Bagolynak régóta piszkálta a csőrét a szomszéd tölgyfa. Egész jó karban volt, szerkezetileg semmi komoly hiba, csak le volt lakva rendesen. Üzlethelyiség is volt benne meg két lakás. Régóta árulták az örökösök, kellett volna a pénz, de így egybe nem nagyon akadt rá vevő. Most hallotta viszont egyik régi ügyfelétől, hogy pont két lakást keres, meg valamilyen nagyobb üzlethelyiséget. El is kérte a kulcsokat, csak annyit mondott, hátha megveszi magának, de előtte alaposabban megnézetné. Szó nélkül oda is adták neki a kulcsokat, és Bagoly elhívta az Öreg Kányát, hogy nézze meg. El is jött az Öreg Kánya, elhozta magával egy építész barátját is, aztán körülnéztek mindenhol, bebújtak mindenhova, és szépen visszaballagtak Bagoly irodájába.
-Hát nem tudom. -mondta az építész.
-Így most nem ér sokat, rengeteg meló lenne vele, de 10-15 milkát, ha ráköltünk és kipofozzuk akkor megér úgy 40 milliót.
Bagoly majdnem leesett a székről, mert tudta, hogy 10 millióért már odaadnák.
-Szóval felújítva megér egy negyvenest? -kérdezte a Öreg Kánya.
-Annyit biztos.
-Idefigyelj Bagoly komám! Kapsz 40 milliót, szerezd meg, és pofoztasd ki! Úgyis annyi az ügyfeled, biztos meg tudod oldani. Amit keresel rajta az a tiéd. Így rendben?
-Hmmm ... Még meggondolom. Hanem Kánya komám, neked mint cégnek kell az épület, vagy magánszemélyként akarod?
-Csak, mint magánszemélynek, cégről szó se lehet. A fiamék ellaknak a másik lakásban, az üzletet meg kiadom bérbe. Öreg vagyok én már, nem kockáztatok. De miért kérded?
-Tudod nagyon nem mindegy, hogy céges-e a dolog, mert akkor az ÁFA-dézsmával is számolni kell.
-Bagoly komám ezt viszont te tudod. Nézd, ha eladom a mostani házunkat, a fiamék a kis lakásukat, hozzáteszünk még amennyi van, akkor nagyjából ennyi pénzt össze tudunk szedni. Ha ebből kifér rendben van, ha nem nem. –zárta le a dolgot az Öreg Kánya.
-Jó, a jövő héten felhívlak. –fejezte be Bagoly is.
Miután elmentek, nekiállt számolgatni. Annyit már tudott, az építőiparos ügyfeleinek a számláiból, hogy az ilyen öreg tölgyfáknál a felújítás költségeinek az 1/3-a az anyag, a többi a munkadíj. Persze ha nincsenek extra igények.
Azt rögtön elvetette, hogy cégként bonyolítsa le a dolgot, mert ha Kánya magánszemélyként veszi meg, úgyse vonhatja le az ÁFA-dézsmát, tehát csak drágítaná a dolgot. Az anyagok ÁFÁ-ját így legfeljebb elbukja, de nem keletkezik hozzáadott érték, ami után viszont fizethetne. Meg aztán a lakás értékesítése amúgy is tárgyi ÁFA mentes szolgáltatás, tehát egyébként is csak az üzlethelyiségre eső ÁFA-t vonhatná le. A munkadíjakat meg ugyanúgy fizeti ki, mint Ürge a törpéinek, alanyi adómentes vállalkozóknak. Nna, nézzük a számokat. Ha 10m pénzért megkapja és jó esetben 15m pénzből megússza a felújítást, akkor 25m pénzbe van a dolog. De legyen 30m pénz, a fene tudja mi jön közbe. Marad tisztán 10m, abból 2m ugrik a dézsmahivatalnak, marad 8m. Hmmm... Nem rossz.
De mi lenne mégis cégként megcsinálni, ha megbízna egy önálló vállalkozást, hogy bonyolítsa le az egészet? Olcsóbban ők se jönnek ki, és még rá is tennék az ÁFA-dézsmát az egészre, mert csak szolgáltatnak. Ha mondjuk 20m-ért megcsinálják, ahhoz még hozzájön 4m ÁFA dézsma. És csak egy része vonható le. Nem, nem. Marad 6m pénz rajta és azután még fizethet 18% társasági adót az 1080e pénz marad osztaléknak 4920 pénz. Akkor mivel kétmillió a jegyzett tőkerésze a cégben, 600e után kell fizetni 120e dézsmát és még 1512e dézsmát. Az összesen 2712 pénz. Marad tehát 3288 pénz. Egy frászt! Marad a magánszemélykénti variáció.
Hmmm... morfondírozott tovább. De mi lenne akkor, ha csak az anyagokról kérne számlát, mert az így is úgy is kell. Ha mondjuk zsebbe fizet, akkor a munkadíjon is spórolhat. Akkor a munkadíj kijönne mondjuk a feléből. Igen ám, de több lesz a saját dézsmaalap de nézzük a számokat. 25m jövedelem után 5m pénz a dézsma. Marad 20m. Hmmm ... Ebből 10m ugrik zsebbe, marad 10m pénz. Ez mégjobb. De hogy lehetne törvényessé tenni a zsebbe fizetést? Megvan. Mint magánszemély alkalmazottakat vesz fel, a minimálbéren bejelentve, a felesége meg a többi pénzt borravalóként adja oda. Neki a borravalóval nem kell elszámolnia senkinek. Aki meg kapta az meg vagy bevallja, vagy nem. Ehhez Bagolynak semmi köze. He-he.
-Nna, figyelj Bagoly komám! –kezdte Ürge.
-Lenne a fiúknak egy kis különmeló. Az egyik haver megcsípett egy nagyobb épületfelújítást, ahol a lakók dobják össze lóvét, és most gyűjti brigádot. A srácok be is vállalnák, mit csináljak, dobjak nekik össze egy céget, vagy egyénibe melózzanak, mert föl nem veszi őket.
-Nem tudom Ürge komám, attól függ. Ha azonnal el akarják költeni az összes pénzt, akkor egyéni vállalkozásba vágjanak. Ha nem, akkor jobb egy társaság.
-Mivel amúgy is közvetlenül a lakóknak megy a meló, az ÁFA-dézsmának nincs jelentősége, illetve van, de másképp.
-Ezt nem értem. –dünnyögte Ürge.
-Pedig egyszerű. Ha egy cégben vannak, a jövedelmük, az ispotályozási járulékok is beleépülnek az ÁFA-dézsma alapjába. Gondolom az anyagot, ilyesmit nem ők veszik, tehát nem lesz levonható ÁFA-dézsma. De nézzünk egy példát, számoljunk úgy, mintha semmi költségük nem lenne, mert csak szolgáltatást nyújtanak, vásárolni nem vásárolnak semmit.
ÁFA alanyi adómentes egyéni vállalkozó
A vállalkozói osztalékalap után nem kell ispotályozási járulékot fizetni. Nézzük egész évre.
Bevétel=2 000 000
Vállalkozói kivét= 306 000,
a fix tb= 43 000
a 33%-os tb= 100 980
Összesen 449 980
Vállalkozói osztalékalapnak marad 1 055 020
Ebből 20%-kal adózik 94 860, az adója 18 972
És a 35%-kal adózó rész 1 455 160, az adója 509 306
Akkor a SZJA-dézsma 61 200
Eb- és nyugdíj 33 660
Fizetünk a mufurcoknak egyenként 767 118 pénzt. Összesen a hét törpe 5 369 826 pénzt fizet.
Nézzük, ha céget alapítanak, vásárolni megint nem vásárolnak, csak szolgáltatást nyújtanak.
Bruttó bevétel 14 000 000
ÁFA-dézsma 2 800 000
Nettó bevétel 11 200 000
minimálbér 306 000×7 = 2 142 000
a fix tb 43 000 ×7 = 301 000
a 33%-os tb 100 980 ×7 = 706 680
Ez összesen 3 149 680
A társasági adó alapja 8 050 320
A társasági adó 1 449 058
Osztaléknak marad 6 601 262
Ez fejenként 943 037
Tételezzük fel, hogy fejenként 10e pénzzel alapították a céget, akkor 3 000 pénz után fizet 20%-os adót, az 600
A 35%-os alap 940 037 az adója 329 013, összesen 329 613.
Mivel munkabérként veszik ki a minimálbért, SZJA dézsmát nem fizetünk, viszont az eb és nyugdíjjárulék 33 660 az megy.
Tehát fejenként fizetnek 363 273 pénzt. Ez összesen 2 542 911.
Befiztések:
ÁFA 2 800 000
Fix tb 301 000
33%os tb 706 680
Társasági adó 1 449 058
Osztalékadó 2 307 291
Tb, nyugdíj 235 620
Ez összesen 7 799 649 pénz a mit a mufurcoknak be kell fizetni. A különbség 2 429 823. Ez hét felé osztva 347 117 pénz éves szinten. Nna, ennyit számít ha beleszaladunk az ÁFA-dézsma körbe. Még persze hozzájön a munkaviszonyok miatt a munkaadói, meg a munkavállalói járulék is, de azzal most nem számoltam, nem egy összeg éves szinten, valami 40e körül van.
-Ezt nem hiszem el. -dünnyögte Ürge.
-Ha még Hófehérkének le is adnak fejenként egy 50-est, hogy csinálja meg mind a hetük könyvelését, akkor is három kilóval beljebb vannak. –morfondírozott tovább.
-Te Bagoly, miért nem lesz akkor mindenki ÁFA alanyi adómentes egyéni vállalkozó, ez jobb, mint a társaság?
-Azért nem egészen, a társaságból nem kötelező az osztalékot kivenni, benn is hagyhatod. Az egyéni vállalkozónak, meg ha tetszik, ha nem, minden évben minden jövedelme után fizetnie kell. De mondjuk, ha srácok úgy gondolják, hogy nekiállnak spórolni mondjuk egy szekérre, akkor bennhagyják az osztalékot, és nem kell utána semmit fizetni.
-Nézzük meg ha nem veszik ki az osztalékot mi van. Az osztalékra 2 307 291 pénzt fizetnek. Ha ezt levesszük 7 799 649 ből, akkor csak 5 492 358 pénzt fizetnek összesen. Alig van különbség az egyéni vállalkozások 5 369 826 pénzéhez képest. A társaság esetén tudsz tartalékolni, egyéni vállalkozóként meg nem. Hát nagyjából ennyi. Szóval számolgatni kell vadul, meg eldönteni, hogy milyen és mennyi jövedelmet akarsz magadnak. Aztán persze még azzal is lhet variálgatni, hogy nagyobb összeggel alapítják a céget. Aztán rá lehetne valakit venni a rokonságból, hogy legyen ő a beltag, a törpék kültagok, munkaviszonyt létesítenek a társasággal, és mellette egyéni vállalkoznak is. Szóval végtelen a variációk sora.
-Jó ezt elmesélem a fiúknak, de attól félek, csak Tudor fogja megérteni. –sóhajtott Ürge.
Én személy szerint nagyon örülök a gondolatkísérleteknek, mert ezekből mindenképpen mindannyian okulhatunk.
Hogy miért írtam, hogy nem működik: az irreálisan nagy piaci értékkülönbözet miatt. Viszont finomabb eljárás talán alkalmazható.
Először nézzük mint mond az Áfa az árengedményről, árleszállításról:
Az adó alapja termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál "22.§ (1) Az adó alapja termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál - az e §-ban, valamint a 23-25.§-okban meghatározott eltérésekkel - a teljesítés ellenértéke.
...
(5) Az adó alapját csökkenti:
a) az árcsökkentés, -engedmény címén visszatérített összeg, kivéve, ha azt a (6) bekezdés b) pontjában meghatározott kör kapja oly módon, hogy az árcsökkentés, -engedmény következményeként az ellenérték az értékesített termék, nyújtott szolgáltatás adó nélküli, az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában fennálló forgalmi értékéhez hasonlítva aránytalanul alacsony értékre csökken;
b) a visszavett göngyöleg betétdíja;
c) az az összeg, mely a teljesítés meghiúsulása miatt az ellenértéknek - ideértve a 17.§ szerinti előleget is - részbeni vagy teljes visszatérítéséből származik.
(6) Az ellenérték helyett az értékesített termék, nyújtott szolgáltatás adó nélküli, az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában fennálló forgalmi értéke az adó alapja akkor, ha
a) az ellenérték az értékesített termék, nyújtott szolgáltatás adó nélküli, az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában fennálló forgalmi értékéhez hasonlítva aránytalanul alacsony, és
b) a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás az alábbiakban meghatározott kör részére történik:
ba) az adóalany jelenlegi és volt tulajdonosa, tagja,
bb) az adóalannyal szoros gazdasági kapcsolatban álló fél,
bc) az adóalannyal az 5. § (2) bekezdése szerinti jogviszonyban álló fél,
bd) az adóalany gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, könyvvizsgálója,
be) az adóalany közeli hozzátartozója, valamint a ba)-bd) alpontokban felsoroltak közeli hozzátartozója.
Összességében nekem úgy tűnik, hogy ha az autót a beszerzési értékén adjuk tovább, akkor nem szaladunk bele az aránytalanul alacsony értékbe. Mégis miből lesz haszon 12%, vagy 0% ÁFA kulcs alá besorolt termékértékesítés, vagy szolgáltatásnyújtás esetén? Nem nagyon ismerem az autókereskedők árképzési metódusát, de tételezzünk fel mondjuk 20% árrést.Egy átlagos autó ma mondjuk 4mFt+ÁFA. Ez esetben az autó beszerzési értéke durván 3,4mFt. Tehát kb. 600eFt egyéb haszonra kell szert tennünk. Tételezzük fel, hogy sikerül, 0%-os ÁFA-kulccsal megoldani. Akkor a vevő fizetni fog 3,4mFt vételárat + 850eFt ÁFA-t +600eFt 0 kulcsos hasznot. Az összesen 4 850e forintot. Összesen 150e forintot spórolt.
Hmmm... Az eredeti 5m forinthoz képest nem túl sok, bár a semminél ez is több. És ez az optimális eset.
Most nézzük mik lehetnek a 0% ÁFA kulcs alá besorolt termékek. Ezt az Áfa 1.sz. melléklet II. része tartalmazza. Nem idézem be, de többnyire gyógyászati alapanyagok, és segédeszközök. Szóval szinte használhatatlan.
A 12%-os ÁFA kulccsal feltételezve ugyanezt az esetet 4922e forintot kell összesen fizetnie a vevőnek, ami 72eFt spórolást jelentene.
Mondjuk elképzelhető, hogy az autókereskedő nyit egy néhány élelmiszerboltot, és bevezet egy törzsvásárlói kártyát, ahol egy vásárlási értékhatár felett árengedmény ad az autó árából. De őszintén szólva attól tartok, hogy többe kerülne a leves, mint a hús, mert azokat a boltokat is üzemeltetnie kellene.
Elvben tehát lehetséges csak nem biztos, hogy gazdasági szempontból megéri, még akkor se, ha azon a termékkörön hatalmas haszon van.
Egyedül a tengeri herkentyűkkel (halak, rákok, polipok, miegyéb) történő kereskedelmet tudom elképzelni, -ez beletartozik a vtsz 0301-0307 közé és 12% az ÁFA kulcsa- aztán lehet szép nagy hasznot rátenni.
Maguk a szabályok egyébként kicsiben, is nagyban is működnek, csak ahogy elkezd növekedni az összeg, úgy kell egyre bonyolultabb kavarásokat alkalmazni.
Egyébként nagyjából igazad van, nagyon sok minden múlik az adóellenőr belátásán. Aztán olykor a belátásán némi nézetkiigazítást is végzünk. :)
Abban is igazad van, hogy nem mondahatóak túl etikusnak ezek a kavarások, de azt is vedd figyelembe, hogy EU-szintű árak mellett, kb. az EU bérek tizedéből kell megélni.
Manapaság már nincs sok értelme a tagi kölcsönnel variálgatni., hogy miért? Nézzük meg az Szja 65.§ (1) bekezdés f. pontját:
"f. a kifizető által a magánszemély(ek)től felvett hitel (kölcsön) után kifizetett kamat és/vagy az értékpapírnak zárt kibocsátású szerzése esetén vagy zárt forgalmazása során fizetett kamat és/vagy árfolyamnyereség - ideértve a szövetkezeti célrészjegy kamatát is - a kifizetőnél együttesen legfeljebb évi 200 ezer forintot, az 1995. december 31. napja után létrejött ügyletek esetében személyenként legfeljebb évi 10 ezer forintot meg nem haladó összegben számít kamatjövedelemnek, akkor is, ha egyébként a d)-e) pontokban meghatározott feltételek teljesülnek;"
Ebből látható, hogy egy magánszemélynek egy évben legfeljebb 10e forint fizethető ki ezen a címen.
Nézzük a kamat kérdését (Szja 65.§ (1) bekezdés d. pont):
"d. a magánszemély által nyújtott hitel (kölcsön) kamata, feltéve, hogy a felszámítás időszakában érvényes jegybanki alapkamatot, 1996. december 31-e utáni kölcsönszerződés esetében a szerződéskötés időpontjában érvényes jegybanki alapkamatot annak legfeljebb 5 százalékával haladja meg, figyelemmel az f) pont és a (3) bekezdés rendelkezéseire is;"
Ha visszaszámoljuk, akkor legfeljebb 50e forint tagi kölcsönt tesz lehetővé egy tagnál.
Ha ennél több szükséges a gazdálkodáshoz, -márpedig több kell- akkor, legfeljebb kamatmentes kölcsönként nyújtható.
Hamupipőke és a cégalapítás
Hosszú távon érdemesebb –még betéti társaság esetén is- minél magasabb jegyzett tőkével alakulni. Mivel a beltag vagyoni felelőssége korlátlan, lényegében véve mindegy, hogy 10e vagy 1m forint a vagyoni betétje.
Miért is érdemes magasabb jegyzett tőkével alakulni? Erre a választ az Szja 66.§-ában találjuk.
"1) A magánszemély osztalékból származó bevételének egésze jövedelem. E törvény alkalmazásában osztaléknak minősül
a) a társas vállalkozás adózott eredményéből a társas vállalkozás magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa részesedése, ideértve az adózott eredményből a kamatozó részvény utáni kamatot is;
...
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett osztalék után az adót a következők szerint kell megállapítani:
a) az osztalékra jogosult magánszemély vagyoni betétje (részvény, üzletrész, vagyonjegy stb.) arányában ki kell számítani a társas vállalkozás saját tőkéjének az értékelési tartalékkal csökkentett részéből ezen magánszemélyre jutó értéket;
b) az a) pontban meghatározott összegnek ki kell számítani az osztalékmegállapítás évének első napján érvényes jegybanki alapkamat kétszerese szerinti részét;
c) a magánszemélynek osztalék címén kifizetett összegből a b) pontban meghatározott összeget meg nem haladó rész után 20 százalék, a további rész után 35 százalék az adó mértéke.
E rendelkezés alkalmazásában a társas vállalkozás saját tőkéje alatt arról az időszakról készült számviteli beszámoló mérlegében kimutatott saját tőkét kell érteni, amely időszakra vonatkozóan az eredményfelosztás történt."
Mi következik ebből? Minél magasabb a jegyzett tőke, annál nagyobb az osztalék azon hányada, amely után 20%-adót kell fizetni.
Ha meg Hamupipőke ki akarja venni a pénzt, akkor egyszerűen csökkentik a jegyzett tőkét, és simán adómentesen kiveszi. Bár sok értelme nincs, mert mint láttuk, akkor meg az osztalékadóval később csapja agyon a mufurc.
Hamupipőke és a talicska
Ha személyhordó talicskát vesz Hamupipőke, az ÁFA-dézsma eleve nem vonható le. Más a helyzet a haszonjárműnek minősülő talicskával, ekkor minden további nélkül levonható.
De egyáltalán, minek megvenni, ha lízingelhető, vagy bérelhető is a talcsika? Bármilyen. A talicskakereskedők mindenféle kedvezményeket adnak a használt talicskákra is, mert az új talicskák értékesítésekor nagyon sokan beszámítják a használt talicskát is, és azoktól is szeretnének megszabadulni.
Azt se felejtsük el, hogy a királyfinak, SZJA-dézsmát is kell fizetnie a talicska bérleti díja után. Szóval jobb, ha a cég bérli, vagy lízingeli a talicskát.
Nézd, semmiképpen sem akarom erőlteni a dolgot. Azért megjegyzem, hogy egy büntető eljárásban a bizonyítási kényszer sokkal erőteljesebb az eljáró hatóság részéről, mint egy államigazgatási eljárásban. Te tudod.
Kozismert jelenseg, hogy sok bolgartars bt-t, kft-t, egyeni vallalkozast alapit es ezen keresztul dolgozik a munkahelyen, megbizasi szerzodessel.
Igy sajat maga donthet arrol, hogy mennyit szor bele a dezsmahivatal feneketlen kutjaba.
Allitolag ennek a gyakorlatnak veget akarnak vetni, es mar keszul valamilyen jogszablya.
Hallottal ilyesmirol valamit?
Én gyakorlatilag gyülölöm ezt az egész adózási-cégvezetési-biznisz témakört nem lenne hozzá türelmem és idegzetem. Hál'istennek az ezzel járó munkát eddig mások megcsinálták helyettem. De elméletileg el szoktam gonodolkodni egy-két dolgon. Úgyhogy tovább értetlenkednék itt, ha nem szabad, de látom hogy itt komoly problémáik vannak másoknak, én meg itt csak gonodlat kisérletekkel szórakozom. Köszönöm a válaszokat.
"Az autós ötlet nem rossz, csak éppen nem működik" - írtad. Nem tudom miért ne működhetne, bár látok egy-két nehézséget, de talán nem mindet. De engem inkább az éerdekelne, hogyha működne, akkor szabályos lenne-e, vagy sem? Nyilván autóval és tejjel kicsit erős a példa, de egy közepes értéksávban (10-100 eFt) lehetne azzal kavarni, hogy a nagyobb AFA-jú terméket nagyon olcsón adom, és a kisebb AFA-jú terméken behozom a veszteséget, én ugyanott vagyok, a vevő meg AFA-t spórolt.
Szóval a McD menü-nél azt az 5-10 Ft-ot szabályos. De ha valaki 10e Ft AFA-t spórol az is megengedett? Ha meg nem megengedett (és gondolom hogy nem megengedhető, mert akkor biztos tömegével csinálnák), akkor meg kicsiben miért nem számít csalásnak? Tulajdonképpen azt feszegetem, hogy milyen szabályok azok, amik kicsiben érvényesek, nagyban meg nem? Az adóellenőr belátásán múlik, hogy hol a határ?
(Egyébként ha ez megengedhető, akkor is erkölcsileg én csalásnak érzem. De lehet hogy az én jogérzékemmel van hiba, illetve közgazdasági ismereteim egyenlőek a nullával)
Hamupipőke szeretne csinálni egy Bt-t, hogy nyithasson magának egy lencse és köles boltot, mert megunta, hogy a gonosz mostoha fölözi le a hasznot a munkája után.
Sajnos, mivel árva és igen keveset kapott eddig a lencseválogatásért, nincs sok megtakarított pénze, viszont ismeri egy "kedves" manót, aki adna neki kölcsön pénzt, természetesen kötött időre és fix kamattal.
Az itt a kérdés, hogy melyik a jobb, ha pipőke induló betétként beviszi ezt a pénzt a cégbe, vagy a megalapítandó cégnek ad tagi kölcsönt. Utóbbi esetben könnyebb visszatörleszteni a pénzt, meg kamatot is kaphat rá, ha jól tudom, akkor jegybanki kamat+10%(?).
Ha beviszi a pénzt, akkor hogyan tudja 1-2 év múlva kivenni úgy, hogy ne dézsmálják meg a mufurcok?
A másik kérdés, mivel induló vállalkozásról lenne szó, és szükség van egy talicskára, amivel a lencsét és kölest kell hurcolászni, melyik a jobb megoldás, ha vesz egyet és bérbe adja a cégnek, vagy a cég vesz egyet.
Hangsúlyozom, hogy ezt nem a profitból kell venni, hanem az induló pénzből az elején és csak egy szerény használt talicskára, ha futja, tehát az áfát eleve nem kaphatja vissza, vagy igen ?
Vagy esetleg egy fix állású királyfi részletfizetésre vehet valami jobbat magának, és azt bérli tőle a cég pont annyiért, amennyi a törlesztő részlet?
A dupla vállalkozásnak a legfőbb hátránya az, hogy két könyvelést kell vezetni, egyet a betevő társaságnak, egyet az egyéni vállalkozónak. Persze az adó- és egyéb bevallásokat is szintén duplán kell csinálni.
Most nézzük az előnyöket:
1.) Lehet variálgatni az ÁFA alanyisággal. Például a BT ÁFA alany, az egyéni vállalkozó nem. Ez kihat a vásárlásokra is, nyilvánvaló, hogy a BT fog vásárolni.
2.) Duplán lehet a rezsiköltséget elszámolni. Például az egyik szoba a BT székhelye, míg a másik az egyéni vállakozóé.
3.) Ideális esetben megduplázódhat az elszámolható reprezentációs költség.
4.) Az egyéni vállalkozó kültag munkaviszonyt létesíthet a BT-vel, és az onnan származó munkabér után adójóváírás illeti meg.
5.) Ha van személygépkocsi, azt hol a BT, hol az egyéni vállalkozó használja. Magától értetődően két útnyilvántartást kell vezetni.
6.) Aztán lehet egymástól bérelgetni eszközöket, alválalkozni, és ezeknek az ellenértékével igazítgatni az adóalapokon.
Ami még fontos! Lehetőleg a kültagnak ne legyen 10%-nál nagyobb vagyoni betétje, mert esetleg kapcsolt vállalkozásként értelmezheti az APEH.
Nagyjából ennyi, de ez már egyedi eset kiszámolni, hogy megérei-e, és ha igen, hogyan.
Gondolom sokakban felmerült a kérdés, hogy Frizbye kartáccsal folytatott eszmecserénk során, a konkrét ügy ismerete nélkül mitől voltam –és vagyok- biztos benne, hogy az APEH csak blöfföl?
Egyetlen mondatra vártam végig az eszmecsere során, mégpedig arra, hogy az APEH az adóhiány megállapítása mellett büntető feljelentést is tett.
Az eljárást olvastátok, nem ismétlem meg. Hanem itt van egy delikvens akinél fiktív számla esete forog fenn.
Ez legalább egyrendbeli okirathamisítás, és egyrendbeli jelentős értékre elkövetett adócsalás.
A Be 122.§ (2) bekezdése szerint minden hatóság és hivatalos személy köteles a hivatali hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt - ha az elkövető ismert, annak megjelölésével - feljelenteni, és a rendelkezésre álló bizonyítási eszközöket a feljelentéshez csatolni.
Hát ez bizony nem történt meg.
Tovább erősíti a meggyőződésemet az is, hogy nem vizsgálták meg a másik adóalanyt, hogy nem ő akar-e bevételet, vagy adót eltitkolni.
Szvsz találtak egy könnyű prédát, és most megmutatják, hogy ki az úr a háznál. Én nem hagynám.
Hm, ez érdekes dialógus volt. Kiváncsi lennék a végeredményre, meg azáltal az is kiderülhetne, hogy dP tényleg olyan nagy király-e?
dP ha annyira biztos vagy a dolgodba miért nem vállalod sikerdíjért, és osztod meg a kockázatot? Végül is ez neked jó reklám lenne... Na, persze ha sikerül.
És? Nem egy nagy összeg. Kb. 200e Ft-ból neki lehet indulni. Ha meg végképp veszít akkor legfeljebb még 200e hozzájön az eredeti veszeteséghez. Szvsz benne van a nyerés esélye is, ennyi kockázatot megér a dolog. Ha nem, nem.
Látod, mondtam, hogy pancser az illető. :) De még mindig nincs veszve az ügy. Meg kell várni az APEH határozatát, utána székhelyet váltani, aztán meg közigazgatási pert indítani tévedésre hivatkozással. Például.
Azé' nem úgy megy a dolog, hogy bekenjük sárral. :)
Nem, nem kedves Frizbye. Akkor egy megelőző csapást mérünk a pereskedés előtt az ellenségre. A cég székhelyét áthelyezzük egy másik megyébe, a jelenlegit pedig meghagyjuk telephely gyanánt. Egy társasági szerződés módosítás, meg egy APEH változásbejelentő lap kérdése az egész.
No, ez azért nem egészen így működik. Lásd a Tanmesék XXI. részét. Ha az ismerősöd "pancser" volt, akkor meg lehetett etetni ezzel. Perelni nem érdemes, hanem kell!!!! Bárhol.
Árengedmény mindenkinek joga van adni. Ez a 20% még teljesen átlagosnak mondható. Az APEH igazán nem veszít, mert az árengedményből származó többletbevétel után, többletadó is keletkezik. Az nyilvánvaló, hogy a magasabb adótartalmú termékből ad engedményt, mert a fogyasztói árra ennek van nagyobb hatása.
Nem, nem ÁFA-csalás.
Az autós ötlet nem rossz, csak éppen nem működik. Túl nagyok az eltérések a szokásos piaci értékhez képest.
Kedves Dagotta, lenne egy kérdésem mi a vélményed.
A McDonaldsnál érdekesen képezik az árakat. A példa kedvéért egyszerű, nem a valóságank megfelelő számokkal elmesélve: egy szendvics netto 200 ft, egy üdítő netto 100 Ft, AFA-val 224, ill. 125 Ft, összesen 349 Ft. (Ugye a kajára 12%, a piára 25% az ÁFA.) Azt mondja a cég, hogyha együtt veszem a kettőt (menü), akkor ad kedvezményt, az egyszerűség kedvéért legyen ez netto 20 %. Tehát lemond netto 60 ft-ról. Azonban ezt nem arányosan teszi, hanem a szendvicset ugyanannyiéert adja, az üdítőt viszont 40 ft-ért (50 ft AFAval), végösszeg 274 Ft. Míg ha mindkét terméket arányosan adná olcsóbban , akkor 160+Afa 80+Afa, azaz 279.2 Ft lenne az ára. 5 Ft 20 fillérrel jól járt valaki (hogy a McD, vagy a vásárló, az nézőpont kérdése), viszont aki 5.20-at vesztett, az az APEH.
Rendben van ez így?
A kereskedő úgy képezi az árakat, ahogy akarja? Adhat bármit irreálisan olcsón, illetve irreálisan drágan, ha van rá vevő? Mert ha igen, akkor:
Alapítok egy céget, ami autót és tejet árul. Méghozzá olyan feltételekkel, hogy aki vesz egy liter tejet 2millió Ft+AFA-ért, az kedvezményt kap egy autót vásárlásakor, amit 100Ft+Afa áron vehet meg (természetesen egy 2millós netto értékű autót). Ezzel a módszerrel (13 Ft híján) 260 ezer forinttal tudom olcsóbban eladni az autót, amitől nyilván szép forgalmam lesz, és virágzik majd a biznisz...
Lehet hogy ez így túlzás, de valszeg a McD menünél nagyobb tételben is le lehet játszani ezt a trükköt. De végül is akkor ez most ÁFA csalás, vagy nem?
Köszönettel fogadom írásod, időben volt csak válaszolni nem tudtam már. Jó lenne ha tovább bonyolítanád a Betevő Társaság egyénieskedő vállalkozó kültaggal kapcsolat előnyeit és hátrányait.
Tanmesék a Százholdas pagonyból XXI.rész (Vigyázat! Egy kissé hosszú!)
Nyuszi zárás után ballagott el Bagoly irodájába, hogy csak ketten legyenek, mert nem akart tanúkat.
-Idefigyelj Bagoly! –mondta igen fojtott hangon Nyuszi, Majd folytatta:
-Lenne itt egy jó kis üzlet. Volt ma nálam két fickó és egy rakás jóféle cuccot kínáltak eladásra. Csak az a baj, hogy feltűnően olcsón.
-Nna, ezt mégegyszer ki ne mondd, hogy feltűnően olcsón, mert akkor annyi a bulinak. –morogta Bagoly.
-Jó. Nem mondom. Szóval attól félek, hogy adnak rendes számlát, meg mindent annyiról amennyiről akarok, meg az árut is, és aztán lelépnek, a dézsmahivatal meg engem fog cseszegetni.
-Mikor jönnek vissza? –érdeklődött Bagoly.
-Holnapután, és akkor kérik a választ. –mondta Nyuszi.
-Jó, akkor van elég időnk.
-Mire?
-Bebiztosítani magunkat. Névkártya, vagy cégnév van? –kíváncsiskodott Bagoly.
-Persze itt van.
-Jjó. Nézzük. Helyes, ami kell megvan. Úgyhogy Nyuszi komám reggel szépen elballagsz a cégbíróságra, és kérsz egy cégkivonatot. Ezzel elballagsz a területileg illetékes dézsmahivatalba, és megérdeklődöd, hogy létezik-e ez a cég. A cég nevét és adószámát mindenképpen megmondják, mert az nem adótitok.
Ha ez rendben van veled már nem tudnak mit kezdeni, mert a tőled elvárható gondossággal jártál el. Aztán, hogy a cég ibrahimizálódott, arról te nem tehetsz. De nézzünk egy példát.
Mint mond az ilyesmiről a dézsmahivatal? (7012/1997 APEH irányelv) részlet:
IV.
"Az adóhatóság bizonyítási kötelezettsége, az ún. fiktív számlás ügyekben követendő eljárás
Az Art.58.§ (1) bekezdése szerint az adóhatóság az ellenőrzést az adó- és támogatás alapjának megállapításához szükséges iratok, bizonylatok megvizsgálásával folytatja le. Ugyanakkor a törvény 1.§ (7) bekezdése feljogosítja az adóhatóságot arra, hogy az ügyleteket valódi tartalmuk szerint minősítse.
Az ellenőrzések során kiemelt jelentőséggel bír azon bizonylatok, számlák minősítése, amelyek hitelt érdemlőségét illetően - formai vagy tartalmi hiányosság miatt - kétség merült fel.
Az Art. 51.§ (7) bekezdésében foglalt tényállás-tisztázási kötelezettségből következően az adóhatóságnak az adott ügyben feltárt egyedi bizonyítékok alapján kell a döntést meghoznia.
1) Az áfa-visszaigénylési jog feltételei
Az Áfa-törvény 32.§ (1) bekezdés a) pontja alapján a 34.§ szerinti adóalanyt megilleti az a jog, hogy az általa fizetendő adó összegéből levonja azt az adóösszeget, amelyet a részére teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás során egy másik adóalany rá áthárított.
Az adóalany fogalmát az Áfa-törvény 4.§-a, az adólevonási jog gyakorlásának személyi feltételeit pedig a törvény 34.§-a határozza meg.
A fenti alanyi jogosultsághoz képest a törvény további szigorító, illetve szűkítő feltételek rendszerét határozza meg.
Az adólevonási jog tárgyi feltétele az Áfa-törvény 35.§ (1) bekezdés a) pontja szerint az előzetesen felszámított adó összegét hitelesen igazoló dokumentum.
A számla vonatkozásában az Áfa-törvény 13.§ (1) bekezdés 16-18. pontjai, az Art. 34.§-a is szigorú követelményeket állítanak fel.
A számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 84.§ (2) bekezdése értelmében a bizonylatoknak alakilag és tartalmilag is hiteleseknek, megbízhatóknak kell lenniük. A 15.§ (3) bekezdése szerint - a valódiság elveként - a könyvvitelben rögzített tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük.
2) A fiktív számla fogalma és esetei
A fiktív számlák formailag megfelelnek a törvényi követelményeknek, azonban lényeges tartalmi hiányosságaik vannak.
Fiktívnek, azaz nem valós számlának minősül az a számla, amely valótlan adatokat tartalmaz az általa dokumentált gazdasági eseményre, illetve az abban résztvevő felekre vonatkozóan.
A fiktív számlák előfordulásának esetei tehát az alábbi csoportokra oszthatók:
a) A számlakibocsátó nem adóalany
Az Áfa-törvény 4.§ (1) bekezdése a saját néven folytatott gazdasági tevékenységet írja elő az adóalanyiság feltételeként. Ebből következően eltérően alakul a számlakibocsátó minősítése természetes személy, valamint jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetén.
A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban: Gt.) 2.§ (1) bekezdése szerint gazdasági társaság csak e törvényben meghatározott módon és formában létesíthető.
A számlakibocsátóként feltüntetett társaság adóalanyisága tehát a Gt. szabályai és a cégbírósági nyilvántartás adatai alapján bírálható el.
Nem minősül adóalanynak a magát társaságként feltüntetett számlakibocsátó, ha:
a/1. A cégbírósághoz bejegyzési kérelmet nem nyújtott be, továbbá attól az időponttól kezdődően, hogy a bejegyzési kérelmét jogerősen elutasították, a cégeljárást jogerős végzéssel megszüntették [Gt. 1.§ (2), 2.§ (1) bekezdés]. Ezekben az esetekben ugyanis saját nevében nem szerezhet jogokat és nem vállalhat kötelezettségeket.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv.I.27.833/1995/6. számú ítélete)
A cégbejegyzési eljárás időtartama alatt a Gt. 25-26.§-ai szerint a társaság a saját nevében kötelezettségeket vállalhat, gazdasági tevékenységet folytathat, tehát az adóalanyiság a társasági szerződés kelte és a bejegyzést elutasító végzés jogerőre emelkedésének időpontja között fennáll.
A társaság ezen időszakban kibocsátott számláján feltüntetett előzetesen felszámított adó a törvényben foglalt egyéb feltételek fennállása esetén levonható, amennyiben a gazdasági esemény teljesítése megtörtént.
a/2. A számlakibocsátóként feltüntetett cég fiktív, mert cégbejegyzésére hamis, vagy lopott okiratok alapján került sor. Ez esetben a társasági szerződés semmis és a bűncselekmény következményeképpen bejegyzett társaság számlája a kiállítás időpontjától függetlenül, fiktívnek minősül.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv.II.27.377/1996/3. számú ítélete)
A fiktív számlakibocsátás ezen esete adóhatósági eszközökkel nem tárható fel, ezért a megállapítást a büntetőeljárást lefolytató szervek által átadott bizonyítékokkal (nyilatkozat, tanúvallomás, irat elvesztését igazoló rendőrségi iratok stb.) lehet alátámasztani. Ezen bizonyítékok felhasználásának nem feltétele a büntetőeljárás lezárása, miután a két eljárás tárgyát különböző jogviszonyok képezik.
Természetes személy saját nevében folytatott gazdasági tevékenysége alapján adóalanynak minősül. Az adóköteles tevékenységet folytató, de bejelentési kötelezettségét elmulasztó, adószámmal nem rendelkező természetes személy adókötelezettségét azonban az adóhatóság határozattal állapítja meg. A határozattal előírt adókötelezettség egy teljes körű vizsgálaton alapul és független attól, hogy a "kontár" a nem legális gazdasági tevékenységéről állít-e ki bizonylatot vagy nem.
Fentiekből következően nem minősül hiteles dokumentumnak - tehát adólevonásra sem jogosít - a természetes személy által jogosulatlanul kiállított számla, amelyen valótlan adószám, tevékenységi kör és egyéni vállalkozói minőség közlésével áthárított adót tüntetnek fel.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv.II.28.196/1995/4. számú ítélete)
b) A számlában feltüntetett gazdasági esemény fiktív
A gazdasági esemény vonatkozásában az értékesítés tárgyát képező termék, szolgáltatás teljesítését igazoló tények, körülmények, bizonylatok (készletnyilvántartások, leltárak, szállítás, tárolás, továbbértékesítés vagy vállalkozási célú felhasználás bizonylatai stb.) alapján állapítható meg, hogy a számlában feltüntetett teljesítés a valóságban megtalálható és bizonyítható-e.
A gazdasági esemény fiktív, ha
b/1. a számlán szereplő felek viszonylatában egyáltalán nem jött létre gazdasági esemény (ÁFA tv. 6-9.§)
(Legfelsőbb Bíróság Kfv.II.27.835/1995/5. számú ítélete)
b/2. a felek között létrejött szerződés semmis (színlelt, jogszabályba ütközik)
(Legfelsőbb Bíróság Kfv.I.28.193/1995/6. számú ítélete)
b/3. a valós gazdasági esemény nem azonos a számlában feltüntetett értékesítéssel, illetve szolgáltatással.
A b/3. pont esetében egyrészt előfordulhat, hogy a számlán szereplő gazdasági eseményhez képest a valóságban más esemény jött létre. Ekkor az Art. 1.§ (7) bekezdése szerint indokolt a szerződéseket a valós gazdasági tartalom alapján vizsgálni, és az adójogi következményeket ennek megfelelően megállapítani.
Abban az esetben, ha a vizsgálat megállapítása szerint a gazdasági esemény a számlában feltüntetettel ellentétben csak részben valósult meg (pl.: mennyiségi eltérés), az adólevonás csak a tényleges teljesítés erejéig fogadható el. Jellemzően előforduló példa, hogy a felvásárlási jegyen a ténylegesen felvásárolt mennyiséget lényegesen meghaladó terméket tüntetnek fel. Ez esetben a bizonyítottan értékesített termék mennyiségét meghaladó részre jutó adólevonás jogosulatlanságát lehet megállapítani.
A gazdasági esemény tényleges teljesítésének időpontja és a számlában feltüntetett időpont eltérése esetén a tényleges teljesítés időpontja az irányadó.
A teljesítési időpont téves megjelölése azonban nem teszi a számlát fiktívvé. Ez esetben az adólevonás "idő előttiségét" lehet megállapítani, amely nem azonos az anyagi jogszabályok alapján jogosulatlan igényléssel. Ezt a körülményt a szankciók megállapítása körében szükséges értékelni az Art.73.§ (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával.
c) A gazdasági esemény nem a számlában feltüntetett felek között jött létre.
A megtörtént gazdasági eseményről kiállított számlában feltüntetett - egyébként adóalanynak minősülő - számlakibocsátó bizonyítottan nem állt üzleti kapcsolatban a számla címzettjével. Ez esetben a számlát olyan ismeretlen személy állította ki, aki más nevében jogtalanul kötött szerződést, tehát hiányzik az adóalanyiság egyik feltétele, a saját nevében folytatott gazdasági tevékenység.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv.I.27.833/1995/6. számú ítélete)
Ez esetben az adóhatóságnak indokolt kiterjedt bizonyítást lefolytatnia arra vonatkozóan, hogy a vevőnél történt-e jogosulatlan visszaigénylés vagy a szállítónál bevétel- és adóeltitkolás.
A tényállás tisztázása során nem elegendő a számlakibocsátóként feltüntetett adózó nyilatkozatának beszerzése.
Az érintett vállalkozás nyilatkozata - mely szerint a vitatott számlát nem ő bocsátotta ki, a vevővel üzleti kapcsolatban nem állt - ugyanis magánokiratnak minősül, amellyel szemben ellenkező bizonyításnak van helye.
Az adóhatóság tehát felhívja a levonási jogot érvényesíteni kívánó adózót a gazdasági eseményre vonatkozó bizonyítékainak előterjesztésére. Egyidejűleg a számlakibocsátóként feltüntetett vállalkozás nyilatkozattételre történő felhívása vagy kapcsolódó vizsgálat elrendelése válik szükségessé az illetékes igazgatóság útján.
A két vizsgálat során feltárt adatok, továbbá az egyéb bizonyítási cselekményből származó információk mérlegelése alapján kerülhet sor a tényállás megállapítására.
Ebben az esetben tehát mindig az adott ügyben lefolytatott bizonyítás eredménye dönti el, hogy a vevőnél jogosulatlan igénylés vagy a szállítónál bevétel- és adóeltitkolás kerül megállapításra.
A számlában feltüntetett, áthárított adó levonhatóságát nem befolyásolhatják az olyan körülmények, amelyek a számla kibocsátójának róhatók fel, és a vevő azokra ráhatással sem bír (pl.: az eladó adóbevallásának nem, vagy késedelmes teljesítése, telephely-engedély beszerzésének elmulasztása stb.).
A vevőtől az adott ügyletben csak a szokásos gondosság várható el (pl.: az eladó adóalanyiságának, adószámának, jövedéki engedélyének ellenőrzése). Amennyiben a vevő ezeknek a követelményeknek eleget tett - egyéb jogszabályi feltételeknek is megfelelve - nem vitatható el tőle az adólevonási jogosultság. 3) Az adóhatóság bizonyítási kötelezettségének alakulása ismeretlen helyen tartózkodó számlakibocsátó esetén
A 2) pont alatt tárgyalt, ún. fiktív számlás ügyeknek nem képezi önálló esetét, amikor a számlakibocsátó személy cégjogi és adójogi értelemben ugyan létező adóalany, de a bejelentett székhelyén, telephelyén nem lelhető fel, a képviseletére jogosult személy ismeretlen helyen tartózkodik. Ez esetben irányadó szempont, hogy a vevőnél, megrendelőnél nem állapítható meg fiktív számlázás miatti jogkövetkezmény kizárólag azért, mert a számlakibocsátó nem lelhető fel. Az Art. 51.§ (7) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ellenőrzés során a tényállást az adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani. (A bizonyítási kötelezettség az adóhatóságot terheli.) Ennek körében az adóhatóságnak azt szükséges vizsgálnia, hogy a számlán szereplő terméket a levonást eszközlő adózó részére ténylegesen értékesítették-e, illetve, hogy az értékesítést a számlán feltüntetett - adójogi szempontból létező - számlakibocsátó vagy annak nevében más személy végezte. Az a körülmény, hogy a számlakibocsátó tartózkodási helye ismeretlen és a bejelentett telephelyén tényleges vállalkozási tevékenységet nem folytat, önmagában nem alkalmas annak bizonyítására, hogy a számla adattartalma nem hiteles. (Legfelsőbb Bíróság Kfv.III.27.231/1996. számú ítélete)
Mind a hivatkozott törvényi szabályokból, mind a Legfelsőbb Bíróság iránymutató döntéseiből következik, hogy a revíziónak további bizonyítást indokolt lefolytatni annak megállapítása érdekében, hogy a számlán feltüntetett gazdasági esemény egyáltalán nem jött létre, illetve nem a számlán szereplő felek között jött létre.
a) A gazdasági esemény valóságtartalma az adólevonást érvényesíteni kívánó adózó könyvelésének, nyilvántartásának, pénzforgalmának ellenőrzése útján is feltárható. Vizsgálható a beszerzett termék további sorsa, valamint az ügylet során közreműködők (ügynök, fuvarozó cég stb.) is nyilatkoztathatók, illetve vizsgálhatók.
b) A számlakibocsátó vizsgálatát illetően az adóhatóságnak szükséges mindent megtennie annak érdekében, hogy a számlakibocsátók helyét felkutassa.
A cégbejegyzési adatokat is figyelembe véve minden ismert telephelyet indokolt felkeresni, a társaság tagjait, tisztségviselőit tanúként meg lehet hallgatni. A bejelentett címeken túl a lakcímnyilvántartó is megkereshető.
Amennyiben az adózó, képviselője, alkalmazottja szabályszerű idézésre az adóhatóság előtt nem jelenik meg és magát nem menti ki, az Art. 59.§ (1) bekezdése alapján egyszeri szabályszerű idézés után, míg más személyek vonatkozásában az Áe. 24.§ (3) bekezdése értelmében ismételt szabályszerű idézés után a rendőrség útján elővezettethető.
Az adóhatóságnak tehát a tényállás feltárásához indokolt minden lehetséges bizonyítási eszközt igénybe venni, döntését pedig az ügyben feltárt bizonyítékok együttes mérlegelése alapján hozhatja meg."
-Nna, Nyuszi komám, ha ésszel mész neki a dolognak, meg egy kis időt rászánsz, semmit nem tudnak veled kezdeni.
Jogi személyiséget nem tud létrehozni a béka, mert a Betevő Társaság az jogi személyiség nélküli gazdasági társaság.
Ami a tevékenységi kört illeti bármi, hangsúlyozom bármi lehet. A hadisírgondozástól kezdve kengyelfutó szolgálaton át a veremásó szolgáltatásig minden. Együtt.
Az egyéni vállalkozás nem mondható egyértelműen kedvezőbbnek, mióta bevezették a vállalkozói kivét, és a vállalkozói osztalékalap rendszerét.
Annyiban lehet azért variálni vele, hogy a kültag egyben egyéni vállalkozó is lehet, mert így 1/3-ad rezsit a BT számol el költségként, 1/3-ad rezsit meg az egyéni vállalkozó. (Feltéve, hogy a lakás a székhely.) A GK-használat is kétszer számolható el, hol a BT, hol mint egyéni vállalkozó stb.
Az elmúlt hetekben olvasgattam az itt megjelent szösszeneteket és csak lestem mennyi mindent lehet megcsinálni a törvények ismeretével. Okultam és szórakoztam.
Viszont vannak megoldásra váró problémáim mégpedig a következők:
Én egy olyan béka vagyok akinek a párja mindenféle gyógytornáztatást végezne ha! Na de mindig van egy HA!
Most a HA az, hogy milyen formában tegye ezt. Annál a kicsiny BetevőTársaságnál amelynek tagjai korlátlan felelősséggel rendelkeznek aztat mondták békánénak, hogy ha vállalkozna egyénileg akkor többet tudnának adni(adóelkerülő magatartás ugye törvényes!). Kérdés a következő: ha béka szeretne jogi személyiségget létrehozni, mondjuk ugyanolyan kicsiny BetevőTársaságot amelynek tagjai (béka és békáné) szintén korlátlan felelősséggel rendelkeznek, de amely nem csak egészségével törődne, hanem teszemazt számítástechnikával is akkor megfér-e a két (vagy több) tevékenység együtt? Továbbá tényleg kedvezőbb-é az egyénies vállalkozás?
Várom válaszotokat olyan fél nyolcig. Utána is jó lesz de elötte lenne az igazi!
Akárhányszor bármilyen jellegű hatósági, önkormányzati vagy kormányzati kétes törvényességű -vagy nem túl etikus- eljárást tapasztalok, egyre vadabb tanmesékkel fogok előállni.
Ez nem fenyegetés, ígéret, amely teljesen pártsemleges.
