Most aztán lyól föladtad a leckét! :))
Amit írtál, az semmiképp sem kotnyeleskedés, egyrészt: ahhoz túl szaxeru, másrészt: baromi nehéz örökké a maradékelv alapján jogszeruen eljárni.
1.) Ami az ingatlan-bérbeadás ügyet illeti, javaslom: a Magyarulez fórum, ’Jogszabályok nyelvtani értelmezése’ topicban beszéljük meg. Nekem úgy tunik, hogy nyelvtani értelmezésbeli különbség, ami miatt eltéro az álláspontunk.
2.) Immateriális javak: A Tao rendelkezése szvsz egyértelmu.
3.) A számítógép program is tárgyi eszköz, -akárki is csinálta- ennélfogva érvényes rá az écs. A számítógép program önálló szellemi termék, elválik az adathordozótól és a számítógéptol is amin futtatható.
(558)
Ez viszont szép baleset: Tigrincs muhely-odúja. Ha ki is váltja Tigrincs az apportot készpénzzel, meg kell azt is vizsgálni, hogy az odú után számolt-é el écs-t. Ha igen, önellenorzés következ. Mondjuk 200e meggymag után nem egy nagy durranás.
Hogy miért nem iratta át Tigrincs a Kft nevére? Mondjuk azért, mert az alakuló taggyulést követo taggyulés nem fogadta el az adott értéket. (Kell gyártani néhány taggyulési jegyzokönyvet) Vagy akármi más indok is szóba kerülhet, ez inkább jogi kérdés.
ÁFA-t nem köll fizetni, mert nem történik értékesítés.
Tigrincs még 1990-ben lapított egy KFT-t. Apportként bevitt egy műhely-odúcskát 200 e meggymag értékben. Most el akarja adni, de akkor, amikor apportálta nem jelentette be a Pagonyföld Hivatalhoz, így az odú még mindig Tigrincs nevén van. Így a KFT nem tudja eladni, mert nem szerepel a tulajdoni lapon.
Hallottam olyanról, hogy apport kiváltás. Tigrincs kiválthatja-e a műhely odúcskát, mint apportot az eredeti bevitt értéken, vagy mai áron kell megvegye. Ilyenkor mennyi a mai ár, ami még a mufurcok szemét sem bánccsa. Ha apport kiváltás történik kell-e ÁFÁ-t fizetni.
Nem vagyok teljesen biztos benne, hogy jók az észrevételeim.
A 443-as utolsó előtti bekezdéséhez: szerintem 20%-ot kell levonnia a kifizetőnek az ingatlan bérbeadásánál, mert nem adóelőleget, hanem adót állapít meg és von le. SzJA tv. 74.§ (6). Később ezt hogyan adminisztrálja a kifizető (kifizetői adatszolgáltatásban csak levont adőelőlegről van szó) nem tudom.
Be kell jelentkeznie a bérbeadónak (adószámot kell kérni), mert mindenképpen az ÁFA tv. hatálya alá tartozik (ÁFA tv. 3.§ a.) pont és 5.§ (1) bekezdés. A Széchenyi rakparton a főapehban is ezt mondták. Függetlenül a 2 milliós határtól, mert nyugtaadási kötelezettsége van, illetve nyilván számlát ad, másképp a Betevő Társaság költségelszámolása aggályos. Számlát meg csak adószám birtokában vehet. Az Adóújságban néhányszor taglalták ezt.
545. hozzászólásban az immateriális javaknál szerintem nem 14,5% a leírási kulcs, hanem a Tao 1.sz. melléklet 5.a.) pontja alapján a számviteli törvény szerinti értékcsökkenési leírás érvényesíthető.
549. 6. pont az immateriális javaknál (pl. szoftver) nincs a 30 eFt-os határ szerintem. A számviteli törvény ezt csak a tárgyi eszközökre vonatkoztatja, az immateriális javakra nem. Valahol olvastam, egy szoftver akkor minősül tárgyi eszköznek, he nem egyedi fejlesztésű szoftver, hanem bolti portéka (talán ez év január 1-től). Igaz ez?
Bocs, ha kotnyeles voltam.
Az ingatlan illetékekről ajándékozás esetén találtam a http://web.interware.hu/tilklg/vip/illetek.htm oldalt. Az apeh meg bek@phatja, hogy ez sem kepes a saját oldalára feltenni...
Hoppá esete forog fenn! :)
Olyan nincs, hogy valaki csak úgy átiratja az ingatlant. Az vagy ajándékozás, vagy adás-vétel.
1.) Ingatlan-ajándékozás esetén ajándékozási szerzodést kell készíteni. Fizetni kell ajándékozási illetéket. Ennek a mértéke különbözo lehet, az Itv 12.§ (1) bekezdésében van szabályozva. Az ajándékozási illetéket általában a megajándékozott fizeti.
Az illeték alapja a teljes érték.
2.) Adás-vétel esetén a jövedelem után kell 20% mértéku adót fizetnie, az eladónak. A haszonélvezeti jognak nincs jelentosége az adás-vétel szempontjából. Egyéb szempontból annyi lehet a jelentosége, hogy csökkenti az ingatlan forgalmi értékét. Ha már nincs haszonélvezeti jog az ingatlanon, akkor semmilyen jelentosége nincs.
Hogy melyik az olcsóbb? Azt látatlanba nem tudom megmondani. Ha például 15-évnél régebben tulajdonos az eladó, akkor egyáltalán nem kell SZJA-t fizetni, ekkor az ajándékozás szóba sem kerül. Vagy például házastársai, vagy élettársi vagyonközösség megszüntetésekor sem kell SZJA-t fizetni, stb...
Legjobb, ha az ügyvédnél érdeklodtök, hogy melyik mód jobb.
Van mégegy kérdésem adózással kapcsolatban ingatlanoknál. Mi történik, ha nekem van egy ingatlanom fele-fele arányban egy emberrel. Ez a másik ember átiratja rám az ingatlanrészét. Ez után neki kell adóznia? Nekem kell adóznom? S ha igen, akkor hogyan? A másik kérdésem az, hogy mi van, ha még haszonélvezet is volt rajta? Ilyenkor a haszonélvezők befolyásolják az adózást?
Ha volt mar szo rola, akkor csak hozzaszolasszamot kerek:
Van-e adomentes hatara a maganszemely altal cegek reszere torteno ingatlan berbeadasbol szarmazo jovedelemnek ? Vagy csak kooltsegeket lehet leirni ? POntosan mit is es hogyan, illetve mi az, amit nem lehet vagy nem celszeru leirni ? Ebben a temakorben mit tudsz mondani ?
Tegnap a Danubiusban hallottam, hogy megfogtak valami fickót 160 milliós áfa csalással. Elismerte, hogy a számlakibocsájtás ellenértéke nem munka volt, hanem ÁFA + 10 %.
Azon gondolkoztam, hogy a cégek jó nagy bajban lehetnek, ugyanis a fickó nem dobta ki a számlatömböket, hanem megtartotta őket. Úgy, hogy a rendőrség lefoglalt belőlük tízet. Borítékolni merném, hogy jó magaviselet, együttműködés az APEH-kel címen megfogja úszni max. 1-2 év börtönnel, de a cégeken behajtják az áfát kamatostul, nyereségestől az biztos...
Lyó kérdések. Katonai muszóval élve, ez már mélységi felderítés. :)
1.) Igen.
1.a.) A személyes közremuködésért díjazás automatikusan nem jár, de a felek megállapodása alapján ellenérték kikötheto. Ennek mértéke és formája a felek megállapodására van bízva, a Gt e tekintetben semmilyen megkötést nem tartalmaz.
1.b.) Nincs különösebb jelentosége a foállásnak az ügyvezetés szempontjából. Arra azonban figyelemmel kell lenni, hogy társaság vezetése, képviselete a Gt 22.§ (3) bekezdése alapján csak személyesen látható el. Tehát ez is a személyes közremuködés tárgykörét érinti.
2.) Nno, ezt nézzük meg alaposabban:
Az Art 76.§ (2) bekezdése pontosan meghatározza, hogy az adózót az adóeljárásban ki képviselheti és milyen alaki követelményeket kell a meghatalmazásnak kielégítenie.
Az adóigazgatási eljárásban - ide tartozik a jövedelem- és adóigazolások kiadására vonatkozó eljárás is - a képviselet kizárólag eljárási képviseletet jelent, amely az ügyfél helyett vagy mellett eljárási cselekmények végzése abból a célból, hogy az eljárás során az ügyfél jogai maradéktalanul érvényesülhessenek. A képviselo általában az eljárás valamennyi szakaszában elvégezheti azokat az eljárási cselekményeket, amelyek az ügyfelet megilletik vagy terhelik (kérelem benyújtása, jogorvoslati kérelem eloterjesztése), kivéve pl. az adózó idézése esetén, ha az eljárás során az adózó személyes meghallgatása válik szükségessé, vagy a bevallás aláírása esetén.
Magánszemély adózó (ide értendo az egyéni vállalkozó is) képviseletére jogosult:
- törvényes képviseloje (a jogszabály erejénél fogva, pl. kiskorúnál),
- közokiratban vagy teljes bizonyító ereju magánokiratban foglalt meghatalmazás alapján más nagykorú személy,
- ügyvéd, ügyvédi iroda,
- adótanácsadó, adószakérto.
Közokiratnak minosül az olyan okirat, amelyet a bíróság, a közjegyzo, az adóhatóság vagy más hatóság állított ki. A közokirat a benne foglaltakat teljes bizonyító erovel igazolja. Érvényességi kelléke a kiadmányozásra jogosult személy aláírása, a hatóság pecsétje.
Magánokirat minden olyan okirat, amely nem minosül közokiratnak. Teljes bizonyító ereju a magánokirat, ha azt kiállítója saját kezuleg írta és aláírta, vagy ha nem saját kezuleg írta, két tanú, bíróság vagy közjegyzo az aláírás hitelességét igazolta.
Nem magánszemély adózó (jogi személy, egyéb szervezet) képviseletére jogosult:
- a rá vonatkozó jogszabály szerint képviseleti joggal rendelkezo személy, aki az adózó adóhatóságnál bejelentett képviseloje,
- ügyvéd, ügyvédi iroda,
- adószakérto, adótanácsadó,
a jogszabály szerinti megbízás alapján.
3. Ezeknek a kérdéseknek utána kell néznem, engedelmeddel késobb visszatérek rá.
4.) Az elotársaság tevékenységére nézve nincs semmilyen korlátozás.
5.) Igen, feltéve, ha nem egyéni vállalkozó a bérbeadó.
6.) Igen. A program elkülönül a géptol. Ha 30e petáknál többe került a program akkor az tárgyi eszköznek minosül, (immeteriális javak) és csak écs számolható el.
7. A 420-as hozzászólásban már adtam egy linket, onnan letöltheted, mert baromi nagy anyag.
http://www.tar.hu/dakotapress/Beruházás.doc
8.a.) A megbízás nem alapoz meg munkaviszonyt, valahol a topic elején már írtam róla. Megbízási szerzodés mindenre kötheto.
8.b.) Ha díjazása maghaladja a minimálbér 30%-át, akkor mindegy. Itt egyedül annak van jelentosége, hogy a munkaviszony felmondása bonyolultabb, mint megszüntetni a megbízási szerzodést.
Üdv Dakota !
Ismét jelentkezem, mert megint kérdéseim vannak:
1. társasági szerzodésben kell szabályozni a tagok személyes közremuködését?
1/a. Ez úgy néz ki, hogy itt kell mindent leírni, pl. azt is, hogy ezért jár-e nekik díjazás vagy sem és mennyi pontosan?
1/b. Akkor mi a helyzet, ha a tagok egyben ügyvezetok is, és mindenkinek van foállása?
2. Igaz-e az, hogy ha a könyvelomet megbízom azzal, hogy képviselje a cégemet az APEH, meg egyéb szervek elott, akkor o ezt csak akkor teheti, ha van adótanácsadói végzettsége?
3/a Ha a dolgozó táppénzen van, ez meddig terheli a munkáltatót, és mikortól a TB-t?
3/b Ha a dolgozó táppénzen van, mit kell utána a munkáltatónak fizetnie?
3/c Ha az egyéni vállalkozó táppénzen van, mit kell fizetnie?
4. Mit csinálhat egy elotársaság?
5. Ha ingó eszközt adok bérbe, pl. egy számítógépet, akkor (alanyi ÁFA mentesen) ebbol a kifizetonek kell-e adóeloleget levonnia?
6. A bérelt eszközhöz, pl. a számítógéphez a szoftvert el lehet-e költségként számolni?
7. Ha egy bérelt irodát márvájárólapokkal lerakat a bérlo, az a bérlonél
A/ felújítás ?
B/ beruházás ?
C/ karbantartás?
D/ leírható-e költségként?
8. Mi a különbség a megbízási szerzodés és a munkaszerzodés között?
8/aKonkrétan: az a takarítóno, aki egy héten kétszer jön takarítani, mikor jár jobban ? Illetve kötheto-e vala megbízási szerzodés?
8/b a cég, aki alkalmazza, mikor jár jobban?
-off-
Az egyik legnagyobb problémám a mellékszolgáltatással, hogy a Gt a BT és a KKT esetén nem használja ezt fogalmat, ezért csak a KFT-okra érvényes. (Legalábbis szerintem, mert ebben kérdésben kissé bizonytalan vagyok.)
-on-
Adózási szempontból a személyes közremuködést nem érdemes mellékszolgáltatásként vállalni, mert éppúgy kell a közterheket fizetni, mintha a tagsági jogviszony alapján muködne közre a tag.
Akkor mégis mire jó? Mondjuk kombinálható egy vagyoni jog (például: bérleti jog) apportálásával, és bérleti díjat lehet szedni a KFT-tól. Ennek az adója ugyebár 20%.
Eddig még nem tértem ki ezekre, de mostmár fontosnak tartom tudatni a Kedves Kartácsakkal:
Van egy érdekes rendelkezése a Szja törvénynek, mégpedig a 4.§ (5) bekezdés:
A házassági vagyonközösség fennállása alatt a közös vagyonhoz tartozó vagyontárgyak hasznosításából, átruházásából származó bevételt a házastársak között egyenlo arányban - a tulajdonjogi korlátozásokat is figyelembe véve - kell megosztani, kivéve, ha a házastársak házassági szerzodésben az egymás közötti vagyoni viszonyaikról másként rendelkeztek. Ilyenkor ennek megfelelo arányban kell a bevételt figyelembe venni.
Van egy másik érdekes trükköcske is:
GTG-ot nem csak magánszemélyek, hanem más GTG-ok is alapíthatnak az alábbi peremfeltételekkel:
1.) A magánszemély csak egy vállalkozásban lehet korlátlanul felelos tag.
2.) BT, KKT nem lehet korlátlanul felelos tagja más GTG-nak.
Mit lehet ebbol kihozni? Például alapít Micimackó és Tigris egy KFT-ot, aztán a KFT és Füles meg egy betéti társaságot, úgy, hogy a KFT a beltag. Ami elonyös a KFT-ban azt a tevékenységet ott folytatják, ami meg BT-ban azt meg amott.
Az apportálásokkal is lehet variálgatni, mert amit a KFT-ba nem lehet apportálni, az meg BT-ba lehet.
Kihasználható -még egy darabig- az egyszeres és a kettos könyvelés közötti különbség is.
Úgyhogy Kedves Kartácsak, mostmár lehet kombinálni! :)
Most vegyük górcso alá a mellékszolgáltatást. Mit is jelenet ez a fogalom?
A mellékszolgáltatás lehet bármilyen tevékenység, tartósan, idoszakosan vagy egyszeri jelleggel, lehet pl. valamilyen dolog vagy jog biztosítása, tulajdonba, bérbe vagy használatba adása stb. Lényegében tehát egy olyan tetszoleges tartalmú polgári jogi szerzodésrol van szó, amit a tagsági jogviszony keretében arra tekintettel kötnek és amit a törzsbetéten mint kötelezo vagyoni hozzájáruláson felül a társaságnak nyújtanak.
Mivel érvényességi kelléke a társasági szerzodésbe foglalás, ezért a mellékszolgáltatással kapcsolatos megállapodás bármelyik részének a módosítására is csak a Gt a társasági szerzodés módosítására vonatkozó rendelkezéseinek a betartásával kerülhet sor. Így pl. a BH1994/95. sz. döntés értelmében nincs lehetoség a Ptk-ban biztosított elállás jogintézményével a mellékszolgáltatás egyoldalú megszüntetésére sem, csak a társasági szerzodés módosítása útján.
Eltéro a helyzet akkor, ha a tag a társasággal munkaszerzodést köt - amire lehetoség van - és munkaviszony keretében lát el meghatározott feladatokat. Az ilyen szerzodéses viszonyra a munkaszerzodés és a Mt rendelkezései az irányadók, és az szemben a mellékszolgáltatási megállapodással nem része a társasági szerzodésnek.
A mellékszolgáltatás vállalható ellenértékért, illetve díjazásért vagy térítés nélkül is. Ha a tevékenység vagy a további más szolgáltatás ellenérték nélküli, akkor ennek kell szerzodésbol egyértelmuen kitunnie. Ezt fejezi ki a Gt is, megfeleloen alkalmazható BH1992/332. II. sz. döntés is a mellékszolgáltatás feltételeinek a társasági szerzodésben történo kötelezo szabályozásáról, amennyiben a felek ilyen szolgáltatásban állapodnak meg.
Az ellenérték meghatározását nem szükséges számszeruleg is pontosan megadni. Az eddigi cégbírósági gyakorlatban aminek a változása a Gt-re figyelemmel sem várható, elegendo ha a kiszámításának a módját vagy valamilyen viszonyítási alapot, százalékot a szerzodésben meghatároznak, ami a késobbiekben megfelelo alapot ad az ellenérték pontos megállapításához.
Amennyiben a mellékszolgáltatást ellenérték - díjazás fejében nyújtják, akkor ennek az összege a társaság muködési költségei között a társaság mérlegében ugyanúgy, ahogy a munkaviszony alapján kifizetett munkabér, elszámolható. Ez a díjazás a nyereségbol való részesedéstol függetlenül megilleti a tagot, sot akkor is jár, ha a társaságnak nem volt nyeresége. Kivételes szabályként még a törzstoke fedezéséhez szükséges vagyonból is kifizetheto [Gt 142.§ (1)].
Az üzletrész átruházása az esetleges mellékszolgáltatási kötelezettséget is megszünteti. Az üzletrész új tulajdonosára és a társaság megállapodására van bízva, hogy vállalja-e változatlan vagy új feltételekkel az új tulajdonos a korábbi által vállalt mellékszolgáltatást. Ilyen vállalás hiányában az új tulajdonos sem a korábbi mellékszolgáltatásra, sem ahelyett új vagy más szolgáltatásra nem kötelezheto.
Nézzük a számpéldát:
Kiindulásként évi 15%-os banki kamatot vettem alapul, továbbá társasági és osztalékadót is állandónak tekintettem, (18,20,35%) valamint a 11% EHO-t is feltételeztem, hogy változatlan marad. Szóval ez csak amolyan jóslás, bármi más is megtörténhet.
Ha 1m petákot bankba teszünk hat év múlva lesz kb. 2313e petákunk. Az inflációt most hagyjuk. A hozadék 1313e peták.
Ha apportálja a kóceráj használati jogát, akkor az 1m peták elveszett, mert ugrott a mufurcoknak a dézsmahivatlba.
A társasági adóalapot évente 752e petákkal csökkenti. Ez 135e peták társasági adócsökkentés évente, összesen 810e peták. Ez még eddig nem egy nagy durranás.
Mondjuk Micimackó évi 1,2m peták osztalékot akar kivenni.
1.) Micimackó vagyoni betétje: 100e peták készpénz.
Nincs écs elszámolási lehetoség, ami évente 135e petákkkal csökkentené a társasági adót.
Ebben az esetben a 20%-os mértékkel adózó osztalékadó-alap 30e peták, ennek az adója 6e peták. A 35%-os mértékkel adózó osztalékadóalap 1170e peták, ennek az adója 409e peták. Jön még hozzá a 11%-os EHO, ami 129e peták.
Micimackó így összesen 679e petákot fizet évente a mufurcoknak. Ez hat év alatt 4074e peták.
2.) Micimackó vagyoni betétje 5m peták apport.
Ebben az esetben a 20%-os mértékkel adózó osztalékadó-alap 1,2m peták, aminek az adója 240e peták. A többit elfelejthetjük, mert nincs.
Micimackó így összesen 1440e petákot fizet a mufurcoknak hat év alatt.
A különbség 2634e peták. Tehát ha minden változatlan marad, jobban megéri az elso évben befizetni az 1m peták SZJA-t, több a hozadéka.
3.) Micimackó vagyoni betétje 20m peták apport, magát a kócerájt apportálja.
Eloször is: Nem az o tulajdona már a kóceráj, hanem a GTG-é. Ha eladja, és a pénzt bankba teszi a hatodik év végére 46216e peták pénze lenne. Tételezzük fel nem kell SZJA-t fizetnie a kóceráj apportálása után.
A 20m peták écs-e évente 400e peták. Ez évente 72e petákkal csökkenti a társasági adót. Az osztalékadója ugyanúgy 240e peták évente.
A’sszem ebbol kitunik, hogy magát a kócerájt nem érdemes apportálnia Micimackónak, mert azonkívül, hogy elveszíti a tulajdonjogot, nincs igazán nagy hatása az adóalapokra.
Arról nem is beszélve, hogy córesz esetén az ingatlan a GTG végrehajtható vagyontárgyai közé tartozik, és ha Micimackó a BT kültagja, legfeljebb a vagyoni betétjét bukja, nem az egész kócerájt.
Vizsgáljuk meg egy kicsit alaposabban a vagyoni értéku jogok apportálásának a kérdéskörét.
Az (532)-ben már volt szó a vagyoni értéku jogokról. A legvonzóbb tulajdonsága az, hogy a Szám 22.§ (3) bekezdése a befektetett eszközök, konkrétan az immateriális javak fogalomkörébe utalja a vagyoni értéku jogot, ami tárgyi eszköznek minosül. Ennek az igazán vonzó tulajdonságnak van egy következménye. Nézzük csak a Szám 37.§ (3) bekezdését:
A vagyoni értéku jogok beszerzési árát 6 év vagy ennél hosszabb ido alatt, az üzleti vagy cégértéket 5 év vagy ennél hosszabb ido, legfeljebb 15 év alatt, a befejezett kísérleti fejlesztés, továbbá a befejezett alapítás-átszervezés aktivált értékét 5 év vagy ennél rövidebb ido alatt lehet leírni. Amennyiben a vállalkozó az üzleti vagy cégértéket 5 évnél hosszabb ido alatt írja le, azt a kiegészíto mellékletben indokolni kell.
A Tao 2.sz. melléklet IV. c.) pontja az immateriáls javakhoz, 14,5%-os écs leírási kulcsot rendel.
Mit lehet ezzel kezdeni? Végül is csak fantázia kérdése, szinte kimeríthetetlen a lehetoségek tárháza. Egy példa:
Ott van ugye Micimackó kócerája, ami ingatlan. Minek apportálni, úgyis csak 2%-os écs érvényesítheto, az meg 50 év, amíg költségként leírható.
Ellenben a kóceráj használati vagy bérleti joga is érték, forgalomképes, átruházható. Mégis mennyi ennek az értéke? Erre nézve a jogszabályok semmilyen támpontot nem nyújtanak, annyi amennyi. Az értékeléssel azért csínyján kell bánni, mert adott esetben büntetojogi következményei lehetnek. (Errol a kérdésrol egyébként szép kis polémiát lehetne nyitni.)
Mondjuk 5m peták értékben apportálja Micimackó a kóceráj használati jogát a Kezemet a mézesbödönbe Bt-be. Nézzük a számokat: Eloször is Micimackó mindjárt fizet 1m peták dézsmát a mufurcoknak a vagyoni érték átruházása okán. Ezt tekinthetjük egy befektetésnek is, aminek a hozadéka a hosszútávú dézsmacsökkenés.
Utána viszont a BT hat évig, évente 725e petákkal, a hetedik évben pedig 650e petákkal csökkentheti a társasági adóalapot. Továbbá az 5m peták értéku üzletrész után a 20%-os osztalékadó-alap hányada is jóval magasabb. És még a kóceráj is az övé maradt.
10telettel:
A Dagotta
PS: Megpróbálok valami számpéldát is összeütni ehhez a kérdéshez.
Eljutottunk addig, hogy mennyi legyen a GTG vagyona, most az kell eldönteni, hogy milyen összetételu legyen, azaz a pénzbeli és nem pénzbeli (apport) vagyoni betétek (törzsbetétek) aránya.
A legegyszerubb mód, hogy kizárólag készpénzzel alapítunk GTG-ot, ennek semmilyen adóvonzata nincs. Nem pénzbeli betét (apport) esetén figyelemmel kell lenni a Szja 58-59.§-aiban foglaltakra is, mert az apport az ingatlan, vagyoni értéku jog, ingóság átruházásából szerzett jövedelem szabályai szerint adózik.
KFT esetében a nem pénzbeli betétek aránya korlátozott. A jegyzett toke 30%-ának és 1m petáknak készpénznek kell lennie. Ez a szabály csak jogelod nélkül létrejövo (alakuló) KFT-re vonatkozik. További megkötés, hogy a KFT esetében a vagyoni értéku jogok nem képezhetik a törzstoke részét.
Mire jó az apport? Leginkább készpénzkímélésre. A GTG tulajdonképpen meg is vásárolhatja az apport tárgyát, ha van rá pénze. És ezen van a hangsúly: ha van rá pénze. Honnan lehet pénze? Alapesetben vagy árbevételbol, vagy valamilyen kölcsönbol.
Minkettonek van néhány igazán kellemetlen tulajdonsága. Az árbevételbol haszon lesz, és lehet vadul fizetni a dézsmákat utána. A kölcsönt meg ugye vissza kell fizetni. Ahhoz meg árbevétel kell, abból meg haszon lesz... Kelepce.
(Van még egy csapda, ez KFT esetében igaz: Ha a saját toke a jegyzett toke fele alá szalad, akkor bizony lehet egy ügyes kis BT-nk, vagy KKT-nk, de ezt most nem részletezem)
Az a kínos, hogy ami 30e petáknál többe kerül, azt csak értékcsökkenési leírással lehet költségként elszámolni több év alatt, tehát beruházni csak az adózott eredmény terhére tudunk. Nézzünk egy példát: Ahhoz, hogy maradjon mondjuk 500e peták, ahhoz 610e peták haszonra kell szert tenni. És még ott az ÁFA is. Azaz 752e peták bruttó árbevétel kell, 152e peták ÁFA-t és 110e peták TA-t kell fizetni a mufurcoknak.
Valamennyit javít a képen, hogy a beruházás ÁFA-ja levonható, -sajnos az sem mindig, de tételezzük fel esetünkben, hogy igen- ez esetünkben 125e peták. Tehát a beruházás értékébe, még összesen 127e peták ilyen-olyan dézsmákat bele kell kalkulálni.
Tehát nagyon meg kell fontolni az alapításkor, hogy készpénz vagy apport, legyen az alapítói vagyon, mert késobb ennek kihatása lesz a különféle dézsmaalapokra. Sot késobb is érdemes elgondolkozni, hogy tagi kölcsön helyett, inkább a tag, vagy tagok vegyék meg az adott eszközt és apportálják, amivel a jegyzett tokét is emelik. Egy TSZ módosítás, meg az illetékek, még mindig olcsóbb, mint kifizetni a dézsmákat.
Ennek meg az lehet az ára, hogy az egyébként levonható ÁFA így le nem vonhatóvá válik, de megint csak számolgatni kell.
Ezek csak sima mezei példák, de lehet még velük variálgatni. Például úgy, hogy a családi jellegu GTG-oknál az egyik tag üzletrésze a GTG jegyzett tokéjének 99%-a. Ez arra jó, hogy minimalizáljuk a dézsmacsökkentéshez elegendo tokét.
Ha 15%-os mértéku jegybanki alapkamatot feltételezünk, akkor ennek kétszeresével számolt (30%) összeg lesz 820e peták. Tehát erre a tagra a jutó jegyzett tokének minimum 2372e peták kell hogy legyen, ahhoz, hogy csak a 20%-os mértéku osztalékadót fizesse. A másik tagra jutó jegyzett toke akár 1e peták is lehet.
Erosen közelítoleg: Ha csak a 20%-os osztalékadót akarjuk fizetni, akkor a ránk eso adózott eredmény hozzávetoleg 3,4-szeresének kell lennie a ránk eso jegyzett tokéhányadnak 15%-os jegybanki alapkamattal számolva.
A számolgatáshoz egy kis segítség, Excel képletekben.
A1 – A tagra jutó jegyzett tokeháhyad INPUT
A2 – Jegybanki alapkamat INPUT
A3 – A tagra jutó eredményhányad INPUT
A4 - Társasági adó (18%)
=A3*0,18
A5 - A tagra jutó adózott eredményhányad
=A3-A4
A6 - Osztalékadó alapja (20%-os)
=HA(A1*(2*A2/100)
A7 - Osztalékadó (20%)
=A6*0,2
A8 - Osztalékadó alapja (35%-os)
=HA(A5>A6;A5-A6;0)
Én meg azt hallottam, hogy mivel az ügyvédi irodáknál még 1988 óta sosem volt adóellenőrzés (csak eseti, feljelentésre), s már nincs több lerágandó csont, így hát most ezek jönnek dögivel.
Építési telek és autó eladásakor érdekelne, hogy hogyan lehet csökkenteni a fizetendő adó mértékét. Az építési telek eladásánál valószínűleg veszek egy családi házat, azt hiszem ezzel lehet csökkenteni a fizetendő adó mértékét.
Ha ezekről a témákról már volt szó, akkor kérem valaki jelezze és nekigyűrkőzöm az összes hozzászólás elolvasásának.
Ilyesmi konkrétan, együtt sehol nincs leírva. Én azt javallanám, hogy Violka ballagjon el a területileg illetékes önkormányzathoz, utána a dézsmahivatalba.
Ez az eljárás –jóformán- bonyolultabb, mint vállalkozást alapítani. Aztán köll még évközi adóbevallás a megszunés miatt. Meg ilyesmi. Nem irigyellek.
Kedves Lányok,Fijjuk!Kérem válaszoljatok a kérdésemre.
Violka 99 decemberében nyitott egy virág és ajándék bótot ami annyira nem müxik hogy már összehozott 450 ezer veszteséget/béleti díj,járulékok stb/Fiú viola már nem hajlandó további költségeket viselni.
Hol lehet valami irományt találni arra vonatkozóan hogy mit lehet ill kell ilyenkor csinálni,ha visszaadja váll igazolványt? Előre is köszönöm.
Annyit tennék hozzá, hogy jogi felelősségnk joutód nélküli megszűnés esetén - jogi személyt feltételezve "azonnal" megszűnik, ha a vagyonfelosztási javaslat nékünk nem juttatott semmit.
Ha bőven dőlt a lé vagy a reália, akkor is csak 5 évig tartozunk helytállni a megszűnt társaság kötelezettségeiért.
Most, hogy már eldöntöttük, hogy milyen céget milyen névvel akarunk, határoznunk kell, mennyi és milyen vagyona legyen az induláshoz. A társaság induló vagyonát a társaság alapító tagjai bocsátják rendelkezésre. Erre valamennyi tag köteles. Vagyoni hozzájárulás nélkül alapítóként gazdasági társaság tagjává válni, illetve társaságot alapítani nem lehet.
A tagok vagyoni hozzájárulása a társaságnak mint önálló jogalanynak a vagyonát képezi. Ezért arra nem a Ptk-nak a közös tulajdonra vonatkozó rendelkezései, hanem a Gt szabályai az irányadók. Ez a vagyon a társaság muködése -gazdálkodása- során nohet is. Ilyen értelemben a társasági vagyon másik forrása az induláskor rendelkezésre bocsátott toke mellett ennek a vagyonnak a hozadéka, illetve a gazdálkodásának az eredménye.
Miután a tagok a társasági formában történo közös gazdálkodás érdekében valamennyien több-kevesebb vagyoni kockázatot vállalnak, ezért ebbol az eredménybol –nyereségbol- egyikük sem zárható ki, de a veszteség viselése is közösen történik.
Az alapításkor a társaság részére nyújtandó vagyoni hozzájárulás pénzbeli és nem pénzbeli részbol (apportból) állhat. A két rész arányát és az induló vagyon minimális értékét a KFT-nél és az RT-nél a Gt meghatározza. A többi társasági formánál sem a minimális érték, sem az összetétel nincs szabályozva, ezért az kizárólag a tagok megállapodásától függ. Itt is meg kell azonban jegyezni, hogy egyes jogszabályok a Gt-tol eltéroen rendelkezhetnek.
A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás három fajtája: a dolog, a szellemi alkotás és a jog. Mindhárommal szemben közös követelmény, hogy legyen vagyoni értéke és legyen forgalomképes, azaz átruházható. A KFT. és az RT. esetében további követelmény a végrehajthatóság is [Gt 124.§ (3),208.§ (2)].
A jogi értelemben vett dolog fogalmát a Ptk 94.§ határozza meg. A forgalomképtelen dolgok körét ugyancsak a Ptk. határozza meg a 173.§-ban, de csak részben és csak utalásszeruen, más törvényekre hivatkozással.
A szellemi alkotásokkal és a hasonló védelemben részesülo vagyoni értéku gazdasági, muszaki, szervezési ismeretekkel és tapasztalatokkal kapcsolatban a Ptk 86-87.§ tartalmaz általános rendelkezést. A szorosabb értelemben vett szellemi alkotásokkal és azok minosítésével, jogi védelmével, jogosítványaival stb. számos jogszabály tartalmaz további, az apportálásnál figyelembe veendo rendelkezéseket. Így pl. a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény, a szerzoi jogról szóló 1969. évi III. törvény, vagy a védjegyek és a földrajzi árujelzok oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény, vagy pl. a szerzoi és a szomszédos jogok közös kezelésérol szóló 146/1996. (IX. 19.) Korm. rendelet.
A szellemi alkotásokkal kapcsolatban a GK. 52. számú állásfoglalás (BH1990/1) a vagyoni értéku gazdasági, muszaki, szervezési ismeretek és tapasztalatok (know-how) apportálhatóságát mondja ki. A BH1995/111 II. sz. döntés pedig a know-how apportálhatóságához annak valamilyen tárgyi formában (pl. tanulmány) való megjelenését kívánja meg.
Nem tartozik viszont az üzleti hírnév a BH1992/537 sz. döntés értelmében a forgalomképes dolgok, szellemi alkotások vagy jogok körébe, ezért nem apportálható. A megszerzett védjegyoltalom ellenben a BH1992/39 sz. döntésre is figyelemmel átruházható, forgalomképes és ezért apportálható jog.
A forgalomképes vagyoni értéku jogok közé tartozik pl. a vevokör, amelynek átengedése apportként szerepelhet vagy KFT. üzletrésze, továbbá a névhasználat engedélyezése, amely egy jól bejáratott, ismert cég nevének esetében anyagi elonyt jelent. Ezért egy cég ún. good-will-je a BH1990/476 sz. döntés értelmében forgalomképes vagyoni jogként apportálható.
Megjegyzendo, hogy a good-will és a fentebb említett know-how a Gt 1998. június 16-i hatálybalépésétol KFT-be és RT-be már nem apportálható, mert ezeknél a végrehajthatóság fogalmilag kizárt. A KFT-nél és az RT-nél ugyanis a forgalomképesség és a vagyoni értékkel bírás mellett további követelmény a nem pénzbeli vagyoni szolgáltatással szemben a végrehajthatóság is.
A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékét a tagok állapítják meg, szakértoi értékeltetés vagy becslés nem szükséges. Ez alól kivételt képeznek a könyvvizsgálóval rendelkezo gazdasági társaságok, ahol tilos az apportot a könyvvizsgáló által megállapított értéknél magasabbra értékelni.
A valótlan érték megjelölése csak a szolgáltatás idopontjára érvényes. A használat során vagy attól függetlenül bekövetkezo módosulás az értékben sem a tag javára sem a terhére nem értékelheto. A tag felelossége nem a többi taggal, hanem a társasággal szemben áll fenn és ideje az általános elévülési idonek (Ptk 324.§) megfelelo öt év. Ha ezalatt bebizonyosodik, hogy az érték alacsonyabb volt, mint a létesíto okiratban feltüntetett, akkor a tag köteles a vagyoni hozzájárulása értékét az alapító okirat szerinti értékre kiegyenlíteni.
Hitelezovédelmi érdekek és a visszaélések korlátozása miatt büntetojogi szankciója is lehet a valótlan érték megjelölésének. A Btk 298/C. § alapján ez a magatartás a valótlan érték megjelölésének buncselekményét is jelentheti.
A GTG az alapító okirattal –ez a társasági szerzodés- jön létre. Ha már eldöntöttük, hogy milyen társági formát választunk, akkor valamilyen nevet is kell adni a gyereknek.
Nna, itt álljunk meg egy szóra. Illetve többre.
A cégnévnek kettos funkciója van, formai és tartalmi. A formai funkció azt jelenti, hogy -egyéb adatok mellett (pl. cégjegyzékszám)- ez teszi lehetové a cég beazonosíthatóságát, illetve a megkülönböztethetoségét a gazdasági élet többi szereplojétol. Az erre való alkalmasság egyben követelmény is a cég elnevezésével szemben. A tartalmi funkció viszont azokat az információkat jelenti, amelyek valamennyi társaságnál a társasági formáról és a fo tevékenységi körrol tájékoztatnak.
A cégnévre vonatkozó részletes szabályozást a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi XCLV. törvény 15.§-a tartalmazza.
Milyen cégnevet válasszunk? Bármilyen hihetetlen, de ez fontos kérdés, különösen a BT esetében Ha a saját nevünk szerepel a cég elnevezésében, akkor vagyoni felelosségünk is korlátlan.
Példa: (copyright by: Dokikám)
Ha a cég elnevezése Kezemet a mézesbödönbe Bt, akkor csak a tagsági jogviszony dönti el a vagyoni felelosség mértékét.
Ha a cég elnevezése Micimackó & Társai keze a mézesbödönben Bt, akkor a tagsági jogviszonytól függetlenül Micimackó vagyoni felelossége korlátlan.
Ha a cég elnevezése Füles & Micimackó & Tigris keze a mézesbödönben Bt, akkor mindegyikük vagyoni felelossége korlátlan, tekintet nélkül arra, hogy ki a bel- vagy kültag
Nna, egy kicsit komolyabban:
A kültagnak a Gt 101.§ (1) bek. szerinti korlátozott felelossége kizárja, hogy a társaság tartozásáért a hitelezo közvetlenül a kültaggal szemben léphessen fel.
Kivétel amikor a kültag neve a társaság cégnevében (cégszövegében) szerepel. Ennek elhatározása a tagok megállapodásától függ. Ha úgy döntenek, hogy a kültag neve szerepeljen a cégnévben ezzel azt a látszatot kelthetik mintha a kültag is beltag lenne, vagy nem betéti hanem közkereseti társaságról lenne szó, azaz a felelosségi viszonyokról a cégnév félrevezetésre lehet alkalmas. Ezért az ilyen BT-nál a kültag úgy felel a társaság tartozásaiért, mintha beltag lenne vagyis korlátlanul és a többi beltaggal egyetemlegesen.
A kültag nevének fentiek szerinti feltüntetésével kapcsolatban a Legfelsobb Bíróság felülvizsgálati eljárásban hozott Gfv.X. 30421/1994/6. sz. határozatában megállapította, hogy a név fogalmát a Gt nem határozza meg egyértelmuen, de a jogszabály helyes értelmezése szerint -a jelenleg hatályos Gt 103.§ (1) bek. szerint is- a tag nevérol és nem a személynévrol (a családi és az utónév együttesérol) van szó. Ezért ha a kültagnak csak a családi nevét tüntetik fel a cégnévben az utónév nélkül, ez akkor is megalapozza a kültagnak a beltaggal azonos felelosségét a társaság tartozásaiért, ha a beltag családi neve is azonos.
Nézzük a betéti társaságot (BT). A BT lényegében véve egy olyan KKT, ahol legalább egy tag vagyoni felelossége korlátlan, ot becézzük beltagnak, és legalább egy tag vagyoni felelossége korlátozott, o pediglen a kültag.
Córesz esetében csak a beltagot lehet kifosztani végrehajtó által. Ilyen GTG-ot akkor alapítanak, ha legalább egy tag mindenét hajlandó kockáztatni, –a beltag- és legalább egy tag csak a vagyoni betétjét kockáztatja o a kültag.
Most vegyük a korlátolt felelosségu társaságot (KFT). Ez végül is tekinthetjük egy olyan BT-nak, amelyik csak kültagokból áll, azaz mindenkinek a vagyoni felelossége korlátozott, tehát csak részben fosztható ki córesz esetén. Ilyen GTG-ot akkor alapítanak, ha mindegyik tag csak adott értékig hajlandó kockáztatni.
Lényeges különbség, hogy a KFT már jogi személyiséggel is rendelkezik, míg a KKT és a BT nem, továbbá a KFT esetében kötelezoen meghatározott az alapítói vagyon mértéke és összetétele.
A jogi és nem jogi személyiségnek esetünkben inkább csak elméleti jelentosége van, mindegyik társasági forma önálló jogalany, azaz elkülönül az ot létrehozó természetes személyektol.
Talán a gyermeknemzéssel, és -szüléssel lehetne a legjobban érzékeltetni a jogalanyiságot. (Tudom, kicsit profán hasonlat) A megtermékenyítés az elhatározás, hogy céget alapítunk. A szülés, az amikor aláírjuk a társasági szerzodést. A társaság kiskorú, amíg be nem jegyzi a cégbíróság (elotársaság). Nagykorúvá a cégbejegyzéssel válik.
Remélem értheto voltam. A lényeg az, hogy egy gyermeket hoztunk a világra a társaság megalapításával, aki tolünk valamelyest függ, de önállóan lehetnek jogai, vállahat kötelezettségeket. Felelos magáért és felelosek vagyunk érte mi is a szülok (tagok).
A nagykorú gyermekkel ellentében a jogi felelosségünk sohasem szunik meg teljes egészében.
