Egy soha nem látott nagybácsitól örököltem egy (pár százezret érő) ház 1/24-ét. Én még nem kaptam erről hivatalos iratot csak a testvéreim. 21-én lesz a hagyatékitárgyalás, de 300 km-re nem tudok elmenni a 1,5 éves babómmal az oldalamon. Nekem nem kell onnan semmi főleg, hogy inkább fizetnem kellene (közjegyzői díj, temetési költség, a házban lakó nevelt gyerek az OTP hátralék kifizetését követeli vissza plusz valami csatornázási költséget), ha igényt tartok az örökrészemre. Hogyan mondhatnék le erről a lehető leggyorsabban és legegyszerűbben? Elég lenne egy tanúk által aláírt papír?
Illetékes ilyen esetekben az utolsó magyar lakóhely szerinti közjegyző, ha olyan nem volt, akkor az utolsó magyar tartózkodási hely szerinti közjegyző. Ezeknek hiányában a hagyatéki vagyon fekvése szerint illetékes közjegyző jár el, ezeknek hiányában a Közjegyzői Kamara jelöli ki az eljáró közjegyzőt.
Az anyakönyvi kivonat, természetesen, eredeti kell, legyen.
Érdeklődöm, van-e esélyem az alábbi esetből igazságosan kikerülni?
Közel 30 éve nagyapám az akkori önkormányzattól vette meg házát egy kétlakásos társasházban. Az akkori tájékoztatás alapján nagyapám abban a tudatban élt, hogy területet nem, csak az épületet adták el. Az adásvételi szerződések és a társasházi alapító okirat adathiányosan készült, ezért mint nemrég kiderült, a földhivatal a valós 1/4-3/4 arányú területmegosztás helyett 50-50%-al jegyezte be. A társasház másik része az idők folyamán többször tulajdonost cserélt. Az egyik tulajdonosváltásnál 2003-ban a vevő kérésére 90 év feletti nagyapám aláírt egy területrendezési megállapodást, melyet ügyvéd ellenjegyzett. A dokumentum csak a használati arányról szól, a tulajdont nem módosítja. Mint utólag kiderült az okiratot nem jegyezték be a telekkönyvbe, sőt valótlan adatokat tartalmaz a terület nagyságára és megosztására is, bár közelebb van a valós helyzethez. A következő tulajdonosváltáskor 2005-ben néhány nap eltéréssel meghal nagyapám és végrendeletileg rám hagyja a vagyonát. A hagyatéki végzésben természetesen meghatározzák a vagyon nagyságát és a köteles rész után fizetendőket. Az ingatlan összértékét sokallottam, de magyarázatot csak hónapokkal később találtam rá, mikor a közjegyzőtől megkaptam az önkormányzati Adó és értékbizonyítványt. A közjegyzőnek egy éven belül jeleztem a megállapított vagyon túlértékelését, de bizonyíték híján elutasított. Az illetékhivataltól új értékbecslést kértem, mire becslő kijött, de írásos választ nem kaptam. A hagyatékátadó végzés után majdnem két évvel előkerült a 2003-as területrendezési megállapodás. Hosszas levelezés az APEH-al, egyezkedés az örökösökkel. Mígnem a minap az egyik örökös kérésére végrehajtási határozat érkezett.
Tömör tárgyszerűséggel ez a történet. Sajnos a követelt összeget kifizetni nem tudom. Máig nem tudom mit is örököltem valójában, hivatalok inkább nem válaszolnak, nehogy jogkövetkezménye legyen. Mire számíthatok? Előre is köszönöm a segítséget.
Jó estét. Kérdésem a következő lenne: valaki évekkel ezelőtt a nagyszüleitől ajándékba kapott 1 telket, amire épített is. Készült végrenedelet, amely szerint e személy apja a nagyszülők által birtokolt ház értékének felénél kevesebbet fog kapni, mivel e telek ára az ő részéből lesz levonva. Sajnos mindkét nagyszülő elhunyt, így most kerül levonásra ez az összeg. A végrendeletben csak annyi szerepel, hogy a ház értékének a felénél kevesebb jár az egyik örökösnek. A kérdés tehát az lenne, hogy a ház jelenlegi értékéből az elajándékozott telek évekkel ezelőtti, vagy mostani ára lesz levonva? A választ előre is köszönöm.
Ha Ön az örökös, akkor a hagyaték értékéig felel a hagyatéki tartozásokért. Ha a tartozás meghaladja a hagyaték értékét, akkor az öröksége "elúszik", de "negatív vagyont" nem lehet örökölni, tehát a saját jelenlegi, illetve az örökléstől független jövőbeli vagyona nincs veszélyben.
Édesapám jelentős villany hátralékot halmozott fel az órát is leszerelte a szolgáltató. A lakáson nekem haszonélvezeti jogom van, illetve örökösödési szerződést is írtunk. Kérdésem hogy mindennemű hátralékát akár banki tartozását is öröklöm? Köszönöm a válaszokat!
Szintén folyószámlán levő pénzről érdeklődnék. A végrendelet alapján a folyószámlán levő összeget én örököltem. Vonatkozik-e erre is a köteles rész testvérem felé? A választ előre is köszönöm.
A folyószámlapénzről ha a banknál nem tett nyilatkozatot (pl. kedvezményezett, társkártya) akkor a törvényes öröklés rendje szerint a leszármazókat illeti, ha a szerződésben ez nem lett említve, csak a kifejezetten az ingatlan.
Nagymamámmal 12 évvel ezelőtt eltartási szerződést kötöttünk,amibe sajnos nem vettük bele utólag a 2 éve nyitott folyószámláját,amit csak azért nyitottunk,hogy a nyugdíja arra menjen.Haláleseti rendelkezés sem volt a számlához.
Decemberi nyugdíja mikor megérkezett,rá pár napra elmentünk,levettük kártyával a pénzt,aznap elmentünk nagybevásárlásra neki,számlákat fizettünk ki belőle. Aznap délután otthon rosszul lett, kórházba került, még este sajnos elhunyt. Most voltam az önkormányzat hagyatéki ügyintézőjénél, aki közölte, hiába volt eltartásink, sajnos a folyószámla miatt a közjegyzőhöz kerül az ügyünk, aki megnézi, a halál napján mennyi pénz volt a számlán (101 ezer Ft), és utána dönt a továbbiakról. Sajnos a mama gyerekei (apukám, nagybátyám), férje nem élnek, de van még 3 unoka, akik kb. 20 éve egyáltalán nem látogatták a mamát, a kapcsolatot se tartották vele. Én foglalkoztam vele, ápoltuk, mostunk,főztünk rá, életében napi szinten jelen voltunk, maximálisan biztosítottuk a gondtalan éveket Neki. Az a kérdésem, hogy a folyószámláról aznap levett pénz miatt mire számítsak? Fizetnem kell a másik 3 örökösnek? Mit tudok tenni?
(Kaptam más fórumon olyan tanácsot,hogy ha tudom bizonyítani,hogy a Mama rendelkezett a nyugdíja felől,akkor nincs félni valóm.Sajnos ezt nem tudom értelmezni,mit jelent?A tartási szerződésben van egy olyan pont,hogy a nyugdíjával teljes egészében ő rendelkezik.)
Két testvér örököl fele fele arányban. Az ingatlant az egyik testvér használja nem akarja eladni, ki akarja fizetni a másik testvért. Azt szeretném megtudni, hogy az örökrészt mennyi időn belül kell kifizetnie annak aki megváltja az örökölt ingatlant? A közjegyző kiküldte a papírt az összegről. Lehet ezt a végtelenségig húzni? Mert: nincs pénzem, nem tudok kölcsönt felvenni stb...Az ingatlant viszont nem akarja eladni.
Jól látod. Erre csak egy valaki kötelezhet: a bíróság. Ez a közös tulajdon megszüntetése iránti per, ami már nem kapcsolódik az örökséghez, max. annyiban ha volt a szülők részéről nagyértékű ajándékozás valamelyik gyereknek.
Egy - számomra - egyértelmű egyszerű öröklési ügyben kérdezném a véleményeteket.
3-an vagyunk testvérek, mind felnőttek. Édesapánk már korábban elhunyt, édesanyánk nemrég. Ő, halála előtt, a lakásban a legfiatalabb testvérünkkel lakott együtt, lakás fele anyuka, másik fele 1/6-1/6-1/6 részben a három gyerek nevén volt eddig.
A törvényes öröklés szerint mindhárman 1/3 részt fogunk az ingatlanból örökölni. Mivel a legkisebb gyermek eddig is ott lakott, úgy érzi, méltánytalan a két nagyobbtól, hogy egyik sem kíván lemondani az örökségéről az ő javára (indoka: a két nagyobbnak van már lakása, neki pedig nincs). Mi ketten, "nagyobbak", nem a szüleink segítségével jutottunk lakáshoz.
Középső gyermek ragaszkodik a lakás eladásához, mivel ő a pénzre tart igényt, legidősebb (én) azt mondja, a legkisebb testvér lakhatását továbbra is biztosítani kell: 1.: vagy marad a lakásban, de a tulajdonjog 1/3 rész lesz mindhármuknak, 2.: eladják a lakást, kisebbet vesznek, a kettő közti különbséget elosztják 3-mal, a lakás szintén 1/3 rész tulajdonban marad mindhármuknak.
A lakás pillanatnyi árfekvése (kb. 9 M Ft) nem teszi lehetővé a középső gyerek "vágyát", hogy eladják a lakást és osztozzanak a pénzen, mivel 3 M Ft-ból a legfiatalabb nem tudja Bp-en - de máshol se nagyon - megoldani a lakhatását.
Jól gondolom, hogy a hagyatéki végzés pusztán az öröklés mértékét fogja meghatározni, és arról nem rendelkezik, hogy hogyan osztozzanak pénzen-tulajdonon? Magyarán: ugye nem lehet arra kötelezni a testvéreket, hogy feltétlenül adják el a lakást, csak hogy a középsőt kifizessék?
Hát akkor azt hiszem, Te ezt a felsorolást totál félreértetted.
Mert nem arról van szó, hogy ezek egymás mellett is jogosultak öröklésre. Nem. Ez sorrendiség.
1. gyermek (kieső gyermek helyén távolabbi leszármazók) ha nincs gyerek, vagy volt gyerek de már meghalt, viszont van leszármazottja, akkor elsődlegesen Ő az örökös. És akkor nincs tovább, Ő az örökös.
Ha nincs az első pontnak megfelelő örökös, akkor jön:
2. - házastárs , és Ő mindent visz. Nincs tovább. Ha nincs házastárs, akkor jöhet képbe:
3. - szülő(k) - szülői leszármazók, leszármazási sorrendben (tehát először az örökhagyó testvére(i), majd ha ilyenek nincsenek, unokahúga(i)/unokaöccse(i) stb.). Tehát közelebbi öröklésre jogosultak hiányában lehet nagybácsitól örökölni.
Mivel az általd írt esetben volt a 2. pontban megjelölt örökös, a 3. pont már szóba se kerülhet. Ennyi. Senki sem követett el jogsértést. Özvegy teljes jogon kapta, ami megilleti, hiszen Ő hozta össze az elhunyttal az örökölni-valót.
1. A törvényes öröklés sorrendje (sematikusan): gyermek (kieső gyermek helyén távolabbi leszármazók) - házastárs - szülő(k) - szülői leszármazók, leszármazási sorrendben (tehát először az örökhagyó testvére(i), majd ha ilyenek nincsenek, unokahúga(i)/unokaöccse(i) stb.). Tehát közelebbi öröklésre jogosultak hiányában lehet nagybácsitól örökölni.
Mert az elhunyttól a testvérének a gyerekei szerintem nem örökölhetnek, csak a saját gyerekek, ennek hiányában meg a feleség.
Ha meg olyan volt az örökség, hogy azt az elhunyt a felmenőjétől örökölte volna, akkor meg szerintem nem jöhet be helyette a feleség örökösként, semmiképpen....
Hallott már valaki olyan esetről, hogy az elhunyt házastársa eltitkolta a közjegyző előtt az elhunyt oldalági leszármazottait (testvérének gyermekeit), és egyedül ő örökölt mindent? Lehet ennek valamilyen törvényi szankciója az ő esetében?
Hagyatéki tehernek minősül és a hyagyaték erejéig rendezni kell. (pl: az örökhagyó után maradt x forint értékű hagyaték, x ft értékig a hagyatéki terhek összegét abból ki kell egyenlíteni)
A hagyatéki terhek közé kell számítani:
a közjegyzoi munkadíjat, a temetési költségeket. (Bizonyítás nélkül is elfogadható az örökhagyó eltemettetésének helyben szokásos költségei. A szokásos mértéket meghaladó költségeket az illetékhivatal felé igazolni kell.), az örökhagyó életében keletkezett és általa meg nem fizetett adósság, vagy hitel (örökös által igazolt) összegét, a hagyatéki eljárás során kirendelt gondnok, és végrendeleti végrehajtó tiszteletdíját, az ingatlan-nyilvántartási eljárás illetékét.
