wizes, nem fogom. Valahogy nem vagyok egy tanár alkat. Aki vállalkozik, igenis tanulja ki a mesterséget! Ez is egy szakma. Kicsit olyan a dolog, mint kacsának lenni. Kell tudni valamennyire úszni, egy kicsit repülni, és persze járni is. Egyikben sem kell a legjobbat nyújtani, de valamelyest érteni kell mindegyikhez.
DP:
Lenne egy kérdésem: Bt esetén fektethető-e részvénybe a cég pénze? (Vannak rá megkötések, feltételek?)
Kft esetén nyilvánvaló, hogy igen, de a Bt tudtommal nem jogi személy(?), ha ez befolyásol valamit.
T. DP!
"Mindenesetre erősen javallott legalább egy alapfokú vállalkozói, vagy manager tanfolyam elvégzése, már csak a tisztánlátás megkísérlése céljából. "
Ez itt a reklám helye?
De, hogy a probléma valódi méretét érzékeltessem, egy kis számítást végeztem. Csak a vállalkozásokhoz feltétlenül szükséges joganyagokat átszámítottam A/4-es méretű normál betűkkel szedett, 20 mm-es margójú oldalakra.
A kötelező olvasmány jellegű törvények terjedelme: 717 oldal, az ajánlott olvasmány jellegű törvények terjedelme: 1664 oldal, ez összesen 2381 oldal. És ez, csak a minimális tájékozottsághoz szükséges joganyag.
Nem beszéltem még rendeletekről, állásfoglalásokról, iránymutatásokról, indokolásokról, kommentárokról. Ez még kb. 4-5000 oldal. És még mindig csak az alapoknál tartunk. Nem tértem ki az egyes tevékenységi körök (szakmai jellegű) szabályozásának mennyiségi kérdéseire.
Egy egyszerű példa: a Polgári Törvénykönyv 687 §-ból áll, és 184 oldal terjedelmű. A 6/2000 (II.26) FvM számú rendelet 413 §-ból áll, és 235 oldal terjedelmű, mind a 69 mellékletével együtt. (A rendelet egyébként az Agrárgazdasági célok 2000. évi költségvetési támogatásáról szól. Ezzel most nem Torgyán apánkat akarom csesztetni, egyszerűen egy átlagos ágazati rendelet ekkora.)
Szóval kedves kartácsak, aki azt állítja magáról, hogy ezt ő mind fejben tartja, az szvsz egyszerűen hazudik. Persze az is lehet, hogy az én szellemi képességeimmel van baj, hogy képtelen vagyok ennyit megjegyezni, és a jóhiszemű joggyakorlás elvei szerint alkalmazni. Ez valószínűleg az én hibám.
Mindenesetre erősen javallott legalább egy alapfokú vállalkozói, vagy manager tanfolyam elvégzése, már csak a tisztánlátás megkísérlése céljából.
Igen, ez így van. Ezért mondogatom, hogy az ügyfélnek (vállalkozónak) is feltétlenül kell némi tájékozottság. Egy jó kérdést feltenni nehezebb, -és több ismeretet igényel- mint egy közepes, vagy rossz választ adni.
Ráadásul, ha eleve rossz egy kérdés, az eszméletlen nagy tévedéseket okozhat. És tapasztalatból tudom, hogy a saját ügyfeleim sem mondanak el mindent. Szóval óvatosan kell bánni a tanácsadókkal, meg a tanácsokkal.
Ha kapott az ügyfél valamilyen választ, akkor szépen hazaballag, felüti a jogszabályokat, és annak a tanácsnak a tükrében újból megvizsgálja a kérdést.
Igen ebben egyetértünk, nem lesz könnyű per. Ha a jogviszonyt a számla alapján bizonyította is, akkor sem lesz egyszerű a szolgáltatások részleteinek bizonyítása.
Aztán lehet, hogy a bevallásokat aláírta az ügyfél csak nem postázták, vagy postázta.
Az adókat járulékokat fizethette úgy is, hogy a bevallások nem mentek el. Ennek meg nyilván ki kellett volna ugrania az első folyószámla kivonaton, mert kizárólag túlfizetésnek kellett volna mutatkoznia. Ezért nem mindegy, hogy adóhiány is keletkezett, vagy csak bevallási kötelezettségét mulasztotta. Nem tudom. Nehéz ügy.
Én megvárnám, míg az első bírságot –úgymond kártérítésként- kifizeti, erről valamilyen címen írást kicsikarni a könyvelőtől, mondjuk azon az alapon, hogy én elismerem, hogy ő kifizette, és ennyivel csökkent az okozott kár összege.
Ha ez megvan, akkor már ráutaló magatartással el is ismerte a károkozás tényét, és innentől már nehéz lesz tagadnia a szolgáltatások mibenlétét. Vagy ilyesmi.
Nos el kell különítenünk az EV vállakozói osztalékalapját (Szja 49/A.§), és a társas vállalkozás természetes személy tagjának osztalékát (Szja 66.§). Egyéni vállalkozó esetében még nem találkoztam osztalékelőleggel, ettől még nem zárható ki a létezése. Érdekes. Hasonló a két dolog, de nem ugyanaz. Az osztalékelőleg 20%-kal adózik (Szja 66.§ (4)).
A 35%-os mértékkel adózó osztalék, vállalkozói osztalékalap után még 11% EÜ-hozzájárulást is kell fizetni.
Ami a pénzállományt illeti, azt hiszem az APEH Kincstári-pénztartalék számlára gondolsz, ami nem azonos a pénztári pénzkészlettel.
A kettős könyvvitelre bárki bármikor áttérhet, sőt néhány esetben kötelező, persze be kell jelenteni. Azért megnézném a hogy a két mérleget hogy hozták össze, mert az egyszeres könyvvitel pénzforgalmi személete nehezen egyeztethető össze a kettős könyvvitel teljesítmény szemléletű metódusával.
Most nincs elottem a vallalkozoi SZJA bevallas, csak emlekezetbol irom.
A vallalkozoi kivet az SZJA-val adozik, mig az osztalek 20 v. 27 %-kal, es az evkozi osztalek 35%-kal. A bunteto osztalekadora meg jon a TB is.
Legrosszabb esetben a max. SZJA kulccsal adozik a kivet.
A penzallomany evkozi valtozasat is be kell irni a penzintezet igazolasa alapjan. Valami olyasmi van, hogy ha csokkent a penzallomany, az vallalkozi kivetnek szamit (mintha a vallalkozo a sajat celjaira vette volna fel a penzt; ha nincs bankszamlan, akkor sehol sincs a penz).
Mig a Bt-nel lehet penztarban (kettos konyvvitel), lehetosegeket lasd alabb.
Elnzest a pongyolasagert!
************
Csak halkan jegyzem meg, hogy hallottam egy valakirol, aki latott mar valakit, aki egyszer csinalt egy bt-t, egyszeres konyvviteleskent jegyeztette be, aztan lazan nekiallt kettost konyvelni, es eszerint adozott, es ez neki tok jo volt igy. Mig nem egy nap szoltak az Apehbol, hogy ize, ez az eves beszamolo nem jo, masikat kerunk. Es lazan be lett adva a masik beszamolo, es nem tortent semmi (mindig volt egy kis adobefizetes). Azota a bt meg lett szuntetve.
Hallottam már ilyen esetről, sok jóra ne számíts!
Az APEH csak az adóalannyal van jogviszonyban, nem foglalkozik a könyvelővel. A fő kérdés az, hogy csak a bevallások nem mentek el, vagy adóhiány is keletkezett.
Ha adóhiány nem keletkezett egy méltányossági, vagy részletfizetési kérelem valamelyest szokott segíni az ügyön.
Én itt polgári pert szaglintok, mert a mulasztási bírság, adóbírság, késedelmi kamat erejéig perelhető a könyvelő(iroda). Persze kérdéses a sikere, mert az adóalany a saját ügyeiben fokozott gondossággal köteles eljárni. Valószínű megállapítják a könyvelő(iroda) felelősségét is, de kárviselést gyaníthatólag valamilyen arányban megosztják.
Az írásbeli szerződés hiánya végül is nem tragédia, elég ha egyetlen könyvelési számlája van az embernek.
Szóval kedves kartácsak bármennyire kényelmetlen is, de különféle bevallásokat célszerű saját kezűleg postázni.
Robin, a konyvelovel valo viszonyom nem barati, csak a vele valo kapcsolatom szarmazik ebbol az iranybol. Hinni meg mar nem hiszek neki.
A topic-ot nem olvastam vegig. Igazabol a kerdesem egy kicsit off-topic volt, de ugy lattam, ez az a hely, ahol olyan emberek lehetnek, akik szakmajukbol kifolyolag mar szembesultek ilyen dologgal, es tanacsokat tudnak adni, hogy merre fajulhat el egy ilyen dolog.
Na de tenyleg nem akarom szet-off-olni itt a dolgokat. Ha valaki tud tanacsot adni, az legyszi irjon a mail-cimemre.
porter,
ha valaki barát/rokon/szerető-t kapcsol be pénzügyeibe, az kénytelen szembenézni hasonló helyzet lehetőségével. Talán kellene egy könyvelőt keresned, vele mindent átnézni és megmenteni ami menthető. Igéreteknek nem hinni többet!
(mondd csak elolvastad te a topicot végig? merthogy Dakota azt kérte jól csomagoljuk be ha személyes bajunk van, mert ő tanácsot nem adhat, mert jönnek a mufurcok és kikötik a kínzócölöphöz, de legalábbis kivetik a sarcot )
Nagyon orulnek, ha valaki tudna segiteni.
Problemam a kovetkezo: a kedves kis konyvelom, mint ma kiderult, az utobbi evekben rendszeresen a szemembe hazudta azt, hogy minden rendben a vallalkozasom ugyeivel - csak kozben kiderult, hogy a bevallasaim nagy reszet nem adta le.
Az egesz egy AFA-bevallas kapcsan derult ki par hete, ahol az APEH mar ki is kuldott egy sulyos buntetest.
A konyvelom elvallalta, hogy kifizeti ezt a buntetest, azonban mint ma kiderult, hogy tovabbi buntetesek is fognak jonni, kezdek felni, hogy a buntetesek nagysaga eler egy szintet, ami meghaladhatja a konyvelo becsuletenek es uzleti johirenek az erteket, es nem fizet.
Mivel a konyvelo raadasul regi ismeros is, irasbeli szerzodesunk sincs a dologrol, ahol ilyeneket szabalyoztunk volna.
Úgy látom, -és nagyon örülök neki- hogy a topicunk kezd kissé áttekinthetetlen lenni, és ez így jó. A könnyebb tájékozódás kedvéért egy (koránt sem teljes) tárgymutatót mellékelek, a legtöbbször használt jogszabályok rövidítésével egyetemben. A zárójelben a hozzászólások sorszáma található.
Rövidítések:
Alk.: 1949. évi XX. törvény A Magyar Köztársaság Alkotmánya
Art.: 1990. évi XCI. törvény az adózás rendjéről
Áe.: 1957. évi IV. törvény az államigazgatási eljárás általános szabályairól
Áfa.:1992. évi LXXIV. törvény az általános forgalmi adóról
Be.:1973. évi I. törvény a büntetőeljárásról
Btk.:1978. évi IV. törvény a Büntető törvénykönyvről
Btké.:1979. évi 5. törvényerejű rendelet a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról
Büsz.:123/1973. (IK 1974.1.) IM utasítás a bírósági ügyvitel szabályairól
Ctv.:1997. évi CXLV. törvény a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról
Gt.:1997. évi CXLIV. törvény a gazdasági társaságokról
Hatv.:1990. évi C. törvény a helyi adókról
Itv.:1990. évi XCII. törvény az illetékekről
Mtv.:1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről
Pp.:1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról
Ptk.:1959. évi IV. törvény a Polgári törvénykönyvről
Szám.:1991. évi XVII. törvény a számvitelről
Szja.:1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
Tao.:1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
Tbj.:1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérol, egységes szerkezetben a végrehajtására kiadott 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelettel
Engedelmetekkel a termőföld dolgait most kihagyom. (Megjegyzem, abban is van marhaság épp elég.) Nézzük a más(egyéb) ingatlanok bérbeadását:
(APEH honlap 2000. július 27. 11:00 órai állása, és még le is mentettem.)
Az egyéb(*1) ingatlanok bérbeadása
A jövedelem megállapítása
2000. évtől kezdődően az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem a magánszemély választása szerint vagy az összevont adóalap részeként adózik, vagy e jövedelem után is(*2) 20 százalékos mértékű lineáris(*3) adót kell fizetni.
Ez utóbbi esetben az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem nem része az összevont adóalapnak(*4), a megszerzett bevétel egésze - ideértve a rezsiköltségekre(*5) kapott bevételt is - jövedelemnek számít, tehát a bevétellel(*6) szemben költség nem érvényesíthető.
Ez a szabály nem vonatkozik azonban arra a magánszemélyre, aki az ingatlan-bérbeadást egyéni vállalkozóként folytatja, vagy fizetővendéglátóként a tételes átalányadózást választotta, valamint arra a falusi vendéglátóra sem, akinek az ebből a tevékenységből származó bevétele az évi 400 ezer forintot nem haladta meg. Amennyiben azonban a fizetővendéglátásből származó bevétel ezt az értékhatárt túllépi, akkor a teljes bevétel után meg kell fizetni a 20 százalékos adót.(*7)
A 2000. évtől a termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadás jövedelmének megállapítására újra választhatók az önálló tevékenységre vonatkozó adózási szabályok (tételes költségszámolás vagy a 90%-os jövedelemhányad). Ebben az esetben a bérbeadásból származó adóévi összes ilyen bevételre vonatkozóan választ a magánszemély és e jövedelem után az összevont adóalap részeként az adótábla kulcsainak figyelembevételével kell az adót megállapítani az adóévről benyújtandó adóbevallásban. Ez a választás legalább négy adóévre elkötelezettséget jelent, vagyis a választás évében és az azt követő három évben az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után csak az összevont adóalap részeként lehet adózni.(*8)
Az adó, adóelőleg megfizetése
A 20 százalékos adót a kifizető állapítja meg és vonja le a bérleti díjból(*9), kivéve ha a bérbeadó igazolja, hogy tevékenységét egyéni vállalkozóként, vagy tételes átalányadózó fizetővendéglátóként folytatja, illetőleg ha a falusi vendéglátó írásban nyilatkozik arról, hogy az adóévben az e tevékenységből származó bevétele várhatóan nem lesz több 400 ezer forintnál.
Ha a bérlő magánszemély, vagy ha a kifizető a bérleti díjból nem vonta le az adót, akkor a bérbeadónak kell a 20 százalékos adót negyedévenként a negyedévet követő hónap 12-éig az adóhatósághoz befizetnie.
Amennyiben a magánszemély év végi döntése következtében a következő években az összevont adóalap részeként adózik a bérleti díj után, az adólevonási szabályokat nem változtat.
*********************
Nézzük mint mond az Szja az ingatlan bérbeadásáról:
Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem
74. § (1) A magánszemély termőföld-bérbeadásból származó bevételének (ideértve a földjáradékot is) és más ingatlan bérbeadásából származó bevételnek az egésze jövedelem, amely után az adó mértéke 20 százalék.
...
(4) Az (1) bekezdés rendelkezése nem alkalmazható, ha a magánszemély e tevékenységét egyéni vállalkozóként végzi, ha a fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély a tételes átalányadózást választotta, valamint a falusi vendégfogadás esetében, ha az e tevékenységéből származó bevételre a törvény adómentességi szabálya érvényesíthető.
...
(6) Más ingatlan bérbeadása esetén az adót a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti be. Nem kell az adót levonnia a kifizetőnek akkor, ha a magánszemély igazolja, hogy fizetővendéglátó tevékenységére a tételes átalányadózást választotta, vagy falusi vendégfogadás esetén írásban nyilatkozatot ad arról, hogy az adóévben várható bevétele ebből a tevékenységéből nem haladja meg a 400 ezer forintot, vagy ha a magánszemély igazolja, hogy ingatlan bérbeadási tevékenységét egyéni vállalkozóként végzi. Ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, illetőleg a kifizető bármely ok miatt [ide nem értve a (4) bekezdésben említett eseteket] az adót nem vonta le, akkor az adót a magánszemélynek kell megállapítania, és negyedévenként az adózás rendjéről szóló törvénynek az adóelőlegre vonatkozó rendelkezései szerint kell megfizetnie.
(7) Más ingatlan bérbeadása esetén az adóévi összes ilyen bevételre vonatkozóan az (1) és (6) bekezdés rendelkezései helyett a magánszemély - legalább négy adóévre - választhatja az összevont adóalap részeként az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazását. Ebben az esetben a kifizető által levont vagy a magánszemély által megfizetett adó adóelőlegnek minősül.
*********************
Ez is megvan. Most nézzük az adóelőleget:
46. § (1) A kifizetőnek az általa kifizetett összevont adóalapot képező jövedelemből - kivéve, ha e törvény másként rendelkezik - 40 százalék adóelőleget kell levonnia akkor is, ha a kifizetés számla ellenében történik. Az előzőekben megállapított adóelőleget csökkenti az e jövedelemmel kapcsolatos nyugdíjjárulék- és magán-nyugdíjpénztári tagdíj engedménye.
(2) A (1) bekezdés alkalmazása során az adóelőleg kiszámításához a jövedelmet a következőképpen kell figyelembe venni:
a) Ha a kifizetés a magánszemély önálló tevékenységére tekintettel történik, jövedelemként a kifizetés teljes összegéből - figyelemmel a b) pontban foglaltakra is - a magánszemély nyilatkozata szerinti költség levonásával számított összeget, de legalább a kifizetés teljes összegének 50 százalékát kell figyelembe venni. A költségekre vonatkozó nyilatkozat hiányában a kifizető a kifizetés teljes összegének 90 százalékát tekinti jövedelemnek.
b) Ha a kifizető jogszabály szerint igazolás nélkül elszámolható e törvény által elismert költség fedezetére szolgáló költségtérítést vagy olyan költségtérítést (is) fizet, amellyel szemben a magánszemély annak felhasználásáról a kifizetőnek nyilatkozik, akkor a költségtérítésből a jogszabály rendelkezése szerint meghatározott összeget, vagy a magánszemély költségnyilatkozata szerinti összeget az adóelőleg megállapításánál nem kell jövedelemként figyelembe venni. E pont szerinti költségnyilatkozatot az APEH által e célból a Magyar Közlönyben közzétett formában és tartalommal lehet tenni.
(3) Ha a magánszemély igazolja, hogy egyéni vállalkozó vagy mezőgazdasági őstermelő, akkor az e tevékenységekre tekintettel kifizetett összegből a kifizetőnek nem kell adóelőleget levonnia.
*********************
(*1) Nem egyéb, hanem más ingatlan. Szíveim olvassátok már el azt a qrva törvényt, aztán tessék ugatni a honlapon!
(*2) Mi az, hogy e jövedelem után is? Miféle hülyeség ez?
(*3) A lineáris szó nem szerepel a Szja törvényben. Analfabéták!
(*4) Az lehet, hogy nem része, ellenben az adójóvárírási jogosultság értékhatárába (1,2m Ft) igenis beleszámít. Marhák!
(*5) A rezsi, és a rezsiköltség szó nem szerepel a Szja törvényben. Analfabéták!
(*6) Most akkor bevétel, vagy jövedelem? Hát kicsiny gyengelméjű vadbarmaim: Mi van akkor a 10%-os költséghányed esetével? No meg a többivel? Baromarcúak!
(*7) Ezt a bekezdést hagyjuk, átviszem a Magyarulez fórumba. Iszonyat!
(*8) Lásd: (*7)
(*9) Hát mostan dobok egy hátast! (Ennek viszont nem fog örülni a többi lakó.:)) Ilyen még az orosz népmesében sincs! Egyáltalán van ennél a cégnél (APEH) olyan valaki, akinek az IQ-ja meghaladja a 60-at? Na jó az 50-et?
Derága virágszálaim ez azé’ nem semmi.
a.) A 20 százalék sok helyen előfordul a Szja törvényben, de a kizetőnek minősülő bérlőnek történő bérbeadással kapcsolatos adóelőleg alkamából egyszer sem.
b.) Osztán: más az adó és más az adóelőleg fogalma. Ha még eddig nem tűnt volna föl.
Egyelőre ennyi, nem idegesítem magam tovább, mert mindenféle bonyolult jelzősszerkezeteket találok mondani, különös tekintettel az APEH dolgozók párzási szokásait illetőleg. Vagy ilyesmi.
DP
PS: Elnézést kérek, ha hosszú voltam! Tudnám még folytatni.
Igazán örülök, hogy kezdünk szerzői oldalról is bővülni, mert az adózás joganyaga szvsz egyetlen ember (természetes személy) által átláthatatlan. Ez egyszerűen kizárt dolog, úgyhogy minden körülmények között többen kell, hogy belemélyedjünk.
Az APEH honlapján talált magyarázat, sajnos igen sok marhaságot tartalmaz, de menjünk sorjában.
Az egyéni vállalkozónak (EV) is van pénztára. Sőt lennie kell. Az EV adózása szempontjából az a kínos, hogy a tárgyévben elért árbevételének és a tárgyévben felmerült és igazolt költségeinek a különbözete után mindenképpen adóznia kell, ha a különbözet pozitív előjelű. Ebből a szempontból mindegy, hogy évközben mennyi pénzt vesz ki, vagy éppen tesz be.
(Egy kivétel azonban van: az EV az APEH által nyitott kincstári-pénztartalék számlán tartalékolhat pénzt. Igen macerás kezelni, alig kamatozik, további részletek a Szja 12. sz. mellékletében.)
Gondoljunk csak bele egy nagyobb értékű tárgyi eszköz beszerzésének pénzügyi műveleteibe. Ha nincs a bankszámlán és a pénztárban elég pénze, hát zsebből kell kipótólni. Hogyan? Én elneveztem vállalkozói készpénzbetétnek (szép szó) amit az adóalpba be nem számító bevételek rovatba könyvelünk. A visszavétet -ha van rá elég pénz- az adóalpba be nem számító kiadások között könyveljük.
Egyszóval mindenféle pénzügyi műveletek történhetnek az EV esetében is, anélkül, hogy az adóalapját érintené.
Kedves Pocak!
Na ez nekem új! Hogyhogy az egyéni vállalkozónál nincs pénztár???? Akkor hol tartja a cash-t? És miért ne lehetne a pénztárában év végén záró készpénzkészlet? Szerintem azt nem kell feltétlenül személyi jövedelemként kivennie.
Valaki nyugtasson meg, hogy nem csinálok évek óta hülyeséget azzal, hogy benn hagyom a pénztárban a pénzt év végén és nem adózom le.
Akkor erdekes a valtas, ha nem tudod szamlakkal kellokeppen kibelelni a vallalkozast.
Nekem eddig a penzkoltes, pontosabban annak ellenorzesi lehetosegei miatt tunik jobbnak a bt. Egyszeruen kiveszem penztarba a susit, onnan kezdve fekete doboz.
Mig a vallalkozonal ha nincs bankszamlan a penz (es nincs mogotte szamla), az vallalkozoi kivetnek minosul, es nagyobb adokulccsal adozik.
Pl: bt-nel evkozben el lehet tapsolni 3 milkat, evvegi merlegben a penztar mutatja (sot, penzeszkozok egyszerusitettnel) az osszeget.
Osztalekot nem veszek fel, evvegen tarsasagi adokulccsal adozok. Erre persze lehet mondani, hogy gorgetem a sz@hart magam elott, de ha pl. 3 ev mulva vennem ki az osztalekot,
- 3 ev alatt osszejohet nemi koltseg
- van nemi inflacio
- meg mindig csak 3 ev mulva fizetem ki az osztalekadot, addig is hasznaltam a penzt.
Vallalkozoknal nincs penztar, a 3 milkas kivet beszamit a penzallomany csokkenesebe.
(kedves DP, jol mondom?)
Bocsanat a pongyolasagert, az is lehet, hogy hulyeseget irok, egyszeruen keptelen vagyok bikkfanyelven fogalmazni.
1.a.) Kifizetői adatszolgáltatás (adóbevallás). Ez lehet éves, negyedéves, havi. A magánszemély részére történő kifizetéskor az adóigazgatási azonosítójelét kell használni.
1.b.) Mert bérbeadás esetén nincs 20%-os mértékű adóeleőleg.
2.) A magánszemély az adóelőleget a kifizetőnek fizeti meg. A kifizető végeredményben az adóhatóság helyett jár el, és levont összeget eljuttatja az adóhivatalnak.
3.) Igen.
4.) A szerződés vagy megállapodás csak jogalapot teremt a számla helyettesítésére. És ez lehet átvételi elismervény, pénztárbizonylat, ilyesmi.
5.) Tágabb értelmben véve: igen, munkát végez. De nem szükségképpen kell munkabért, vagy díjazást kapnia.
6.) Kifizető bárki lehet, aki a természetes személynek adóköteles jövedelmet juttat. Az Art 19.§ (1) bekezdése szerint a kifizetőnek csak akkor kell más személy adóját megállapítania, ha ezt törvény előírja.
Az a szerencse, hogy ez a mondat benne van a törvényben. Példálul ha borravalót vagy hálapénzt adunk valakinek, elvben kifizetővé válunk, de nem kell bíbelődnünk az adóelőleg levonásával és befizetésével.
Kedves PiSTiKe!
Köszönöm kérdésed, aludtam. Amikor lett volna időm és módom irogatni, akkor valami gond volt a Zindex adatbázisával, mire rendbehozták, –egyébként igen gyorsan- addigra meg elment a kedvem. :)
Köszönöm a dicsérő szavakat, beleástam magamat az adótörvényekbe, kezdek határozottan szaxszerű lenni. De azért még vannak fehér foltok, mint azt a következőkből láthatod is, mivel újabb kérdések merültek fel bennem:
1. a (357) 3. Pontjához: a kifizető levonja az adóelőleget: neki ezt hogyan kell bevallania? A negyedéves adóbevallásában és befizetésekor, vagy rögtön, meg kell-e jelölnie, hogy ez minek és kinek az adóelőlege???
És miért nincs 20%-os eset???
2. 1/b A magánszemélynek miért kell 40% adóelőleget befizetnie? Elolvastam a törvényt, ott azt írják, hogy a kifizetőnek kell 40% előleget levonnia (46.§)És hogyan vonja le és fizeti be ezt a bérbeadó, ha csak negyedévente ad bevallást és fizet adót. Különösen, ha a bérleti díjat, mondjuk évente 2x fizetik neki???
3. De azt hiszem most már rájöttem a dologra: Ha bérbeadok egy kft-nek, akkor ő ugye kifizető, Ezért neki kutyakötelessége levonni a 40% adóelőleget, feltéve, ha én nem vagyok egyéni vállalkozó? Eddig jó?
Namármost ő levonja és remélhetőleg be is fizeti az én kis adóelőlegemet ( az még mindig nem világos, hogy APEH-éknak honnét derül ki, hogy ez az én kis adóelőlegem???)
Én még melette dolgozgatok, és mondjuk az egyszerűség kedvéért keresek évi 1.300.000,-Ft-ot, amiből a munkáltatóm levon 380.000,-Ft adóelőleget. Az eredeti példában (354) 1.920.000,-Ft évi bérleti díj szerepelt, amiből a kifizető rögtön levonja a 40% adóelőleget, az annyi mint 768.000,-Ft. Akkor év végén van összesen 3.220.000,-Ft összevont jövedelmem, amelynek adója 1.148.000,-Ft (380e+768e).
De ugye a bérbeadás csak 20%-kal adózik, tehát 1.920.000*20%= 384.000,-Ft, ezzel szemben tőlem a kifizető levont 768.000,-Ft-ot, ezért visszakérhetek APEH bácsitól 384.000,-Ft-ot. Ugye, jól gondolom????
4. Mi az a számlát helyettesítő okmány? Lehet egy sima szerződés vagy megállapodás is ???
5. Az ügyvezető minden esetben munkát végez? Ha van több ügyvezető, akkor lehet-e, hogy csak az egyik kap bért vagy más jogcímű jövedelmet a cég képviseletéért, a többi pedig nem. Lehet ez? Vagy ha valaki tisztségviselő, akkor az már munkavégzést feltételez ?
