrendelet nem segít, ugyanis létezik köteles rész.
A férfi akarhatja, hogy elhalálozása esetén özvegye legyen az örökös, nem írtad, a férfinak van-e gyermeke, szülője, testvére stb.
Ha igen, akkor is készíthet végrendeletet, de lehet, aki igényt tart a köteles részre
Bocsánat, hogy megint idepofátlankodok a kérdésemmel, mellyel egy dilemmában lévő barátomnak szerettem volna segíteni. Elvenne egy kedves hölgyet feleségül, de a hölgynek van egy már felnőtt - hogyismondjam - nem túl jóindulatú gyereke. A barátom amint már a lenti kérdésben is írtam azt szeretné, hogyha meghal, akkor a feleségéé legyen mindene, ami öröklés szempontjából így is történne. Viszont ha a feleség halálozna el előbb, akkor nagyon fél attól, hogy megjelenik a hölgy fia és követelőzni fog. Nekem a lenti leírásból az derül ki, hogyha minden befektetés, bankszámla, jövőben vásárolandó autó a barátom nevén marad, illetve arra íratják ha később vásárolják, akkor a "tékozló fiú" nem követelhet semmit. Jól értem? Akkor a bankszámla se legyen közös néven? A fiútól egyébként még az édesanyja is fél, bár még olyat nem tett, ami miatt esetleg kizárható lenne az örökségből. Ha azt javasoljátok, hogy ez bonyolult kérdés, és célszerű ügyvédhez fordulni, akkor megmutatom neki a fórumot és remélem úgy cselekszik. A házassági szerződést is az ismerősök modták. Ő azt hitte a házasságban oda-vissza működik az öröklés. Most kezd rájönni, hogy nem is olyan egyszerű....
Az öröklési rend szerint az elhunyt gyermeke az örökös, a házastrás haszonélvezeti jogot szerez.
Amely bankszámla, befektetés az özvegy nevén van, az az övé és nem képezi hagyaték tárgyát.
Hagyaték tárgáyt kizárólag az képezi, amelynek tulajdonosa az elhunyt.
Amennyiben pl. az ingtalan egészének a fele az elhunyt tulajdona, úgy azt a felerészt az örökhagyó gyermeke örökli, a házastárs pedig haszonélvezetet.
A hagyatéki tárgyaláson mód van osztályos egyezséget kötni: pl. ha a motorcsónak az özvegy és az elhunyt nevén van, az özvegy lemondhat a haszonélvezetről...
Az ingóságok a értékesítése a hagyaték jogerős átadását követően történhet - úgy egyeztek meg, ahogy akartok.
Kedves Zsanna, egy kis támadást érzek a kérdésében, de ha már ennyire tudni szeretnéd, nagyon jó viszonyom volt édesapámmal, sőt még a feleségével is (volt és van). Én nem gondolom, hogy ez szorosan hozzátartozik az örökléshez és az osztozkodáshoz.
Köszönöm a törődést, egyébként nagyon szerette a sóskát nokedlivel és a palacsintát. Ha további kérdésed lenne felőle szívesen válaszolok.
Milyen mértékben és módon viselted gondját apádnak az elmúlt negyven évben? Milyen sűrűn látogattad? Mi volt a kedvenc kajája, a kedvenc elfoglaltsága? Milyen sűrűn voltak közös programjaitok?
Tisztelt Fórumozók! Szeretnék segítséget kérni a köv. esetre.
Édesapám váratlanul elhunyt, végrendeletet nem hagyott, egyetlen gyereke vagyok, túlélő házastárs maradt, (nem az édesanyám) már negyven éve házasok. Ami maradt utána: egy ingatlan mely az ő nevükön van 1/2-1/2 arányban, 2 gépkocsi, motorcsónak és bankszámlák, befektetések. Szeretnék az özveggyel úgy megegyezni, hogy ő se érezze magát megrövidítve, de én se járjak rosszul. Én már nézegettem különböző jogszabályokat és úgy értelmezem, hogy össze kell adni mindkettejük bankszámláját befektetéseit stb. és fele-fele arányban kell osztoznunk? A gépkocsit és a motorcsónakot, ha el szeretnénk adni, akkor hogy kell osztozkodnunk? Neki kell-e fizetni illetéket az örökölt pénz után?
Édesanyámtól édesapám 2 éves koromban elvált. Engemet édesapám nevelt fel. 17 éves koromban édesapám újraházasodott.
Tehát az elhunyt édesapa a gyermekét 2 éves korától 17 éves koráig egyedül nevelte, és amikor a gyerek felnőtt, gondolt csak a saját életére és megnősült...
Próbáld ki. DE: a Te eseted valószínűleg alapból fog különbözni apukádétól. Mert azt rohatdul elfelejted Te is (meg minden hasonló cipőben járó), hogy az az illető, akit Ő elvett, minden bizonnyal boldoggá tette az életét. Együtt sírt, együtt nevetett vele a közös életben. Míg esetleg Te/Ti feléjük sem néztetek.
Az "új asszony" bizony kőkeményen levette a vállatokról azt a terhet, hogy apátok gondját viseljétek, rendszeres programot csináljatok neki, a hétvégéket esetleg mindíg úgy kellett volna alakítanotok, hogy abba apuka is beleférjen, stb..... Ezt azért a gyerekek előszeretettel el szokták felejteni, ha arról van szó, hogy milyen alapon részesül a "vagyonból" a mostoha-szülő.
félreértetem valamit? A ti esetetekben nem Édesapád ingatlanába költözött a feleség? (tehát nem édesapád költözött egy szál gatyában a felesége ingatlanába) Édesapád ingatlanát a gyermek/ei öröklik, a házastárs haszonélvezetet. Az örökös beköltözhet az örökségébe, miért is ne...
Felerészről apai nagyapám, másik feléről édesapám tulajdonát képező ingatlan öröklésre vonatkozó kérdéseket szeretnék feltenni.
Egyedüli gyermek vagyok. Édesanyámtól édesapám 2 éves koromban elvált. Engemet édesapám nevelt fel. 17 éves koromban édesapám újraházasodott. Mostohaanyám a fent nevezett ingatlanba költözött. Az ingatlanon különböző felújításokat végeztünk, mikor már én is keresőképes voltam. A beruházások a következők voltak: lakás külső szigetelése, nyilászárok cseréje, vegyes tüzelésű központi fűtés kialakítása, valamint egy szgk vásárlása. Ezeket a beruházásokat, mivel ez jelentős összeg volt, a nagyapám, és édesapám tulajdonát képező telek eladásából fedeztük. Valamint csekéjke pénzzel én is hozzájárultam a felújításokhoz. Mostohaanyám mivel keveset dolgozott volt olyan, hogy egyáltalán nem dolgozott a felújításokhoz anyagilag nem tudott hozzájárulni. Édesapám ez év februárjában meghalt. (a második házzaságkötés után 10 évvel ) Édesapámnak van még 3millió forint megtakarított pénze bankszámlán.( ami a eladott telek fel nem használt összege) Illetve rendelkezett magánnyugdíjpénztári tagsággal, aminek a halál utáni kifizetendő összege 1,5 miilió forint körül van. Végrendelet nincs. Kérdésem a következő; a túlélő házastársat a fent leírtak alapján milyen jogok illetik meg (öröklési, haszonélvezeti)? Várom a válaszokat! Köszönettel: Horváth István
Az ági vagyonnál nem látok szerzési mód alapján történő megkülönböztetést (szerintem mindegy tehát, hogy vásárolt, örökölt, vagy elbirtokolt vagyonról van szó, az a lényeg, az elhunyt birtokában volt, hagyaték tárgyát képezi).
Abban az esetben, ha nincs leszármazó vagy van, de nem örökölhet az örökhagyó után, az örökhagyó felmenőiről hárult vagyonági öröklés alá esik. Ennek indoka, hogy annak a családjában maradjon a vagyon, aki azt szerezte. Akkor is ági öröklés valósul meg, ha a vagyon az örökhagyó testvéréről vagy a testvér leszármazójáról hárult az örökhagyóra, de ekkor további feltétel, hogy a vagyont a testvér vagy a testvér leszármazója az örökhagyóval közös felmenőjétől örökölte. Az ágivagyonöröklése külön szabályok szerint történik: a szülő örökli azt a vagyont, amely róla vagy felmenőiről hárult az örökhagyóra, a szülő kiesése esetén a szülő leszármazói örökölnek az általános szabályok szerint.
Ha sem szülő, sem szülői leszármazó nincs, a nagyszülő, ha nagyszülő sincs, az örökhagyó további felmenője örökli azt a vagyont, amely róla vagy az ő felmenőjéről hárult az örökhagyóra. Az ági öröklés szabályai nem vonatkoznak azokra a vagyontárgyakra, amelyek az örökhagyó halálakor már nincsenek meg, amelyek az ági vagyontárgy helyébe léptek vagy annak az értékén vásárolták őket. Tizenöt évi házasság után a túlélő házastárstól nem lehet követelni a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgyakat. Az ági vagyontárgyat természetben kell kiadni, de ha ez célszerűtlennek mutatkozik a bíróság elrendelheti a pénzbeli kiegyenlítést.
Sziasztok! Valaki - ha tudja - mesélje már el, hogy a gyakorlatban hogyan történik a házassági közös vagyon megállapítása x évi házasság fennállása után. Addig rendben, hogy házaság előtt vagyonszerződésbe bele foglalják, például, hogy az egyik félnek van háza, autója készpénze, részvénye, a másik félnek meg semmi, csak a havi jövedelem. A vagyonos fél meghal, a vagyontalané lesz minden, ez oké (amíg nincs közös gyerek). Mi van akkor, ha a vagyontalan fél hal meg, akinek már van régebbről gyereke? Gondolok itt arra, hogy az autót ami a házassági szerződésben volt, x év után lecserélik, a házat kifestik, a bútort is lecseréli, új TV-t vesznek, stb, vagy akár a házat adják el kisebb lakásra cserélik, esetleg a házasságba vitt részvények értéke lesz 10-szer akkora, mint a házassági szerződésben fogalt érték. A vagyontalan szülő halála esetén a gyerek mit követelhet? Vagy a házassági szerződés után minden fillérről elszámolást kell vezetni, hogy mit melyik fél pénzéből vettek? Honan lehet kivédeni, hogy a vagyontalanul a házasságba lépett fél gyereke ne követelhessen a vagyonos féltől utólag semmit (mármint egy esetleges halál után)?
Egy kérdésben tudnátok segíteni?Hogyan tudom érvényesíteni a gyámhatósággal szemben az alábbi idézetet.:"Az örökös a hagyaték megnyíltával tulajdonosa a hagyatékbeli ingatlannak; mint tulajdonos pedig jogosult rendelkezni vele, birtokolni, használni, hasznosítani, szedni a hasznait.” A húgom korlátozó gondnokság alatt áll a gyámhatóság húzza az időt ami mindkettőnket érint mert a hagyatéki ingatlant nem tudjuk fenntartani és így közvetetten én sem jutok hozzá az örökségemhez...Köszi
Azt, hogy van-e még valami amit beszeretnénk vallani meg sem kérdezték. Mivel a kocsi nem volt nálunk és egyébként is ez volt a legkissebb gondunk nem merült fel a kocsi részünkről, de ők sem kérdezték. Ha bevallásos akkor a lakást miért tudták alapból?
"Mi nem szóltunk, ők nem kérdezték az eljárás során, hogy mi van az autóval. (ez kicsit furcsa számomra, hogy az állam nem tudott a kocsiról, pedig a súlyadót az önk. be tudta szedni)"
A hagytékoknak a hagytéki leltárba való közlése bevallás alapon működik, nem
"Félig eladás" az nem kategória, vagy eladtad és akor a vevőnek vagy üzembentartásra átadtad és akkor az üzembentartónak kell átiratnia.
Hogy gk felett te rendelkezhess - tehát átathasd egy harmadik félnek, avagy kivonathasd a forgalomból -, póthagytéki eljárásban kell rendezni a tulajdonlását.
A pót-hagytéki eljárásnak, az idieglenes forgalomból kivonás utáni végleges kivonásnak avagy az ideiglenes kivonásból harmadik személy részére átadásnak díja ill. illetéke van, a tételekről az okményirodában ill. a közjegyzőnél kapsz felvilágosítást (a hagyték szempontjából gk. értéke, az átírásos, forgalomba helyezéses mizériában a cm3 számít)
A helyzet a következő: Az autóm édesanyám nevén van. Ő sajnos meghalt 1,5 éve. Az autó félig el volt adva. (Konkrétan az eladás a köv. volt: A kocsi kuplung cserére várva állt. Nekem nem volt pénzem megjavítani. Egy közeli ismerőst érdekelt a kocsi. Meg egyeztünk a részlet fizetésben. A gyerek jelenleg is törleszti a kocsit, de közben már ideiglenes ki van vonva a forgalomból, mert neki sincs pénze. Viszont egy harmadik fél üzembe helyezné.) Edesanyám halála után az örökösödési eljárásnál kimaradt. Mi nem szóltunk, ők nem kérdezték az eljárás során, hogy mi van az autóval. (ez kicsit furcsa számomra, hogy az állam nem tudott a kocsiról, pedig a súlyadót az önk. be tudta szedni) Most szeretnénk az autót átíratni. Milyen lehetőségek vannak? Póteljárás esetén kell valamit fizetni? Van olyan mód, hogy ne kelljen nekem átíratni? (Pl: Lemondó nyilatkozat és elajándékozom) Kell majd bírságot fizetnem?
Az autó jelenleg ideiglenesen ki van vonva a forgalomból. Ha nekem fizetős lenne a történet, akkor hagyom a kocsit és automatikusan kivonják a forgalomból véglegesen.
Tudom, hogy hülye vagyok és elég kacifántos az ügy. :) De többet már nem akarok bukni a dolgon.
Olvasom az örökösödéssel kapcsolatos válaszokat és sehol nem találom azt a módosítást, amely az özvegy örökrészéről szól, abban az esetben ha van gyermek. Lehet, hogy tévedek, de úgy emlékszem, mintha az özvegy az eddigi haszonélvezeti jog helyett 1 gyermekrészt örökölne. Javítsatok ki ha rosszul értelmezek valamit, de akkor van a házastársi közös vagyon, aminek a fele a túlélő házastárs tulajdona és a másik fele oszlik meg a gyermekek + az özvegy között. A gyermekek illetékmentesen örökölnek, az özvegy mint nem egyenesági leszármazott illetéket fizet (itt nem tudom belép-e a 20 millió Ft fölötti illetékkötelezettség és ha igen az ingó vagy ingatlanvagyonra vonatkozik-e) a rá eső örökrész után. Ebbe beletartozik-e a bankbetét? Pénz után kell-e illetéket fizetni?
Arra szeretnék választ kapni , milyen módon történik az öröklés lemondása más javára. Mi egyezséget kötöttünk testvéremmel, hogy nem a végrendelét alapján öröklünk. Kérdésem az lenne, mivel mindketten személyesen megjelenünk a hagyatéki tárgyaláson kell-e nekünk előzetesen ezt az akaratunkat írásba foglalni, vagy csak elég ezt a közjegyző előtt kinyilvánítani. Előre is köszönöm a választ.
