Szvsz, azért finomíts a hangnemen, mert így nem hozzák le, vagy ha igen, akkor mindenki, aki olvassa, azt fogja gondolni, hogy mekkora tirpák ez a Dagotta, közben mi tudjuk, hogy nem is, de ez a kisebbség.
Idézet a cikkből: "Sok fejfájást okoznak a munkahelyi gépeken futó játékprogramok is: ezek illegális telepítése a szerzői jog megsértését jelenti, a legális telepítést viszont az APEH teheti szóvá, mondván: a program ára nem számolható el a cég működéséhez szükséges költségként. Különleges problémát teremtenek a szerverre, tehát egy helyi hálózat központi egységére telepített programok, mert ezek törvénytisztelő használatához általában annyi licenccel kell rendelkezni, amennyien a szerver számítógépet egyidejűleg el tudják érni, s ez a fő szabály még akkor is, ha korántsem mindenki használja az adott programot."
Vagdalkozások III.
a.) Fejfájásara legjobb az Antineuralgica.
b.) Lehetőleg elég sok, mert ezt a mondatot nem lehet értelmezni.
c.) Különleges problémát az Úr teremtett, azáltal, hogy Ti megszólaltatok.
d.) Ki az a fasz, aki egy játékprogramot elszámol költségként? De a legszörnyűbb az, hogy reprezentációs költségént még akár ez is elszámolható lehet adott értékhatáron belül. ABSZOLÚT BARMAIM!
Nna, várom válaszotokat.
Nem túl nagy 10telettel:
A Dagotta
PS: Ezen hozzászólásaimat e-mailban megküldöm a Nápszabadságnak is. Ha harc, hát legyen harc! :))
Elsősorban elnézést kérek Tőletek ezen hozzászólásom stílusáért, de itt már élesbe megy a játék, és ilyenkor meg kitör belőlem a kültelki neveletetés. Sajnos ez van. Ha egy szoftveriroda vagdalkozhat, hát vagdalkozom én is. (Talán nem moderálnak ki. Remélem.)
Vagdalkozás I.
Idézet a cikkből: "A számviteli törvény előírásai szerint, ha nem áll rendelkezésre egy komputer működtetéséhez a megfelelő szoftver (márpedig az illegális nem az), akkor a berendezés aktiválása (működésbe állítása) megkérdőjelezhető, tehát jogtalannak minősíthető a gép árában rejlő áfa visszaigénylése, az amortizáció elszámolása."
a.) A számviteli törvényben a komputer szó nem fordul elő, semmilyen formában. ANALFABÉTÁK!
b.) Mi a faszt jelent az árban rejlő ÁFA? Az ÁFA az nem rejtőzik, hanem van. SEGGFEJEK!
c.) Nem visszaigénylem a ÁFA-t, hanem levonom. TUDÓSKÁIM!
d.) Amortizáció nincs. Értékcsökkenési leírás az van. BAROMARCÚAK!
e.) Mi a kurva anyámat jelent a megfelelő szoftver? IDIÓTÁK! (Mellesleg: És ha LINUX van a gépen? Vazzeg! Az ingyenes!!)
Akkor most mi a rongybatekert fasz van? És ez még csak egy mondat a cikkből!
Vagdalkozás II.
Idézet a cikkből: "Egy perben követelhető a jogsértéshez használt eszközök, illetve a jogsértés révén előállított dolgok megsemmisítése is. Így azután bezúzhatóak az illegális programokkal készült levelek, számlák, táblázatok, sőt a sáros programokkal készített szerződések is megsemmisíthetőekké, érvénytelenné válnak."
a.) Egy milyen perben? Vazzeg! Ügyvédi iroda fogalmazzon má’ pontosabban. HÜLYÉK!
b.) Zúzd be a kurva anyádat, mert még az illegális programmal előállított bizonylat adattartalma is az enyém! BASZD MEG!
c.) Hogy a búbánatos faszba bizonyítod be, hogy egy-egy adott szerződés kinyomtatott változata a te illegális programodon készült? BALFASZOK!
Hát az anyátokból basszátok ki az aprómajmot! Igen hozzáértő faszfejek vagytok!
Johannes kartácsunknak ezúton fejezem ki hálámat, az idézett cikkért. Köszönöm! (253)
Attól tartok, ez egy méretesebb háborúhoz fog vezetni a cikkben megnevezett ügyvédi iroda, a Népszabadság valamint [nem túl :))] szerény személyem között.
Én nem vagyok ügyvéd, csak egy mezei, kétkezi adószagértő, de ekkora marhaságokat még egy egész üveg (75cl) whisky, vagy egy láda (20üveg) ser elfogyasztása után sem mondanék, és főleg nem írnék le. :((
illus (254) Szívesen! :))
bk (255) Hmmm... Van ilyen rendeltetésű programom: könyvel, számláz, nyilvántart, modellez, miegyéb, táblázatosan és/vagy grafikusan, a vonatkozó joganyag, számlatükör-variációk, ilyesmik a helpjében, úgy 1,3GB(gigabyte). Hová tegyem föl?
Más. Táblázatot nem bírok a Zindexre fölrakni, mert azt nem engedi (kipróbáltam).
Frizbye (256) Tömören: A könyvelő irodák felelősségbiztosítása csak a könyvelőirodák téves könyvelése következtében adóhiányt (adóbírságot, késedelmi pótlékot) előidéző károk megtérítésére vonatkozik. A könyvelőirodák az ügyfeleik által rendelkezésükre bocsátott bizonylatokból dolgoznak.
Tudod jó lenne ha kezdő vállalkozóknak (tudod béka és békáné meglehetősen kezdők)
akik alapítanak valamilyen céget le lenne írva milyen költségekkel jár a cégalapítás ha az alapítás helye illetve a tényleges működés helye nem ugyanaz, továbbá mibe kerül
saját alkalmazásuk, ha alkalmaznak valakit illetve egyéb mindenféle költség szépen
kirészletezve. Mondjuk valamilyen táblázatos formában, minden részletre kiterjedően.
Persze az lenne az ideális ha mindez freeware lenne de megoldható az egyéb tanácsadás is. :-)))
MAGAN JOGERTELMEZES? FELREVEZETES, MEGFELEMLITES. A cikk allitasai nem iagyak, mert a syoftver nem lehet egz syamla ervenzessegenek kriteriuma. Egz ugzvedi iroda felrevezeti ay embereket, jogot alkot. Ismet ongol ayoknak, akik a tisztesseges szoftverkereskedelemert kuzdenek
Szoftverlopásból adóügy Az illegális programmal készült számlák érvénytelenek lehetnek
A Magyarországon telepített számítógépes szoftverek 70 százaléka legális. Az arányszám első pillantásra nem tűnik rossznak, magasabb a közvélekedés szerintinél, ám a „fekete” 30 százalék veszélyeit nem lehet alábecsülni: a Tőzsér és Máriás Szoftver Iroda elemzése szerint például az illegális szövegszerkesztővel készített szerződések akár semmisnek is tekinthetőek.
Számítógépes programok engedély nélküli másolása, terjesztése, egyidejűleg két vagy több gépen futtatása a szerzői jog megsértését jelenti. A büntető törvénykönyv ráadásul e tekintetben igen szigorú: a gondatlanságból elkövetett jogsértést is bünteti. A Tőzsér és Máriás Szoftver Iroda tapasztalatai szerint ritka a tudatos lopás, és bár Magyarországon is létezik „szoftverkalózkodás”, a számítógép-használat elterjedése miatt a törvénysértéseket alapvetően laikusok követik el, akik esetleg tudtukon és akaratukon kívül gyalogolnak a tilosba, dolgoznak illegális programokkal.
A szoftveriroda az általa átvizsgált cégeknél igen sok illegálisan telepített programot szokott találni, ezek aránya esetenként 80-85 százalékot is elér, ám az alapos elemzés során kiderül: e programok jó része teljesen felesleges. Gyakori például, hogy ugyanazon a gépen több, azonos rendeltetésű tömörítőprogram, segédprogram, vírusirtó áll készenlétben, bár a feladatot közülük egy-egy is el tudná látni. Sokszor előfordul, hogy egy-egy programot „csak kipróbálásra” telepítenek, ám ezek a gépen maradnak, s eredetük hamarosan a homályba vész. Nehezen megoldható problémát okoznak az úgynevezett upgrade-elések is, azaz, amikor egy korábban vásárolt szoftver frissebb változatát telepítik a gépre, esetleg többször is megismételve. Ahhoz azonban, hogy egy „upgrade-elt” szoftver használója nyugodtan alhasson, a program összes előzményének legálisnak kell lennie, azaz az összes elődszoftver jogszerű birtoklását igazolnia kell, esetleg évekre visszamenőleg.
Sok fejfájást okoznak a munkahelyi gépeken futó játékprogramok is: ezek illegális telepítése a szerzői jog megsértését jelenti, a legális telepítést viszont az APEH teheti szóvá, mondván: a program ára nem számolható el a cég működéséhez szükséges költségként. Különleges problémát teremtenek a szerverre, tehát egy helyi hálózat központi egységére telepített programok, mert ezek törvénytisztelő használatához általában annyi licenccel kell rendelkezni, amennyien a szerver számítógépet egyidejűleg el tudják érni, s ez a fő szabály még akkor is, ha korántsem mindenki használja az adott programot.
Nehéz pontos képet alkotni az illegális szoftverhasználat lehetséges jogi és gazdasági következményeiről, s nem is csupán a precedensek eddig igen alacsony száma miatt, hanem mert tágabb értelmezésben igen sok jogszabály vonatkoztatható a számítógépes programok felhasználására. A komputer elé ülőknek így a Btk.-n kívül érdemes figyelniük a szerzői jogi törvény (1999/LXXVI.), a gazdasági társaságokról szóló törvény (1997/CXLIV.), a számviteli törvény (1991/XVIII.), sőt az áfatörvény (1992/LXXIV.) passzusaira is. A szoftveriroda elemzése néhány olyan veszélyre is felhívja a figyelmet, melyre eddig talán nem gondoltak a gépek használói, a komputerrel felszerelt cégek vezetői:
A számviteli törvény előírásai szerint, ha nem áll rendelkezésre egy komputer működtetéséhez a megfelelő szoftver (márpedig az illegális nem az), akkor a berendezés aktiválása (működésbe állítása) megkérdőjelezhető, tehát jogtalannak minősíthető a gép árában rejlő áfa visszaigénylése, az amortizáció elszámolása.
„Szoftverkalózkodás” esetén nem ruházható át a cégvezetés tagjainak személyes felelőssége, ráadásul könnyen bizonyítható, hogy a jogsértésekről nekik is tudomásuk volt, mert a legális szoftverek megléte vagy hiánya sok tíz-, esetenként sok százmillió forintos vagyoni különbséget jelent.
Egy perben követelhető a jogsértéshez használt eszközök, illetve a jogsértés révén előállított dolgok megsemmisítése is. Így azután bezúzhatóak az illegális programokkal készült levelek, számlák, táblázatok, sőt a „sáros” programokkal készített szerződések is megsemmisíthetőekké, érvénytelenné válnak.
Csak becslések állnak rendelkezésre a Magyarországon illegálisan használt programok arányáról. E szám meghatározása során az első problémát nem is a felhasználók, hanem a programok készítői okozzák, ugyanis nem egyszerű kideríteni, hogy melyik program „tiszta”. A licenceknek nincs egységes formájuk, így azután külön papíron, a kézikönyv első oldalán, elektronikus formában, a program dobozán, a floppitartón is érdemes keresni a jogszerűséget igazoló dokumentumot. A jogszerűségi arány taksálása során arra is figyelni kell, hogy a számítógépesek társadalma igencsak összetett, s a különböző csoportok géphasználati szokásai, anyagi kondíciói jelentősen eltérnek. A Tőzsér és Máriás iroda szakemberei az otthoni számítógép-használók és a „komputerőrültek” arányát az összes felhasználó mindössze 10-11 százalékára teszik, így a „jogszerűségi hányados” meghatározásakor a vállalatoknál, nagyobb szervezeteknél szerzett tapasztalataikból indulnak ki, s erre támaszkodva országosan 70 százalék körülire teszik a jogtiszta szoftverek arányát.
Bagolynak régóta piszkálta a csőrét a szomszéd tölgyfa. Egész jó karban volt, szerkezetileg semmi komoly hiba, csak le volt lakva rendesen. Üzlethelyiség is volt benne meg két lakás. Régóta árulták az örökösök, kellett volna a pénz, de így egybe nem nagyon akadt rá vevő. Most hallotta viszont egyik régi ügyfelétől, hogy pont két lakást keres, meg valamilyen nagyobb üzlethelyiséget. El is kérte a kulcsokat, csak annyit mondott, hátha megveszi magának, de előtte alaposabban megnézetné. Szó nélkül oda is adták neki a kulcsokat, és Bagoly elhívta az Öreg Kányát, hogy nézze meg. El is jött az Öreg Kánya, elhozta magával egy építész barátját is, aztán körülnéztek mindenhol, bebújtak mindenhova, és szépen visszaballagtak Bagoly irodájába.
-Hát nem tudom. -mondta az építész.
-Így most nem ér sokat, rengeteg meló lenne vele, de 10-15 milkát, ha ráköltünk és kipofozzuk akkor megér úgy 40 milliót.
Bagoly majdnem leesett a székről, mert tudta, hogy 10 millióért már odaadnák.
-Szóval felújítva megér egy negyvenest? -kérdezte a Öreg Kánya.
-Annyit biztos.
-Idefigyelj Bagoly komám! Kapsz 40 milliót, szerezd meg, és pofoztasd ki! Úgyis annyi az ügyfeled, biztos meg tudod oldani. Amit keresel rajta az a tiéd. Így rendben?
-Hmmm ... Még meggondolom. Hanem Kánya komám, neked mint cégnek kell az épület, vagy magánszemélyként akarod?
-Csak, mint magánszemélynek, cégről szó se lehet. A fiamék ellaknak a másik lakásban, az üzletet meg kiadom bérbe. Öreg vagyok én már, nem kockáztatok. De miért kérded?
-Tudod nagyon nem mindegy, hogy céges-e a dolog, mert akkor az ÁFA-dézsmával is számolni kell.
-Bagoly komám ezt viszont te tudod. Nézd, ha eladom a mostani házunkat, a fiamék a kis lakásukat, hozzáteszünk még amennyi van, akkor nagyjából ennyi pénzt össze tudunk szedni. Ha ebből kifér rendben van, ha nem nem. –zárta le a dolgot az Öreg Kánya.
-Jó, a jövő héten felhívlak. –fejezte be Bagoly is.
Miután elmentek, nekiállt számolgatni. Annyit már tudott, az építőiparos ügyfeleinek a számláiból, hogy az ilyen öreg tölgyfáknál a felújítás költségeinek az 1/3-a az anyag, a többi a munkadíj. Persze ha nincsenek extra igények.
Azt rögtön elvetette, hogy cégként bonyolítsa le a dolgot, mert ha Kánya magánszemélyként veszi meg, úgyse vonhatja le az ÁFA-dézsmát, tehát csak drágítaná a dolgot. Az anyagok ÁFÁ-ját így legfeljebb elbukja, de nem keletkezik hozzáadott érték, ami után viszont fizethetne. Meg aztán a lakás értékesítése amúgy is tárgyi ÁFA mentes szolgáltatás, tehát egyébként is csak az üzlethelyiségre eső ÁFA-t vonhatná le. A munkadíjakat meg ugyanúgy fizeti ki, mint Ürge a törpéinek, alanyi adómentes vállalkozóknak. Nna, nézzük a számokat. Ha 10m pénzért megkapja és jó esetben 15m pénzből megússza a felújítást, akkor 25m pénzbe van a dolog. De legyen 30m pénz, a fene tudja mi jön közbe. Marad tisztán 10m, abból 2m ugrik a dézsmahivatalnak, marad 8m. Hmmm... Nem rossz.
De mi lenne mégis cégként megcsinálni, ha megbízna egy önálló vállalkozást, hogy bonyolítsa le az egészet? Olcsóbban ők se jönnek ki, és még rá is tennék az ÁFA-dézsmát az egészre, mert csak szolgáltatnak. Ha mondjuk 20m-ért megcsinálják, ahhoz még hozzájön 4m ÁFA dézsma. És csak egy része vonható le. Nem, nem. Marad 6m pénz rajta és azután még fizethet 18% társasági adót az 1080e pénz marad osztaléknak 4920 pénz. Akkor mivel kétmillió a jegyzett tőkerésze a cégben, 600e után kell fizetni 120e dézsmát és még 1512e dézsmát. Az összesen 2712 pénz. Marad tehát 3288 pénz. Egy frászt! Marad a magánszemélykénti variáció.
Hmmm... morfondírozott tovább. De mi lenne akkor, ha csak az anyagokról kérne számlát, mert az így is úgy is kell. Ha mondjuk zsebbe fizet, akkor a munkadíjon is spórolhat. Akkor a munkadíj kijönne mondjuk a feléből. Igen ám, de több lesz a saját dézsmaalap de nézzük a számokat. 25m jövedelem után 5m pénz a dézsma. Marad 20m. Hmmm ... Ebből 10m ugrik zsebbe, marad 10m pénz. Ez mégjobb. De hogy lehetne törvényessé tenni a zsebbe fizetést? Megvan. Mint magánszemély alkalmazottakat vesz fel, a minimálbéren bejelentve, a felesége meg a többi pénzt borravalóként adja oda. Neki a borravalóval nem kell elszámolnia senkinek. Aki meg kapta az meg vagy bevallja, vagy nem. Ehhez Bagolynak semmi köze. He-he.
-Nna, figyelj Bagoly komám! –kezdte Ürge.
-Lenne a fiúknak egy kis különmeló. Az egyik haver megcsípett egy nagyobb épületfelújítást, ahol a lakók dobják össze lóvét, és most gyűjti brigádot. A srácok be is vállalnák, mit csináljak, dobjak nekik össze egy céget, vagy egyénibe melózzanak, mert föl nem veszi őket.
-Nem tudom Ürge komám, attól függ. Ha azonnal el akarják költeni az összes pénzt, akkor egyéni vállalkozásba vágjanak. Ha nem, akkor jobb egy társaság.
-Mivel amúgy is közvetlenül a lakóknak megy a meló, az ÁFA-dézsmának nincs jelentősége, illetve van, de másképp.
-Ezt nem értem. –dünnyögte Ürge.
-Pedig egyszerű. Ha egy cégben vannak, a jövedelmük, az ispotályozási járulékok is beleépülnek az ÁFA-dézsma alapjába. Gondolom az anyagot, ilyesmit nem ők veszik, tehát nem lesz levonható ÁFA-dézsma. De nézzünk egy példát, számoljunk úgy, mintha semmi költségük nem lenne, mert csak szolgáltatást nyújtanak, vásárolni nem vásárolnak semmit.
ÁFA alanyi adómentes egyéni vállalkozó
A vállalkozói osztalékalap után nem kell ispotályozási járulékot fizetni. Nézzük egész évre.
Bevétel=2 000 000
Vállalkozói kivét= 306 000,
a fix tb= 43 000
a 33%-os tb= 100 980
Összesen 449 980
Vállalkozói osztalékalapnak marad 1 055 020
Ebből 20%-kal adózik 94 860, az adója 18 972
És a 35%-kal adózó rész 1 455 160, az adója 509 306
Akkor a SZJA-dézsma 61 200
Eb- és nyugdíj 33 660
Fizetünk a mufurcoknak egyenként 767 118 pénzt. Összesen a hét törpe 5 369 826 pénzt fizet.
Nézzük, ha céget alapítanak, vásárolni megint nem vásárolnak, csak szolgáltatást nyújtanak.
Bruttó bevétel 14 000 000
ÁFA-dézsma 2 800 000
Nettó bevétel 11 200 000
minimálbér 306 000×7 = 2 142 000
a fix tb 43 000 ×7 = 301 000
a 33%-os tb 100 980 ×7 = 706 680
Ez összesen 3 149 680
A társasági adó alapja 8 050 320
A társasági adó 1 449 058
Osztaléknak marad 6 601 262
Ez fejenként 943 037
Tételezzük fel, hogy fejenként 10e pénzzel alapították a céget, akkor 3 000 pénz után fizet 20%-os adót, az 600
A 35%-os alap 940 037 az adója 329 013, összesen 329 613.
Mivel munkabérként veszik ki a minimálbért, SZJA dézsmát nem fizetünk, viszont az eb és nyugdíjjárulék 33 660 az megy.
Tehát fejenként fizetnek 363 273 pénzt. Ez összesen 2 542 911.
Befiztések:
ÁFA 2 800 000
Fix tb 301 000
33%os tb 706 680
Társasági adó 1 449 058
Osztalékadó 2 307 291
Tb, nyugdíj 235 620
Ez összesen 7 799 649 pénz a mit a mufurcoknak be kell fizetni. A különbség 2 429 823. Ez hét felé osztva 347 117 pénz éves szinten. Nna, ennyit számít ha beleszaladunk az ÁFA-dézsma körbe. Még persze hozzájön a munkaviszonyok miatt a munkaadói, meg a munkavállalói járulék is, de azzal most nem számoltam, nem egy összeg éves szinten, valami 40e körül van.
-Ezt nem hiszem el. -dünnyögte Ürge.
-Ha még Hófehérkének le is adnak fejenként egy 50-est, hogy csinálja meg mind a hetük könyvelését, akkor is három kilóval beljebb vannak. –morfondírozott tovább.
-Te Bagoly, miért nem lesz akkor mindenki ÁFA alanyi adómentes egyéni vállalkozó, ez jobb, mint a társaság?
-Azért nem egészen, a társaságból nem kötelező az osztalékot kivenni, benn is hagyhatod. Az egyéni vállalkozónak, meg ha tetszik, ha nem, minden évben minden jövedelme után fizetnie kell. De mondjuk, ha srácok úgy gondolják, hogy nekiállnak spórolni mondjuk egy szekérre, akkor bennhagyják az osztalékot, és nem kell utána semmit fizetni.
-Nézzük meg ha nem veszik ki az osztalékot mi van. Az osztalékra 2 307 291 pénzt fizetnek. Ha ezt levesszük 7 799 649 ből, akkor csak 5 492 358 pénzt fizetnek összesen. Alig van különbség az egyéni vállalkozások 5 369 826 pénzéhez képest. A társaság esetén tudsz tartalékolni, egyéni vállalkozóként meg nem. Hát nagyjából ennyi. Szóval számolgatni kell vadul, meg eldönteni, hogy milyen és mennyi jövedelmet akarsz magadnak. Aztán persze még azzal is lhet variálgatni, hogy nagyobb összeggel alapítják a céget. Aztán rá lehetne valakit venni a rokonságból, hogy legyen ő a beltag, a törpék kültagok, munkaviszonyt létesítenek a társasággal, és mellette egyéni vállalkoznak is. Szóval végtelen a variációk sora.
-Jó ezt elmesélem a fiúknak, de attól félek, csak Tudor fogja megérteni. –sóhajtott Ürge.
Én személy szerint nagyon örülök a gondolatkísérleteknek, mert ezekből mindenképpen mindannyian okulhatunk.
Hogy miért írtam, hogy nem működik: az irreálisan nagy piaci értékkülönbözet miatt. Viszont finomabb eljárás talán alkalmazható.
Először nézzük mint mond az Áfa az árengedményről, árleszállításról:
Az adó alapja termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál "22.§ (1) Az adó alapja termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál - az e §-ban, valamint a 23-25.§-okban meghatározott eltérésekkel - a teljesítés ellenértéke.
...
(5) Az adó alapját csökkenti:
a) az árcsökkentés, -engedmény címén visszatérített összeg, kivéve, ha azt a (6) bekezdés b) pontjában meghatározott kör kapja oly módon, hogy az árcsökkentés, -engedmény következményeként az ellenérték az értékesített termék, nyújtott szolgáltatás adó nélküli, az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában fennálló forgalmi értékéhez hasonlítva aránytalanul alacsony értékre csökken;
b) a visszavett göngyöleg betétdíja;
c) az az összeg, mely a teljesítés meghiúsulása miatt az ellenértéknek - ideértve a 17.§ szerinti előleget is - részbeni vagy teljes visszatérítéséből származik.
(6) Az ellenérték helyett az értékesített termék, nyújtott szolgáltatás adó nélküli, az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában fennálló forgalmi értéke az adó alapja akkor, ha
a) az ellenérték az értékesített termék, nyújtott szolgáltatás adó nélküli, az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában fennálló forgalmi értékéhez hasonlítva aránytalanul alacsony, és
b) a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás az alábbiakban meghatározott kör részére történik:
ba) az adóalany jelenlegi és volt tulajdonosa, tagja,
bb) az adóalannyal szoros gazdasági kapcsolatban álló fél,
bc) az adóalannyal az 5. § (2) bekezdése szerinti jogviszonyban álló fél,
bd) az adóalany gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, könyvvizsgálója,
be) az adóalany közeli hozzátartozója, valamint a ba)-bd) alpontokban felsoroltak közeli hozzátartozója.
Összességében nekem úgy tűnik, hogy ha az autót a beszerzési értékén adjuk tovább, akkor nem szaladunk bele az aránytalanul alacsony értékbe. Mégis miből lesz haszon 12%, vagy 0% ÁFA kulcs alá besorolt termékértékesítés, vagy szolgáltatásnyújtás esetén? Nem nagyon ismerem az autókereskedők árképzési metódusát, de tételezzünk fel mondjuk 20% árrést.Egy átlagos autó ma mondjuk 4mFt+ÁFA. Ez esetben az autó beszerzési értéke durván 3,4mFt. Tehát kb. 600eFt egyéb haszonra kell szert tennünk. Tételezzük fel, hogy sikerül, 0%-os ÁFA-kulccsal megoldani. Akkor a vevő fizetni fog 3,4mFt vételárat + 850eFt ÁFA-t +600eFt 0 kulcsos hasznot. Az összesen 4 850e forintot. Összesen 150e forintot spórolt.
Hmmm... Az eredeti 5m forinthoz képest nem túl sok, bár a semminél ez is több. És ez az optimális eset.
Most nézzük mik lehetnek a 0% ÁFA kulcs alá besorolt termékek. Ezt az Áfa 1.sz. melléklet II. része tartalmazza. Nem idézem be, de többnyire gyógyászati alapanyagok, és segédeszközök. Szóval szinte használhatatlan.
A 12%-os ÁFA kulccsal feltételezve ugyanezt az esetet 4922e forintot kell összesen fizetnie a vevőnek, ami 72eFt spórolást jelentene.
Mondjuk elképzelhető, hogy az autókereskedő nyit egy néhány élelmiszerboltot, és bevezet egy törzsvásárlói kártyát, ahol egy vásárlási értékhatár felett árengedmény ad az autó árából. De őszintén szólva attól tartok, hogy többe kerülne a leves, mint a hús, mert azokat a boltokat is üzemeltetnie kellene.
Elvben tehát lehetséges csak nem biztos, hogy gazdasági szempontból megéri, még akkor se, ha azon a termékkörön hatalmas haszon van.
Egyedül a tengeri herkentyűkkel (halak, rákok, polipok, miegyéb) történő kereskedelmet tudom elképzelni, -ez beletartozik a vtsz 0301-0307 közé és 12% az ÁFA kulcsa- aztán lehet szép nagy hasznot rátenni.
Maguk a szabályok egyébként kicsiben, is nagyban is működnek, csak ahogy elkezd növekedni az összeg, úgy kell egyre bonyolultabb kavarásokat alkalmazni.
Egyébként nagyjából igazad van, nagyon sok minden múlik az adóellenőr belátásán. Aztán olykor a belátásán némi nézetkiigazítást is végzünk. :)
Abban is igazad van, hogy nem mondahatóak túl etikusnak ezek a kavarások, de azt is vedd figyelembe, hogy EU-szintű árak mellett, kb. az EU bérek tizedéből kell megélni.
Manapaság már nincs sok értelme a tagi kölcsönnel variálgatni., hogy miért? Nézzük meg az Szja 65.§ (1) bekezdés f. pontját:
"f. a kifizető által a magánszemély(ek)től felvett hitel (kölcsön) után kifizetett kamat és/vagy az értékpapírnak zárt kibocsátású szerzése esetén vagy zárt forgalmazása során fizetett kamat és/vagy árfolyamnyereség - ideértve a szövetkezeti célrészjegy kamatát is - a kifizetőnél együttesen legfeljebb évi 200 ezer forintot, az 1995. december 31. napja után létrejött ügyletek esetében személyenként legfeljebb évi 10 ezer forintot meg nem haladó összegben számít kamatjövedelemnek, akkor is, ha egyébként a d)-e) pontokban meghatározott feltételek teljesülnek;"
Ebből látható, hogy egy magánszemélynek egy évben legfeljebb 10e forint fizethető ki ezen a címen.
Nézzük a kamat kérdését (Szja 65.§ (1) bekezdés d. pont):
"d. a magánszemély által nyújtott hitel (kölcsön) kamata, feltéve, hogy a felszámítás időszakában érvényes jegybanki alapkamatot, 1996. december 31-e utáni kölcsönszerződés esetében a szerződéskötés időpontjában érvényes jegybanki alapkamatot annak legfeljebb 5 százalékával haladja meg, figyelemmel az f) pont és a (3) bekezdés rendelkezéseire is;"
Ha visszaszámoljuk, akkor legfeljebb 50e forint tagi kölcsönt tesz lehetővé egy tagnál.
Ha ennél több szükséges a gazdálkodáshoz, -márpedig több kell- akkor, legfeljebb kamatmentes kölcsönként nyújtható.
Hamupipőke és a cégalapítás
Hosszú távon érdemesebb –még betéti társaság esetén is- minél magasabb jegyzett tőkével alakulni. Mivel a beltag vagyoni felelőssége korlátlan, lényegében véve mindegy, hogy 10e vagy 1m forint a vagyoni betétje.
Miért is érdemes magasabb jegyzett tőkével alakulni? Erre a választ az Szja 66.§-ában találjuk.
"1) A magánszemély osztalékból származó bevételének egésze jövedelem. E törvény alkalmazásában osztaléknak minősül
a) a társas vállalkozás adózott eredményéből a társas vállalkozás magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa részesedése, ideértve az adózott eredményből a kamatozó részvény utáni kamatot is;
...
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett osztalék után az adót a következők szerint kell megállapítani:
a) az osztalékra jogosult magánszemély vagyoni betétje (részvény, üzletrész, vagyonjegy stb.) arányában ki kell számítani a társas vállalkozás saját tőkéjének az értékelési tartalékkal csökkentett részéből ezen magánszemélyre jutó értéket;
b) az a) pontban meghatározott összegnek ki kell számítani az osztalékmegállapítás évének első napján érvényes jegybanki alapkamat kétszerese szerinti részét;
c) a magánszemélynek osztalék címén kifizetett összegből a b) pontban meghatározott összeget meg nem haladó rész után 20 százalék, a további rész után 35 százalék az adó mértéke.
E rendelkezés alkalmazásában a társas vállalkozás saját tőkéje alatt arról az időszakról készült számviteli beszámoló mérlegében kimutatott saját tőkét kell érteni, amely időszakra vonatkozóan az eredményfelosztás történt."
Mi következik ebből? Minél magasabb a jegyzett tőke, annál nagyobb az osztalék azon hányada, amely után 20%-adót kell fizetni.
Ha meg Hamupipőke ki akarja venni a pénzt, akkor egyszerűen csökkentik a jegyzett tőkét, és simán adómentesen kiveszi. Bár sok értelme nincs, mert mint láttuk, akkor meg az osztalékadóval később csapja agyon a mufurc.
Hamupipőke és a talicska
Ha személyhordó talicskát vesz Hamupipőke, az ÁFA-dézsma eleve nem vonható le. Más a helyzet a haszonjárműnek minősülő talicskával, ekkor minden további nélkül levonható.
De egyáltalán, minek megvenni, ha lízingelhető, vagy bérelhető is a talcsika? Bármilyen. A talicskakereskedők mindenféle kedvezményeket adnak a használt talicskákra is, mert az új talicskák értékesítésekor nagyon sokan beszámítják a használt talicskát is, és azoktól is szeretnének megszabadulni.
Azt se felejtsük el, hogy a királyfinak, SZJA-dézsmát is kell fizetnie a talicska bérleti díja után. Szóval jobb, ha a cég bérli, vagy lízingeli a talicskát.
Nézd, semmiképpen sem akarom erőlteni a dolgot. Azért megjegyzem, hogy egy büntető eljárásban a bizonyítási kényszer sokkal erőteljesebb az eljáró hatóság részéről, mint egy államigazgatási eljárásban. Te tudod.
Kozismert jelenseg, hogy sok bolgartars bt-t, kft-t, egyeni vallalkozast alapit es ezen keresztul dolgozik a munkahelyen, megbizasi szerzodessel.
Igy sajat maga donthet arrol, hogy mennyit szor bele a dezsmahivatal feneketlen kutjaba.
Allitolag ennek a gyakorlatnak veget akarnak vetni, es mar keszul valamilyen jogszablya.
Hallottal ilyesmirol valamit?
Én gyakorlatilag gyülölöm ezt az egész adózási-cégvezetési-biznisz témakört nem lenne hozzá türelmem és idegzetem. Hál'istennek az ezzel járó munkát eddig mások megcsinálták helyettem. De elméletileg el szoktam gonodolkodni egy-két dolgon. Úgyhogy tovább értetlenkednék itt, ha nem szabad, de látom hogy itt komoly problémáik vannak másoknak, én meg itt csak gonodlat kisérletekkel szórakozom. Köszönöm a válaszokat.
"Az autós ötlet nem rossz, csak éppen nem működik" - írtad. Nem tudom miért ne működhetne, bár látok egy-két nehézséget, de talán nem mindet. De engem inkább az éerdekelne, hogyha működne, akkor szabályos lenne-e, vagy sem? Nyilván autóval és tejjel kicsit erős a példa, de egy közepes értéksávban (10-100 eFt) lehetne azzal kavarni, hogy a nagyobb AFA-jú terméket nagyon olcsón adom, és a kisebb AFA-jú terméken behozom a veszteséget, én ugyanott vagyok, a vevő meg AFA-t spórolt.
Szóval a McD menü-nél azt az 5-10 Ft-ot szabályos. De ha valaki 10e Ft AFA-t spórol az is megengedett? Ha meg nem megengedett (és gondolom hogy nem megengedhető, mert akkor biztos tömegével csinálnák), akkor meg kicsiben miért nem számít csalásnak? Tulajdonképpen azt feszegetem, hogy milyen szabályok azok, amik kicsiben érvényesek, nagyban meg nem? Az adóellenőr belátásán múlik, hogy hol a határ?
(Egyébként ha ez megengedhető, akkor is erkölcsileg én csalásnak érzem. De lehet hogy az én jogérzékemmel van hiba, illetve közgazdasági ismereteim egyenlőek a nullával)
Hamupipőke szeretne csinálni egy Bt-t, hogy nyithasson magának egy lencse és köles boltot, mert megunta, hogy a gonosz mostoha fölözi le a hasznot a munkája után.
Sajnos, mivel árva és igen keveset kapott eddig a lencseválogatásért, nincs sok megtakarított pénze, viszont ismeri egy "kedves" manót, aki adna neki kölcsön pénzt, természetesen kötött időre és fix kamattal.
Az itt a kérdés, hogy melyik a jobb, ha pipőke induló betétként beviszi ezt a pénzt a cégbe, vagy a megalapítandó cégnek ad tagi kölcsönt. Utóbbi esetben könnyebb visszatörleszteni a pénzt, meg kamatot is kaphat rá, ha jól tudom, akkor jegybanki kamat+10%(?).
Ha beviszi a pénzt, akkor hogyan tudja 1-2 év múlva kivenni úgy, hogy ne dézsmálják meg a mufurcok?
A másik kérdés, mivel induló vállalkozásról lenne szó, és szükség van egy talicskára, amivel a lencsét és kölest kell hurcolászni, melyik a jobb megoldás, ha vesz egyet és bérbe adja a cégnek, vagy a cég vesz egyet.
Hangsúlyozom, hogy ezt nem a profitból kell venni, hanem az induló pénzből az elején és csak egy szerény használt talicskára, ha futja, tehát az áfát eleve nem kaphatja vissza, vagy igen ?
Vagy esetleg egy fix állású királyfi részletfizetésre vehet valami jobbat magának, és azt bérli tőle a cég pont annyiért, amennyi a törlesztő részlet?
A dupla vállalkozásnak a legfőbb hátránya az, hogy két könyvelést kell vezetni, egyet a betevő társaságnak, egyet az egyéni vállalkozónak. Persze az adó- és egyéb bevallásokat is szintén duplán kell csinálni.
Most nézzük az előnyöket:
1.) Lehet variálgatni az ÁFA alanyisággal. Például a BT ÁFA alany, az egyéni vállalkozó nem. Ez kihat a vásárlásokra is, nyilvánvaló, hogy a BT fog vásárolni.
2.) Duplán lehet a rezsiköltséget elszámolni. Például az egyik szoba a BT székhelye, míg a másik az egyéni vállakozóé.
3.) Ideális esetben megduplázódhat az elszámolható reprezentációs költség.
4.) Az egyéni vállalkozó kültag munkaviszonyt létesíthet a BT-vel, és az onnan származó munkabér után adójóváírás illeti meg.
5.) Ha van személygépkocsi, azt hol a BT, hol az egyéni vállalkozó használja. Magától értetődően két útnyilvántartást kell vezetni.
6.) Aztán lehet egymástól bérelgetni eszközöket, alválalkozni, és ezeknek az ellenértékével igazítgatni az adóalapokon.
Ami még fontos! Lehetőleg a kültagnak ne legyen 10%-nál nagyobb vagyoni betétje, mert esetleg kapcsolt vállalkozásként értelmezheti az APEH.
Nagyjából ennyi, de ez már egyedi eset kiszámolni, hogy megérei-e, és ha igen, hogyan.
Gondolom sokakban felmerült a kérdés, hogy Frizbye kartáccsal folytatott eszmecserénk során, a konkrét ügy ismerete nélkül mitől voltam –és vagyok- biztos benne, hogy az APEH csak blöfföl?
Egyetlen mondatra vártam végig az eszmecsere során, mégpedig arra, hogy az APEH az adóhiány megállapítása mellett büntető feljelentést is tett.
Az eljárást olvastátok, nem ismétlem meg. Hanem itt van egy delikvens akinél fiktív számla esete forog fenn.
Ez legalább egyrendbeli okirathamisítás, és egyrendbeli jelentős értékre elkövetett adócsalás.
A Be 122.§ (2) bekezdése szerint minden hatóság és hivatalos személy köteles a hivatali hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt - ha az elkövető ismert, annak megjelölésével - feljelenteni, és a rendelkezésre álló bizonyítási eszközöket a feljelentéshez csatolni.
Hát ez bizony nem történt meg.
Tovább erősíti a meggyőződésemet az is, hogy nem vizsgálták meg a másik adóalanyt, hogy nem ő akar-e bevételet, vagy adót eltitkolni.
Szvsz találtak egy könnyű prédát, és most megmutatják, hogy ki az úr a háznál. Én nem hagynám.
Hm, ez érdekes dialógus volt. Kiváncsi lennék a végeredményre, meg azáltal az is kiderülhetne, hogy dP tényleg olyan nagy király-e?
dP ha annyira biztos vagy a dolgodba miért nem vállalod sikerdíjért, és osztod meg a kockázatot? Végül is ez neked jó reklám lenne... Na, persze ha sikerül.
És? Nem egy nagy összeg. Kb. 200e Ft-ból neki lehet indulni. Ha meg végképp veszít akkor legfeljebb még 200e hozzájön az eredeti veszeteséghez. Szvsz benne van a nyerés esélye is, ennyi kockázatot megér a dolog. Ha nem, nem.
Látod, mondtam, hogy pancser az illető. :) De még mindig nincs veszve az ügy. Meg kell várni az APEH határozatát, utána székhelyet váltani, aztán meg közigazgatási pert indítani tévedésre hivatkozással. Például.
Azé' nem úgy megy a dolog, hogy bekenjük sárral. :)
Nem, nem kedves Frizbye. Akkor egy megelőző csapást mérünk a pereskedés előtt az ellenségre. A cég székhelyét áthelyezzük egy másik megyébe, a jelenlegit pedig meghagyjuk telephely gyanánt. Egy társasági szerződés módosítás, meg egy APEH változásbejelentő lap kérdése az egész.
No, ez azért nem egészen így működik. Lásd a Tanmesék XXI. részét. Ha az ismerősöd "pancser" volt, akkor meg lehetett etetni ezzel. Perelni nem érdemes, hanem kell!!!! Bárhol.
Árengedmény mindenkinek joga van adni. Ez a 20% még teljesen átlagosnak mondható. Az APEH igazán nem veszít, mert az árengedményből származó többletbevétel után, többletadó is keletkezik. Az nyilvánvaló, hogy a magasabb adótartalmú termékből ad engedményt, mert a fogyasztói árra ennek van nagyobb hatása.
Nem, nem ÁFA-csalás.
Az autós ötlet nem rossz, csak éppen nem működik. Túl nagyok az eltérések a szokásos piaci értékhez képest.
Kedves Dagotta, lenne egy kérdésem mi a vélményed.
A McDonaldsnál érdekesen képezik az árakat. A példa kedvéért egyszerű, nem a valóságank megfelelő számokkal elmesélve: egy szendvics netto 200 ft, egy üdítő netto 100 Ft, AFA-val 224, ill. 125 Ft, összesen 349 Ft. (Ugye a kajára 12%, a piára 25% az ÁFA.) Azt mondja a cég, hogyha együtt veszem a kettőt (menü), akkor ad kedvezményt, az egyszerűség kedvéért legyen ez netto 20 %. Tehát lemond netto 60 ft-ról. Azonban ezt nem arányosan teszi, hanem a szendvicset ugyanannyiéert adja, az üdítőt viszont 40 ft-ért (50 ft AFAval), végösszeg 274 Ft. Míg ha mindkét terméket arányosan adná olcsóbban , akkor 160+Afa 80+Afa, azaz 279.2 Ft lenne az ára. 5 Ft 20 fillérrel jól járt valaki (hogy a McD, vagy a vásárló, az nézőpont kérdése), viszont aki 5.20-at vesztett, az az APEH.
Rendben van ez így?
A kereskedő úgy képezi az árakat, ahogy akarja? Adhat bármit irreálisan olcsón, illetve irreálisan drágan, ha van rá vevő? Mert ha igen, akkor:
Alapítok egy céget, ami autót és tejet árul. Méghozzá olyan feltételekkel, hogy aki vesz egy liter tejet 2millió Ft+AFA-ért, az kedvezményt kap egy autót vásárlásakor, amit 100Ft+Afa áron vehet meg (természetesen egy 2millós netto értékű autót). Ezzel a módszerrel (13 Ft híján) 260 ezer forinttal tudom olcsóbban eladni az autót, amitől nyilván szép forgalmam lesz, és virágzik majd a biznisz...
Lehet hogy ez így túlzás, de valszeg a McD menünél nagyobb tételben is le lehet játszani ezt a trükköt. De végül is akkor ez most ÁFA csalás, vagy nem?
Köszönettel fogadom írásod, időben volt csak válaszolni nem tudtam már. Jó lenne ha tovább bonyolítanád a Betevő Társaság egyénieskedő vállalkozó kültaggal kapcsolat előnyeit és hátrányait.
