Fantasztikusnak tartom a topikot. Alakulása óta nyomon követem, szerintem a legjobb, nade félretéve a dicséreteket;-))))) a kérdésem a köv.:
Kedves dP, nem hallottál véletlenül egy történetet az ismerőseid körében az alábbi témában: Adva vagyon egy szerény, zsír új családi Bt. Folyamatos bevétellel/költségekkel dolgozik, mint a többi hasonló társaság. Ámde szegény kapitalista tulajdonosok szeretnének új faodúba költözni. Lehetséges-e pl., hogy „igen” kedvezményes kölcsönt adnak kvázi saját maguknak? Mi a visszafizetés maximális időtartama? Vagy mi van, ha a cég vásárol/épít odút magának iroda(ház?) címen? És ha nem szűnik meg a cég 5 év múlva (sem), csak vegetál, (tulajdonosok rég máshol dolgoznak) birtokolhatja bármeddig, ha 50 év múlva sincs bevétele/kiadása? Lehet, hogy kicsit sok a kérdés, de csak a problematikára próbáltam rávilágítani.
Kösz.
Nemrég fedeztem fel ezt a topicot és szuper. Úgy tűnik gyakran fogok itt időzni. :)
Lenne egy másik problémám, amiben a tisztelt Hölgyek/Urak véleményére lennék kíváncsi.
A helyzet abszolult élő és az ÁFA törvény értelmezése körül robbant ki. Nagyon kíváncsi lennék, hogy Ti hogyan értelmezitek a következő sorokat (CD-Jogtárral rendelkezők előnyben). :)))
Az 1992-es ÁFA törvény IV. fejezet 16. paragrafusa szerint az ÁFA fizetési kötelezettség a teljesítés időpontjában keletkezik. E sorok szerint ha az adott hónap ÁFA zárása után (köv hó 20.-a után) a lezárt hónapok teljesítésével érkező számlát kapunk és tovább akarjuk számlázni, akkor ÖNELLENŐRIZNI kellene az előző havi ÁFÁ-t és arra a hónapra visszaigényelni és be is fizetni (mivel továbbszámláztuk). Ez azonban az én véleményem szerint egy több ezer számlás forgalmat lebonyolító cégnél lehetetlen és hülyeség is.
Szerencsére ehhez kapcsolódik még az 1993/127 és az 1993/281-es APEH állásfoglalás, amely könnyít a helyzeten és azt mondja, hogy a visszaigénylés esetén nem kell önellenőrizni, mert felesleges adminisztrációt jelent és különben is az APEH-nek nem keletkezik kára az ügyletből. De a végén van egy nagyon kétértelmű mondat az állásfoglalásban.
"Természetesen a számlát kibocsátó részéről a késedelmesen kiállított számla miatt felmerül az önellenőrzés szükségessége. A fizetési kötelezettség keletkezésének időpontja ugyanis a tv. 16. § (1) bekezdéseiből következően későbbre nem halasztható."
Eszerint a paragrafus szerint elképzelhető, hogy a továbbszámlázott szolgáltatások esetében az APEH beleköthet abba, hogy az alvállalkozói számla ÁFA hónapjában(abban az eseben ha a fent vázolt feltételek fennállnak) állítom ki a számlát és fizetek ÁFÁ-t.
Ez a probléma annyira érdekes, hogy könyvizsgálók sem tudnak rajta megegyezni. Az anyacégünknél 5 éves teljeskörű APEH revízió volt és nem kifogásolták de a másik anyacégünknél alkalmazott könyvizsgálók és a könyvelőjük ezt a rendszert hibásnak tekintik.
Az én véleményem az, hogy közvetített szolgáltatások esetében arra kell figyelni, hogy NE IGÉNYELJEN vissza semmilyen cég hamarább ÁFÁ-t, minthogy a továbbszámlázásával be is fizetné. Ezenfelül az APEH állásfoglalás még nem törvényerejű rendelet. :)
Érdekes mesét láttam az egyik csatornán:
Ügyifogyi, mint Aprajafalva egyetlen egyéni vállalkozója bérelte Hókuszpóktól a város éjjel-nappali üzletét. Mivel valóban rászolgált a nevére az elmúlt 5 épv alatt különféle tartozásokat halmozott fel.(köztartozások,szállítói tartozások, magánkölcsönök) Ezért úgy döntött abbahagyja tevékenységét. A falu lakói-Törperős, Okoska, Duli-fuli - elhatározták, hogy megszerzik ezt a boltot, hogy ne kerüljön Miau kezére, mivel azzal megvetné a lábát a faluban. Ismert azonban Miau és Hókuszpók szoros barátsága ezért ez igencsak nehéz feladat volt. Egy lehetőségük maradt: Ügyifogyi Okoska tanácsára még anno a bérleti szerződés megkötésekor szerződési kitételként szerepeltette, hogy az ingatlan albérletbe nem adható, de a bérlő jogosult társaságot alapítani amelyben többségi részesedéssel kell rendelkeznie és ezzel a társasággal a bérleti szerződés ugyanolyan feltételekkel megköthető(quasi előbérleti jog)
Aprajafalva kis törpéi tehát így okoskodtak:
Létrehozunk egy Bt-t, amelyben Törpapa lesz a beltag(ispotályozási járulék, korlátlan felelőssség szempontjából ideális!), míg kültag lesz Ügyifogyi, Okoska, Törperős, Duli-fuli. Mivel a betétet úgy szabályozták, hogy Ügyifogyi többségi tulajdonos legyen. meg is kötik Hókuszpókkal az új bérleti szerződést.
Ügyifogyi viszont nem hiába akarja feladni egyéni vállalkozói tevékenységét és barátai is tartanak tőle a nevéből ítélve, ezért úgy állapodnak meg, hogy a szerződés kötést követő napon ő a társaságból kilép, így a boltot megszerezték Miau előtt!
Ügyes húzás volt, de a belga (balga)rajzfilm ekkor végett ért és csak a következő rész beharangozójából derült ki, hogy az alábbi kérdésekre választ kaphatunk, ha megnézzük a rajzfilm következő részét is:
- Megszűnteti -e vajon Ügyifogyi az egyéni vállakozói tevékenységét, mivel van köztartozása a mufurcok felé, vagy nem, mivel akkor lehet, hogy egy darabig békén hagyják és később részletekben azt fizetheti.-bár ebben az esetben továbbra is fizet a 0-ás vállalkozása után, hiába 67,5 %-os rokkant.
-A létrehozott céget Törpapa jegyzi, mint képviselő, de csak Okoskára tekintettel teszi ezt, neki elég Aprajafalva gondja. Duli-fuli viszont jó üzleti érzékkel megálldott Törp, aki ténylegesen is csinálná a boltot, Okoskával és Törperőssel szemben akik csak a pénzüket adták.
Milyen megoldás van erre? Talán cégvezető lesz Duli-fuli, vagy egy általános meghatalmazással látja el ezt a feladatot?
-Kap-e hitelt a Törp Bt., mint újonnan létrejött cég forgóeszközre ingatlanfedezet néljük?
-Ha a Törp Bt. székhelye az Óperencián túl az Üveghegyen van, az Okoska barátnője által megvásárolt, de nevére még nem került mézeskalácsházikóban, mit tud tenni a társaság a székhely kapcsán felmerült költségekkel.(vízdíj, közös költség stb.) Elszámolja?
Van e lehetőségük a székhely és a fióktelep(amely Aprajafalván van)között található távolságot valamilyen módón kihasználni? Pl. Mivel mindenki Aprajafalván lakik elszámolhatja-e Okoska, Duli-fuli, Törperős a nevükön lévő aútók költségeit, munkábajárás címén,úgy, hogy tényleges tevékenységet a társaságban csk Duli-fuli végez, illetve tevékenység csak a fióktelepen folyik?
- Miau jó kapcsolata Hókuszpókkal hogyan befojásolhatja a törpök ügyeskedését?
Mit gondolsz apacs harcos, érdemes megvárni a következő részt, vagy te már láttad a mese ezen részét?
Ki tud segiteni: egy poltikai partkent mukodo kozosuletnek milyen papirokat milyen gyakorisaggal es hova kell beadnia akkor ha se bevetele sem kiadasa nincsen. Azaz csak van. Ugyanis a bevetel kiadas oldal majd masfel ev mulva a valasztasok elott indul meg,. de addig is etenzie kell, hogy ne legyen uj formacio.(Fugetlen Kepviselok Partja...) Ippeg ezert nincsen peznuk konyvelore. es csak nullas papirokat kell ugyis beadni.
Amint látom volt már szó robogókról és azokkal kapcsolatos szabályokról.
De mi a helyzet a nagértékű mondjuk 2 millió +ÁFA feletti motorokkal? Speciális tevékenységi körhöz kapcsolódik a költségeik elszámolása? ÁFA visszaigénylés itt is él minden esetben? Javítás, üzemanyag, sisak itt is elsazámolható költségként?
Vajk, nem felszámoló, hanem végelszámoló, és azt meg köll választani taggyűlésen. Általában az ügyvezető, vagy a képviselő szokott lenni, de kijelölhető idegen is. (Nem mindig célszerű)
Ami a tulajdoni kérdéseket illeti, a végelszámolás során magmaradt vagyon az alapítóké az üzletrészeik arányában.
A kötelezettségek minden további nélkül átvállalhatóak.
koszi a valaszt:)
Ugyveden behajtas mar megkezdodott.
A Nyuszis tortenetben eppen az a lenyeg,(le is irtad) hogy ne o alapitsa, hanem valaki mas csaladtagja, stb. Ez pedig mar regen nem garancia a bankank:)
A masik tortenetben a cegnel nem volt felszamolo, egyszeruen toroltek a jegyzekbol, jogerosen. Az addig megszerzett javak hova lesznek? Mivel a cegbirosag nem tudott arrol, hogy a ceg javakat szerzett, igy nem is kert fel felszamolot.
Mivel a ceg maga sem tudta, hogy nem letezik, igy persze nyugodtan kotelezettsegeket vallalt, (ami nem lenyeges, ezt at lehet nevesiteni), viszont a megvett gepeket hogyan kell kezlni? Kinek a tulajdona?
Hallottam már ilyen történetet, hát elmesélek egyet. :)
A Gt 14.§ (1) bekezdése szerint a cégbejegyzésig, vagy a cégbejegyzési kérelem jogerős elutasításáig a létrehozni kívánt gazdasági társaság előtársaságként működhet. Mi is az az előtársaság? Tulajdonképpen pontosan ugyanolyan gazdasági társaság, mint a többi, saját nevében jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat, gazdasági tevékenységet végezhet. Joggal vetődhet fel a kérdés, hogy akkor minek ez az egész cirkusz?
Kivételesen van neki értelme. A régi Gt szerint a bejegyzésig minden tulajdonos(tag) egyetemlegesen és korlátlanul felelős volt a társaság tartozásaiért. Mivel elég sokáig –olykor több évig is- elhúzódhatott a bejegyzési procedúra, bizony előfordult, hogy a még be nem jegyzett cég ment csődbe, jött a végrehajtó, és vitte a kispárnát is. Mindenkitől. Az előtársaság jogintézménye megszüntette ezt a gyakorlatot. Az előtársaság tulajdonosainak(tagjainak) már a kezdettől fogva a társasági formának megfelelő a vagyoni felelősségük, még bejegyzési kérelem elutasítása esetén is.
A társaság bejegyzésekor valahogy úgy lehetne elképzelni a folyamatot, mintha az előtársaság jogutóddal megszűnne és akkor válik bejegyzett társasággá. A számviteli folyamat is hasonló, kell egy előtársasági zárómérleg, az előtársasági időszakra vonatkozó adóbavallások, stb.
(Részletek az 1999/21 APEH és az 1999/124 APEH iránymutatásokban.)
Tudom, kicsit messziről kezdtem, de ezt csak az érthetőség miatt tettem.
Ha eluasítottak egy cégbejegyzési kérelmet, akkor az a cég(jogalany) jogutód nélkül megszűnt, és az ennek megfelelő eljárást kell alkalmazni minden tekintetben.
Pusztán az a tény, hogy az ügyvéd bejegyzett egy másik ugyanolyan nevű társaságot az legfeljebb annyit jelent, hogy létrejött egy új társaság(jogalany) amelyik semmilyen jogviszonyban nincs az előző társasággal, tehát nem lehet a jogutódja. Ezt bizonyítja a másik cégszám és adószám is.
Mit lehet tenni? (Persze azonkívűl, hogy jól seggbe kell rúgni az ilyen ügyvédet.) Sokat nem, de azért van egy-két megoldás.
Az egyik, hogy lefolytajuk a szokásos megszűnéskori eljárást, mérleg, bevallás, stb, aztán a tagok természetben veszik ki vagyoni hozzájárulásaikat(törzsbetétjeiket), majd némi adófizetéseket követően az új társaságba kell apportálni.
A másik lehetőség, hogy a végelszámoló cég szabályos adás-vétel útján egész egyszerűen eladja az eszközöket az újonnan létrehozott cégnek, számláz, miegyéb.
Ekkor elvben minimális adókötelezettség keletkezik, és az új cégnek megnyílik az ÁFA-levonási joga, écs-t elszámolhat, stb.
Ami a legfontosabb: A művelet lebonyolításához egy vérprofi könyvelőt kell alkalmazni, akinek van némi jogászi vénája is!!!
A felmerült károkat az ügyvéd felelősségbiztosítása alapján be lehet hajtani. Felmerül a gyanú, hogy a második új cég alapításakor az ügyvéd okirattal való visszaélést is elkövetett. Húzós.
A dézsmahivatal egy kellőképpen szívhezszóló méltányossági kérelem alapján, a megszűnéskori közterhek befizetésére talán ad némi haladékot, vagy részletfizetési kedvezményt. Nagyon alá kell támasztani, de talán megy.
Ha viszont egy régi ügyfele -Nyuszi- ebből a célból alapít egy céget, és még kezességet is vállal érte, a bankok többnyira hajlandóak belemenni, hiszen nekik is üzleti érdekük egy jó ügyfél kiszolgálása. Láttam már ilyet egy párat.
Itt egy bibit erzek csupan:
az uj lizingceg nem fog kapni bankhitelt, mert uj, mert nincs a banknal mukltja es mert nincs semmilyen adat arra, hogy milyen jol gazdalkodott az elmult idokben.
Hu, egy erdekes(szamomra mindenkeppen) kerdest szeretnek megvitatni:
Mi van akkor, ha Bagoly ugyved elcseszi a cegbejegyzest es azt ervenytelenitik, majd ez jogerore is emelkedik, de errol a hercehurcarol elfelejt szolni a paciensnek(mivel o volt a hibas)
meg jo ket honapig. Igaz, megprobal utana mar sajat szakallara mindent, de csak annyit sikerul, hogy mas cegszam es adoszam alatt, de ugyanolyan nevu ceget hoz letre.
A baj csupan az, hogy az a ceg idokozben mukodott, keletkezett a beruhazasok miatt jopar millio afa viszaigenylese, es nem utolsosorban ott vannak a beszerzett negy erteku gepek.
Nyuszi tanácstalanul üldögélt Bagolynál, mert mostmár végképp nem tudta, hogy mit csináljon. Történt ugyanis, hogy szeretett volna egy nagyobb beruházásba kezdeni. A piac igényeihez igazodva, be akart szerezni, egy kombinált répahegyesítő és káposztagömbölyítő gépsort. Viszonylag tűrhető áron kínálták, és mindenféle részletfizetési, bérleti meg lízing lehetőségeket is biztosított a gyártó. Nyuszi elég jó ügyfélnek számított a bankjánál, és a beruházáshoz szükséges saját pénzmennyiségnek is több, mint a fele rendelkezésére állt. Úgy kalkulált, hogy a gépsor árának másik felét 3-4 év alatt ki tudja fizetni, így elég jó pozícióból tárgyalhatott volna. Amíg el nem ment Bagolyhoz.
Bagoly türelmesen végighallgatta Nyuszit, elovasta kölönféle pénzügyi ajánlatokat, aztán kérdezősködni kezdett:
-Előszőr is azt kell eldöntened, hogy mi a fontosabb? A beruházás biztonsága, vagy az adómegtakarítás? Persze kombinálható a kettő, de már némi szervezést igényel. Nos?
-Ezt nem értem. –Konyultak le Nyuszi fülei.
-Nna idefigyelj! Nem vagy igazán kényszerhelyzetben, hiszen jóformán rád akarják tukmálni a gépsort. A bankod se nagyon ellenkezne, ha némi hitelt kérnél tőlük. –Kezdett bele Bagoly a szokásos kiselőadásába.
-Ha mondjuk bankhitelből veszed meg, vagy részletfizetésre sima ügy, tárgyi eszköz, és majd amortizáljuk, a kamatot meg költségként elszámoljuk. A gond csak az, hogy 14,5%-os écs-vel számolva, majdnem 7 év amíg költségként el tudjuk számolni. A gépsor meg igen alaposan meg fogja dobni a termelékenységedet, amiből többletbevételed keletkezik, és nem igazán lesz olyan költséged amit elszámolhatnánk vele szemben, úgyhogy az adóalapod szépen felkúszik az égig.
Nézzük a másik esetet. A lízinggel, meg a bérlettel az a gond, hogy a futamidő alatt nem a te tulajdonod a gépsor. Mi van akkor, ha csődbe megy a gyártó, vagy a lízingcég? Mivel jogutód nélkül számolják fel őket, előfordulhat, hogy a felszámoló értékesítí az eszközöket, te meg nézelődhetsz utána. Pereskedéssel nem sokra mész, legfeljebb te is egy leszel a sok hitelező között, aztán vagy viszontlátod a pénzed, vagy nem. Szerencsére ritkán fordul elő az ilyesmi, de jobb nem kihagyni a képből, láttam már ilyet.
Ha rászánsz egy kis többletpénzt persze lehet kombinálni a kettőt. Alapíts egy lízingcéget a családból úgy, hogy te ne legyél benne. Vegyék meg ők bankhitelből, te meg béreld, vagy lízingeld tőlük. Pénzzel, el tudod látni őket könnyen. Vagy a kezdőrészletet átutalod egyben, vagy kezességet vállalsz értük. Utána ugyanúgy működik, mintha közvetlenül az eredeti cégnek fizetnél bérleti, vagy lízing díjat. Mivel a családi cég a bérbeadó, ők 30%-os écs-t számolhatnak el. A 4-edik évre már az egészet el is számoltuk költségként. Hogy utána mi lesz, az majd kiderül.
Látod pontosan erről van szó. Hoznak egy teljesen őrült szabályt, amit a gyakorlatban vagy betartanak, vagy nem. Ha például a határőr bal lábbal ébred, akkor kérheti és ha morcos hát kérni is fogja. Dettó ugyanez a helyzet az "útszéli" rendőrrel.
Nekem volt néhány ügyfelem, akit már visszafordítottak a határról emiatt. Mindenestre helyes, hogy a biztonság kedvéért magadnál tartod, így nem érhet meglepetés.
Én amondó vagyok, hogy semeddig sem tart egy ilyem papírost előállítani, és ha ez az ára a nyugalomnak, hát legyen.
Dakota, irod
Teszem azt cégautóval külföldre menni kiküldetési rendelvény, vagy magáncélú használatra való felhatalmazás nélkül, meglehetősen kilátástalan vállalkozás.
nemtudom, nekem ugyan van meghatalmazásom, de még sose kérték a határon, pedig többtucatszor voltam. Rendőr is csak egyszer kérdezte, hogy van-e. Mondtam, van. Elhitte.
Szia dP!
Ha nem lennék pénzügyi analfabéta kényszervállalkozó akkor gyönyörű példabeszédekkel gazdagítanám eme topicod. Mivel néha a válaszaidat sem értem, megyek a szidalmazós helyre, vagy reszelgetem tovább körmöm... :)))))
Suzi Quatro
Igen Kedves és Meglehetősen Nagyra Becsült Dagotta!
Igen! Ez Az! Erre Volt Szükségem! Határozott, Konstruktív, Precíz És Elegendő Támpontot Tartalmazó Javaslatra.
Köszönöm!!
Köszönöm a köszönetet is, ezek szerint Szolgálati Közleményedben talán mégsem rám céloztál...
Kellemetes Hétvégét Kívánok!
Para Doc
1.) Törvényi szinten nincs előírva különleges eljárás a motorkerékpár, segédmotoros kerékpár, robogó és a kerékpár vonatkozásában, ezért az általános szabályok az irányadóak. A Tao a járműveket a vámtarifaszámhoz (vtsz) köti. A motorkerékpár, a robogó, segédmotor-kerékpár a 8711 vtsz alá tartoznak, ezáltal tárgyi eszközöknek minősülnek, és 20%-os értékcsökkenési leírás alkalmazható velük kapcsolatban. A kerékpár szintén tárgyi eszköz, a 8712 vtsz alá van sorolva, tehát 14,5%-os écs alkalmazható (30e fölött).
Ebből következik, hogy beszerzéskor az ÁFA levonható, fenntartásával kapcsolatos javítási, karbantarási, üzemeltetési költségek elszámolhatóak.
Fentiekből látszik, hogy a Tao kifejezetten megengedi ezen járművek használatát. (Gondoljunk csak a Pizza-futár szolgálatokra, kiscsomag kézbesítőkre, stb.)
2.) Nézzük, mi történik alkalmi, vagy rendszeres magáncélú használat esetén? A kizárólagos üzemi cél fogalmát egyedül a Szja nevesíti. Sem a Tao, sem Szám nem ismeri ezt a fogalmat. Mégis, akkor hogyan járjunk el? Erre van egy saját példám, és a dézsmahivatal némi akadékoskodás után elfogadta. Az alapelve a rendeltetésszerű joggyakorlás.
Vegyünk példának egy 400e +ÁFA pénzbe kerülő robogót. Ha itt felmerül a magáncélú használat, akkor az az Szja szerint a kifizető által juttatott vagyoni előny, és mint olyan adóköteles. Mivel nem állapítható meg egyszerűen a vagyoni előny értéke, jobb ha nem bíbelődünk vele. Fizessünk érte térítési díjat! Igen ám, de mennyit? Kiinduló értéknek ott van az egy évre eső értékcsökkenés. Ez ugye 20%, azaz 80e pénz. Ez egy hónapra 6667 pénz. Sajnos mostmár kell az útnyilvántartás is. Ennek alapján ismert az összes futásteljesítmény, és ezen belül a magáncélú futásteljesítmény is. Ezt a kettőt arányosítjuk, és ennek arányában állapítjuk meg a fizetendő térítési díjat is. Ha pédául egy hónapban 1000km-t futtot a robogó, és ebből 313 km volt a magáncélú használat, akkor 6 667×0,313=2 087 pénz az adott havi térítési díj. A javításokra, karbantartásokra jutó költségeket az éves futásteljesímény alapján arányosítjuk.
Más ötletem nincs.
A felhozott példád nem off. Teszem azt cégautóval külföldre menni kiküldetési rendelvény, vagy magáncélú használatra való felhatalmazás nélkül, meglehetősen kilátástalan vállalkozás.
Senkinek a könyvelőjéről nem akarok –és nincs is jogom- véleményt alkotni, de azért megjegyezném ez is csak egy szakma, amit emberek művelnek. Vannak óvatos és vannak brahis könyvelők. Ennyi.
Köszönettel az érdeklődésért, és a felhozott példáért, 10telettel:
A Dagotta
Köszönöm a kimerítő választ. Az az egészben a szép, hogy minden megvehető, csak indokolni kell...és ez teszi egyben csúnyává is, mert ez ugye egyrészt megfoghatatlan, másrészt nagyon szubjektív. Ugyanis ha értelmesen ki tudja fejezni magát az adóalany egy revizor előtt és ha az a revizor éppen elfogadja a magyarázatot, akkor rendben lesz a dolog. Az világos, hogy egy robogónál mi számolható el és mi nem, világos az is, hogy hogyan kell nyilvántartani és a könyvelésben szerepeltetni. Tehát ha ezeket betartjuk, nem vétünk a szabályok ellen. De maga az a tény, hogy elfogadják-e azt, hogy a robogó üzleti közlekedési célokat szolgál, mert pl. az ügyfél a belvárosban van, nem lehet (vagy nagyon drágán) parkolni, gyorsabb a közlekedés vele, stb...nos ezen áll vagy bukik az egész beszerzés. Pedig tényleg erről van szó, majdem minden nap 2x10 km megtételéről, hatékonyan. Esetleg fizessünk a vállalkozásnak valami térítést az alkalmi vagy vélelmezett magánhasználatokért? Az árbevételből futná rá, de nem merjük egyelőre megvenni. A könyvelő pl. lebeszél róla, éppen azért, mert ez nem tipikus céges közlekedési eszköz és szerinte ebből kellemetlenség lehet, aminek ÁFA és TÁNYA vonzatai lehetnek...
Off topik, de a segítés szándékával idemásolnám egy másik hozzászólásunkat, picikét kozmetikázva. Cégautó vezetéséhez állítólag kell meghatalmazás a vezető számára a tulajdonostól. Hogy ez hogy néz ki akkor, ha a kettő ugyanaz? Hát így:
"Van egy kisvállalkozása (bt), ő a tulaj (beltag), van egy kocsijuk is. BT címe=öcsém lakcíme. Egyszer igazoltatták. Öv becsatolva, izzókészlet megvan, 3szög is, minden működött, szivatgatták pár percet, semmit nem találtak.
Egyszercsak:
- Ha jól látom, a kocsi az ...... bt-é.
- Igen, enyém a vállalkozás.
- Láthatjuk a meghatalmazását?
- ???
- Az ügyvezetőnek meg kell hatalmaznia mindenkit, aki a kocsit vezetheti.
- Én vagyok az ügyvezető, a tulajdonos és az autót vezető egyszemélyben, nézzék meg a címeket, egyeznek.
- Az sajnos nem elegendő. Akár ki is szállíthatnánk a kocsiból. 2000 Ft. (98-ban)
Szó szót követett, öcsém meg kénytelen volt fizetni. (kapott nyugtát, úgyhogy a dolog egyébként tiszta volt.)
Azóta egy meghatalmazással jár, amit ő írt meg és írt alá saját magának. Ebben szerepel a "... meghatalmazom saját magamat,..." rész is. Aláírta két helyen, a meghatalmazónál és a meghatalmazottnál. (+ 2 tanú)
Azóta kétszer is igazoltatták, a kocsi irataival együtt átadta ezt a papírt is. Elismerő bólogatásokat kapott a "példás" vezető.
Elhisszük, hogy ez így van rendjén. Csak szólni akartunk minden kedves céges autósnak, aki a saját céges kocsiját vezeti.
De ez tényleg így OK????"
Igen, valóban kihagytam, de ezt olyan evidenciának tekintettem, hogy eszembe se jutott vele foglalkozni.
Álláspontom szerint a kültag éppúgy közreműködhet a társaság tevékenységében, mint a beltag. A kültagnak elsősorban a vagyoni felelőssége korlátozott, továbbá nem képviselheti a társaságot. Munkaviszonyt viszont létesíthet, ha legfeljebb 49%-os mértékű tulajdoni hányaddal rendelkezik, mert nincs döntő befolyása a társaságra. A munkáltató és a munkavállaló személye elválik, tehát az alá-fölérendeltségi viszony létrejöhet.
Ajánlom szíves figyelmedbe a Szja 58.§-át!
Hogy lehet elkerülni? Attól tartok túl tiszta a kép.
Indian baratom,
A konyvelom azt mondta, hogy a fejtegetesed a hianyos tarsasagi szerzodesrol igaz, de ahhoz, hogy a Bt-ben a beltagnak munkaviszonya lehessen, ahhoz kell meg egy beltag, hiszen sajat magaval nem kothet munkaltatoi-munkavallaloi szerzodest ! Ez az egy kimaradt belole. A kultag meg nem kothet, hiszen o csak csendestars.
Milyen SZJA miafenet kell az ingisag ertekesitese utan fizetni ? Ha azt az autot, amit en az adozott penzembol vettem meg, eladom, akkor meg levagnak 20%-ra ?! Akkor is, ha masik autot veszek belole ?
