A 1126-os bejgyzéshez egy kiegészítés, amit ma tudtam meg. A hagyatéki tárgyalás határozatában nem esik szó az elhunyt nevén lévő hitelről. Vagy azt nem örökli senki? A kezeseken hajtja be a bank? Várom megtisztelő válaszát. Holnap lesz a következő tárgyalás.
Egy Romániai örökséggel kapcsolatban szeretnék kérdezni,illetve néhány mondatban leírni,hogy mi is a problámám.
A történet 1970-ben kezdődött,mikor is Dédnagyapám elhalálozott.
Erdélyben élt,Nagymamámat akkor az ott élő rokonok,mint később kiderült,félreinformálták az örökséggel kapcsolatban,mondván,hogy végrendelkezett és az ott maradottakra hagyott mindent.A dolgnak sajnos nem tudott Nagymamám utánanézni,mert akkoriban lehetetlen volt,legalábbis neki.És mert hitt a rokonoknak,amit nem kellett volna.
Sajnos időközben ő is elhalálozott/1989/anélkül,hogy bármit tudott volna tenni ez ügyben.
Ez évben előkerült egy ottani rokon,eljött személyesen,hogy elmondja,ki is az aki magáénak tudja,bitorolja a földet erdőt,mezőt,házat.Édesanyám nagyon meglepődött,hiszen abban a tudatban élt,testvéreivel együtt,hogy nekik nincs ott már semmijük.Kiderült az is,hogy nem volt végrendelet és a korrupt román hatóságok és az ottani jogrend természetesen nem foglalkozott a dologgal.Édesanyám és testvérei kilátogattak oda,hogy tisztázzák a dolgokat és az asszony aki még él és rátette a kezét mindenre,beismerte a gazságot.Családom nem az a fajta akik foggal körömmel harcolnak,veszekednek.Kértek egy bagatel összeget az asszonytól,amire boldogan igent mondott,mert a valós vagyon töredéke lett volna.De másnapra nemet mondott.
Akkor jött,hogy Édesanyámék,fogadtak egy Román,Magyarul jól beszélő ügyvédet,akivel mindent megbeszéltek,készséges volt és arról tájékoztatta őket,hogy semmi okát nem látja annak,hogy megkapják a jogos örökségüket.
Az említett aszony nem fogadott ügyvédet,majd mikor mekapta az első bírósági idézést nem jelent meg,majd másodjára mégis csak ügyvédet fogadott,de ez úgy tűnik,hogy csak időhúzás,mert egy-két hónappal mindíg elcsúszik a tárgyalás.Ez már nyár eleje óta így halad és majd talán februárban lesz folytatás.
A földeket az ottani komuna műveli,használja,ezért már közel 40 éve annak az asszonyak fizetnek terménnyel,tüzelővel stb.
Kérdésem csak annyi volna,hogy van-e reális esély a tulajdon jog tisztázására és ha az esetleg sikerül,volna-e sansz kártérítést kérni,illetve kapni.
Iletve,találkozott-e valaki ezen a fórumon hasonló üggyel.
És milyen sikerrel,kudarcal járt.
Van-e hatályos rendelkezés ilyen esetekben?
Nagyon szertnék Édesanyámnak segíten az ügy tisztázásában,hogy pont kerüljön egy hosszú és nem szép história végére.
Üdvözlöm! Kérdésem, hogy jogos-e a bank követelése az alábbi esetben. X felvett jelzálog hitelt 10 évre 97-ben. A felesége az adóstárs és van két kezes. X elajándékozta a kiskorú fiának a tulajdonihányadát. A kiskorút a bank dologi adósnak ismerte el az ajándékozás után. Ugyan ebben az évben elhunyt az adós. A feleség többször is bement a bankba a halotti anyakönyvi kivonattal, de a hitelt 2007-ben is, és még most is az elhunyt nevén tartja nyílván. A bank nem kötött új szerződést az örökösökkel. Az adóstárs hátralékba került, 2007-ben, mikor lejárt a szerződés több mint 200.000 Ft-al. A bank most a kezeseken akarja behajtani a tartozást és a kamatokat. A kezesek megfellebezték, és most bíróságon van az ügy. A bank most 2010-ben kérte, hogy a bíróság a fizetési felszólítást tekintse a hitelszerződés felmondásának. Jogos-e a bank követelése, kellet volna-e új szerződést kötnie a banknak az adós halála után az örökösökkel (örökös a feleség és a fiuk, aki jövőre lesz 18 éves)? Csak a hitel volt az elhunyt nevén, semmi ingatlan. Mit tanácsol a kezeseknek, mit tegyenek?
Az életben megszerzett jövedelmét, vagyonát mindenki úgy használja, ahogyan szeretné. Ha a feleségére és ebből a házasságából származó gyerekeire költi, akkor rájuk, az előző házasságból származó gyermekeknek ekkor nincs köteles részük. Örökséget az elhunyta után hátrahagyott vagyona képez majd, abból lehetséges köteles rész utáni igányt érvényesíteni.
A szülők nem kötelezhetők arra, hogy úgy gazdálkodjanak javaikkal, hogy abból minden gyermekük "kapjon". Bizonyos korig létezik gyerektartás...
És a köteles rész nem él ilyenkor? Az apa építhet egy házat a felesége és az "új" gyereke részére anélül, hogy a másik gyerekének juttatnia kellene valamit? Mármint a köteles részt?
Üdvözlöm!A kérdésem, hogy meddig halogathatja egy közjegyző a hagyatéki tárgyalás kitüzését?Van-e valami fix. maximum, amennyi idő alatt be kell fejezni a hagyatéki eljárást, ha csak 2 tv-es örökös van, közöttük vita nincs és nincs végrendelet sem.Nagyon várom válaszát!.Köszönettel
Mivel nem látom a pontos dátumokat, az örökölt vagyon értékét, csak általánosságban:
Egy 2010. július 22. napján elfogadott törvénymódosítás megváltoztatta az öröklési illeték szabályait, az öröklési illeték rendszere további mentességgel bõvül.
Az eddigi szabályoktól eltérõen az unoka öröklése feltétel nélkül lesz mentes az öröklési illeték alól, míg eddig csak abban az esetben volt 20 millió forintos egy fõre háramló hagyatékig illetékmentes, ha az örökhagyó háztartásában élt az unoka.
Nagymamánknak két gyermeke volt az én anyám és az unokatestvérem apja.
Az én anyám 5 éve meghalt .
Nagymamánk úgy végrendelkezett hogy anyám jogán én örököljem a fél lakást ,a fia örököljön 1/4 részt és az unokatestvérem a maradék 1/4 részt.
A nyagymama idén márciusban halt meg de a fia a hagyatéki tárgyalás elött júliusban szintén meghalt, így az unokatestvérem az apjától megörökölte a másik 1/4 részt.
A közjegyző azt mondta mivel végrendelet volt ezért illetéket kell fizetni.
Nem értem hogy miért hiszen egyébként is én lettem volna a törvényes örökös végrendelet nélkül is és vérszerinti unoka vagyok,és az unokatestvérem is.
Böngésztem az internetet de sehol nem láttam olyan kitételt hogy végrendelet estén mégis kell fizetni illetéket.
A kérdésem az miért kell fizetnünk illetéket?
Illetve az unokatestvéremnek nem kell csak az 1/4 rész után mert az apja nem végrendelkezett ezt mondta a közjegyző.
A Ptk. szerint örökös elsõsorban az örökhagyó gyermeke, akik fejenként egyenlõ részben örökölnek. A kiesett (kiesésrõl részletesen) gyermek helyén egymás közt egyenlõ részekben a kiesett gyermekei örökölnek. Ha az örökhagyónak leszármazója nem volt, a házastárs örököl.
Amennyiben az örökhagyónak házastársa sem volt, az örökhagyó szülõi örökölnek fejenként egyenlõ részben. Az öröklésbõl kiesett szülõ helyén ennek leszármazói örökölnek olyan módon, mint a gyermek helyén annak leszármazói. Ha a kiesett szülõnek nincs leszármazója, egyedül a másik szülõ, illetõleg annak leszármazói örökölnek.
Leszármazóknak, házastársnak, szülõknek és szülõk leszármazóinak hiányában törvényes örökösök egyenlõ részekben az örökhagyó nagyszülõi. Az öröklésbõl kiesett nagyszülõ helyén ennek leszármazói örökölnek ugyanúgy, mint a kiesõ szülõ helyén ennek leszármazói.
Ha sem az örökhagyó nagyszülõje, sem a nagyszülõktõl leszármazó nem örökölhet, törvényes örökösök fejenként egyenlõ részekben az örökhagyó távolabbi felmenõi.
Ha a végrendelet szerinti örökösökön kívül létezik ptk. szerinti örökös, akkor, igen, a végrendelet szerinti örökös illeték fizetésére kötelezett. (sőt, a ptk. szerinti örökösök köteles rész iránti igényüket is bejelenthetik és megilleti őket)
Unokatestvéremmel örököltünk a nagymamánktól egy lakást .
Ma voltunk a közjegyzőnél a hagyatéki tárgyaláson és azt mondta a közjegyző hogy mivel volt végrendelet azért illetéket kell fizetnünk.Ha nem lett volna akkor nem kell.
Ez nincs sehol leírva csak az hogy egyenesági öröklésnél nincs illeték.
Hát igen:((, az elismert hagyatéki terheket - pl. az örökhagyó adósságát - , az örökség erejéig rendezni kell... Ha életben lenne az adós, az adósságát neki is rendeznie kéne, ha másból nem, ingatlana eladásából...Nehéz dolgok ezek...sajnálom, hgy ezt kell intéznetek...
Köszi a tájékoztatást, de nem hiszem, hogy a akik az örökhagyó által felhalmozott adósság kifizetését követelik azok hajlandóak lennének 10 évet várni. Másból nem is tudnánk őket kifizetni csak az örökölt ingatlan eladásából származó pénzből, amelynek jelenleg annyi az értéke mint amennyi a most fennálló adósság.
Most akkor az van, hogy az örökséget a gyerekeink részéről nem lehet visszautasítani csak elodázni a gyámügy miatt? Nem veszik figyelembe, hogy az örökség jelenleg egyenlő a ránk hagyott adóssággal? Mire nagykorúak lesznek több lesz a kamatok miatt az adósság mint az ingatlan értéke!
A hagyatéki eljárást érdemben befejező jogerős határozat ellen (annak jogerőre emelkedésétől számított 1 éven belül) az eljárás megismétlése iránti kérelmet lehet előterjeszteni, ha az örökös olyan tényre hivatkozik, amelyet az eljárásban nem bíráltak fel, feltéve, hogy az új tény – elbírálása esetén – az öröklés rendjének vagy jogcímének, továbbá ezekhez kapcsolódóan a hagyatékban való részesedés arányának megváltoztatását eredményezhette volna.
Ha a közjegyző a hagyatékot a törvényes öröklés rendje szerint adta át, az örökséget visszautasító örökös helyébe az ő örököse lép - jelen esetben a gyermeke. Ha a gyermek kiskorú, az örökségről lemondania, azt visszautasítania nem lehet, a gyámhatóság kezeli az örökséget az örökös nagykorúvá válásáig
Hozzáértő személye(ek) válaszára lennék kíváncsi a velem történt ügyben. 2010. nyarán elhunyt egy távoli hozzátartozóm, akinek sokad fokú nem kívánt örököse lettem további 7 sorstársammal. A probléma tulajdonképpen a közjegyző eljárásával kapcsolatban van. A hagyatéki tárgyalást megelőzően férjemmel elmentünk a közjegyzőhöz, hogy a jogban foglaltak alapján visszautasítsam a nem kívánt örökség rám eső negatív és pozitív részét. A közjegyző nyersen és agresszívan közölte, hogy ez nem lehetséges, mert a kiskorú gyermekeimre fogják az örökségem ráterhelni a GYÁMÜGY közreműködésével. Tulajdonképpen közölte, hogy gyerekeim isszák meg a levét ha visszautasítom, ezzel a családomhoz való kötődésemre apellált. Az időközben megtartott hagyatéki tárgyaláson az ő részéről egyetlen egyszer sem hangzott el az „örökség visszautasítására“ való jogról szóló tájékoztatás, amely véleményem szerint kötelessége lett volna. Időközben természetesen a a végzés jogerőre emelkedett. Hozzá teszem, hogy az örökségben adósság és egy ingatlan révén hozam is van, amely megközelítőleg, jelentéktelen eltéréssel egyforma összeget képvisel. Tulajdonképpen a közjegyzői eljárással kapcsolatban várok válaszokat. Hibázott-e? Tudok vagy tudunk-e a végzés ellen valamit tenni? Esetleg jogorvoslatot lehet-e kérni vagy törődjünk bele, hogy egy jogi személy 8 ember életét keseríti meg egy döntésével, kihasználva jogi tájékozattlanságunkat.
Érdemes az örököstársaddal megegyeznetek, hogy te laksz régóta az ingatlanban, azt elhagyni, eladni nem vagy köteles. A testvéred tulajdonrészt örököl, meg kell állapodnotok, milyen módon jut ehhez hozzá.
Testvéremmel öröklünk édesanyám halála után egy olyan lakást, amelyben én lakom a családommal. (Az anyut éveken át én gondoztam, ő is a házban lakott, csak egy másik lakásban, végrendelet nem volt.) A hagyatéki tárgyalás után ki kell majd költöznöm a fele lakásból? Tehetek ellene valamit?
