Válaszolok saját hozzászólásomra, mert hülyeséget mondtam: 1 milliótól 1,2 millióig minden jövedelem 18%-al csökkenti az alkalmazotti adókedvezményt (36eFT), azaz 58%-os az efektív adókulcs.
Látom a tömör megoldásokat kedveled. Az ezzel a gond, hogy a sok egymásba ágyazott Ha() függvényt magad is csak nehezen látod át egy év múlva, amikor újra kell írni... Kölönösen ha a töréspontok száma is változik. Több hosszadalmasabb, de áttekinthetőbb megoldás körvonalazódik előttem. Az egyik hogy csinálsz egy táblázatot, amiben Fkeres()-el keresed ki a megfelelő adóösszeget. A másik "számítástechnikusabb" megoldás azon alapszik, hogy az adókulcsok mindig csak nőnek a jövedelem növekedésével. Vesszük tehát az egész összeg 20%-át. Az alatta levő sorba a 400eFt feletti rész 10%-a kerül, vagy nulla, alá pedig a az egymillió feletti rész 10%-a vagy nulla - végül ezeket a sorokat összeadva kijön az adó összege. (40% = 20%+10%+10%) Most én is kénytelen lennék ilyesféle számításokat végezni, ugyanis rosszul fizetett közalkalmazotti bérem mellé keresnék még némi mellékest, csak sajnos az alkalmazotti adókedvezmény elvesztése (újabban: progresszív csökkenése) hoz kellemetlen helyzetbe - úgyhogy első körben az általad javasolt apró trükköket próbálom inkább bevetni.
Nem tudod véletlenül, hogy alakul az említett adókedvezmény? Fejből valami olyasmire emlékszem, hogy 1,1mFt felett kezd eltűnni, 1,2mFt-ig, lineárisan. +100eFt-ból tehát lejön 40eFt adó, 30eFt alk.adókedvezmény, marad 30eFt, az efektív adókulcs 70%. Ez elég durván hangzik...
Dakota Press, Szia! és Szia mindenki!
Hát lenne egy hatalmas kérdésem nektek. Nincs véletlenül valakinek egy ékes angol nyelvű társasági adóbevallása lefordítva (vagy ha más nincs akkor angol nyelven a társasági adó törvény esetleg?). Nagyon megköszönöm ha tud valaki segíteni, mert nincs kedvem fordítgatni a 15 oldalt :-(( Emilezzetek légyszi ha van! Köszönet előre is!
bodzavirag
Köszönöm szépen bk kartácsunk visszajelzését, ezek szerint nem nagyon rontottam el. :)
Nna, az eredeti programomat nem tehetem közzé, mivel néhány cégalapítás kapcsán én ezt apportáltam. (Nem pénzbeli betét, immateriális javak között lakik, meg ilyesmi, de forgalomképes a dolog) Hanem a mufurcok –közzététel esetén- esetleg cseszegethetnek ebből az alkalomból, és ezt szeretném elkerülni.
Hanem. Mostan fedeztem föl, hogy az M$ Office programban egész tűrhető Visual Basic programocskákat lehet összeütni. (Eleddig nem nagyon foglakoztam vele.)
Ha úgy gondoljátok, akkor gyorsan megtanulok ’Visual Basic-ül’ és forrásnyelven kirakom a programocskákat, aztán mindenki azt csinál vele amit akar.
Azért gondolom forrásnyelven, mert így nem érhet olyan vád, hogy valami sumák dolgot bütyköltem bele a programba. A csatabárdos topic óta én is egy kissé paranoiás vagyok.
Nna, akkor kérem szépen szavazzatok! Ha komolyan érdekel Titeket, akkor nekiállok.
Egy kis segítség a számolgatáshoz. Az alábbi képleteket Excel mezőkbe beírva, egy ügyes kis számolótáblát kapunk, amivel ki lehet számolgatni az adott jövedelmhez tartozó közterheket. A képleteket sorban egymás alá helyezzük el. Az A1 mező legyen az inputmező, és utána sorban A2, A3, stb...
Később, ahogy lesz időm és kipróbáltam mindet, majd komplikálom egy kicsit a dolgot, egyelőre nézzük meg ezt, hogy működik. (Nálam ment.) A félkövér betűkkel szedet szöveg az egyenlőségjellel együt a képlet. Ha lusták vagytok gépelni: Ctrl+C, Ctrl+V. :)
Excel képletek I.rész 2000. évre érvényes Magyar nyelvű M$ Office 95, 97-en tesztelve
Fogós kérdés. Nem találtam semmilyen törvényi hivatkozást, amelyik munkaviszonynak minősítené a GYES-t.
Kedves Kartácsak! Aki tud róla, legyen oly szíves és közölje a jogforrást!
Előre is köszönöm.
Én eddig jutottam:
1996/211. APEH iránymutatás Gyermeknevelési támogatásban részesülő egyéni vállalkozó átalányadózása
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján gyermeknevelési támogatásban részesülő magánszemély nem áll munkaviszonyban, de ez az időszak munkában töltött időnek számít a nyugdíj szempontjából.
Abban az esetben, ha a támogatásban részesülő egyén vállalkozói igazolványt vált ki, akkor a társadalombiztosítás szempontjából - munkahely, munkaviszony hiányában - főállású vállalkozónak számít.
Az előzőekből következően az ily módon egyéni vállalkozói tevékenységet folytató magánszemély választhatja az átalányadózást, amennyiben a törvényben felsorolt szakmát gyakorolja.
(APEH Adónemek főosztálya Anf-850/1996.; AEÉ 1996/10.)
A jogképesség nem veleszületett joga az embernek, ehhez a cselekvőképesség is szükségeltetik. A jogok gyakorlásának lehetősége sajnos elég szigorú feltételrendszerhez kötött.
(Ide már jogász köll, ehhez kevés vagyok.)
A derbyn csak akkor diszkvalifikálhatnak, ha a versenykiírásban benne volt az a kitétel, amely szerint lopott lóval, vagy autóval nem szabad indulni.
Az elkövetőt még akkor is védi a birtokláshoz való jog, ha a birtokában lévő dolgot jogellenesen szerezte.
Pardon. Természetesen a lopott, vagy engedély nélkül bitorolt tollal aláírt szerződés sem lehet az alábbiakból következően érvényes.
Én teljesen természetesnek tartom, hogy a toll, a papír, a tinta - pláne a szövegszerkesztő - eredetét és tulajdonjogát bizonyítíó számlaszámokat, esetleges bérleti, stb. szerződéseket is föl kell tüntetni a primer szerződésen, bizonylatokkal mellékelve. Fénymásolt példány is elfogadható, ha azt közjegyző hitelesíti (természetesen a fénymásológép eredetigazoló dokumentációjával együtt).
"A Tőzsér és Máriás Szoftver Iroda tapasztalatai szerint ritka a tudatos lopás, és bár Magyarországon is létezik szoftverkalózkodás, a számítógép-használat elterjedése miatt a törvénysértéseket alapvetően laikusok követik el, akik esetleg tudtukon és akaratukon kívül gyalogolnak a tilosba, dolgoznak illegális programokkal."
Világosítsd meg elmém Uram! Mit jelent a tudatos lopás? Mire gondolhat ez a Máriás-huncut?
1.) Az elkövetői szándék, ha jogtalan eltulajdonításra irányul az szükségképpen tudatos magatartásforma. Vajon mi lehet ennek az ellentétje? Ha nincs tudatában az elkövető a jogsértésnek, -mivel nem számítógép-szakértő- és a tőle elvárható gondossággal járt el, de tévedett akkor nem büntethető.
Btk "22.§ A büntethetőséget kizárja:
a) a gyermekkor,
b) a kóros elmeállapot,
c) a kényszer és a fenyegetés,
d) a tévedés,
e) a cselekmény társadalomra veszélyességének csekély foka,
f) a jogos védelem,
g) a végszükség,
h) a magánindítvány hiánya,
i) a törvényben meghatározott egyéb ok."
2.) Ha meg nem büntethető a tudtán és akaratán kívűl tilosba gyalogló laikus, akkor mitől lesz semmis a szerződés? Mert ugye a bűncselemény elkövetése során az elkövető tudatának át kell fognia a cselekményének súlyát, célját és törvénytelenségét.
3.) Gondatlan elkövetőről meg nem beszélhetünk lévén, hogy a gépen fellelhető illegális programot a laikus nem telepíthette, mert nem ért hozzá.
Ptk "8.§ (1) A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes: jogai és kötelességei lehetnek.
LEHETNEK? Nem vannak? A csecsszopónak kötelességei nemigen lehetnek, de jogai (nem lehetnek, hanem) vannak. Ezt a paragrafust egy előember fogalmazta, vagy diktálta? Mert ha nekem jogaim l e h e t n e k, akkor megette a fene az egészet.
Dakota! Mi a gondod? Ha lopott autóval, lóval stb. futsz be a derbin miért ne diszkvalifikálhatnának?
Itt a probléma ott rejlik, hogy a lopott szövegszerkesztő közvetítésével keletkezett tintasugaras karaktersorozatok (stringek) nem árulkodnak pl. a tinta eredetéről, mármint, hogy az nem lopott-e. Mert akkor van aztán a skandalum. Lopott szövegszerkesző, lopott tinta, lopott papírt, meg ugyebár az egyöntetűen akaratlagos szerződés, maga a tartalom, melynek formája mind haramia tevékenységből áll össze.
És mivel forma nélkül nincs tartalom (valamint viszont), nem beszélve arról, hogy a tartalom átmegy formába és szintén viszont, úgy természetszerűleg üldözendő a lopott tintával, tollal, szövegszerkesztővel írt tartalom, mely önmagában sehogyan sem áll meg, csak a tolvajlás dialektikus formája által.
Vagy nem?
"a Tőzsér és Máriás Szoftver Iroda elemzése szerint például az illegális szövegszerkesztővel készített szerződések akár semmisnek is tekinthetőek."
Világosítsd meg elmém Uram! Nem értem ezt a semmis szerződés dolgot. Mire gondolhat ez a Máriás-huncut? Van ilyesmi a Ptk-ban:
"200.§ (1) A szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. A szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja.
(2) Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik.
1.) Ha én illegálisan szövegszerkesztek, az még attól a szerződési akaratomat kifejezheti.
2.) Az illegális szövegszerkesztéshez a jogszabály más jogkövetkezményeket fűz. Például büntetőeljárást helyez kilátásba.
Ptk "8.§ (1) A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes: jogai és kötelességei lehetnek.
(2) A jogképesség az életkorra, nemre, fajra, nemzetiséghez vagy felekezethez tartozásra tekintet nélkül egyenlő.
(3) A jogképességet korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis."
3.) Az illegális szövegszerkeztés során, az illegális szoftver mennyiben korlátozza a jogképességemet? És főleg ki által?
Ezennel bocsánatot kérek minden kedves olvasótól az eléggé el nem ítélhető stílusom miatt. Erre nincs mentség, legfeljebb magyarázat:
1.) A Lyózsfvárosban születtem egészen kis gyerekként. Később ezt a pályafutásomat Kőbányán folytattam.
2.) Az ilyen környéken a komolyabb nézeteltérések rendezése során –mind a verbális, (főleg a családdal kapcsolatos tényfeltáró kutatómunkának betudható jelzős szerkezetek emlegetése) mind a gyakorlatiasabb metódusok (tettleginzultálás) attitűdjeit tekintve – nem igazán volt szokás az opponens túlzott kímélése. Különösen akkor nem, ha az illető indokolatlanul és megalapozatlanul csak úgy mindenkit vadul fenyegetett, vagdalkozott. Az ilyesmit a mai napig is nehezen tolerálom.
Közkívánatra a továbbiakban kizárólag zárdaszűzi hangnemben és kizárólag kenetteljes stílusban fogok reagálni minden izé... fenyegetően hangzó téves nézetek kiigazításának alkalmából. :DDD
Mégegyszer köszönöm az építő jellegű kritikákat. Megfogadom.
A következőkben kérném az ötleted - véleményed :
Átalányadós egyéni vállalkozó (80%ktg) nem mehet a vállalkozás mellett gyes-re, mert a gyes munkaviszonynak minősül, és megszünik az át.adó-ra való jogosultság.(Ez még a kissebik baj, mert vállalkozás megszüntetés és kész.)
DE az átalányadóra való jogosultság megszünése után (ha jól tudom) 4 adóévig nem lehet ujra átalányadós a vállalkozó.
Vonatkozik ez a gyes-miatti "megszünésre", vagy ki lehet ezt kerülni valahogy?
(Remélem éppenhogy,de súrolja az "általános probléma" határait)
"Hova tegyem?" CD-re ha lehet. 56Kb-el nehéz lenne letölteni :-))) Ha megoldható akkor egy személyes találka keretében átvenném és téríteném a költségeket, ha meg nem sértelek vele.
Bocsika de sajna sürgős lenne még a héten. Írtam emilt az index-es kukacra.
Köszönettel:
BK
ui: csatlakoznék a micimackó-stílt kívánókhoz. Hozzám is közelebb áll és jobban is illik. Bár a felháborodás jogos. Nagyon jogos!!
"Ki az a fasz, aki egy játékprogramot elszámol költségként?"
Ha a tevekenysegi korok kozott szerepel a szoftverfejlesztes, es azt mondom, hogy jatekprogramot is csinalunk, akkor elszamolhato? Elvegre az iparag fejlodeset figyelemmel kell kiserni, nemdebar?
Esetleg, ha muszaly, ket oldalon leirom almaim jatekat, hogy ez a rendszerterv, es itt tart a fejlesztes.
OFF
Ha megengeded, en a micimacko-stilus folytatasara szavaznek. Karomkodni nem kunszt, azt hagyd meg a mufurc-lelkueknek.
ON
Hatalmas, elementaris ereju baromsagokat tartalmazo hivatkozott cikkhez egyetlen aprosagot szeretnek hozzatenni: a "Tőzsér és Máriás Szoftver Iroda" csucsminosegu auditor szoftvere (szamitogepen lefuttat->kikopi, milyen cuccok vannak telepitve rajta) akkora hatalmas egbekialto FASZSAGokat hozott ki tobb szamitogepen is, hogy ezzel mar 1996-7ben elottem (hasonlo szoftvert fejlesztettunk akkoriban, kivancsiak voltunk a konkurrencia "termek"-ere) a forro sarga altalajig leirta magat. A felismeresi pontossaga kb. 50 %, vagy az alatti (teves felismeresek, fel nem ismeres hegyek). Ennyit a ceg szakmai tudasarol. Ezek utan ne varjunk toluk mast.
Szvsz, azért finomíts a hangnemen, mert így nem hozzák le, vagy ha igen, akkor mindenki, aki olvassa, azt fogja gondolni, hogy mekkora tirpák ez a Dagotta, közben mi tudjuk, hogy nem is, de ez a kisebbség.
Idézet a cikkből: "Sok fejfájást okoznak a munkahelyi gépeken futó játékprogramok is: ezek illegális telepítése a szerzői jog megsértését jelenti, a legális telepítést viszont az APEH teheti szóvá, mondván: a program ára nem számolható el a cég működéséhez szükséges költségként. Különleges problémát teremtenek a szerverre, tehát egy helyi hálózat központi egységére telepített programok, mert ezek törvénytisztelő használatához általában annyi licenccel kell rendelkezni, amennyien a szerver számítógépet egyidejűleg el tudják érni, s ez a fő szabály még akkor is, ha korántsem mindenki használja az adott programot."
Vagdalkozások III.
a.) Fejfájásara legjobb az Antineuralgica.
b.) Lehetőleg elég sok, mert ezt a mondatot nem lehet értelmezni.
c.) Különleges problémát az Úr teremtett, azáltal, hogy Ti megszólaltatok.
d.) Ki az a fasz, aki egy játékprogramot elszámol költségként? De a legszörnyűbb az, hogy reprezentációs költségént még akár ez is elszámolható lehet adott értékhatáron belül. ABSZOLÚT BARMAIM!
Nna, várom válaszotokat.
Nem túl nagy 10telettel:
A Dagotta
PS: Ezen hozzászólásaimat e-mailban megküldöm a Nápszabadságnak is. Ha harc, hát legyen harc! :))
Elsősorban elnézést kérek Tőletek ezen hozzászólásom stílusáért, de itt már élesbe megy a játék, és ilyenkor meg kitör belőlem a kültelki neveletetés. Sajnos ez van. Ha egy szoftveriroda vagdalkozhat, hát vagdalkozom én is. (Talán nem moderálnak ki. Remélem.)
Vagdalkozás I.
Idézet a cikkből: "A számviteli törvény előírásai szerint, ha nem áll rendelkezésre egy komputer működtetéséhez a megfelelő szoftver (márpedig az illegális nem az), akkor a berendezés aktiválása (működésbe állítása) megkérdőjelezhető, tehát jogtalannak minősíthető a gép árában rejlő áfa visszaigénylése, az amortizáció elszámolása."
a.) A számviteli törvényben a komputer szó nem fordul elő, semmilyen formában. ANALFABÉTÁK!
b.) Mi a faszt jelent az árban rejlő ÁFA? Az ÁFA az nem rejtőzik, hanem van. SEGGFEJEK!
c.) Nem visszaigénylem a ÁFA-t, hanem levonom. TUDÓSKÁIM!
d.) Amortizáció nincs. Értékcsökkenési leírás az van. BAROMARCÚAK!
e.) Mi a kurva anyámat jelent a megfelelő szoftver? IDIÓTÁK! (Mellesleg: És ha LINUX van a gépen? Vazzeg! Az ingyenes!!)
Akkor most mi a rongybatekert fasz van? És ez még csak egy mondat a cikkből!
Vagdalkozás II.
Idézet a cikkből: "Egy perben követelhető a jogsértéshez használt eszközök, illetve a jogsértés révén előállított dolgok megsemmisítése is. Így azután bezúzhatóak az illegális programokkal készült levelek, számlák, táblázatok, sőt a sáros programokkal készített szerződések is megsemmisíthetőekké, érvénytelenné válnak."
a.) Egy milyen perben? Vazzeg! Ügyvédi iroda fogalmazzon má’ pontosabban. HÜLYÉK!
b.) Zúzd be a kurva anyádat, mert még az illegális programmal előállított bizonylat adattartalma is az enyém! BASZD MEG!
c.) Hogy a búbánatos faszba bizonyítod be, hogy egy-egy adott szerződés kinyomtatott változata a te illegális programodon készült? BALFASZOK!
Hát az anyátokból basszátok ki az aprómajmot! Igen hozzáértő faszfejek vagytok!
Johannes kartácsunknak ezúton fejezem ki hálámat, az idézett cikkért. Köszönöm! (253)
Attól tartok, ez egy méretesebb háborúhoz fog vezetni a cikkben megnevezett ügyvédi iroda, a Népszabadság valamint [nem túl :))] szerény személyem között.
Én nem vagyok ügyvéd, csak egy mezei, kétkezi adószagértő, de ekkora marhaságokat még egy egész üveg (75cl) whisky, vagy egy láda (20üveg) ser elfogyasztása után sem mondanék, és főleg nem írnék le. :((
illus (254) Szívesen! :))
bk (255) Hmmm... Van ilyen rendeltetésű programom: könyvel, számláz, nyilvántart, modellez, miegyéb, táblázatosan és/vagy grafikusan, a vonatkozó joganyag, számlatükör-variációk, ilyesmik a helpjében, úgy 1,3GB(gigabyte). Hová tegyem föl?
Más. Táblázatot nem bírok a Zindexre fölrakni, mert azt nem engedi (kipróbáltam).
Frizbye (256) Tömören: A könyvelő irodák felelősségbiztosítása csak a könyvelőirodák téves könyvelése következtében adóhiányt (adóbírságot, késedelmi pótlékot) előidéző károk megtérítésére vonatkozik. A könyvelőirodák az ügyfeleik által rendelkezésükre bocsátott bizonylatokból dolgoznak.
Tudod jó lenne ha kezdő vállalkozóknak (tudod béka és békáné meglehetősen kezdők)
akik alapítanak valamilyen céget le lenne írva milyen költségekkel jár a cégalapítás ha az alapítás helye illetve a tényleges működés helye nem ugyanaz, továbbá mibe kerül
saját alkalmazásuk, ha alkalmaznak valakit illetve egyéb mindenféle költség szépen
kirészletezve. Mondjuk valamilyen táblázatos formában, minden részletre kiterjedően.
Persze az lenne az ideális ha mindez freeware lenne de megoldható az egyéb tanácsadás is. :-)))
MAGAN JOGERTELMEZES? FELREVEZETES, MEGFELEMLITES. A cikk allitasai nem iagyak, mert a syoftver nem lehet egz syamla ervenzessegenek kriteriuma. Egz ugzvedi iroda felrevezeti ay embereket, jogot alkot. Ismet ongol ayoknak, akik a tisztesseges szoftverkereskedelemert kuzdenek
Szoftverlopásból adóügy Az illegális programmal készült számlák érvénytelenek lehetnek
A Magyarországon telepített számítógépes szoftverek 70 százaléka legális. Az arányszám első pillantásra nem tűnik rossznak, magasabb a közvélekedés szerintinél, ám a „fekete” 30 százalék veszélyeit nem lehet alábecsülni: a Tőzsér és Máriás Szoftver Iroda elemzése szerint például az illegális szövegszerkesztővel készített szerződések akár semmisnek is tekinthetőek.
Számítógépes programok engedély nélküli másolása, terjesztése, egyidejűleg két vagy több gépen futtatása a szerzői jog megsértését jelenti. A büntető törvénykönyv ráadásul e tekintetben igen szigorú: a gondatlanságból elkövetett jogsértést is bünteti. A Tőzsér és Máriás Szoftver Iroda tapasztalatai szerint ritka a tudatos lopás, és bár Magyarországon is létezik „szoftverkalózkodás”, a számítógép-használat elterjedése miatt a törvénysértéseket alapvetően laikusok követik el, akik esetleg tudtukon és akaratukon kívül gyalogolnak a tilosba, dolgoznak illegális programokkal.
A szoftveriroda az általa átvizsgált cégeknél igen sok illegálisan telepített programot szokott találni, ezek aránya esetenként 80-85 százalékot is elér, ám az alapos elemzés során kiderül: e programok jó része teljesen felesleges. Gyakori például, hogy ugyanazon a gépen több, azonos rendeltetésű tömörítőprogram, segédprogram, vírusirtó áll készenlétben, bár a feladatot közülük egy-egy is el tudná látni. Sokszor előfordul, hogy egy-egy programot „csak kipróbálásra” telepítenek, ám ezek a gépen maradnak, s eredetük hamarosan a homályba vész. Nehezen megoldható problémát okoznak az úgynevezett upgrade-elések is, azaz, amikor egy korábban vásárolt szoftver frissebb változatát telepítik a gépre, esetleg többször is megismételve. Ahhoz azonban, hogy egy „upgrade-elt” szoftver használója nyugodtan alhasson, a program összes előzményének legálisnak kell lennie, azaz az összes elődszoftver jogszerű birtoklását igazolnia kell, esetleg évekre visszamenőleg.
Sok fejfájást okoznak a munkahelyi gépeken futó játékprogramok is: ezek illegális telepítése a szerzői jog megsértését jelenti, a legális telepítést viszont az APEH teheti szóvá, mondván: a program ára nem számolható el a cég működéséhez szükséges költségként. Különleges problémát teremtenek a szerverre, tehát egy helyi hálózat központi egységére telepített programok, mert ezek törvénytisztelő használatához általában annyi licenccel kell rendelkezni, amennyien a szerver számítógépet egyidejűleg el tudják érni, s ez a fő szabály még akkor is, ha korántsem mindenki használja az adott programot.
Nehéz pontos képet alkotni az illegális szoftverhasználat lehetséges jogi és gazdasági következményeiről, s nem is csupán a precedensek eddig igen alacsony száma miatt, hanem mert tágabb értelmezésben igen sok jogszabály vonatkoztatható a számítógépes programok felhasználására. A komputer elé ülőknek így a Btk.-n kívül érdemes figyelniük a szerzői jogi törvény (1999/LXXVI.), a gazdasági társaságokról szóló törvény (1997/CXLIV.), a számviteli törvény (1991/XVIII.), sőt az áfatörvény (1992/LXXIV.) passzusaira is. A szoftveriroda elemzése néhány olyan veszélyre is felhívja a figyelmet, melyre eddig talán nem gondoltak a gépek használói, a komputerrel felszerelt cégek vezetői:
A számviteli törvény előírásai szerint, ha nem áll rendelkezésre egy komputer működtetéséhez a megfelelő szoftver (márpedig az illegális nem az), akkor a berendezés aktiválása (működésbe állítása) megkérdőjelezhető, tehát jogtalannak minősíthető a gép árában rejlő áfa visszaigénylése, az amortizáció elszámolása.
„Szoftverkalózkodás” esetén nem ruházható át a cégvezetés tagjainak személyes felelőssége, ráadásul könnyen bizonyítható, hogy a jogsértésekről nekik is tudomásuk volt, mert a legális szoftverek megléte vagy hiánya sok tíz-, esetenként sok százmillió forintos vagyoni különbséget jelent.
Egy perben követelhető a jogsértéshez használt eszközök, illetve a jogsértés révén előállított dolgok megsemmisítése is. Így azután bezúzhatóak az illegális programokkal készült levelek, számlák, táblázatok, sőt a „sáros” programokkal készített szerződések is megsemmisíthetőekké, érvénytelenné válnak.
Csak becslések állnak rendelkezésre a Magyarországon illegálisan használt programok arányáról. E szám meghatározása során az első problémát nem is a felhasználók, hanem a programok készítői okozzák, ugyanis nem egyszerű kideríteni, hogy melyik program „tiszta”. A licenceknek nincs egységes formájuk, így azután külön papíron, a kézikönyv első oldalán, elektronikus formában, a program dobozán, a floppitartón is érdemes keresni a jogszerűséget igazoló dokumentumot. A jogszerűségi arány taksálása során arra is figyelni kell, hogy a számítógépesek társadalma igencsak összetett, s a különböző csoportok géphasználati szokásai, anyagi kondíciói jelentősen eltérnek. A Tőzsér és Máriás iroda szakemberei az otthoni számítógép-használók és a „komputerőrültek” arányát az összes felhasználó mindössze 10-11 százalékára teszik, így a „jogszerűségi hányados” meghatározásakor a vállalatoknál, nagyobb szervezeteknél szerzett tapasztalataikból indulnak ki, s erre támaszkodva országosan 70 százalék körülire teszik a jogtiszta szoftverek arányát.
Bagolynak régóta piszkálta a csőrét a szomszéd tölgyfa. Egész jó karban volt, szerkezetileg semmi komoly hiba, csak le volt lakva rendesen. Üzlethelyiség is volt benne meg két lakás. Régóta árulták az örökösök, kellett volna a pénz, de így egybe nem nagyon akadt rá vevő. Most hallotta viszont egyik régi ügyfelétől, hogy pont két lakást keres, meg valamilyen nagyobb üzlethelyiséget. El is kérte a kulcsokat, csak annyit mondott, hátha megveszi magának, de előtte alaposabban megnézetné. Szó nélkül oda is adták neki a kulcsokat, és Bagoly elhívta az Öreg Kányát, hogy nézze meg. El is jött az Öreg Kánya, elhozta magával egy építész barátját is, aztán körülnéztek mindenhol, bebújtak mindenhova, és szépen visszaballagtak Bagoly irodájába.
-Hát nem tudom. -mondta az építész.
-Így most nem ér sokat, rengeteg meló lenne vele, de 10-15 milkát, ha ráköltünk és kipofozzuk akkor megér úgy 40 milliót.
Bagoly majdnem leesett a székről, mert tudta, hogy 10 millióért már odaadnák.
-Szóval felújítva megér egy negyvenest? -kérdezte a Öreg Kánya.
-Annyit biztos.
-Idefigyelj Bagoly komám! Kapsz 40 milliót, szerezd meg, és pofoztasd ki! Úgyis annyi az ügyfeled, biztos meg tudod oldani. Amit keresel rajta az a tiéd. Így rendben?
-Hmmm ... Még meggondolom. Hanem Kánya komám, neked mint cégnek kell az épület, vagy magánszemélyként akarod?
-Csak, mint magánszemélynek, cégről szó se lehet. A fiamék ellaknak a másik lakásban, az üzletet meg kiadom bérbe. Öreg vagyok én már, nem kockáztatok. De miért kérded?
-Tudod nagyon nem mindegy, hogy céges-e a dolog, mert akkor az ÁFA-dézsmával is számolni kell.
-Bagoly komám ezt viszont te tudod. Nézd, ha eladom a mostani házunkat, a fiamék a kis lakásukat, hozzáteszünk még amennyi van, akkor nagyjából ennyi pénzt össze tudunk szedni. Ha ebből kifér rendben van, ha nem nem. –zárta le a dolgot az Öreg Kánya.
-Jó, a jövő héten felhívlak. –fejezte be Bagoly is.
Miután elmentek, nekiállt számolgatni. Annyit már tudott, az építőiparos ügyfeleinek a számláiból, hogy az ilyen öreg tölgyfáknál a felújítás költségeinek az 1/3-a az anyag, a többi a munkadíj. Persze ha nincsenek extra igények.
Azt rögtön elvetette, hogy cégként bonyolítsa le a dolgot, mert ha Kánya magánszemélyként veszi meg, úgyse vonhatja le az ÁFA-dézsmát, tehát csak drágítaná a dolgot. Az anyagok ÁFÁ-ját így legfeljebb elbukja, de nem keletkezik hozzáadott érték, ami után viszont fizethetne. Meg aztán a lakás értékesítése amúgy is tárgyi ÁFA mentes szolgáltatás, tehát egyébként is csak az üzlethelyiségre eső ÁFA-t vonhatná le. A munkadíjakat meg ugyanúgy fizeti ki, mint Ürge a törpéinek, alanyi adómentes vállalkozóknak. Nna, nézzük a számokat. Ha 10m pénzért megkapja és jó esetben 15m pénzből megússza a felújítást, akkor 25m pénzbe van a dolog. De legyen 30m pénz, a fene tudja mi jön közbe. Marad tisztán 10m, abból 2m ugrik a dézsmahivatalnak, marad 8m. Hmmm... Nem rossz.
De mi lenne mégis cégként megcsinálni, ha megbízna egy önálló vállalkozást, hogy bonyolítsa le az egészet? Olcsóbban ők se jönnek ki, és még rá is tennék az ÁFA-dézsmát az egészre, mert csak szolgáltatnak. Ha mondjuk 20m-ért megcsinálják, ahhoz még hozzájön 4m ÁFA dézsma. És csak egy része vonható le. Nem, nem. Marad 6m pénz rajta és azután még fizethet 18% társasági adót az 1080e pénz marad osztaléknak 4920 pénz. Akkor mivel kétmillió a jegyzett tőkerésze a cégben, 600e után kell fizetni 120e dézsmát és még 1512e dézsmát. Az összesen 2712 pénz. Marad tehát 3288 pénz. Egy frászt! Marad a magánszemélykénti variáció.
Hmmm... morfondírozott tovább. De mi lenne akkor, ha csak az anyagokról kérne számlát, mert az így is úgy is kell. Ha mondjuk zsebbe fizet, akkor a munkadíjon is spórolhat. Akkor a munkadíj kijönne mondjuk a feléből. Igen ám, de több lesz a saját dézsmaalap de nézzük a számokat. 25m jövedelem után 5m pénz a dézsma. Marad 20m. Hmmm ... Ebből 10m ugrik zsebbe, marad 10m pénz. Ez mégjobb. De hogy lehetne törvényessé tenni a zsebbe fizetést? Megvan. Mint magánszemély alkalmazottakat vesz fel, a minimálbéren bejelentve, a felesége meg a többi pénzt borravalóként adja oda. Neki a borravalóval nem kell elszámolnia senkinek. Aki meg kapta az meg vagy bevallja, vagy nem. Ehhez Bagolynak semmi köze. He-he.
-Nna, figyelj Bagoly komám! –kezdte Ürge.
-Lenne a fiúknak egy kis különmeló. Az egyik haver megcsípett egy nagyobb épületfelújítást, ahol a lakók dobják össze lóvét, és most gyűjti brigádot. A srácok be is vállalnák, mit csináljak, dobjak nekik össze egy céget, vagy egyénibe melózzanak, mert föl nem veszi őket.
-Nem tudom Ürge komám, attól függ. Ha azonnal el akarják költeni az összes pénzt, akkor egyéni vállalkozásba vágjanak. Ha nem, akkor jobb egy társaság.
-Mivel amúgy is közvetlenül a lakóknak megy a meló, az ÁFA-dézsmának nincs jelentősége, illetve van, de másképp.
-Ezt nem értem. –dünnyögte Ürge.
-Pedig egyszerű. Ha egy cégben vannak, a jövedelmük, az ispotályozási járulékok is beleépülnek az ÁFA-dézsma alapjába. Gondolom az anyagot, ilyesmit nem ők veszik, tehát nem lesz levonható ÁFA-dézsma. De nézzünk egy példát, számoljunk úgy, mintha semmi költségük nem lenne, mert csak szolgáltatást nyújtanak, vásárolni nem vásárolnak semmit.
ÁFA alanyi adómentes egyéni vállalkozó
A vállalkozói osztalékalap után nem kell ispotályozási járulékot fizetni. Nézzük egész évre.
Bevétel=2 000 000
Vállalkozói kivét= 306 000,
a fix tb= 43 000
a 33%-os tb= 100 980
Összesen 449 980
Vállalkozói osztalékalapnak marad 1 055 020
Ebből 20%-kal adózik 94 860, az adója 18 972
És a 35%-kal adózó rész 1 455 160, az adója 509 306
Akkor a SZJA-dézsma 61 200
Eb- és nyugdíj 33 660
Fizetünk a mufurcoknak egyenként 767 118 pénzt. Összesen a hét törpe 5 369 826 pénzt fizet.
Nézzük, ha céget alapítanak, vásárolni megint nem vásárolnak, csak szolgáltatást nyújtanak.
Bruttó bevétel 14 000 000
ÁFA-dézsma 2 800 000
Nettó bevétel 11 200 000
minimálbér 306 000×7 = 2 142 000
a fix tb 43 000 ×7 = 301 000
a 33%-os tb 100 980 ×7 = 706 680
Ez összesen 3 149 680
A társasági adó alapja 8 050 320
A társasági adó 1 449 058
Osztaléknak marad 6 601 262
Ez fejenként 943 037
Tételezzük fel, hogy fejenként 10e pénzzel alapították a céget, akkor 3 000 pénz után fizet 20%-os adót, az 600
A 35%-os alap 940 037 az adója 329 013, összesen 329 613.
Mivel munkabérként veszik ki a minimálbért, SZJA dézsmát nem fizetünk, viszont az eb és nyugdíjjárulék 33 660 az megy.
Tehát fejenként fizetnek 363 273 pénzt. Ez összesen 2 542 911.
Befiztések:
ÁFA 2 800 000
Fix tb 301 000
33%os tb 706 680
Társasági adó 1 449 058
Osztalékadó 2 307 291
Tb, nyugdíj 235 620
Ez összesen 7 799 649 pénz a mit a mufurcoknak be kell fizetni. A különbség 2 429 823. Ez hét felé osztva 347 117 pénz éves szinten. Nna, ennyit számít ha beleszaladunk az ÁFA-dézsma körbe. Még persze hozzájön a munkaviszonyok miatt a munkaadói, meg a munkavállalói járulék is, de azzal most nem számoltam, nem egy összeg éves szinten, valami 40e körül van.
-Ezt nem hiszem el. -dünnyögte Ürge.
-Ha még Hófehérkének le is adnak fejenként egy 50-est, hogy csinálja meg mind a hetük könyvelését, akkor is három kilóval beljebb vannak. –morfondírozott tovább.
-Te Bagoly, miért nem lesz akkor mindenki ÁFA alanyi adómentes egyéni vállalkozó, ez jobb, mint a társaság?
-Azért nem egészen, a társaságból nem kötelező az osztalékot kivenni, benn is hagyhatod. Az egyéni vállalkozónak, meg ha tetszik, ha nem, minden évben minden jövedelme után fizetnie kell. De mondjuk, ha srácok úgy gondolják, hogy nekiállnak spórolni mondjuk egy szekérre, akkor bennhagyják az osztalékot, és nem kell utána semmit fizetni.
-Nézzük meg ha nem veszik ki az osztalékot mi van. Az osztalékra 2 307 291 pénzt fizetnek. Ha ezt levesszük 7 799 649 ből, akkor csak 5 492 358 pénzt fizetnek összesen. Alig van különbség az egyéni vállalkozások 5 369 826 pénzéhez képest. A társaság esetén tudsz tartalékolni, egyéni vállalkozóként meg nem. Hát nagyjából ennyi. Szóval számolgatni kell vadul, meg eldönteni, hogy milyen és mennyi jövedelmet akarsz magadnak. Aztán persze még azzal is lhet variálgatni, hogy nagyobb összeggel alapítják a céget. Aztán rá lehetne valakit venni a rokonságból, hogy legyen ő a beltag, a törpék kültagok, munkaviszonyt létesítenek a társasággal, és mellette egyéni vállalkoznak is. Szóval végtelen a variációk sora.
-Jó ezt elmesélem a fiúknak, de attól félek, csak Tudor fogja megérteni. –sóhajtott Ürge.
Én személy szerint nagyon örülök a gondolatkísérleteknek, mert ezekből mindenképpen mindannyian okulhatunk.
Hogy miért írtam, hogy nem működik: az irreálisan nagy piaci értékkülönbözet miatt. Viszont finomabb eljárás talán alkalmazható.
Először nézzük mint mond az Áfa az árengedményről, árleszállításról:
Az adó alapja termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál "22.§ (1) Az adó alapja termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál - az e §-ban, valamint a 23-25.§-okban meghatározott eltérésekkel - a teljesítés ellenértéke.
...
(5) Az adó alapját csökkenti:
a) az árcsökkentés, -engedmény címén visszatérített összeg, kivéve, ha azt a (6) bekezdés b) pontjában meghatározott kör kapja oly módon, hogy az árcsökkentés, -engedmény következményeként az ellenérték az értékesített termék, nyújtott szolgáltatás adó nélküli, az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában fennálló forgalmi értékéhez hasonlítva aránytalanul alacsony értékre csökken;
b) a visszavett göngyöleg betétdíja;
c) az az összeg, mely a teljesítés meghiúsulása miatt az ellenértéknek - ideértve a 17.§ szerinti előleget is - részbeni vagy teljes visszatérítéséből származik.
(6) Az ellenérték helyett az értékesített termék, nyújtott szolgáltatás adó nélküli, az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában fennálló forgalmi értéke az adó alapja akkor, ha
a) az ellenérték az értékesített termék, nyújtott szolgáltatás adó nélküli, az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában fennálló forgalmi értékéhez hasonlítva aránytalanul alacsony, és
b) a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás az alábbiakban meghatározott kör részére történik:
ba) az adóalany jelenlegi és volt tulajdonosa, tagja,
bb) az adóalannyal szoros gazdasági kapcsolatban álló fél,
bc) az adóalannyal az 5. § (2) bekezdése szerinti jogviszonyban álló fél,
bd) az adóalany gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, könyvvizsgálója,
be) az adóalany közeli hozzátartozója, valamint a ba)-bd) alpontokban felsoroltak közeli hozzátartozója.
Összességében nekem úgy tűnik, hogy ha az autót a beszerzési értékén adjuk tovább, akkor nem szaladunk bele az aránytalanul alacsony értékbe. Mégis miből lesz haszon 12%, vagy 0% ÁFA kulcs alá besorolt termékértékesítés, vagy szolgáltatásnyújtás esetén? Nem nagyon ismerem az autókereskedők árképzési metódusát, de tételezzünk fel mondjuk 20% árrést.Egy átlagos autó ma mondjuk 4mFt+ÁFA. Ez esetben az autó beszerzési értéke durván 3,4mFt. Tehát kb. 600eFt egyéb haszonra kell szert tennünk. Tételezzük fel, hogy sikerül, 0%-os ÁFA-kulccsal megoldani. Akkor a vevő fizetni fog 3,4mFt vételárat + 850eFt ÁFA-t +600eFt 0 kulcsos hasznot. Az összesen 4 850e forintot. Összesen 150e forintot spórolt.
Hmmm... Az eredeti 5m forinthoz képest nem túl sok, bár a semminél ez is több. És ez az optimális eset.
Most nézzük mik lehetnek a 0% ÁFA kulcs alá besorolt termékek. Ezt az Áfa 1.sz. melléklet II. része tartalmazza. Nem idézem be, de többnyire gyógyászati alapanyagok, és segédeszközök. Szóval szinte használhatatlan.
A 12%-os ÁFA kulccsal feltételezve ugyanezt az esetet 4922e forintot kell összesen fizetnie a vevőnek, ami 72eFt spórolást jelentene.
Mondjuk elképzelhető, hogy az autókereskedő nyit egy néhány élelmiszerboltot, és bevezet egy törzsvásárlói kártyát, ahol egy vásárlási értékhatár felett árengedmény ad az autó árából. De őszintén szólva attól tartok, hogy többe kerülne a leves, mint a hús, mert azokat a boltokat is üzemeltetnie kellene.
Elvben tehát lehetséges csak nem biztos, hogy gazdasági szempontból megéri, még akkor se, ha azon a termékkörön hatalmas haszon van.
Egyedül a tengeri herkentyűkkel (halak, rákok, polipok, miegyéb) történő kereskedelmet tudom elképzelni, -ez beletartozik a vtsz 0301-0307 közé és 12% az ÁFA kulcsa- aztán lehet szép nagy hasznot rátenni.
Maguk a szabályok egyébként kicsiben, is nagyban is működnek, csak ahogy elkezd növekedni az összeg, úgy kell egyre bonyolultabb kavarásokat alkalmazni.
Egyébként nagyjából igazad van, nagyon sok minden múlik az adóellenőr belátásán. Aztán olykor a belátásán némi nézetkiigazítást is végzünk. :)
Abban is igazad van, hogy nem mondahatóak túl etikusnak ezek a kavarások, de azt is vedd figyelembe, hogy EU-szintű árak mellett, kb. az EU bérek tizedéből kell megélni.
