A földközpontú modell nem az egyetlen volt az ókorban. Arisztarkhosz kiszámolta a Föld - Hold - Nap távolságot, megbecsülte a méretüket felállított egy helicentrikus modelt, amelyben helyes sorrendben helyezte el a bolygókat. Kijelentette hogy a csillagok nagyon nagy távolságban vannak és ezért nincs látható mozgásuk, és megfigyelte a csillagok relativ látszólagos mozgását a hogy a Föld kering a Nap körül.
Ezt a középkorban teljesen elfelejtették és nem került bele a vallási fogmákba. Ez nem azt jelenti hogy a tudás az ókorban nem létezett.
De órákig lehetne sorolni az elfelejtett ókori ismereteket. Kezdhetnénk az Antikythera mehanizmussal vagy a betonnal.
Szia, mivel aközépkorban még nem élt Newton, aki a tömegvonzást kitalálta, és nem hódították meg szovjet katonák Keleteurópát, akik ennek ellentutdtak volna mondani, ti az elejtett tárgyak mindig a földfelszinen koppannak, a földközpontúság természetes állapotnak tünt. Édesviz
Arisztarkhosz volt aki a föld átmérőjének ismeretében kiszámolta a föld hold és a nap föld távolságot. Ez után a nap és a hold átmérőjére is jó becslést kapott. Innen egy lépés volt számára a nap központú rendszer. Kopernikusz később hallott róla.
Derékszögű háromszögek ismerete, a nap föld árnyék a holdon stb. felhasználása kellett hozzá.
Ha már a középkori dogmáknál tartunk. Ptolemaioszi geocentrikus világkép mint vallási dogma valószínűleg a Ptolemaioszi asztrológiai modell felreértelmezése. Amely modellt arra használták, hogy a bolygók mozgását és együttálását előre jelezzék és erre a mai napig alkalmas.
Ptolemaiosznak valószínűleg eszébe sem jutott hogy a naprendszer úgy néz ki mint a modellje.
Annak hol van nyoma hogy a Föld gömb alakú, a Nap körül kering és a Hold a föld körül?
Mégis Strabo a Geographica-t úgy kezdi hogy nem azoknak írja a könyvet akik még földgömböt sem láttak. Eratosztenész kr.e 2.sz században kiszámolta a Föld kerületét. Akárcsak Posidonius. Kiszámolták a Föld - Hold - Nap távolságot is (Nem teljesen pontosan, de pontosabban mint bárki távcső nélkül). Hol találod ennek nyomát a középkori vallási dogmákban? Ami azokba bekerült az az ókori tudásnak egy töredéke, az amelyik átszivárgott a köztudatba.
A sebészethez csak annyit, Nagy Sándornak elég jó sebésze (Kritodemos ) volt ahhoz, hogy túléljen egy tüdőbe fúródott horgas nyilat. Egyébként az apja alapította meg a tábori sebészet intézményét. Ekkor már a sebészeknek az eszközei ugyanolyanok voltak mint a maiak.
Alexandriában felfedezték az ókori "egyetem" anatómia "tanszékét" ahhol Herophilus és Erasistratus nemcsak halottakat hanem halálra ítélteket is boncolt. Herophilus volt az első aki tudományos alapossággal boncolt. Felfedezte az idegrendszert és megkülönböztette a motorikus és a érzőidegeket. Felfedezte a szem hártyáit. Felfedezte és pontosan leírta az agy lebenyeit.
"Naná hogy boncoltak az őskorban, megölték egymást, szétvágták, meg is ették.
Biztos lehetsz benne, hogy pontosan tudták, hogy hogyan fekszik a magzat a méhben. "
***
A középkor az antik világ tudományos "eredményeit" őrizte vallásos dogmává alakítva - lásd pl., geocentrikus világkép
Mivel a középkori vallásos tudományban NINCS NYOMA annak, hogy tisztában lettek volna az emberi szervezet működésével, ergo az ókorban se tudhatták.
Leonardo, Vesalius, Harvea. Késő kkori, kora újkori tudósok: ők azok, akik valóban megismerték az emberi testet.
Az "ellenséges harcos kivágja a csecsemőt az anya hasából" NEM tudományos kutatás!
Pl. a 18. sz-ban a magyarországi bábáknak FOGALMUK NEM VOLT a magzat helyzetéről - pedig pár ezer szülést levezettek!! - , ezért azt ORVOSOK TANITOTTÁK NEKIK kötelező tanfolyamokon!!!!!!!!!!
Boncoltak az ókorban is akkor már orvosi célból, tudományos alapossággal. Felfedezték az ereket idegeket gyakorlatilag majd mindent amit majd csak a XVII. században fognak újrafelfedezni."
Mondjuk elhiszem... De mire írták le, és hol maradt fenn? Vagy bemondásra kéne elhinnem?
Naná hogy boncoltak az őskorban, megölték egymást, szétvágták, meg is ették.
Biztos lehetsz benne, hogy pontosan tudták, hogy hogyan fekszik a magzat a méhben.
Boncoltak az ókorban is akkor már orvosi célból, tudományos alapossággal. Felfedezték az ereket idegeket gyakorlatilag majd mindent amit majd csak a XVII. században fognak újrafelfedezni. Még élő embereket is boncoltak.
A régészek pontosan tudják, hogy a szarmaták sokan voltak, és sok emléket hagytak itt 400 év alatt. Ezért utálják is őket, mert a legváratlanabb helyeken, őskori, középkori ásatásokon is előjönnek, és fel kell szedni.
Ftonyo uram úgy tűnik már találkozott hús-vér régészekkel is. :) Mi sem lehet kellemetlenebb annál, mint amikor az ásatás utolsó előtti napján az utolsó felület feltárásakor felbukkan egy komplett szarmata lelőhely telepestül, temetőstül.
A gepidák viszont nem voltak germánok, hanem a legrosszabb esetben is csak tótok.
>>
Ez pont forditva van.... :-) a szlovákok KM-i szláv őseire testálódott át a gepidák "teut" önelnevezése.
"A Kárpát-medencébe költözött szarmaták egyáltalán nem voltak nomádok, csak a keletről beköltözöttekkel szembeni helytelen előítélet működött ezúttal a cikkírónál is. "
>>
Ha nem volt nomád, hogy jöt ide? minden vándorló nép nomád, természetesen nem a klasszikus belső-ázsiai terminológia szerint.
"Saját szememmel láttam nemrég egy szarmata település (!) feltárását. Nem igaz az sem, hogy temetkezéseik száma nem jelentős,"
>>
A régészek pontosan tudják, hogy a szarmaták sokan voltak, és sok emléket hagytak itt 400 év alatt. Ezért utálják is őket, mert a legváratlanabb helyeken, őskori, középkori ásatásokon is előjönnek, és fel kell szedni.
"hiszen pl., csak a madarasi temetőben 623 szarmata sírt tártak fel, amelyeknek anyagából épp a közelmúltban rendeztek kiállítást. A jelzett időpontnál pedig legalább egy évszázaddal hamarabb jöttek ide, és hát nem is tűntek el innen nyomtalanul az V. században! Utódaik itt élnek közöttünk! (Rokonaik pedig Lengyelországban.) A többi stimmel!"
>>>
A szarmata lelőhelyek sűrűságe meghaladja még az Árpád-kori magyar telepsűrűséget is. De. A szarmaták egy része már a 4. században foederati-ként bekerült Római Bir-ba, ezeket széttelepitették pl. Britanniába. (Soknevű kedvenc vesszőparipája :-) )
A 5. század elején egy tömbben telepitetták őket Gallia északi részébe.
Aztán a maradék szvévekkel előbb Hispániába ment (volt egy közös államuk is), aztán a vansálokkal É-Afrikába.
Tehát aki ma szarmata leszármazottalat keres, találhat:
- Nagy-Britanniában - Franciaországban - Spanyolországban - Tunéziában
Egy másik fórumról: "2001-ben T. Douglas Price és munkatársai tollából alapvető jelentőségű munka látott napvilágot a nagytekintélyű „Antiquity” című régészeti szaklapban (75: 593-603). Ebben a szerzők a legújabb stroncium-izotópos vizsgálatokkal kimutatták, hogy a történelem előtti Európa első magasműveltsége, a vonaldíszes kerámia kultúra a mai Magyarország területéről indult ki 7700 évvel ezelőtt, mégpedig nem egyszerűen a kultúra terjedt el, hanem a népesség. Megírják, hogy Európa a vonaldíszes kerámia népének köszönheti a földművelés, a házépítés, a temetkezés, a kifinomult fazekasság, a magas színvonalú kőmegmunkálás tudományait." http://grandpierre.zenenet.hu/200511/Stone1.htm
Érdekesség: az M5-ös mentén , Kiskunmajsa mellett Csenge határában egy kun vezéri sírt találtak. A 30-35 év közötti férfi valamikor 1211-1223 között , még Kumániában, a Volga-Dnyeper közén született , és 4.Béla engedélyével települt le nemzetségével Magyarországon. Születési Anyakönyvi kivonatot és nemesi leveleket is találtak?
2006 HVG szerint legjelentősebb régészeti leletei Magyarországon: Rákóczifalva: 5-ezer éves Tiszabő: 4 -ezer éves Tiszagyenda: 5.századi Tiszaroff : 2.-3.századi
Itt rögtön egy kérdés: az öszzefoglaló szerint 7-ezer évvel ezelőtti újkori települést és temetőt találtak Szekszárd mellett, amely fejlett gazdálkodást és kereskedelmet mutat. Akkor ez csak egy mindennapos lelet? Nem tartozik a 2006-os jelentős magyarországi leletek közé?
A Kárpát-medence egyik leggazdagabb 5000 éves temetője Rákóczifalva mellett:
"A hetven-nyolcvan sírból álló temetot teljes egészében fel tudják tárni a Tiszamentén. .
A klímaváltozásnak jó oldala is van. Például ennek köszönheto, hogy elokerült egy csomó aranypénz, gepida harcos maradványa, rézcsákány és sok egyéb izgalmas tárgy. A Tisza az elmúlt néhány évben több alkalommal is majdnem elmosta a környezo településeket. A változó klímával és a felelotlen kárpátaljai fairtással is magyarázott adatok kivédésére szolgálnak a folyómentén épülo tározók. Ahogy az kultúr áramban szokás, a gátépítés elott a területet "megkutatják". Arról már tudtunk, hogy milyen financiális problémák hátráltatják a régészeti leletmentést, most az elokerült értékekrol szólunk.
Például a Kárpát-medence egyik leggazdagabb 5000 éves temetojérol, amelyet Rákóczifalva határában a szolnoki Damjanich János Múzeum munkatársai találtak meg. Az egyik leggazdagabb korabeli temetot ujjongva fogadta a régészvilág - és ez visszafogott jellemzés, hiszen ebbol a korból félszáz éve nem került elo lelet. Csányi Mariettától, a Múzeum osztályvezeto régészétol tudjuk, hogy a férfi sírokból nagyszeruen megmunkált, pattintott kovakések, réztorök, hatalmi jelvényként a halott mellé helyezett rézcsákányok kerültek elo. A noi sírokból nyolc arany ékszert (a Magyar Nemzeti Múzeumnak mindössze tizenhat hasonló ékszere van), illetve rézkarpereceket emeltek ki. A szakmában irigylésre méltónak tekintheto, hogy a hetven-nyolcvan sírból álló temetot teljes egészében fel tudják tárni.
Szintén a szolnokiak nevéhez fuzodik egy szenzációs éremegyüttes megtalálása. Polgár Zoltán régész Tiszagyenda-Morotva-part nevu lelethelyen talált egy a török hódoltság korában elrejtett éremleletet. - A feltárások elott elozetes geodéziai felmérést, muszeres leletfelszedést és geomágneses vizsgálatot folytattunk. Ezek során bukkantunk rá a hatvanhárom darab egész ezüsttallérból és egy aranydukátból álló kincsleletre - mondta Polgár Zoltán. Szerencséjük volt, hogy ezt a módszert alkalmazták, mert ha a szokásos módon csak letúrják a felso részét, akkor a lelet a föld mélyén marad.
Az érmeket 1617 és 1639 között verték, s azoknak több mint felét II. Ferdinánd (1619-1637) magyar király és német-római császár bocsátotta ki - az aranydukát is az o verete. A kincsben megtalálható II. Mátyás (1608-1619) magyar király, Bethlen Gábor (1613-1629) erdélyi fejedelem. II. Gusztáv Adolf (1617-1632) svéd király, IV. Keresztély (1588-1648) dán király egy-egy verete, valamint szász és braunschweigi hercegi tallérok és a salzburgi érsek több érméje. Polgár Zoltán szerint a harmincéves háború egyik résztvevoje rejtette el a fantasztikus összetételu kincset.
A tiszaroffi tározó gátjának nyomvonala csaknem tizenöt kilométeres sávján a szolnoki Damjanich János és a Magyar Nemzeti Múzeum régészei összesen tizenhét lelohelyen végeznek megelozo régészeti feltárást. Tiszagyenda határában, egy avar szolgálatban álló gepida nemzetségfo sírját találták meg. A harcos mellé kétélu kardját, ezüstberakásos, vascsatos, szíjvéggel és veretekkel díszített övét, aranyozott bronzszegecsekkel díszített pajzsát, nagy méretu bronz ivóedényét és vaslándzsáját helyezték el. A harcost a feje mellé tett, Mauricius bizánci császár korából való aranysolidusszal indították a túlvilági életre. A sírtól ötlépésnyire megtalálták a harcos veretekkel díszített, felszerszámozott áldozati lovát és kutyáját is.
A tiszaparti település több ezer éves folytonosságának egyik legszebb bizonyítékát egy Árpád-kori, földbe mélyített ház padlója alatt találtuk meg - tájékoztatott Kocsis László, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze. A tapasztott agyagpadló egyik pontján, amelyet egykori tulajdonosa is naponta takarított, egy sima csont villant meg. Kiderült, hogy egy emberi koponyacsontról van szó. Az agyagpadló alatt egy 2500 éves középso bronzkori temetkezés három sírjának egyike lapult, látványosan szép edénymelléklettekkel és bronz hajkarikával. És akkor még nem szóltunk egy itthon teljességgel szokatlan temetkezési módról: Tiszabon olyan csontleletre bukkantak, amely azt valószínusíti, hogy egy embert a temetése elott feldaraboltak."
"Bodroghalom - A bodrogközi térségben eddig még soha nem lelt, Krisztus előtti IV..-V. századból származó szkíta sírokra és értékes bronztárgyakra bukkant napokkal ezelőtt három férfi Bodroghalom határában - erősítette meg szerdán Hellebrandt Magdolna, a miskolci Herman Ottó Múzeum régésze. "Igen nagy szerencse, hogy hétfőn három olyan férfi - Fehér József, a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeum Igazgatója, Tarr Mihály, a csepeli művelődési központ igazgatója és Perecsényi Mihály, a falu polgármestere - indult közös sétára Bodroghalom határában, akik azonnal tudták, hogy valami nagyon értékes, sőt páratlan régészeti leletre bukkantak a település határában - mondta a régész.
A két tudós és a polgármester értesítette a miskolci megyei múzeumot. A helyszínre kiszálló régész pedig szinte nem hitt a szemének, amikor meglátta a leleteket, s megállapította, hogy a korábban homokbányának használt határrészben a föld alatt 2400-2500 éves szkíta sírok, bennük csontvázak és bronz tárgyak találhatók. Eddig három sírt sikerült beazonosítani. Ezek feltárása megkezdődött. Az e tájon fellelt szkíta sírok páratlan régészeti szenzációnak számítanak, hiszen hozzájuk hasonlókat mindezidáig még nem találtak a régészek. Hellebrandt Magdolna elmondta: az egyik sírból előkerült egy fiatal férfi igen jó állapotban lévő koponyája. Az eddigi vizsgálatok szerint arccsontja alapján kifejezetten ázsiai származásra utal. További antropológiai vizsgálatok szükségesek a hiteles beazonosításhoz.
A régésznő felmérése szerint az eddig talált három sír egy 28x9 méteres területen helyezkedik el. Szinte bizonyosra vehető azonban, hogy egy szkíta temetkezési helyre bukkantak, és a föld még további sírokat rejt. A lelőhely külön érdekessége, hogy a maradványokat egy húsz évvel ezelőtt már feltárt kelta temetőtől alig kétszáz méter távolságban találták meg. Izgalmas feladat lehet a két temetkezőhely viszonyának vizsgálata, elemzése. Hellebrandt Magdolna elmondta azt is: mivel a megyei múzeumi szervezetnek csekély pénze van az idei régészeti feltárásokra, igen nehéz lesz a további kutatásokhoz anyagi hátteret teremteni. Mindenesetre folytatják a feltárást. Ezt viszont nehezíti, hogy a korábbi homokbányászás során a dózerek erősen megrongálták a lelőhelyet és környékét." http://www.dunaujvaros.com/tallozo/erdekesseg/000625_borsod.htm
Egy másik fórumról: ' "Budaörs ...Miután a földgépek eltávolították a felső humuszréteget, kiderült, hogy e helyen már hétezer évvel ezelőtt, a neolit korban éltek emberek... Innen kezdve összesen 14 korszak tárgyi emlékeit találták itt meg... Évezredekkel ezelőtt tároló gödrökben - a mai hűtőszekrény elődjében - óvták a melegtől a gabonát, húst - amint ez a feltárásokból is kiderült. A 6 ezer évvel ezelőtti neolitikumból már néhány ház maradványai is előkerültek, ez idő tájt cölöpök közé font, kötegek és agyagtapasz alkotta az otthonok falát."
http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=7528
"Új eredmények Budakeszi őskori múltjáról ...A tavasz folyamán a tervezett utak vonalában közvetlenül Budakeszi szélén egy újkőkori és egy kora bronzkori település maradványai kerültek elő. Az újkőkori falu gödrei között a feltárás során egy 6500-7000 éves temetkezés is napvilágra került... A tetemet a jobb oldalára fektették és a feje mögé hat edényben helyezték el számára a túlvilági utazáshoz szükséges útravalót. Az edények közül három szinte teljesen épen megmaradt, s falukon az erre az időszakra oly jellemző kottafejes vonaldíszítést figyelhetjük meg."
Ami pedig a formáikat illeti, még az avar korban is használtak ilyeneket! (Saját megjegyzés.)
"...A kora bronzkori Makó-kultúrához tartozó település több mint 4000 éves épületei szintén érdekes adalékokkal szolgálnak a korszakról. A feltárt nyomvonalban két olyan ház maradványai is előkerültek, melyek vastag paticsos égési réteget tartalmaztak."
http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=14276
"Kincsek a leendő vésztározókban (Szolnok megye) ...Az előzetes felmérések alapján gazdag leletanyagot rejthet ez a terület, s az őskortól egészen az újkorig számítanak építészeti emlékekre, használati tárgyakra."
http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=10824
"Szarmata kemencehálózatot tártak fel Rákóczifalván ...A területen számos nép élt az idők folyamán, s örökítette ránk hagyatékát. A bő háromezer évvel ezelőtti bronzkori halomsírokban talált urnák mellett kelta lakóház utalt a vasművesség egykori mestereire, kiknek emlékeit egy gödörben különös módon a szkítákéval összekeveredve találták meg. Ez fölveti annak lehetőségét, hogy a két nép egymás mellett is élhetett egy ideig ezen a tájon. Több gepida sír a germánok jelenlétéről tanúskodik, de a nem várt meglepetést a római korban itt lakozó szarmaták okozták a régészek számára. A Kárpát-medencébe az i.sz. 1. század első felében beköltöző szarmaták állattartó, nomadizáló népek voltak. Az eddig előkerült korai temetkezések száma nem jelentős, amely egyrészt a régészeti kutatások hiányosságával magyarázható, másrészt azzal, hogy az 1. században bevándorló szarmaták száma sem lehetett jelentős."
http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=14086
Az idézetek azt bizonyítják, hogy itt, a Kárpát-medencében, nagyon-nagyon rég óta zajlik az élet, méghozzá nem is akármilyen! Az utolsó tízezer évben fejlett kultúrák sorozatának nyomait tárják ma fel a magyar régészek. Szó sincs arról, hogy a Kárpát-medence valaha is megüresedett volna!
A szarmata cikkhez azért kívánkozik néhány megjegyzés is: Nincs abban semmi meglepő, hogy a szkíták keveredtek a keltákkal, hiszen rokonok voltak. A gepidák viszont nem voltak germánok, hanem a legrosszabb esetben is csak tótok. A Kárpát-medencébe költözött szarmaták egyáltalán nem voltak nomádok, csak a keletről beköltözöttekkel szembeni helytelen előítélet működött ezúttal a cikkírónál is. Saját szememmel láttam nemrég egy szarmata település (!) feltárását. Nem igaz az sem, hogy temetkezéseik száma nem jelentős, hiszen pl., csak a madarasi temetőben 623 szarmata sírt tártak fel, amelyeknek anyagából épp a közelmúltban rendeztek kiállítást. A jelzett időpontnál pedig legalább egy évszázaddal hamarabb jöttek ide, és hát nem is tűntek el innen nyomtalanul az V. században! Utódaik itt élnek közöttünk! (Rokonaik pedig Lengyelországban.) A többi stimmel!
"A szarmata kérdés azért izgalmas, mert a lengyel őstörténet is újabban rendkívül komoly figyelmet fordít arra, hogy a lengyelek csak félig szlávok, és félig szarmaták. Nem csak azért, mert Szarmata-fennsíknak hívták a lengyel földet, hanem régészeti és antropológiai jelek is utalnak erre."
"Magyarországon eddig egyetlen vallási helyet fedeztek fel a régészek ebből a korból, a nagykanizsai lelőhely mégsem maradhat egyben.Valakiknek ez nem érdeke. A hatezer éves emlék problémás, hiszen vannak még úgymond hatezer évesek..."
***
Tudod, h hány régészeti lelőhelyet bontottak már el Mo-on homokbányászás közben?
"Hatezer éves szentélyt találtak a régészek egy Nagykanizsa melletti homokdombon, ahonnan több értékes, kora újkőkori tárgy is előkerült. Magyarországon eddig egyetlen vallási helyet fedeztek fel a régészek ebből a korból, a nagykanizsai lelőhely mégsem maradhat egyben.Valakiknek ez nem érdeke. A hatezer éves emlék problémás, hiszen vannak még úgymond hatezer évesek...
Hamarosan már csak fényképeken lehet megnézni a régészeti kincset. Az ásatási területtől néhány méterre homokot bányásznak és néhány héten belül az egész dombot elhordják a munkagépek. A homokot a szentéllyel együtt beépítik a készülő M7-es autópályába.
A szentélyből előkerült tárgyak megmaradnak és kiállítják őket. A készítőkről annyit lehet tudni, hogy valószínűleg békés népcsoporthoz tartoztak, földet műveltek és értettek a csillagászathoz is, mert a szentély bejáratait az égtájaknak megfelelően alakították ki.
A szakemberek pontosan tudják azt is, hogy a szentélytől körülbelül 300 méterre hol kellene keresniük a hozzá tartozó település nyomait, de nem keresik, mert annak feltárására már nincs pénz. " http://hunhir.hu/index.php?pid=hirek&id=4274
"Már a geofizikai felméréseknél és a próbafeltárásoknál sejteni lehetett, hogy az újkőkori lelőhelyek sokkal jelentősebbek és nagyobbak, mint a többi korszak lelőhelyei, és olyan leletanyagok jöttek elő, akkora számban, mint még megyénkben eddig soha" - fogalmazott Frankovics Tibor.
Korábban is ismert volt, hogy elődeink már 7000 évvel ezelőtt körárkokkal, sáncrendszerrel védték településeiket, de ilyen nagy felületen ilyesmi eddig még nem volt látható, legfeljebb az árok-rendszer egy-egy kis szelete kerülhetett feltárásra. Sormás környékén több árokrendszerrel körülvett újkőkori település nyomait is megtalálták. A települések házai cölöpszerkezetes, paticsfalú építmények voltak. Letenye határában Árpád-kori kovács települést tártak fel a régészek. A környéken ma is megtalálhatók a "Csitár" földrajzi nevek, amelyek megőrizték a kovácsmesterség középkori megnevezését - mesélte el Frankovics Tibor.
Az autópálya építéseknél talált nagy mennyiségű lelet számára külön raktárbázist alakítottak ki Gellénházán, a leletek meghatározása és leltározása folyamatosan történik. Tudományos feldolgozása azonban évekig is eltarthat. "A Nyugat-Dunántúl patakokkal szabdalt felszínén szinte minden patakpart régészeti lelőhely, amely őrzi az elmúlt évezredek kultúráinak, népeinek nyomait" - mondta végezetül Frankovics Tibor.
"A Nagykanizsa melletti palini homokdombnál lévő területen - ami az utóbbi időszakban az elpusztított partifecske telep miatt kapott nagyobb nyilvánosságot – egy újkőkor végi szentély feltárásása kezdődött el a napokban.
Tokai Zita Mária, az ásatást vezető régész elmondta: a lelet országosan is egyedülálló lehet.
A homokdomb mellett egyszerre több helyen is dolgoznak a régészek, így például Nagyrécse mellett, ahol egy Késő népvándorlás kori, 8-9. századi falu feltárása zajlik. Az autópálya-nyomvonalon lévő ásatások közül a legjelentősebb azonban a zalakomári, ahol egy késő bronzkori temetőt találtak. Eddig több mint 150 sírt tártak fel ott a szakemberek." http://www.kanizsaportal.hu/modules.php?op=modload&name=News&file=article&sid=272&mode=thread&order=0&thold=0
Érdekes állatrábrázolás. Mire emlékeztet ez? http://www.zmmi.hu/gm/m7/033_720_721.htm
