Tanmesék a Százholdas pagonyból XXI.rész (Vigyázat! Egy kissé hosszú!)
Nyuszi zárás után ballagott el Bagoly irodájába, hogy csak ketten legyenek, mert nem akart tanúkat.
-Idefigyelj Bagoly! –mondta igen fojtott hangon Nyuszi, Majd folytatta:
-Lenne itt egy jó kis üzlet. Volt ma nálam két fickó és egy rakás jóféle cuccot kínáltak eladásra. Csak az a baj, hogy feltűnően olcsón.
-Nna, ezt mégegyszer ki ne mondd, hogy feltűnően olcsón, mert akkor annyi a bulinak. –morogta Bagoly.
-Jó. Nem mondom. Szóval attól félek, hogy adnak rendes számlát, meg mindent annyiról amennyiről akarok, meg az árut is, és aztán lelépnek, a dézsmahivatal meg engem fog cseszegetni.
-Mikor jönnek vissza? –érdeklődött Bagoly.
-Holnapután, és akkor kérik a választ. –mondta Nyuszi.
-Jó, akkor van elég időnk.
-Mire?
-Bebiztosítani magunkat. Névkártya, vagy cégnév van? –kíváncsiskodott Bagoly.
-Persze itt van.
-Jjó. Nézzük. Helyes, ami kell megvan. Úgyhogy Nyuszi komám reggel szépen elballagsz a cégbíróságra, és kérsz egy cégkivonatot. Ezzel elballagsz a területileg illetékes dézsmahivatalba, és megérdeklődöd, hogy létezik-e ez a cég. A cég nevét és adószámát mindenképpen megmondják, mert az nem adótitok.
Ha ez rendben van veled már nem tudnak mit kezdeni, mert a tőled elvárható gondossággal jártál el. Aztán, hogy a cég ibrahimizálódott, arról te nem tehetsz. De nézzünk egy példát.
Mint mond az ilyesmiről a dézsmahivatal? (7012/1997 APEH irányelv) részlet:
IV.
"Az adóhatóság bizonyítási kötelezettsége, az ún. fiktív számlás ügyekben követendő eljárás
Az Art.58.§ (1) bekezdése szerint az adóhatóság az ellenőrzést az adó- és támogatás alapjának megállapításához szükséges iratok, bizonylatok megvizsgálásával folytatja le. Ugyanakkor a törvény 1.§ (7) bekezdése feljogosítja az adóhatóságot arra, hogy az ügyleteket valódi tartalmuk szerint minősítse.
Az ellenőrzések során kiemelt jelentőséggel bír azon bizonylatok, számlák minősítése, amelyek hitelt érdemlőségét illetően - formai vagy tartalmi hiányosság miatt - kétség merült fel.
Az Art. 51.§ (7) bekezdésében foglalt tényállás-tisztázási kötelezettségből következően az adóhatóságnak az adott ügyben feltárt egyedi bizonyítékok alapján kell a döntést meghoznia.
1) Az áfa-visszaigénylési jog feltételei
Az Áfa-törvény 32.§ (1) bekezdés a) pontja alapján a 34.§ szerinti adóalanyt megilleti az a jog, hogy az általa fizetendő adó összegéből levonja azt az adóösszeget, amelyet a részére teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás során egy másik adóalany rá áthárított.
Az adóalany fogalmát az Áfa-törvény 4.§-a, az adólevonási jog gyakorlásának személyi feltételeit pedig a törvény 34.§-a határozza meg.
A fenti alanyi jogosultsághoz képest a törvény további szigorító, illetve szűkítő feltételek rendszerét határozza meg.
Az adólevonási jog tárgyi feltétele az Áfa-törvény 35.§ (1) bekezdés a) pontja szerint az előzetesen felszámított adó összegét hitelesen igazoló dokumentum.
A számla vonatkozásában az Áfa-törvény 13.§ (1) bekezdés 16-18. pontjai, az Art. 34.§-a is szigorú követelményeket állítanak fel.
A számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 84.§ (2) bekezdése értelmében a bizonylatoknak alakilag és tartalmilag is hiteleseknek, megbízhatóknak kell lenniük. A 15.§ (3) bekezdése szerint - a valódiság elveként - a könyvvitelben rögzített tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük.
2) A fiktív számla fogalma és esetei
A fiktív számlák formailag megfelelnek a törvényi követelményeknek, azonban lényeges tartalmi hiányosságaik vannak.
Fiktívnek, azaz nem valós számlának minősül az a számla, amely valótlan adatokat tartalmaz az általa dokumentált gazdasági eseményre, illetve az abban résztvevő felekre vonatkozóan.
A fiktív számlák előfordulásának esetei tehát az alábbi csoportokra oszthatók:
a) A számlakibocsátó nem adóalany
Az Áfa-törvény 4.§ (1) bekezdése a saját néven folytatott gazdasági tevékenységet írja elő az adóalanyiság feltételeként. Ebből következően eltérően alakul a számlakibocsátó minősítése természetes személy, valamint jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetén.
A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban: Gt.) 2.§ (1) bekezdése szerint gazdasági társaság csak e törvényben meghatározott módon és formában létesíthető.
A számlakibocsátóként feltüntetett társaság adóalanyisága tehát a Gt. szabályai és a cégbírósági nyilvántartás adatai alapján bírálható el.
Nem minősül adóalanynak a magát társaságként feltüntetett számlakibocsátó, ha:
a/1. A cégbírósághoz bejegyzési kérelmet nem nyújtott be, továbbá attól az időponttól kezdődően, hogy a bejegyzési kérelmét jogerősen elutasították, a cégeljárást jogerős végzéssel megszüntették [Gt. 1.§ (2), 2.§ (1) bekezdés]. Ezekben az esetekben ugyanis saját nevében nem szerezhet jogokat és nem vállalhat kötelezettségeket.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv.I.27.833/1995/6. számú ítélete)
A cégbejegyzési eljárás időtartama alatt a Gt. 25-26.§-ai szerint a társaság a saját nevében kötelezettségeket vállalhat, gazdasági tevékenységet folytathat, tehát az adóalanyiság a társasági szerződés kelte és a bejegyzést elutasító végzés jogerőre emelkedésének időpontja között fennáll.
A társaság ezen időszakban kibocsátott számláján feltüntetett előzetesen felszámított adó a törvényben foglalt egyéb feltételek fennállása esetén levonható, amennyiben a gazdasági esemény teljesítése megtörtént.
a/2. A számlakibocsátóként feltüntetett cég fiktív, mert cégbejegyzésére hamis, vagy lopott okiratok alapján került sor. Ez esetben a társasági szerződés semmis és a bűncselekmény következményeképpen bejegyzett társaság számlája a kiállítás időpontjától függetlenül, fiktívnek minősül.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv.II.27.377/1996/3. számú ítélete)
A fiktív számlakibocsátás ezen esete adóhatósági eszközökkel nem tárható fel, ezért a megállapítást a büntetőeljárást lefolytató szervek által átadott bizonyítékokkal (nyilatkozat, tanúvallomás, irat elvesztését igazoló rendőrségi iratok stb.) lehet alátámasztani. Ezen bizonyítékok felhasználásának nem feltétele a büntetőeljárás lezárása, miután a két eljárás tárgyát különböző jogviszonyok képezik.
Természetes személy saját nevében folytatott gazdasági tevékenysége alapján adóalanynak minősül. Az adóköteles tevékenységet folytató, de bejelentési kötelezettségét elmulasztó, adószámmal nem rendelkező természetes személy adókötelezettségét azonban az adóhatóság határozattal állapítja meg. A határozattal előírt adókötelezettség egy teljes körű vizsgálaton alapul és független attól, hogy a "kontár" a nem legális gazdasági tevékenységéről állít-e ki bizonylatot vagy nem.
Fentiekből következően nem minősül hiteles dokumentumnak - tehát adólevonásra sem jogosít - a természetes személy által jogosulatlanul kiállított számla, amelyen valótlan adószám, tevékenységi kör és egyéni vállalkozói minőség közlésével áthárított adót tüntetnek fel.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv.II.28.196/1995/4. számú ítélete)
b) A számlában feltüntetett gazdasági esemény fiktív
A gazdasági esemény vonatkozásában az értékesítés tárgyát képező termék, szolgáltatás teljesítését igazoló tények, körülmények, bizonylatok (készletnyilvántartások, leltárak, szállítás, tárolás, továbbértékesítés vagy vállalkozási célú felhasználás bizonylatai stb.) alapján állapítható meg, hogy a számlában feltüntetett teljesítés a valóságban megtalálható és bizonyítható-e.
A gazdasági esemény fiktív, ha
b/1. a számlán szereplő felek viszonylatában egyáltalán nem jött létre gazdasági esemény (ÁFA tv. 6-9.§)
(Legfelsőbb Bíróság Kfv.II.27.835/1995/5. számú ítélete)
b/2. a felek között létrejött szerződés semmis (színlelt, jogszabályba ütközik)
(Legfelsőbb Bíróság Kfv.I.28.193/1995/6. számú ítélete)
b/3. a valós gazdasági esemény nem azonos a számlában feltüntetett értékesítéssel, illetve szolgáltatással.
A b/3. pont esetében egyrészt előfordulhat, hogy a számlán szereplő gazdasági eseményhez képest a valóságban más esemény jött létre. Ekkor az Art. 1.§ (7) bekezdése szerint indokolt a szerződéseket a valós gazdasági tartalom alapján vizsgálni, és az adójogi következményeket ennek megfelelően megállapítani.
Abban az esetben, ha a vizsgálat megállapítása szerint a gazdasági esemény a számlában feltüntetettel ellentétben csak részben valósult meg (pl.: mennyiségi eltérés), az adólevonás csak a tényleges teljesítés erejéig fogadható el. Jellemzően előforduló példa, hogy a felvásárlási jegyen a ténylegesen felvásárolt mennyiséget lényegesen meghaladó terméket tüntetnek fel. Ez esetben a bizonyítottan értékesített termék mennyiségét meghaladó részre jutó adólevonás jogosulatlanságát lehet megállapítani.
A gazdasági esemény tényleges teljesítésének időpontja és a számlában feltüntetett időpont eltérése esetén a tényleges teljesítés időpontja az irányadó.
A teljesítési időpont téves megjelölése azonban nem teszi a számlát fiktívvé. Ez esetben az adólevonás "idő előttiségét" lehet megállapítani, amely nem azonos az anyagi jogszabályok alapján jogosulatlan igényléssel. Ezt a körülményt a szankciók megállapítása körében szükséges értékelni az Art.73.§ (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával.
c) A gazdasági esemény nem a számlában feltüntetett felek között jött létre.
A megtörtént gazdasági eseményről kiállított számlában feltüntetett - egyébként adóalanynak minősülő - számlakibocsátó bizonyítottan nem állt üzleti kapcsolatban a számla címzettjével. Ez esetben a számlát olyan ismeretlen személy állította ki, aki más nevében jogtalanul kötött szerződést, tehát hiányzik az adóalanyiság egyik feltétele, a saját nevében folytatott gazdasági tevékenység.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv.I.27.833/1995/6. számú ítélete)
Ez esetben az adóhatóságnak indokolt kiterjedt bizonyítást lefolytatnia arra vonatkozóan, hogy a vevőnél történt-e jogosulatlan visszaigénylés vagy a szállítónál bevétel- és adóeltitkolás.
A tényállás tisztázása során nem elegendő a számlakibocsátóként feltüntetett adózó nyilatkozatának beszerzése.
Az érintett vállalkozás nyilatkozata - mely szerint a vitatott számlát nem ő bocsátotta ki, a vevővel üzleti kapcsolatban nem állt - ugyanis magánokiratnak minősül, amellyel szemben ellenkező bizonyításnak van helye.
Az adóhatóság tehát felhívja a levonási jogot érvényesíteni kívánó adózót a gazdasági eseményre vonatkozó bizonyítékainak előterjesztésére. Egyidejűleg a számlakibocsátóként feltüntetett vállalkozás nyilatkozattételre történő felhívása vagy kapcsolódó vizsgálat elrendelése válik szükségessé az illetékes igazgatóság útján.
A két vizsgálat során feltárt adatok, továbbá az egyéb bizonyítási cselekményből származó információk mérlegelése alapján kerülhet sor a tényállás megállapítására.
Ebben az esetben tehát mindig az adott ügyben lefolytatott bizonyítás eredménye dönti el, hogy a vevőnél jogosulatlan igénylés vagy a szállítónál bevétel- és adóeltitkolás kerül megállapításra.
A számlában feltüntetett, áthárított adó levonhatóságát nem befolyásolhatják az olyan körülmények, amelyek a számla kibocsátójának róhatók fel, és a vevő azokra ráhatással sem bír (pl.: az eladó adóbevallásának nem, vagy késedelmes teljesítése, telephely-engedély beszerzésének elmulasztása stb.).
A vevőtől az adott ügyletben csak a szokásos gondosság várható el (pl.: az eladó adóalanyiságának, adószámának, jövedéki engedélyének ellenőrzése). Amennyiben a vevő ezeknek a követelményeknek eleget tett - egyéb jogszabályi feltételeknek is megfelelve - nem vitatható el tőle az adólevonási jogosultság. 3) Az adóhatóság bizonyítási kötelezettségének alakulása ismeretlen helyen tartózkodó számlakibocsátó esetén
A 2) pont alatt tárgyalt, ún. fiktív számlás ügyeknek nem képezi önálló esetét, amikor a számlakibocsátó személy cégjogi és adójogi értelemben ugyan létező adóalany, de a bejelentett székhelyén, telephelyén nem lelhető fel, a képviseletére jogosult személy ismeretlen helyen tartózkodik. Ez esetben irányadó szempont, hogy a vevőnél, megrendelőnél nem állapítható meg fiktív számlázás miatti jogkövetkezmény kizárólag azért, mert a számlakibocsátó nem lelhető fel. Az Art. 51.§ (7) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ellenőrzés során a tényállást az adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani. (A bizonyítási kötelezettség az adóhatóságot terheli.) Ennek körében az adóhatóságnak azt szükséges vizsgálnia, hogy a számlán szereplő terméket a levonást eszközlő adózó részére ténylegesen értékesítették-e, illetve, hogy az értékesítést a számlán feltüntetett - adójogi szempontból létező - számlakibocsátó vagy annak nevében más személy végezte. Az a körülmény, hogy a számlakibocsátó tartózkodási helye ismeretlen és a bejelentett telephelyén tényleges vállalkozási tevékenységet nem folytat, önmagában nem alkalmas annak bizonyítására, hogy a számla adattartalma nem hiteles. (Legfelsőbb Bíróság Kfv.III.27.231/1996. számú ítélete)
Mind a hivatkozott törvényi szabályokból, mind a Legfelsőbb Bíróság iránymutató döntéseiből következik, hogy a revíziónak további bizonyítást indokolt lefolytatni annak megállapítása érdekében, hogy a számlán feltüntetett gazdasági esemény egyáltalán nem jött létre, illetve nem a számlán szereplő felek között jött létre.
a) A gazdasági esemény valóságtartalma az adólevonást érvényesíteni kívánó adózó könyvelésének, nyilvántartásának, pénzforgalmának ellenőrzése útján is feltárható. Vizsgálható a beszerzett termék további sorsa, valamint az ügylet során közreműködők (ügynök, fuvarozó cég stb.) is nyilatkoztathatók, illetve vizsgálhatók.
b) A számlakibocsátó vizsgálatát illetően az adóhatóságnak szükséges mindent megtennie annak érdekében, hogy a számlakibocsátók helyét felkutassa.
A cégbejegyzési adatokat is figyelembe véve minden ismert telephelyet indokolt felkeresni, a társaság tagjait, tisztségviselőit tanúként meg lehet hallgatni. A bejelentett címeken túl a lakcímnyilvántartó is megkereshető.
Amennyiben az adózó, képviselője, alkalmazottja szabályszerű idézésre az adóhatóság előtt nem jelenik meg és magát nem menti ki, az Art. 59.§ (1) bekezdése alapján egyszeri szabályszerű idézés után, míg más személyek vonatkozásában az Áe. 24.§ (3) bekezdése értelmében ismételt szabályszerű idézés után a rendőrség útján elővezettethető.
Az adóhatóságnak tehát a tényállás feltárásához indokolt minden lehetséges bizonyítási eszközt igénybe venni, döntését pedig az ügyben feltárt bizonyítékok együttes mérlegelése alapján hozhatja meg."
-Nna, Nyuszi komám, ha ésszel mész neki a dolognak, meg egy kis időt rászánsz, semmit nem tudnak veled kezdeni.
Jogi személyiséget nem tud létrehozni a béka, mert a Betevő Társaság az jogi személyiség nélküli gazdasági társaság.
Ami a tevékenységi kört illeti bármi, hangsúlyozom bármi lehet. A hadisírgondozástól kezdve kengyelfutó szolgálaton át a veremásó szolgáltatásig minden. Együtt.
Az egyéni vállalkozás nem mondható egyértelműen kedvezőbbnek, mióta bevezették a vállalkozói kivét, és a vállalkozói osztalékalap rendszerét.
Annyiban lehet azért variálni vele, hogy a kültag egyben egyéni vállalkozó is lehet, mert így 1/3-ad rezsit a BT számol el költségként, 1/3-ad rezsit meg az egyéni vállalkozó. (Feltéve, hogy a lakás a székhely.) A GK-használat is kétszer számolható el, hol a BT, hol mint egyéni vállalkozó stb.
Az elmúlt hetekben olvasgattam az itt megjelent szösszeneteket és csak lestem mennyi mindent lehet megcsinálni a törvények ismeretével. Okultam és szórakoztam.
Viszont vannak megoldásra váró problémáim mégpedig a következők:
Én egy olyan béka vagyok akinek a párja mindenféle gyógytornáztatást végezne ha! Na de mindig van egy HA!
Most a HA az, hogy milyen formában tegye ezt. Annál a kicsiny BetevőTársaságnál amelynek tagjai korlátlan felelősséggel rendelkeznek aztat mondták békánénak, hogy ha vállalkozna egyénileg akkor többet tudnának adni(adóelkerülő magatartás ugye törvényes!). Kérdés a következő: ha béka szeretne jogi személyiségget létrehozni, mondjuk ugyanolyan kicsiny BetevőTársaságot amelynek tagjai (béka és békáné) szintén korlátlan felelősséggel rendelkeznek, de amely nem csak egészségével törődne, hanem teszemazt számítástechnikával is akkor megfér-e a két (vagy több) tevékenység együtt? Továbbá tényleg kedvezőbb-é az egyénies vállalkozás?
Várom válaszotokat olyan fél nyolcig. Utána is jó lesz de elötte lenne az igazi!
Akárhányszor bármilyen jellegű hatósági, önkormányzati vagy kormányzati kétes törvényességű -vagy nem túl etikus- eljárást tapasztalok, egyre vadabb tanmesékkel fogok előállni.
Ez nem fenyegetés, ígéret, amely teljesen pártsemleges.
-Nna, meggyüttem! –vigyorgott Bagoly nagyokat Malackára.
-Hmmm... merre jártál főnököm? -gyanakodott Malacka a Bagollyal együtt betóduló whisky odőrjét érezve.
-Csak az egyik dézsmaellenőrrel ebédeltem Tigrisnél. Hogy azok mit összeszívnak most, és még télen, ami majd jön hozzá. He-he.
-Miért, mi van?
-Kellett nekik az új mufurc vezér. Erre most jól ráfaragtak. Most derült ki, hogy egy rakás másik céget is ibrahimizáltak, csak éppen sokkal finomabban. Hiába no, gyorsan tanulnak a pagonylakók. Összeáll 4-5 ravasz delikvens, vesznek egy olcsóbb lakást, -persze nem a saját nevükre- és hosszútávra bérbeadják. Véletlenül két hajléktalan párnak, sőt még azt is megengedik, hogy állandóra bejelentkezzenek oda. Aztán mindenféle cégeket alapítanak a nevükben. Kicsit rendberakják a párocskákat, (ruha, mosakodás, fodrász ilyesmi) aztán ami a csövön kifér.
Ha vesznek valamit csakis az egyik cégtől veszik jó drágán, ha meg eladnak a másik cég ad el szintén jó drágán. Dézsmákat persze senki sem fizet, csak egy kis ideig, hogy ne tűnjön fel a dolog. Volt is ellenőrzés, a cég megvolt, telefonon, levélben elérhetőek voltak.
Aztán hogy, hogynem egyszercsak kirabolja a párocskákat valaki. Elviszi az összes készpénzüket. Ők persze rögtön hívják a rendőrséget, de az ügy lezárul, a tettes ismeretlen.
Ők a céges bizonylatok alapján bizonyítják, hogy igenis, ennyi készpénz volt náluk. Miért? Hát aki vásárolt tőlük az adta. Meg is számolták. Akitől kapták? Az meg vadul állítja, hogy személyesen ő adta át. Most meg a köztartozások miatt felszámolják őket. Nem csukhatják le egyiküket sem, mert ugye kirabolták őket, végrehajtani meg nincs mit rajtuk. He-he.
Most kezdenek rájönni a mufurcok, hogy ennél nagyobb hibát el sem követhettek volna, minthogy a FIatal DEspoták SZövetségének a pénztárnokát küldték oda a dézsmahivatalba elnöknek. A marhák. A zűröket nemrég kezdték észrevenni, hogy sorozatban megy.
Most meg tépik a hajukat, semmit nem tudnak csinálni. A bérbeadó nem vonható felelősségre, hogy mit csináltak a bérlők. A cégtagokkkal nincs mit kezdeni, mert bűncselekmény áldozatai lettek.
-És ha tanúskodnak a hajléktalan párok? –kérdezte Malacka.
-Ugyan már, addigra kaptak már annyi pénzt, hogy végre új életet kezdhetnek, nem fogják veszni hagyni, tartják a szájukat. Nna, szóval ezt sírdogálta el a dézsmaellenőr. He-he, úgy kell nekik.
Szja 11. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez
A vállalkozói költségek elszámolásáról
I. Jellemzően előforduló költségek
18. reprezentáció címén az egyéni vállalkozói tevékenységből származó bevétel 0,5 százalékának megfelelő igazolt kiadás, de legfeljebb évi 100 ezer forint, azzal, hogy reprezentációs költségnek minősül az üzleti vendéglátás keretében biztosított étel és ital, valamint az ezen felül nyújtott szolgáltatás (szállás, utazás), az üzleti ajándékozás, az állami ünnepekhez, évfordulókhoz és társadalmi eseményekhez kapcsolódó munkahelyi megemlékezés költsége (általános forgalmi adó és személyi jövedelemadó nélkül), kivéve ez utóbbit, ha természetbeni juttatásként, a vonatkozó adó megfizetése mellett számolja el az egyéni vállalkozó;
Merengések I.rész Szám 84.§(3) A számviteli bizonylatot a gazdasági művelet, esemény megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának időpontjában kell kiállítani.
1987. évi XI. törvény a jogalkotásról: 18.§(1) A jogszabály megalkotása előtt - a tudomány eredményeire támaszkodva - elemezni kell a szabályozni kívánt társadalmi-gazdasági viszonyokat, az állampolgári jogok és kötelességek érvényesülését, az érdekösszeütközések feloldásának a lehetőségét, meg kell vizsgálni a szabályozás várható hatását és a végrehajtás feltételeit. Erről a jogalkotót tájékoztatni kell.
(2) A jogszabályokat a magyar nyelv szabályainak megfelelően, világosan és közérthetően kell megszövegezni.
Mi az az időpont? Hogyan kell értelmezni?
A 0 időt elvethetjük, mert akkor a bizonylat kiállítása során az írószernek a fénysebességet meghaladó sebességgel kellene haladnia a papíron. A tudomány mai állása mellet ez lehetetlen.
Még néhány nagyságrenddel lejjebb is komoly nehézségekbe ütközünk. Vegyük például a hangsebességet. Már az írószer hangsebességre való felgyorsítása is az emberi erőt maghaladó feladat. De tegyük fel, sikerül. Akkor viszont az írószer és a papír közötti súrlódás miatt keletkező hő meggyújtja a bizonylatot, és ráadásul az írószert is szétveti a gőz halmazállapotúvá alakult tinta nyomása. A hangsebesség elérésekor pedig még ugye ott a hangrobbanás is. Tehát ha, betartjuk a jogszabályt tele lesz az ország megégett, csonkoltkezű és süket könyvelőkkel.
Akkor mi is az időpont? Mi van akkor, ha kicsit lassan ír, vagy gépel a könyvelő?
-Helyzet? –érdeklődött Bagoly a dézsmahivatalból éppen megérkező Malackától.
-Van.
-Ne is mondd! Fogadjunk, hogy jegyzőkönyvön kívűl, barátilag súgták, hogy jó lenne, ha az előző időszakra vonatkozóan végeznénk egy önellenőrzést.
-Igen. Honnan tudod? –csodálkozott Malacka.
-Te még először voltál ott, neked még új, én már megszoktam.
-És akkor mi legyen? Készítsem elő az anyagot?
-Egy frászt! Önellenőrizzen az, akinek két anyja vót! -szedte elő Bagoly egyik kedvenc ifjúkori mondását.
-Ezt most nem értem, nem tartana semeddig megcsinálni, amúgy is visszigénylésbe vagyunk, még önellenőrzési pótlékot sem kellene fizetnünk. –csillogtatta frissen szerzett tudását Malacka.
-Tudod két okom van rá, hogy ne tegyem. Az egyik az, hogyha bármit mondanak és én azt megtenném, akkor rákapnak a dologra, a másik meg az, hogy nincs törvényes alapjuk erre kötelezni. Ja, és egyébként sem érdekel az, ami nincs a jegyzőkönyvben, vagy határozatban.
-De miért? –csüggedt el Malacka.
-Nna, akkor elmagyarázom. –kezdett bele Bagoly a szokásos kiselőadásába.
Tudod az ÁFA-dézsma körüli össznépi kavarások miatt a mufurcok gyakorlatilag elkülönítették ezt a dézsmátfajtát a többitől. Végeredményben önálló életet él, alig-alig van köze a számviteli törvényben megfogalmazott elvekhez. Az ellenőrzési rendszerüket persze nem állították át erre, és ezért ragaszkodnak az adott időszaki elszámolásokhoz, mert azon keresztül könnyebben tudnak ellenőrizni. Mint már mondtam, az ÁFA-dézsma levonása az jog és nem kötelesség. Ezt a jogodat csak megfelelő –a törvényben meghatározott- feltételek megléte esetén gyakorolhatod. Hogy mikor? Az elévülési határidőn belül bármikor.
A levonási jog egyik tárgyi feltétele, hogy rendelkezzél a nevedre szóló számlával, vagy az ÁFA 35.§ (1) bekezdésében foglalt egyéb irattal. Namost, ha nem rendelkezel ilyennel, nem nyílik meg a levonási jogod. Ha közben dézsmabevallást kell beadnod, akkor beadod az addigi helyzetnek megfelelő adatokkal.
-De minek erőltetik, az önellenőrzést, ha nincs alapja? –értetlenkedett Malacka tovább.
-Már mondtam, könnyebb ellenőrizni. Ők alapvetően időszakokat ellenőriznek, és ebbe a képbe nem fér bele, az ilyen elszámolás. Meg is lehet kavarni vele őket, ha rászánsz egy kis pénzt. Ötletszerűen vonogatod le az ÁFA-dézsmát, igaz így kicsit több dézsmát kell időnként fizetned, de aztán amíg eligazodnak rajta, addig szépen beleőszülnek.
A szolgáltatásokkkal meg úgy kell variálni, hogy amelyik szolgáltatóval többször kapcsolatba kerülünk, egészen egyszerűen kötünk vele egy keretszerződést, -egy darab papír az egész- és a teljesítést folyamatosnak jelöljük.
ok ok, viszont alapvetően nem színházra gondoltam - és mihez kezd az a vállalkozó, ki egyéniként keresné kenyerét - Pocak - az hogyan rendez munkamegbeszélést? Hogyan igazolja hogy az tényleg az volt és ilyen esetben mi az ami elfogadható (csak éttermi számla, hidegkonyhai rendelés vagy mehet a közért számlája is?) Mit tehet akkor, ha neki a regenerálódáshoz sportolnia kell(ene), vajh' bármely 'kondi'-gépet figyelembe lehet venni elszámoláskor?
és kedves Dakota Press valóban érdekelne, van-e nálunk bármely rendelet, amely a 'szellemileg elfoglalt emberek' szellemi erejének 'újratermelődését' lenne hivatott elősegíteni?
Sorry, volt egy kevés dolgom, de most sorra veszem a kérdéseket:
gjoe58963 (190) Túl sok teteje nincs a dolognak. Bármilyen támogatást csak az adózott eredmény terhére nyújthat a cég. Ha igen kedvezményes kölcsönt nyújt a tagjainak, a kamat után 44% SZJA-dézsmát kell fizetni. Ha meg teszem azt elengedi a kölcsönt, akkor meg jövedelemmé válik, és lehet vadul dézsmát fizetni. Én személy szerint még egy évre is alig-alig merek tervezni, nemhogy ötven évre.
Nannics (197) Egy tippem van: A nem részletes számla megfelel a törvényi előírásoknak, az ezen felüli részletezést külön szolgáltatásnak tekintik. (201) Nem, az általános eljárást próbálom majd összehozni.
Robin (200) A színházat már említettem, adómentes természetbeni juttatásként adható színházjegy, vagy színházbérlet.
63 Tanmesék XI. rész
johannes (202) Azért lehet még az 1993 évi XCIII. törvénnyel (Munkavédelem) is variálgatni.
Pocak Az ötlet lyó! Csak óvatosan kell megszevezni. :)
En ugy tudom hogy tarsasagi kozgyuleseket lehet tartani, szakmai tovabbkepzesre is kell jarni, es az uzletfeleket is jol kell tartani, neha, neha-neha! ;-))
(egy ismerosom peldaul olyan konferenciakrol hallott, amelyek szakmailag elengedhetetlenek, de sajnos csak az Alpokban rendeztek olyantot, es azt is sajnoscsak telen, siszezonban!)
Egy lehetoseg azoknak a koltsegcsinalasra akik geppel keresik a kenyerkesjuktet a sokat idezett idiota eu min rendelet.
50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet
a képernyô elôtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeirôl
A munkavédelemrôl szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 88. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben - a következôket rendelem el:
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel -
a) minden olyan, az Mvt. 87. §-ának 9. pontja szerinti szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalóra, aki napi munkaidejébôl legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyôs eszközt használ, továbbá
b) az a) pont szerinti munkavállalót foglalkoztató minden munkáltatóra.
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a következô gépeket, illetôleg eszközöket működtetô (használó) munkáltatóra és munkavállalóra:
a) a járművek vagy munkagépek vezetô-, illetve kezelôfülkéi,
b) a szállítóeszközökön lévô számítógépes rendszerek,
c) az elsôsorban közhasználatra szánt számítógépes rendszerek,
d) hordozható rendszerek, amelyeket a munkahelyen nem tartósan használnak,
e) számológépek, pénztárgépek és olyan egyéb készülékek, amelyek - azok közvetlen használatát biztosító - kisméretű, adatokat vagy mérési eredményeket mutató képernyôvel vannak ellátva, továbbá
f) az "ablakos írógépek" elnevezésű, hagyományos típusú elektromos, elektronikus írógépek.
2. § E rendelet alkalmazásában
a) képernyôs eszköz: számjegy-, betű-, grafikus képsorokat képernyôn megjelenítô készülék, függetlenül az alkalmazott megjelenítési folyamattól,
b) képernyôs munkahely: olyan munkaeszközök együttese, amelyhez a képernyôs eszközön kívül csatlakozhat adatbeviteli eszköz (billentyűzet, scanner, kamera, egyéb adatbeviteli eszköz), egyéb perifériák (mutatóeszköz, nyomtató, plotter, lemezegység, modem stb.), esetleges tartozékok, ember-gép kapcsolatot meghatározó szoftver, irattartó, munkaszék, munkaasztal vagy munkafelület, telefon, valamint a közvetlen munkakörnyezet.
3. § A munkáltató az Mvt. 54. §-ának (2) bekezdése szerinti kockázatbecslés, értékelés során, valamint a képernyôs munkahelyen történô munkavégzés egészségi és biztonsági feltételeinek rendszeres ellenôrzése alkalmával folyamatosan vizsgálja az alábbi kockázatok elôfordulását:
a) látásromlást elôidézô tényezôk,
b) pszichés (mentális) megterhelés,
c) fizikai állapotromlást elôidézô tényezôk.
4. § A munkáltató a munkafolyamatokat úgy szervezi meg, hogy a folyamatos képernyô elôtti munkavégzést óránként legalább tízperces - össze nem vonható - szünetek szakítsák meg, továbbá a képernyô elôtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát ne haladja meg.
5. § A munkáltató köteles a munkavállaló látásának vizsgálatát biztosítani, ôt látásvizsgálatra elküldeni. A munkavállaló - a külön jogszabály1 szerinti idôszakos alkalmassági vizsgálatokon túlmenôen - köteles e vizsgálaton részt venni. A vizsgálatot a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó orvos végzi el, aki indokolt esetben a munkavállalót szemészeti szakvizsgálatra utalja be.
6. § Ha szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyô elôtti munkavégzéshez nem megfelelô, a munkáltató a munkavállalót - a külön jogszabályban meghatározott költségtérítési szabályoknak megfelelôen - ellátja a szükséges, a képernyô elôtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel.
7. § Az 5-6. §-ban foglalt rendelkezések végrehajtásából eredô költségek a munkavállalóval szemben nem érvényesíthetôk.
8. § A képernyôs munkahely kialakításának követelményeit e rendelet melléklete tartalmazza.
9. § A jelen jogszabályban foglaltak végrehajtásának ellenôrzésérôl az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat gondoskodik.
10. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követô 60. napon lép hatályba, egyidejűleg az egyes egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott munkavállalók (napi, heti) expozíciós idejének korlátozásáról szóló 26/1996. (VIII. 28.) NM rendelet mellékletének 8. pontja hatályát veszti.
(2) A 6. § szerinti rendelkezéseket 2001. december 31-tôl kell alkalmazni. A 6. § szerinti külön jogszabály 2001. január 1-jéig kerül közzétételre.
(3) A 2001. január 1. napját követôen létesített új képernyôs munkahelynek meg kell felelnie a mellékletben meghatározott egészségügyi és biztonsági követelményeknek.
(4) A 2001. január 1. napját megelôzôen létesített képernyôs munkahelynek 2001. december 31. napjától kell megfelelnie a mellékletben meghatározott egészségügyi és biztonsági követelményeknek. A magyar helyesírásnak megfelelô betűkészletet alkalmazó programok esetén e rendelet hatálybalépését követô tizenharmadik hónap elsô napjától kell biztosítani, hogy ezen betűkészlet a képernyôn, illetve a nyomtatásban megjelenjen.
(5) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítésérôl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, az azt kihirdetô 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban összeegyeztethetô szabályozást tartalmaz a Tanácsnak a biztonsági és egészségvédelmi követelmények legalacsonyabb szintjérôl a képernyô elôtt végzett munka esetén című, 90/270/EGK irányelvének rendelkezéseivel.
Melléklet az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelethez
A képernyôs munkahely kialakításának minimális követelményei
1. BERENDEZÉSEK
1.1. Általános rendelkezés
A képernyôs berendezést úgy kell kialakítani, üzembe helyezni, illetve üzemben tartani, hogy rendeltetésszerű használat esetén ne jelentsen egészségi kockázatot vagy balesetveszélyt a munkavállalók számára.
1.2. Képernyô
a) A képernyôn megjelenô jelek jól definiáltak és világos formájúak, megfelelô méretűek legyenek, a jelek és a sorok közötti megfelelô térközzel.
b) A képernyôn megjelenô kép legyen stabil, villódzásnak vagy az instabilitás más formájának nem szabad elôfordulnia.
c) A fényesség, illetve a jelek és a háttér közötti kontraszt legyen a használó által könnyen állítható és a környezeti feltételekhez könnyen hozzáigazítható.
d) A képernyô a használó igényeinek megfelelôen legyen könnyen és szabadon elfordítható, dönthetô.
e) Biztosítani kell külön monitorpolc vagy állítható asztal használatát.
f) A képernyô legyen mentes olyan tükrözôdéstôl és fényvisszaverôdéstôl, amely a használónak kényelmetlenséget, látási nehézséget okozhat.
1.3. Billentyűzet
a) A billentyűzet legyen dönthetô és a monitortól különálló annak érdekében, hogy a használó kényelmes munkatesttartást vehessen fel, karja és keze ne fáradjon el.
b) A billentyűzet elôtt legyen elég hely ahhoz, hogy a számítógép-kezelô kezét és csuklóját megtámaszthassa.
c) A billentyűzet felszíne legyen fénytelen, a fényvisszaverôdés elkerülése érdekében.
d) A billentyűkön lévô jelek egymástól könnyen megkülönböztethetôek és a munkahelyzetbôl jól olvashatóak legyenek.
1.4. Munkaasztal vagy munkafelület
a) A munkaasztal vagy munkafelület legyen olyan nem fényvisszaverô felületű és nagyságú, hogy biztosítsa a monitor, a billentyűzet, az iratok és a csatlakozó eszközök rugalmas elrendezését.
b) A laptartó legyen állítható, és a használó számára kényelmes olvashatóságot biztosító helyzetben rögzíthetô.
1.5. Munkaszék
a) A munkaszék legyen stabil, továbbá biztosítsa a használó könnyű, szabad mozgását és kényelmes testhelyzetét.
b) A szék magassága legyen könnyen állítható.
c) A szék támlája legyen magasságában állítható és dönthetô.
d) Igény esetén lábtámaszt vagy saroktámaszt kell biztosítani.
2. KÖRNYEZET
2.1. Térkövetelmények
A munkahelyet úgy kell megtervezni és méretezni, hogy a használónak legyen elegendô tere testhelyzete és mozgásai változtatásához.
2.2. Megvilágítás
a) Az általános, illetve helyi világítás (munkalámpa) biztosítson kielégítô megvilágítást és megfelelô kontrasztot a képernyô és a háttérkörnyezet között, tekintetbe véve a munka jellegét és a használó látási követelményeit.
b) A képernyôre és más munkaeszközökre vetôdô, zavaró tükrözôdést és fényvisszaverôdést oly módon kell megelôzni, hogy a képernyôs munkahely telepítésekor a munkaterem és a munkahely megtervezését összehangolják a mesterséges fényforrások elhelyezésével és műszaki jellemzôivel.
2.3. Tükrözôdés és fényvisszaverôdés
a) A képernyôs munkahelyeket úgy kell megtervezni, hogy a fényforrások (ablakok és más nyílások, átlátszó vagy áttetszô falak), világosra festett berendezési tárgyak vagy falak ne okozzanak közvetlen fényvisszaverôdést, és amennyire csak lehetséges, ne idézzenek elô tükrözôdést a képernyôn.
b) Az ablakokat igazítható takaróeszközök megfelelô rendszerével kell ellátni, hogy a képernyôs munkahelyre esô nappali megvilágítást csökkenteni lehessen.
2.4. Zaj
A munkahelyhez tartozó berendezések okozta zajt figyelembe kell venni a munkahely berendezésekor, különös tekintettel arra, hogy ne zavarja a figyelmet és a beszédmegértést.
2.5. Klíma
a) A munkahelyhez tartozó berendezések nem fejleszthetnek olyan mennyiségű hôt, hogy az a munkavállalónak diszkomfort-érzést okozzon.
b) A használó legyen védve a sugárzó és áramló hôhatásoktól és az asztal alatt hôt termelô berendezésektôl.
2.6. Sugárzás
Minden sugárzást a látható fénysugárzás kivételével, a használó egészsége és biztonsága szempontjából elhanyagolható szintre kell korlátozni.
3. EMBER-GÉP KAPCSOLAT
A szoftver tervezése, kiválasztása, bevezetése és módosítása, a képernyôs munkafeladatok megtervezése során a munkáltató az alábbi elveket vegye figyelembe:
a) a szoftver feleljen meg a feladatnak,
b) a szoftver minden betűt a magyar helyesírásnak megfelelô formában jelenítsen meg a képernyôn és a nyomtatásban,
c) a szoftver legyen könnyen használható és szükség esetén a számítógép-kezelô ismeret- és tapasztalatszintjéhez igazítható, rendelkezzen magyar nyelvű súgóval, semmilyen a munkavállaló teljesítményére vonatkozó mennyiségi vagy minôségi ellenôrzési lehetôséget nem szabad igénybe venni a dolgozók tudomása nélkül,
d) a rendszerek a képernyô elôtt dolgozóhoz alkalmazkodó formátumban és ütemben jelezzék ki az információkat,
e) alkalmazni kell a szoftver-ergonómia elveit, különösen az ember által végzett adatbeviteli és adatfeldolgozási feladatokban,
f) a rendszerek biztosítsanak visszajelzést a munkavállalóknak a teljesítményükrôl.
1
A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezésérôl szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet.
Köszi, eddig én is eljutottam. Na de mi van akkor, ha a delikvens nem irányító, de a fejével és a computerével keresi kenyerét. Neki nincs szüksége megújulásra? A fáradt agy pihentetéséré a legjobb valami jó kis testedzés, vagy némi szinház...(sor folytatható). Ilyenkor nincs megoldás?
Nézzük meg a termékértékesítés bizonylatolási kérdéseit.
Mi is az a termékértékesítés? Ezt az Áfa 6.§ (1) bekezdés definiálja:
"6.§(1) Termékértékesítés: a birtokba vehető dolog ellenérték fejében történő átengedése, mely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja."
Ez egyértelmű és úgy tűnik, nincs is vele gond. Hanem a fő kérdés az, hogy mikor kell a számlát (egyszerűsített számlát, számlát helyettesítő okmányt) kiállítani. Az Áfa 43.§-a szerint:
"43.§(1) Az adóalany köteles az általa teljesített termékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról
a) számlát;
b) készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel történő fizetés esetén pedig kérésre, egyszerűsített számlát kibocsátani.
(2) Ha az ellenérték nem pénzben kifejezett, az adóalany köteles az általa teljesített termékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról számlát helyettesítő okmányt kibocsátani.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás ellenérték nélküli, de az adó másra áthárítható, továbbá a 17. § szerinti előlegfizetés esetén.
(4) A számlára, az egyszerűsített számlára és a számlát helyettesítő okmányra a számviteli törvénynek a számviteli bizonylatra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni."
Ez is egyértelműnek tűnik, úgyhogy csak a szolgáltatásokkal akad probléma, de azt mindnki úgy oldja meg, ahogy akarja, vagy ahogy a könyvszakértője megköveteli.
10telettel:
A Dagotta
PS: A’sszem a szolgáltatások számlázását is felveszem a tanmesék jegyzékére.
Szja "1. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez
Az adómentes bevételekről
...
8. A természetbeni juttatások közül adómentes:
...
8.10. a légiforgalmi irányító, valamint a repülőgépeken szolgálatot teljesítő hajózó személyzet kötelező rekreációja;"
Lehet, hogy nem pont ideillik, meg lehet, hogy butácska is a kérdés, de engem érdekel. Miért van az, hogy a MATÁV-nál ha részletes számlát kérek, akkor azért külön fizetnem kell? Ez nem olyan, mintha a közértben az ÁFÁ-s számláért fizetnem kellene? Ráadásul nekik ez eleve megvan, tehát csak a nyomtat gombot nyomják meg. Lehet, hogy tényleg iszonyat hülye kérdés, ha igen, akkor előre is bocs érte.
Vajon miért van az, hogy kies honunkban nem lehet rekreációs ktg-et elszámolni? Vagy lehet, csak én nem tudok róla? Hogyan is kellene az ilyen kérdést amúgy malackásan megfogalmazni? Segítene valaki?
Lehet például részteljesítésről is számlát kibocsátani.
A könyvvizsgálók eltérő álláspontjával nem tudok mit kezdeni. Ez attól lehet, hogy egyértelműek a törvények, pontosak a fogalmi definíciók, valamint az igazán alapos és körültekintő szakmai munka eredményeként fogalmunk sincs arról, hogy mit és hogyan kellene csinálni.
Miután megismertük az alapfogalmakat, vizsgáljuk meg a teljesítést.
Most a szolgáltatásnyújtás teljesítésével foglalkozunk egy kicsit.
Mi is az a szolgáltatásnyújtás? Ezt az Áfa 8.§-a definiálja:
8.§(1) Szolgáltatásnyújtás: minden olyan ellenérték fejében végzett tevékenység, amely e törvény szerint nem minősül termékértékesítésnek.
Fölmerül a kérdés, mikor tekinthető teljesítettnek egy szolgáltatás, és mikor kell ezt bizonylatolni?
Aki szeretné elkerülni a gutaütést, ne is olvassa tovább! :D
Ha igazán szigorúan és szó szerint értelmezzük a Szám 83.§ (1) bekezdését, akkor csak a szolgáltatás ellenértékének átvétele után, mert csak akkor történik bizonylatolási kötelezettséggel járó esemény. Igen ám, de a megrendelő meg csak akkor fizet, ha bizonylatot(számlát) kap.
De menjünk még mélyebbre az igazán komoly hozzáértésről tanúskodó és minden tekintetében átgondolt, körültekintő jogalkotás bugyraiba.
Egy külön élmény értelmezni a Szám 83.§(3) bek. a.) pontját. Az a.)pontban a pénzmozgással egyidejűleg kitétel ami a legjobban tecc. Az egyidejűleg, ugye azt jelenti, hogy ugyanabban az időpontban. Jó, de melyik kezemmel? Ugye a pénz megszámolásához köll mind a két kezem, és ezzel egyidejűleg írni is a bizonylatot, meglehetősen körülményes művelet, de hát szabál az szabál!
Menjünk még tovább! Maga a teljesítés is egy időben lezajló folyamat. A szolgáltatásnyújtás esetében nehéz egy olyan kitüntetett időpontot taláni, amikor az befejezettnek, teljesítettnek tekinthető. Ezt csak egyféleképpen vihető végbe: előszőr a szolgáltatást igénybevevő elismeri a teljesítést. Ha készpénzfizetésben egyeztek meg különösebb gond nincs. (Eltekintve az egyidejű időparadoxon feloldásának nehézségeitől.) Banki átutalás esetén már bonyolultabb a helyzet. Miről állítana ki bizonylatot a szolgáltató addig, amíg a banki értesítést kézhez nem kapja, a számláján jóváírt összegről? Mind1. Ebbe csak beleőrülni lehet, vagy gutaütést kapni tőle.
Vizsgáljuk meg történések ÁFA vonzatát.
Először is tisztázzuk: az ÁFA felszámítása kötelesség, (eltekinteve a kivételekől: alanyi, vagy tárgyi adómentesség) az ÁFA levonása jog, amely jogot az adóalany az elévülési határidőn belül bármikor gyakorolhat, a törvényi feltételek megléte esetén. Ebből az következik, hogy a levonási jog megnyílása után, akkor vonom le (igénylem vissza) az ÁFA-t, amikor akarom.
A fentiekből nem látom bizonyítottnak az elkésett számla létezését. A szolgáltatásnyújtás időtartama mindenképpen nullánál több idő alatt megy végbe, ezért én arra az álláspontra helyezkedtem, hogy minden szolgáltatásnyújtás folyamatos teljesítést jelent, és a számla kiállításakor válik befejezetté, teljesítetté. És a szolgáltatásnyújtás időtartama lehet akár két perc, vagy két hónap, vagy két év.
A probléma azonban nem csak az, hogy mikor kell a számlát kiállítani (az is legalább akkora gond, hogy mit írjunk a teljesítés időpontja "rubrikába" ( szigorúan közvetített szolgáltatásokról van továbbra is szó).
Hiszen mi várjuk az alvállalkozónktól a számlát mondjuk áprilisi teljesítésről de nem érkezik meg sem áprilisban, sem május 20-ig. Zárjuk az ÁFÁ-nkat anélkül, hogy VISSZAIGÉNYELNÉNK vagy a továbbszámlázás miatt be is FIZETNÉNK a pénzt. A törvény szövege szerint, melyet az előző levelemben idézett APEH állásfoglalás enyhített, azt mondja, hogy ilyenkor önrevíziózni kell a lezárt ÁFA hónapot. Ez gyakorlatilag egy több ezres számlaforgalommal bíró cégnél kivitelezhetetlen. Ezért mi úgy oldjuk meg, hogy ha ÁFA zárás után érkezik be a számla a következő havi teljesítéssel igényeljük vissza (függetlenül attól, hogy a számla teljesítése egy hónappal korábbi)és a következő hónappal is számlázzuk tovább. Így elkerüljük azt, hogy hamarabb igényelünk vissza ÁFÁt, mint fizetünk, illetve így nem kell önrevíziózgatni állandóan. Arany középút nem?
Azonban úgy tűnik néhány könyvizsgáló ezzel nem ért egyet. A véleményük az, hogy jó-jó, hogy nem igénylünk vissza időben (nincs gond), de az ÁFA törvény szerint a költségek továbbszámlázását a lezárt ÁFA hónapra kell megtenni. Tehát újra önrevíziózhatnánk. Ez a véleményem szerint baromság. Miért fizessünk mi 1 hónappal korábban ÁFÁ-t ha a körülmények (nincs a kezünkben az alvállalkozói számla időben) ezt nem teszik lehetővé. Felesleges adminisztráció.
Erről mi a véleményetek? A számla kiállításának időszerűsége sok érdekes további kérdést vethet fel. Például szabad-e számlát (nem előleg számlát) kiállítani a teljesítés előtt. Megpróbáltam utánanézni de nem találtam arra utaló rendelkezést, hogy nem. Hiszen ha korábban állítódik ki a számla hamarabb is fizetünk ÁFÁ-t utána. Bár lehet, hogy ez így túl egyszerű. Nem tudtok valami jogszabályt, ami erről rendelkezik?
Ravasz, roppant ravasz. Én is találkoztam már ezzel a problémával, ennek ellenére –vagy talán éppen ezért- én sem értem. :)
Vigyázat!!! Még hosszabb!! :)
Számlák és bizonylatok I.rész
Először is: tisztázni köll, hogy mi is az az elkésett számla?
Hmmm... Tényleg mi az? Tudja valaki, mer’ én nem. Az adójog ezt a fogalmat nem ismeri. APEH iránymutatásokban ugyan van ilyen jelzős szerkezet, de az meg ugye nem jogforrás, csak egy álláspont, mégpedig az APEH-é.
Vizsgáljuk meg a kérdést más szempontok szerint. Hmmm... milyen kérdést, és milyen szempontok szerint? Talán induljunk ki abból, hogy először is definiáljuk a számla fogalmát. Mi a számla?
Az Áfa 13.§ 16. pontja szerint:
"16. számla: adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan bizonylat, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:
a) a számla sorszáma;
b) a számla kibocsátójának neve, címe és adóigazgatási azonosító száma;
c) a vevő neve és címe;
d) a teljesítés időpontja;
e) a számla kibocsátásának kelte;
f) a fizetés módja és határideje;
g) a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint besorolási száma, amely legalább szükséges az e törvény szerinti hivatkozás beazonosításához;
h) a termék (szolgáltatás) mennyiségi egysége és mennyisége;
i) a termék (szolgáltatás) adó nélkül számított egységára;
j) a termék (szolgáltatás) adó nélkül számított ellenértéke tételenként és összesen;
k) a felszámított adó százalékos mértéke;
l) az áthárított adó összege tételenként és összesen;
m) a termék (szolgáltatás) adóval együtt számított ellenértéke tételenként és összesen;
n) a számla végösszege."
Ez már valami, de mi is az a bizonylat? Ez sajnos nincs törvényi szinten deklarálva, de elég jó tájékozódási pontnak tűnik a Szám 83-86.§-aiban foglatak:
"83.§(1) Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell.
(2) A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet - hiba esetén - előírásszerűen javítottak.
(3) A bizonylatok feldolgozási rendjének kialakításakor figyelembe kell venni a következőket is:
a) a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló készítésére kötelezett vállalkozó késedelem nélkül, a pénzmozgással egyidejűleg, illetve a pénzintézeti értesítés megérkezésekor, az egyszerűsített mérleg készítésére kötelezett vállalkozó a készpénzforgalmat érintő bizonylatainak adatait késedelem nélkül, a pénzmozgással egyidejűleg, illetve a pénzintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket a tárgyhót követő 15-ig köteles könyveiben rögzíteni;
b) az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági műveletek, események megtörténte után, legalább negyedévenként, a számviteli politikában meghatározott időpontig (kivéve, ha más jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz) kell a könyvekben rögzíteni.
(4) A főkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatai közötti egyeztetés és ellenőrzés lehetőségét, függetlenül az adathordozók fajtájától, a feldolgozás (kézi vagy gépi) technikájától, logikailag zárt rendszerrel biztosítani kell.
84. § (1) Számviteli bizonylat minden olyan külső és belső okmány - függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától -, amelyet a gazdasági esemény számviteli nyilvántartása céljára készítettek.
(2) A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. A bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét szem előtt kell tartani.
(3) A számviteli bizonylatot a gazdasági művelet, esemény megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának időpontjában kell kiállítani.
(4) A számviteli bizonylatokon az adatok időtállóságát a 87. §-ban meghatározott megőrzési időn belül biztosítani kell.
85.§(1) A bizonylat általános alaki és tartalmi kellékei a következők:
a) a bizonylat megnevezése és sorszáma;
b) a bizonylatot kiállító gazdálkodó (ezen belül a szervezeti egység) megjelölése;
c) a gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése, az utalványozó és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy, valamint a szervezettől függően az ellenőr aláírása; a készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési bizonylatokon az átvevő, az ellennyugtákon a befizető aláírása;
d) a bizonylat kiállításának időpontja, illetve kivételesen - a gazdasági művelet jellegétől, időbeni hatályától függően - annak az időszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell;
e) a (megtörtént) gazdasági művelet tartalmának leírása vagy megjelölése, a gazdasági művelet okozta változások mennyiségi, minőségi és - a gazdasági művelet jellegétől, a könyvviteli elszámolás rendjétől függően - értékbeni adatai;
f) külső bizonylat esetében a bizonylatnak tartalmaznia kell többek között: a bizonylatot kiállító gazdálkodó nevét, címét, adóazonosító számát, a bizonylat címzettjének nevét, címét, a kapcsolódó adó(előleg) alapját és összegét, felvásárlási bizonylatnál a bizonylatot kibocsátó és a felvásárolt terméket átadó aláírását is;
g) bizonylatok adatainak összesítése esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének, valamint annak az időszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik.
(2) A technikai, optikai stb. módon előállított adathordozóknál az (1) bekezdésben foglaltakon kívül alaki és tartalmi kellék még:
a) a feldolgozási programok azonosító jelzése,
b) az adatállományt azonosító jelzés.
(3) Ha a számviteli bizonylat technikai, optikai módon előállított adathordozó, biztosítani kell:
a) az adatok vizuális megjelenítése érdekében azoknak - szükség esetén - a késedelem nélküli kiíratását,
b) az egyértelmű azonosítás érdekében a kódjegyzéket.
86.§(1) A készpénz kezeléséhez, más jogszabály előírása alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat (ideértve a számlát, az egyszerűsített számlát és a nyugtát is), továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat, szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni.
(2) A szigorú számadási kötelezettség a bizonylatot, a nyomtatványt kibocsátót terheli.
(3) A szigorú számadás alá vont bizonylatokról, nyomtatványokról a kezelésükkel megbízott vagy a kibocsátásukra jogosult személynek olyan nyilvántartást kell vezetni, amely biztosítja azok elszámoltatását."
Hmmm... Mostmár tudjuk, hogy mi az a bizonylat, mikor és hogyan köll kiállítani, milyen adattartalommal, csak éppen azt nem, hogy azt a qrva számlát mikor köll kiállítani?
Először is üdvözöllek a topicban, és az aprajafalvai történeted igazán remekbeszabott mű. Minadazonáltal egy-két nüansz amivel kiegészíteném:
1.) Ügyifogyi nyilvánvalóan nem lehet a Bt beltagja, az egyéni vállalkozása miatt, ugyanakkor a Bt-ben többségi tulajdonnnal kell rendelkeznie, mint kültag. Kicsit aggályosnak tűnik nekem. Gondoljunk csak bele: egy taggyűlésen bármilyen döntést kikényszeríthet a szavazatával, amely döntés ha helyetelennek bizonyul, ő csak a vagyoni betétje erejéig felelős, míg Törpapa -a beltag- a teljes magánvagyonát is kockáztatja. Ezokból felmerülhet a feltűnő értékaránytalanság lehetősége is, adott esetben ez a cég működésének ellehetetlenüléséhez vezethet. Törpapa -ha észnél van- ilyen döntés esetén a taggyűlési határozatot bíróság előtt megtámadhatja, és ezt igen jó eséllyel tenné.
Hangsúlyozni szeretném, ez csak egy hipotézis a részemről, ilyen perről még nem hallottam, de az is lehet, hogy csak elkerülte a figyelmemet, vagy csak reszelem a körmöm és hülyeségeket beszélek. :)
2.) A másik aggályom: Ismerve a gonosz Hókuszpók alantas praktikáit, nem tartom kizártnak, hogy Ügyifogyi kiválása után azonnali hatállyal felmondja a bérleti szerződést, arra hivatkozva, hogy nem állnak fenn a szerződés megkötésekor megismert, a felek szerződési akaratának megfelelő feltételek, és ez veszélyezteti a bérlemény rendeltetésszerű használatát. Arról nem is beszélve, hogy nem tisztázott, hogy a bérleti szerződés határozott, vagy határozatlan idejű-e. Ugyanis, határozatlan idejű bérleti szerződés a rendes felmondás szabályai szerint egyoldalúan felmondható bármelyik fél részéről. (Általában az ilyen bérleti szerződésekben 3 hónapot szoktak kikötni a rendes felmondás időtartamára.)
Ha a bérleti szerződést eleve a Bt-vel kötötte volna meg Hókuszpók, nem lenne különösebb gond. A társaságot alkotó tulajdonosok változása érdektelen lenne. Ellenben az újonnan megkötött bérleti szerződés előfeltétele volt, hogy Ügyifogyi többségi tulajdonosa legyen a társaságnak.
Ami a folytatást illeti, bősz érdeklődéssel várom, mert a beharangozóból ítélve, meglehetősen akciódús mesének ígérkezik. :)
- Ügyifogyi: Mivel komoly köz- és egyéb tartozásai vannak, egy darabig lapít, és szép csöndesen jelzálogokat jegyeztet be mindenére, mert mire a mufurcok észbe kapnak, már késő.
- Mi lesz Ügyifogyi vagyoni betétjével? Kifizeti a Bt, és csökkentik a jegyzett tőkét? Vagy megvásárolja egy másik törp?
- Duli-fuli: Mint a Bt személyesen közreműködő kültagja korlátozott jogkörrel –az általános kereskedelmi megbízás szabályai szerint- részt vehet a társaság irányításában, de a képviseletében nem, ezért a képviseletet érintő kérdésekben Duli-fuli nem járhat el. Ahol elég a –nem hatósági- okirati ügymenet, (szállítói szerződések, megrendelések, miegyéb) ott elég Duli-fuli aláírása, de dézsmahivatali, cégbírósági, stb. esetben csak és kizárólag Törpapa képviselheti a céget. Mindamellett bármelyik szerződő partner követelheti Törpapa ellenjegyzését.
- Okoska & Törperős: Mivel nem közreműködnek személyesen a társaság tevékenységében érdekes konfliktusokat sejtet a munkábajárásuk. Minek járnának munkába, ha nem kell dolgozniuk? (Eltekinteve attól az apróságtól, hogy a lakás és a székhely(telephely) közötti út nem minősül üzleti célú útnak.)
Egy lehetőség azért van: Mert működjenek csak közre személyesen úgy, hogy az Óperencián és az Üveghegyen túl mindegyikük raktározási lehetőséget biztosít az árukészlet tárolására –teszem azt a saját lakásukban vagy garázsukban- és akkor már nem munkába jának, hanem árut szállítanak. Ugyebár.
- Miau: Érdekes a felvetés, de csak mellékszereplő, ennek ellenére hatékonyan segítheti Hókuszpók ármányait.
