Nos tételezzük fel, a delikvensünknek van legalább évi 360e (havi 30e) pénz munkabérből származó bruttó jövedelme. Abban az esetben a SZJA-dézsma 72e pénz. A dézsmajóváírás –feltételezve, hogy az év mind a 12 hónapjában jogosult erre a delikvens- pontosan 36e pénz. Ha más jogcímen is szerez olyan jövedelmet, amely szintén összevontan adózik, és ezek együttes összege legfeljebb 1m pénz, (360e+640e) akkor a dézsmakötelezettsége akövetkezőképpen alakul:
Az összes költségből csak az irodájára jutó hányadot számolhatja el, ha a felújítás csak állagmegóvást, karbantartást jelent. Ha mondjuk villanydrótokat is cserél, vagy nyílászárót az részévé válik az ingatlannak. Sajnos a költségeket számla birtokában számolhatja el.
Viszont ha Misi Mókus ügyes, akkor az anyagokat jó drágán veszi meg a magánszemély rokonságától, ekkor számlát ugyan nem kap, hanem adás-vételi szerződés alapján vásárol, (ami számlát helyettesítő okmány), igaz, hogy így az ÁFA-dézsmát elbukja, de cserébe rokononként 200e pénz többletköltséget elszámolhat. Persze azért 1 doboz (10literes) festék ne kerüljön 150e pénzbe :))
Bár ez itt nagyon off, remélem, hogy Dakota megenged ennyit...
Kedves Almaital Returns !
Érdekes, hogy itt mindenki szabadon beleolvasgat az életembe, pedig nem is adtam rá engedélyt. HA(?) ez a Net-szabadság, O.K. tudomásul veszem....
De az, hogy a barátaimmal az Indexen folytatott beszélgetéseimet bárhol, bármikor a saját szájadíze szerint felhasználod, pláne, a megkérdezésem nélkül... ez téged minősít... és nem úgy, mint engem a kettes.....
:-((((
Tartok tőle, hogy töröltetni leszek kénytelen az eddigi hozzászólasaimat - az ilyen alakok miatt, amilyen Te vagy.
Tudod a régi urak között nem volt szokás az olyan párbaj, ahol az egyik fél nem párbajképes. Mivel Veled szellemi párbajt vívni nem etikettszerű eljárás –lévén ezen a téren úgy tűnik, hogy fegyvertelennek látszol- csak a tényekhez ragaszkodnék.
Ballibektôl ismerôs bevezetés. Kár, hogy a “párbaj” elôl való megfutamodás Téged minôsít.
-Kissé röhejes feltételezésnek tűnik az, hogy kommunista lennék. Négy oskolából vágtak ki a nagy pofám miatt, amit a KISZ-tagság, meg egyéb ilyesmik kapcsán fejtettem ki, SZER-t halgattam, hosszú hajam volt, (és van is) amerikai katonai zubbonyban jártam az oskolába, stb...
Na persze. Felettébb érdekesnek taláom, hogy ma a legnagyobb bolsik szeretnek a legjobban azzal dicsekedni, hogy ôk hú de kibaszott nagy ellenállók voltak az Átkosban. Kár, hogy egy akkori ôszintén ellenálló nem lehet olyan degenerált, hogy most hajdani utálatának tárgyát támogassa (MSZP, SZDSZ). Akit érdekel, olvassa el DakotaPress többi hozzászólását: mélyen bolsevik írásai alapján nehéz elképzelni, hogy egy ilyen ember ellenzéki (viselkedésű) lett volna.
-Ami a Haza (nagybetűvel) iránti felelősséget illeti, álláspontom szerint ez egy kölcsönos viszonyt feltételez. Nem csak én vagyok felelős a Hazáért (nagybetűvel), hanem a Haza (nagybetűvel) is értem, mint polgáráért. Teszem azt nem teremt olyan helyzetet, hogy egy éven belül szügségképpen éhenhalok, a nyugdíjasok kutyakaját esznek, a betegek meg ott pusztulnak a kórháznak titulált mészárszékekben, mert nincs pénz az ellátásukra, és csak az elhivatott orvosok és ápolók önfeláldozó tevékenységének köszenhetően nem hal meg mindenki aki odakerül.
Válaszodnak ez a legostobább, legdemagógabb része. Számon kéred az Államon azt, amit csak úgy tud teljesíteni, ha az adófizetôk tisztességesen, becsülettel fizetnek. A Te gyakorlatod ezzel ellentétes: pont az adózás alóli kibújást, az Állam becsapását támogatod. Ezek után hogy a fenében beszélhet az ilyen magadfajta rongy ember az Állam kötelességeirôl?!
-Ami az adócsalást illeti, csak törvényes megoldásokat javaslok, igaz némileg rugalmas jogértelmezéssel.
DakotaPress,
légszi mutass szemléletes példát a 293 hozzászólásodban, 2. pontban emlegetett 1 millió felettiről. Érvényes volt ez az 1999-es évre - nem emlékszem, hogy ilyen passzusra.
100 holdas Pagonyban járva Misi Mókussal találkoztam. Tölgyfa oduját készült újjá varázsolni, de nem tudja, mit is számolhatna el költségei között, mint egyénieskedő - ha család hijján egyedül lakik ott, és irodája is ott van. Azt mondta oduja két lakóhelyiséggel és megfelelő komfortokkal bír. Azt még tudni kell, hogy szerteágazó rokonságában ilyen s olyan mesterséghez értő mókus is van, ezért az ilyen munkákról nem lesz számlája - rokontól mégsem kérhet, vagy igen? Mit tanácsolnál neki?
> Kiveve, ha puncika (mit is irok, Mancika) munkakori kotelessege a fonokkel kettyinteni.
Akkor meg a főnök kap természtbeni juttatást a cégtől, amit SzJA-zhat, vagy nem ?
Tudod a régi urak között nem volt szokás az olyan párbaj, ahol az egyik fél nem párbajképes. Mivel Veled szellemi párbajt vívni nem etikettszerű eljárás –lévén ezen a téren úgy tűnik, hogy fegyvertelennek látszol- csak a tényekhez ragaszkodnék.
-Kissé röhejes feltételezésnek tűnik az, hogy kommunista lennék. Négy oskolából vágtak ki a nagy pofám miatt, amit a KISZ-tagság, meg egyéb ilyesmik kapcsán fejtettem ki, SZER-t halgattam, hosszú hajam volt, (és van is) amerikai katonai zubbonyban jártam az oskolába, stb...
-Ami a Haza (nagybetűvel) iránti felelősséget illeti, álláspontom szerint ez egy kölcsönos viszonyt feltételez. Nem csak én vagyok felelős a Hazáért (nagybetűvel), hanem a Haza (nagybetűvel) is értem, mint polgáráért. Teszem azt nem teremt olyan helyzetet, hogy egy éven belül szügségképpen éhenhalok, a nyugdíjasok kutyakaját esznek, a betegek meg ott pusztulnak a kórháznak titulált mészárszékekben, mert nincs pénz az ellátásukra, és csak az elhivatott orvosok és ápolók önfeláldozó tevékenységének köszenhetően nem hal meg mindenki aki odakerül.
-Ha adóügyi kérdésed van, akkor szívesen válaszolok rá pártállástól függetlenül.
-Ami az adócsalást illeti, csak törvényes megoldásokat javaslok, igaz némileg rugalmas jogértelmezéssel. FIDESZ-nyelven ezt kreatív könyvelésnek hívják.
-Már leírtam, hogy az én fizkázásomra van egy másik topic.
Egyedi kérdésekre semmiképp sem válaszolok, mivel az bűncselekményre való felbújtásnak minősülhet, és ez a topic nem erről szól, és főleg nem reklámozni akarom magam.
Gratuláok komcsikám. Ennyit a haza iránti felelôsségérzetetekrôl… tiszta Mucsa.
Nyugaton, érdekes módon, nem akarnak az emberek adót csalni. Vajon miért (a magasabb bérek mellett)? Egyszerű: ott tudják, hogy a befizetett adó az ô javukat (oktatás, szociális háló, nyugdíj, egészségügy) is szolgálja. Nálunk a komcsi agymosás sikerrel kiirtotta az emberekbôl a haza iránti felelôsségérzetet.
Köszönöm, köszönöm, köszönöm ezt a topikot. Sajnos még nem sikerült mindent elolvasnom, mivel csak tegnap találtam rá, de már rengeteget tanultam belöle eddig is.
Hüséges olvasója leszek és majd jönnek a kérdéseim is. Bár a többiek már igen sok mindent megkérdeztek abból, ami engem is érdekel.
Nagyon örülök a T. kartácsak megtisztelő figyelmének amellyel ezt a topicot kitüntetik, de az lenne a tiszteletteljes kérésem, hogy a jövőben ebbe a topicba csak szorosan az adóügyekkel kapcsolatos témákat vessük fel.
Minden mást, ami így vagy úgy csak távolról kötődik magához az adózáshoz, de mégis valamilyen jogalkotási, vagy jogalkalmazási anomália, azt tisztelettel kérném szépen hogy a Pitlák történetek topicban vesézzük ki.
Az a topic egy kis országról Pitlákiáról szól, és az ott megesett dolgokat taglalhatjuk ki.
Én már azon sem csodálkoznék, ha a főnök meg találná kettyinteni Mancikát
> az íróasztalon, akkor az az adóalanyiságot eredményező gezdasági
> tevékenységéből történő kivonásnak minősülne, és az íróasztal ki kellene
> venni a tárgyi eszközökből, ÁFA-t fizetni utána, és visszamenőleg
> módosítani az elszámolt écs-t is. :))
>
>
Kiveve, ha puncika (mit is irok, Mancika) munkakori kotelessege a fonokkel
kettyinteni. Azonnal munkaszerzodest kell modositani! Esetleg akkor is kiveve,
ha a tarsadalmilag elfogadott felhasznalas korebe tartozik egy munkahelyi
iroasztalnal a kettyintesi alatet allapot... :-)
Mi minden után fizessünk adót, járulékot, jogdíjat?
Vegyünk példának egy átlagos irodát.
-Elképzelhető, hogy egy bizonyos értékhatár fölött a székek, fotelok természetbeni juttatásnak fognak számítani, mert a dolgozónak nem kell ennyire kényelmes ülőalkalmatosság.
-A falak is csak bizonyos színekre lesznek festhetőek, adott festéktípussal, mert a korszerű festékek és színek már a dolgozó indokolatlan kényelmét szolgálják, tehát természetbeni juttatás.
-Ha vettek hűtőszekrényt saját enni és innivalójuk tárolására, akkor az nem számolható el költségként, mi több ez is természetbeni juttatás. Persze a hűtő által elfogyasztott elektromos energia sem számolható el, és természetbeni juttatás maga a hűtés is.
-Ha mondjuk az anyagcseréjük révén a vizesblokkot használják, akkor az magáncélú használat, és a vízfogyasztás és a csatornadíj ezen hányada szintén nem számolható el költségként.
-A vizesblokkban nem lehet tükör, mert az adóalany úgyis csak saját magát nézi benne.
-Az irodákban dolgozó lányok és asszonyok előszeretettel díszítgetnek mindenféle botanikákkal, ezért az ezek locsolására elhasznált víz sem számolható el költségként.
-Ha járatnak néhány szakmai vagy gazdasági témájú szakfolyóiratot, vagy napilapot, akkor a gazdálkodásukkal kapcsolatos cikkeket olvashatják csak el. A többi már természetbeni juttatás.
-A szakkönyvekből merített tudás és ismerethalmaz is természetbeni juttatás. Gondoljunk csak bele: egy wendóz98 kézikönyv elolvasása után a dolgozó magáncélra is hasznosíthatja ezeket az ismereteket.
-Ha mondjuk a főnök viccelődős típus, akkor a munkaidőben, a székhelyen, vagy telephelyen elmondott viccek után jogdíjat kell fizetni, és a dolgozók ilyen irányú szórakoztatása is természetbeni juttatás.
-Ha mondjuk szól a rádió, az is természetbeni juttatás. Nem beszélve arról, hogy ha az ügyfelek is hallhatják, már lehet jogdíjat is fizetni utána.
-Az Internet hozzáférés esetén megjelentetnek egy APEH iránymutatást, amelyben leírják, hogy melyik weboldalak látogathatóak adómentesen. (Természetesen egy ravaszabb adóalany még a sexsite-ok látogatását is elszámolhatja, arra hivatkozva, hogy mivel fürdőruhákkal akar kereskedni, kénytelen a különféle alkati, méretbeli, és domborulati szempontból vizsgálni a leendő vásárlókat, és ennek a legegyszerűbb módja a világháló.)
Hegyeshalomnál nem kell guillotine Ha magyar az utas, de külföldi a rendszám Könnyű schengeni nap nehéz hazaérkezéssel
Nyugat-Európán végigautózni igen tanulságos dolog, főként ha a végén Hegyeshalomnál lépünk ki az EU-ból, és gurulunk át magyar földre.
Noha tudjuk, hogy a határok nélküli Schengen-birodalom immár öt éve létezik, útlevélhez-vízumhoz-igazoláskötegekhez szokott lelkünknek még mindig különös érzés, hogy valahol a kontinens nyugati felén összecsomagolunk és elindulás előtt századszor is ellenőrizzük, eltettük-e az útlevelünket, amit aztán elő se kell vennünk többet. Megyünk, megyünk, és legfeljebb abból jövünk rá, hogy másik országba értünk, hogy az útszéli plakátok más nyelven íródtak, megváltozott a sávokat elválasztó vonalak színe, és a benzinkutaknál hígabb lett a kávé.
Az autópályákról nézve tehát megvalósult az európai egység, a határok nélküli álom; csak száguldunk, és úgy érezzük, vágyainknak legfeljebb az szab határt, mikor alszunk el a volánnál. Néhány száz kilométer után már-már határőrhiányunk támad, ám e hiányt nem enyhíti semmi: ahhoz, hogy hatóságot lássunk, el kell érkeznünk egészen Hegyeshalomig.
Legutóbb éjfél előtt pár perccel érkeztem Nyugat felől az Európai Unió bástyájához, a hegyeshalmi határátkelőhelyhez. Brüsszelből indultam, ezerháromszáz kilométer volt hát mögöttem, untam már az utazást, de sebaj: alig állt előttem kocsi, néhány pillanat múlva jönnek a magyar plakátok, erősebb lesz a kávé, otthon leszek.
Azt már megszoktam, hogy a belga rendszámú autóm iránt az osztrák vámosok érdeklődnek jobban. A forgalmi engedélyt a napfény felé tartják, bele is olvasnak a dokumentumba, nem árt az óvatosság. Persze miért is ne vigyáznának, a kocsit az ő uniójukból lophattam volna akár. Ám ezúttal nincs napfény, az osztrákok is unják már a dolgot, legyintenek, menjek csak.
A magyar határőrök fantáziáját inkább az izgatja, mit keres egy magyar Belgiumban. Ezt gyorsan el is magyarázom, és már indulnék, de intenek: álljak félre az autóval, kiállítanak egy gépjárműútlevelet. Két perc az egész, gondolom, és kicsit még meg is illetődöm, amiért a kocsit is saját útlevéllel ajándékozzák meg.
Összehajtott adatlapot hoz egy vámos, ő még kedves és mosolyog, de már látom, hogy a vártnál nehezebb üggyel nézek szembe. A nyomtatványt a térdemen egyensúlyozom, és a személyes adatokon túljutva az autó alváz- és motorszámát próbálom előkeresni, felidézem a vásárlás dátumát, átszámolom az értékét, gondosan mindent kitöltök.
A meglepetések még csak ekkor kezdődnek. A mosolygós vámos aláírja az adatlapot, majd közli, hogy a papírjaimat (útlevél, belga személyi, forgalmi) az IBUSZ-irodában fénymásoljam, utána pedig menjek be a harmadik ajtón, arra.
Először nem értem, mit keresnék én éjfélkor egy utazási irodában, miközben a saját nevemen lévő autóval igyekszem Budapestre. A lepusztult épületben lévő IBUSZ-iroda még lepusztultabb tákolmány, amikor odaérek, álmos tekintetű, rövidnadrágos fiatalember lép ki az ajtón, és annyit kérdez: Fénymásolás?
Vagy úgy. Az Európai Unió kapujában, a legnagyobb magyarosztrák határátkelőhelyen ezek szerint nem telik fénymásoló gépre. Ekkor hirtelen belegondolok, milyen technikai követelményekkel jár, hogy átalakuljunk schengeni határátkelőhellyé, persze csak ha már beléptünk az EU-ba, de az állítólag mindjárt itt lesz. Jól képzett személyzet, központi számítógépes rendszer meg ilyesmik. Bár ahogy elnézem „a” hegyeshalmi másológépet, a turistairodának sem mehet túl jól.
Aztán elhessegetem magamtól e zavaró gondolatokat, és a harmadik ajtó keresésére indulok. Hasonlóan lehangoló, félhomályos helyiségbe jutok, három elnyűtt arcú fuvarozó várakozik odabent. Egy ablak mögött szűk irodába látok be: papírhalmazok alatt roskadozó polc, az asztalon csikkekkel teli hamutartó, számítógép; ez lesz az, itt kapok én gépjárműútlevelet.
Ez a nap mások számára is hosszú lehetett. A számítógépnél ülő vámos rendkívül ingerült, csapkodja a papírokat, káromkodik, kirohan, berohan, veszekszik. Már mások papírjaival sem elégedett, még egyszer ellenőrzöm a sajátjaimat, de úgy tűnik, azokkal minden rendben.
Ám a látszat csal. Éjjel háromnegyed egy körül jutok az ablakhoz, a vámos „na már csak ez hiányzott!” kiáltással fogad. Jobbnak látom, ha hallgatok. Belép a miniirodába egy másik kolléga, szitkozódásban ő sem marad alul. Dühének oka egy lakókocsis: miért pont most jött ide, majd vár.
Megkapom az üres gépjárműútlevelet, töltsem ki, jöjjek vissza. Mint később kiderül, szarvashibát követek el: az autó használatára jogosultakhoz odaírom a feleségemet. Már az adatlapra is felírtam őt, ám a másik vámos a kedves akkor mindössze azt kérdezte, a nejem is velem él-e külföldön.
A mérges vámos korántsem ilyen elnéző: hol van a feleségem belga személyi igazolványa? dörög rám. Egyedül utazom, tehát sem a feleségem, sem a papírjai nincsenek velem közlöm, de ezzel csak még jobban felbosszantom. Most már tényleg üvölt: mit képzelek akkor, miért nem olvasom el a tudnivalókat (abban ugyan nem esik szó a nejem személyijéről), hogyhogy csak úgy odaírom őt is? A kollégáját ez nem zavarta, vetem közbe, de ekkor már nem is hallja, amit mondok.
Ő ezért fegyelmit fog kapni, minimum, persze ki is húzhatja a feleségem nevét, de akkor aztán nem engedik be a határon kiabálja ki az ablakon. Azt már meg sem merem kérdezni, milyen indokkal toloncolják majd vissza a nejemet Ausztriába, addigra ugyanis a dühös tisztviselő már arról világosít fel a decibelekkel továbbra sem spórolva , hogy a gépjárműútlevéllel legfeljebb hatvan napig maradhatok Magyarországon, különben vámbírságot kell fizetnem. (Ez már jó jel, tehát mégis megkapom a papírt.) Elharsogja még azt is, hogy el ne felejtsem minden határátlépéskor lepecsételtetni a dokumentumot, különben nem engedik be többé az autót, de tényleg nem, és mindennek vége; már el is képzelem, ahogy Hegyeshalomnál felállítják a guillotine-t, bár ott van mindjárt a sorompó, tiszta szerencse, milyen praktikus.
Végérvényesen kilépek Schengen-birodalomból, és éjjel egykor tovább indulok Budapestre, zsebemben a friss-ropogós gépjárműútlevéllel. Az új igazolvány fő előnye, hogy a megvizsgálásához nem kell napsütés, sőt semmiféle fény: nincs benne vízjel, egyáltalán, semmi nem védi a hamisítástól, de hát miért is védené, ez itt még nem az EU-tagság, bár már mindjárt, állítólag.
Életemben először imádkozom azért, hogy megállítsanak igazoltatni. Megmutatnám az új papírt, büszke vagyok rá, megdolgoztam érte. De senki sem kéri.
Jelentem, azóta visszatértem Belgiumba, a gépjárműútlevelet természetesen visszafelé is gondosan lepecsételtettem, azóta is őrzöm, ám itt, Nyugat-Európában senkit sem érdekel. Pedig láss csodát a labdarúgó Eb idejére még a határellenőrzést is visszaállították Belgiumban, de a belganémet határon ekkor sem állítottak meg, csupán benéztek a kocsiablakon, és továbbengedtek. Nyilván látták, hogy ha akarnám, még az autómhoz is tudnék útlevelet adni.
Brüsszel, 2000. július
Hegyeshalom, vámvizsgálat. Ez a nap nap másoknak is hosszú lehetett
Pócs Balázs
Kommentarunk: az ugy emlekeztet az egykori cCsehszlovakia es a kozlemult orosz hatarain lejatszodo eloriasokra es jelenetekere. A hasonlosag nem a veletlen, hanem a szokasos szabad rablas miniszteriumi elv gyakorlati megvalosulasa, ahol keleti oroksegunket igencsak kevesse tudjuk levetkozni. A kar ebbol kicsi lenne a de a presztizsvesztseg es az idegenforgalomban esett csorba oriasi. Kelet Balkania fele haladunk.
Július elsejétől megszűnt a szeszes italok és a cigaretta vámmentessége. A magyar állampolgárok ezentúl legfeljebb egy felbontott doboz cigarettát és egy szintén bontott üveg szeszes italt hozhatnak be az országba. Ezenfelül minden üveg ital után vámot kell fizetni. A vámot ugyanakkor csak akkor kell megfizetni, ha annak összege meghaladja az ezer forintot.
Bontott üveg behozható
A különösen az ország keleti, délkeleti határvidékén zajló cigaretta-magánimport visszaszorítása érdekében a parlament módosította a jövedéki termékek azaz a szeszes italok és a dohányáruk behozatalára vonatkozó szabályokat. Korábban a külföldiek és a magyar állampolgárok egyaránt 250 szál cigarettát, 100 szivart vagy 50 gramm dohányt, valamint egy liter égetett szeszes italt vagy bort, illetve öt liter sört vámmentes úti holmiként hozhattak be az országba. Július elseje óta a külföldiek csupán 200 szál cigarettát vagy két és fél deci szeszes italt hozhatnak át vám fizetése nélkül a határon. A magyar állampolgárok pedig július elseje óta legfeljebb egy, megbontott üveg szeszes italt vagy egy ugyancsak felnyitott doboz cigarettát hozhatnak be vámmentesen tudtuk meg Tóth Ferenc főhadnagytól, a VPOP munkatársától. Azt is elmondta: a vámtörvény értelmében nem kell megfizetni a vámot akkor, ha annak összege nem éri el az ezer forintot.
A külföldieket érintő vámjogszabályváltozással a magyarországi joggyakorlat visszatért az utasforgalom könnyítéséről szóló, 1962-ben elfogadott New York-i egyezményhez. A hazánkba beutazó külföldiek korábban a New York-i megállapodásban meghatározottnál nagyobb mennyiségű cigarettát és dohányárut hozhattak ugyanis be az országba. (Vélhetően azért alakult ki ez a gyakorlat, mert az egyezmény aláírásakor Magyarországon még rendszerint 25 szálas dobozokban árusították a cigarettát.)
A hivatkozott New York-i egyezmény alapján minden állam szabadon döntheti el, hogy saját állampolgárai számára ad-e valamilyen kedvezményt. Július elsejétől a magyar állam a jövedéki termékek vonatkozásában ezt a kedvezményt vonta meg a magyar polgároktól. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a jövőben a magyar utazók nem hozhatnak haza vámmentesen szeszes italt vagy cigarettát ajándékba rokonaiknak, ismerőseiknek.
A turistákat 30 ezer 500 forintos értékig vámmentesség illeti meg, ez a kedvezmény azonban a szeszes italokra és a dohányárukra nem érvényes. A vám összege ezen áruk esetében meghaladhatja a termék magyarországi forgalmi értékét. Egy karton külföldi cigaretta ára a külföldi vételárral együtt meghaladhatja a 7000 forintot. Az ital pedig akár a kétszeresébe is kerülhet a vám megfizetése után.
Aki több jövedéki árut akar az országba behozni, annak helyben azaz a határon kell megfizetnie a vámot vagy el kell fogyasztania a vámmentesen behozható mennyiség feletti italt, el kell szívnia a vámköteles cigarettákat. Ha mindehhez nincs kedve, térítésmentesen felajánlhatja őket az államnak. Ez esetben a vámőrségnek átadott termékeket megsemmisítik.
Aki megpróbálja eldugni a külföldön vásárolt cigarettát vagy szeszes italt a vámosok elől, szabálysértést követ el, és ötvenezer forint pénzbírsággal sújtható. A Magyarországról származó cigaretta és ital amelyet saját fogyasztásra vittek külföldre, de nem fogyasztották el , vámmentesen visszahozható az országba.
h4>Nem okozott fennakadást az új szabályozás
A Vám- és Pénzügyőrség Nyugat-dunántúli Regionális Parancsnokságához tartozó három megye, Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye mind a 14 vámhivatalában kifüggesztették az új rendelkezésre vonatkozó tudnivalókat, de az a tapasztalat, hogy a ki- és beutazók enélkül is tisztában vannak a vámjogszabállyal.
Czeglédi Lászlóné, a hegyeshalmi vámhivatal parancsnokhelyettese tudósítónknak elmondta: a nyugati határszakaszon nem jellemző a jövedéki termékek nagyobb mértékű forgalma, eddig nem okozott fennakadást az új rendelkezés végrehajtása, elkobzásra sem volt még szükség.
Bauer Tibor, a szentgotthárdi vámhivatal parancsnokhelyettese is hasonló tapasztalatokról számolt be. A vámtisztek a ki- és belépőket szóban is tájékoztatják az új intézkedésről, de úgy látják, az utazóközönség tisztában van azzal, milyen értékben hozhat be, illetve vihet ki jövedéki terméket. Általában az a jellemző, hogy a vámfizetés terhe mellett is vállalják a többlet cigaretta és szeszes ital behozatalát.
Ártándon jogszabálysértés miatt még nem kezdeményeztünk eljárást a szigorítások bevezetése óta. Az utasok általában tudnak a július elsején életbe lépett módosításokról mondotta érdeklődésünkre Pálfi Zoltán százados, a Hajdú-Bihar megyei határátkelőhely vámhivatalának parancsnoka.
A százados elmondta: mivel a változások az 1995-ös törvény szabályainak egyharmadát érintették, nem tudtak minden módosítást kifüggeszteni a határátkelőhelyen. A legfontosabb paragrafusokra azonban amelyek a jövedéki termékek behozatalára vonatkoznak jól látható helyen fölhívták az utasok figyelmét.
Kizárólag üzemi célt szolgálnak azok a tárgyi eszközök és nem anyagi javak, amelyeket a magánszemély önálló tevékenységével (tevékenységeivel) kapcsolatban használ, azokat más célra részben sem használja és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják. Nem minősülhet kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek a személygépkocsi.
Ha az adóalany a számítógépét nem csak a gazdasági tevékenységéhez használja, akkor elvben nem is lehetne értékcsökkenési leírást elszámolni.
De menjünk tovább!
Áfa 7.§ (1) Termékértékesítésnek minősül az is, ha az adóalany a terméket
a) az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenysége köréből kivonja, ideértve a más tulajdonába történő ellenérték nélküli átadást is, kivéve a (3) bekezdésben meghatározott eseteket,
b) olyan gazdasági tevékenység folytatásához használja fel, hasznosítja, amely egyébként nem adna jogot adólevonásra,
c) saját célra olyan állapotában használja fel, hasznosítja, amelyet, ha közvetlenül így szerezne be, nem lenne joga adólevonásra,
Nekem úgy tűnik, hogy az adószedőink kezdenek eljutna a hülyeség olyan szintjére amit már ép ésszel nem lehet követni.
Én már azon sem csodálkoznék, ha a főnök meg találná kettyinteni Mancikát az íróasztalon, akkor az az adóalanyiságot eredményező gezdasági tevékenységéből történő kivonásnak minősülne, és az íróasztal ki kellene venni a tárgyi eszközökből, ÁFA-t fizetni utána, és visszamenőleg módosítani az elszámolt écs-t is. :))
Ehhez nincs mit hozzá tenni.
Talán annyit jegyeznék csak meg, hogy igen érdekes a tamil nyelvű szerződés felemlítése. Milyen alapon követeli meg tőlem akár egy szerződő fél, akár egy hatóság, vagy akár a bíróság is, hogy az adott nyelvet ilyen szinten bírjam. Aztán van egy másik dolog is: egy ilyen jogvitában milyen nyelven folyna az eljárás? Nekem a magyar az anyanyelvem és jogom van az anyanyelvemen történő eljárásra.
A másik érdekes kérdés, Tételezzük fel, hogy egy egységsugarú állampolgár vállalkozni akar. Úgy dönt, hogy megismeri és alapszinten elsajátítja a vonatkozó joganyagot. Teszem azt megvesz egy –jogtiszta- CD-jogtárprogramot. Már akkor megriad amikor meglátja, hogy jelenleg több, mint 30ezer élő (ilyen-olyan) szintű jogszabályt talál. Nyilvánvalóan egy rakás olyan is van közte, ami nem tartozik az érdeklődési köréhez, de, hogy ezt el tudja döntetni, ahhoz legalább a címét el kell olvasnia.
Aztán régi szokása a törvényhozóinknak, hogy teljesen vad helyekről nyúlkálnak bele más törvényekbe, igen nagy meglepetéseket okozva, tovább növelve az egyébként sem kis káoszt.
No meg időnként eltolják a dolgot, és jön az Alkotmánybíróság, és hatályon kívűl helyez, olykor csak egy-egy mondatot. Aztán igazodjon el rajta az emberfia. Ha tud.
No, de a polgárunk igen gyors felfogóképességű és vadul olvas. Ott kezdődik a gondja, hogy amikor már néhány 10ezer oldal elolvasása után a joganyag egy része elavul, megváltoztatják, hatályon kívűl helyezik meg ilyesmi, kezdheti elölről az egészet, mert amíg olvasott, nem tudhatja, hogy mi változott meg.
Nna az ilyesmitől kapok sikítófrászt. Eredendően lehetetlen helyzetbe hoznak, aztán amikor valakinek éppen kedve van hozzá, hát megbüntet valamiért.
Hanem most szeretném meragadni az alkalmat, hogy közöljem: azt jó tudni, hogy ezek az iránymutatások nem minősülnek jogforrásnak.
Bár én is hivatkozom rájuk elég sokat, de ez nem jelenti azt, hogy egy közigazgatási perben az APEH iránymutatások, állásfoglalások tartalmát a bíróság bizonyítékként köteles lenne értékelni.
Részletesebb okfejtést a BH1998.484, valamint a BH1993.425 számú bírósági határozatokban találni.
"Az adójóváírás
33. § (1) A számított adót adójóváírás csökkenti, amely egyenlő az adóévben megszerzett bér 10 százalékával, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 3000 forinttal, feltéve, hogy a magánszemély adóbevallásában bevallott vagy az adóbevallást helyettesítő elszámolásban elszámolt éves összes jövedelme az 1 millió forintot nem haladja meg.
(2) Ha a magánszemély (1) bekezdés szerinti éves összes jövedelme meghaladja az 1 millió forintot, de nem éri el az 1 millió 200 ezer forintot, akkor az adójóváírás összege az (1) bekezdésben meghatározott összeg, csökkentve az 1 millió forint feletti jövedelem 18 százalékával.
(3) Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre a magánszemélyt bér illette meg az adóévben. Az a hónap, amelyben többször és/vagy több kifizetőtől illette meg bér a magánszemélyt, egy jogosultsági hónapnak számít. Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe.
(4) Az (1)-(2) bekezdésben említett értékhatár megállapítása szempontjából a vállalkozói személyi jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozónál az e tevékenységéből származó jövedelemként a vállalkozói kivétet és a vállalkozói osztalékalapot kell együttesen figyelembe venni."
Most nézzünk egy Excel táblát amelyik az adójóvárást is kezelgeti.
Kommentarunk: a magyar cigaretta, bor es szeszesital vamrendelethez: szarragasban az elok lettunk, de hulyesegben a nemetek vezetnek. Egyelore.
http://index.hu/tech/ihirek/#8352
A német munkahelyeken adóköteles lesz a szörfölés? ... Internet július 14. 14:02
[Der Spiegel] A német pénzügyminisztérium azt tervezi, hogy a munkahelyen végzett magáncélú internetezést adókötelessé teszi - írja a Stuttgarter Zeitung. A minisztérium tervezete szerint az alkalmazottaknak fel kellene jegyezniük, hogy az egyes hálózati lekéréseket milyen szolgálati feladat elvégzéséhez hajtották végre. Az új szabályozás az újság szerint 2001. január elsejével lépne életbe. Az ország pénzügyi irányítói láthatóan abból indultak ki, hogy a munkahelyi internetet gyakran használják magáncélokra, ezért az ilyen alkalmakat "nem pénzbeli juttatásnak" kell tekinteni. A minisztérium szóvivője szerint valóban dolgoznak egy anyagon, amelyet inkább szabályzási javaslatnak, mint kész tervezetnek kellene minősíteni. "Valami biztosan jönni fog" - jelentette ki a tisztségviselő. A pénzminisztérium szakértői azon dolgoznak, hogy megvalósítsa a juttatások egységes megadóztatását.
