Kérlek pontosítsuk egy picit a kérdést, természetesen csak általánosságokban! Mert hallotam sok-sok ilyen történetet. :)
Ugyanis ha X csak megőrzésre adta át a vasmadár fedőnevű tárgyi eszközt, abban az esetben nem repülhet vele Z.
Ha X a vasmadarat üzletszerű kölcsönzés céljából vette, akkor ugye bérleti díjat kell felszámolnia a vasmadár használata után, mint az meg is történt.
Az adás-vétel vétel tárgyát képező vasmadár piaci értékét valóban átértékelheti az APEH, de ezt csak alakszerű határozatban teheti, amivel szemben fellebbezésnek van helye.
Hogy az Y bevallotta-é vagy sem, befizette-é vagy sem, nem releváns körülmény. (Ugye nem vagyunk okmányszakértők, és egyébként is honnan tudhatja ezt X, mivel Y adatai ugyebár adótitok tárgyát képezi. Imígyen felmerül a jogosulatlan adatkezelés kérdése is!!!)
X vásárol Y-tól 1 db vasmadarat 10 ft+áfa pénzért. X a vasmadarat kedves Z ügyfelének megörzésre átadja, természetesen nem ingyen, hanem 1 ft+áfa pénzért, 1 repülésnyi időre. Ezekután X a bevallásában szerepelteti a vasmadarat az állóeszközökre vonatkozó sorokban és visszaigényli a neki járó pénzt ami példánk alapján 2,5 - 0,25 = 2,25 forint. Természetesen a nagykassza szigorú örei megvizslatják a kérdést és ugy döntenek, hohy a madár nem ér 10 ft-ot, ezért jogtalanul kérte X a törvények idevonatkozó paragrafusai alapján az általa megfizetett 2,5 áfát.
Nagykassza örei azt mondák neki, hogy a vasmadár csak 0,15 ft-ot ér és különben is Y nem vallota be és nem fizette meg a nekik járó támogatást.
Természetesen X nem elégedet meg ezzel a válasszal és utána járt hogy a nagykassza öreinek állítása megálja e a helyét sajnos valótlanak minősültek és ....
Na tessék! Világszégyene esete forog fenn! Ezt már én sem értem. :(
Kedves bubus kartácsunk kérdése kapcsán eljutottam az érthetelnségig.
Az Art. 15.§ (1) bekezdéséből levezethető a bejelentési kötelezettség, mivel az Szja tv. 66.§ (2) bekezdés a.) pontja szerint a gazdasági társaság saját tőkéjének -értékelési tartalékkal csökkentett- részéből kell kiszámítani a magánszemélyre jutó osztalék értékét.
Hmmm.... Úgy hallottam, hogy a saját tőkének része a jegyzett tőke, ami -a jegyzett tőke változásakor- megváltoztatja az osztalék után fizetendő 20-, illetve 35% mértékű adó egymáshoz viszonított arányait.
Szvsz ez adókötelezettséget érintő változás. A Ctv. nem rendelkezik arról, hogy ezt a változást a cégbíróság jelentené az adóhatóság felé. Ebből következőleg az adóalanynak kell megtennie.
Hogy még bonyolultabbá tegyem a kérdést, egyetlen joghelyet sem találtam, amelyik közvetlenül rendelkezne a jegyzett tőke emelésének APEH felé történő bejelentésének kötelezettségéről. Arról nem is beszélve, hogy ilyen adattartalmú rovattal rendelkező APEH formanyomtatványt sem találtam.
Egészen véletlenül egy ismerősöm barátjának a sógórának a másodunokatestvére (a továbbiakban: illető) valami hasonló helyzetbe keveredett, tőle hallottam, hogy mi történt.
(Mert ugye beszélgetünk.:))
Elég nagy a zűrzavar ezügyben. Képzeld el: a Ctv. 29.§ (1) bekezdése általános szabályként a változástól számított 30 napon belüli bejelentési kötelezettséget ír elő a cégbíróság felé. Hogy bonyolítsuk a helyzetet a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok számára a jegyzett tőke változásának bejelentési kötelezettsége -a Ctv 29.§ (4) bekezdése alapján- a változástól számított 60 nap.
A változások -a Ctv. 30.§ (1)-(2) bekezdések kivételével- csak a bejegyzéssel és a bejegyzés időpontjával jönnek létre, tehát nincs visszamenőleges hatálya a cégbírósági végzésnek.
Nézzük mit ír elő az Art.:
"Art. 15. § (1) Az adózónak az adókötelezettségét érintõ olyan változást - a megváltozott természetes azonosító adatok, és a 14. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével -, amelyrõl a cégbíróság, illetve a gazdasági kamara külön jogszabály alapján az adóhatóságot nem köteles értesíteni, annak bekövetkezésétõl számított 15 napon belül az elõírt nyomtatványon közvetlenül az állami és az önkormányzati adóhatóságnak kell bejelentenie."
Az illető az általa önkéntes és jogkövető eljárásban azt tette, hogy a cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelem iktatóbélyegzővel ellátott példányának csatolásával, a területileg illetékes adóhivatal ügyfélszolgálatán be óhajtotta adni az APEH által rendszeresített változás-bejelentési formanyomtatványt. Azt hallottam, hogy nem jött neki össze a dolog, mert az ügyintéző elhajtotta. Na de az illető sem volt egészen kezdő, ezért körmönfont módon, ajánlott, tértivevényes küldeményben a királyi postára bízta az iratok célbajuttatását.
APEH reagálásról nem hallottam, és meg sem bírságolták.
Tanulság: A cégbíróságon duplán kell az iratátvételt igazoló változásbejegyzési kérelem iktatását eredeti bélyegzővel ellátatni, és ebből az egyiket megküldeni az APEH-nak, ha kell a posta útján, mert így nincs helye mulasztási bírság kiszabásának. Sőt, ha továbbmegyünk még a cégbírósági okiratra sincs szükség.
Ugyanakkor fennmarad a jogharmonizáció kérdése. A cégbíróságnak 30, illetve 60 napon belül kell a változást bejelenteni, míg az APEH-nak 15 napon belül. Érdekes.
Ügyédet, vagy ügyvédi irodát perelni az álmoskönyv szerint baljós vállalkozás szvsz.
A kézbesítési kérdésedet illetőleg: ha gondolod belemászhatunk -hallottam ilyen történetet is :)- de az igen-igen hosszú lesz, mert sok-sok jogszabály rendelkezik a témáról.
Köszönöm megtisztelő kérdésed, 10telettel:
A Dagotta
Mivel a beszélgetéseink során többször is jogszabályokra fogok hivatkozni, ezért egy rövidítés-szótárat mellékelek a legsűrübben használtakról:
Alk. : 1949. évi XX. törvény A Magyar Köztársaság Alkotmánya
Art. : 1990. évi XCI. törvény az adózás rendjéről
Áe. : 1957. évi IV. törvény az államigazgatási eljárás általános szabályairól
Áfa. : 1992. évi LXXIV. törvény az általános forgalmi adóról
Be. : 1973. évi I. törvény a büntetőeljárásról
Btk. : 1978. évi IV. törvény a Büntető törvénykönyvről
Btké.: 1979. évi 5. törvényerejű rendelet a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról
Büsz.: 123/1973. (IK 1974.1.) IM utasítás a bírósági ügyvitel szabályairól
Ctv. : 1997. évi CXLV. törvény a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról
Gt. : 1997. évi CXLIV. törvény a gazdasági társaságokról
Hatv.: 1990. évi C. törvény a helyi adókról
Itv. : 1990. évi XCII. törvény az illetékekről
Mtv. : 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről
Pp. : 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról
Ptk. : 1959. évi IV. törvény a Polgári törvénykönyvről
Szám.: 1991. évi XVII. törvény a számvitelről
Szja.: 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
Tao. : 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
Tbj. : 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl, egységes szerkezetben a végrehajtására kiadott 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelettel
Akkor kezdjük az egészen piti, de közérdekü ügyekkel, a törvényességi határok maximális betartásával.
Az APEH általában az ilyen piti ügyekben szokott erős lenni , különösen a védtelen kicsikkel szemben.
Rövidesen lejárnak a kötelező törzstőke emelési határidők. A cégbirósági bejegyzést követő 15 napon belül a változásbejelentést meg kell küldeni az APEH részére, ha a vállalkozás el akarja kerülni cc. 100k birságot.
Ugyanakkor látom azt a gyakorlatot, hogy a cégbiróság elvégzi a bejegyzést valamilyen dátummal, mire a cégbiróság kipostázza már el is telik néhány nap, amióta bevezették az ügyvédkényszert a végzést nem a cimzettnek hanem az ügyvédi irodának küldik. Mire a vállalkozáshoz kerül már le is telt a 15 nap. Ha az ügyvédi iroda nem ajánlottan küldi meg a levelet, hanem csak kézben átadja a vállalkozásnak akkor igen nehéz bizonyitani a jóhiszemű késedelem okát.
Mi a teendő ha az APEH ezekután birságolni akar ?
Perelni az ügyvédi irodát , a késedelmes végzés továbitásért, amely irodára legközelebb szükség lehet.
Perelni a cégbiróságot hogy mért nem a vállalkozásnak küldi a végzést.
Ha az adóellenőrzés 2 év múlva következik be, ki fog emlékezni arra hogy nem is volt lehetőség a 15 napon belüli változásbejelentésre.
Mennyivel egyszerübb volna ha a cégbiróság hivatalból értesitené a többi hatúságot, esetleg egy elektronikus összesitő kimutatással.
Egyéni, egyedi, különleges, stb. eset nincs. Általánosságokban beszélgetünk. Ezt megengedi a törvény.
Aki e-mailt küld a DakotaPress e-címére adóügyben, azzal hozzájárul, hogy a küldött e-mail tartalmát és válaszomat (válaszainkat) közzétegyem.
Minden -személyedre irányuló megbecsülésem és- tisztelem ellenére, kénytelen vagyok az e-mail kérdést elhárítani. Ellenkező esetben maga a topic is jogellenessé válhat. Ezt nagyon nem szeretném! Meggyőződésem, hogy a Téged érdeklő kérdést könnyedén meg tudod fogalmazni megfelelő általánosítások használatával.
Kérlek ezért ne haragudj rám! A topic-indítóban is jeleztem: mindenki okulására, nyilvánosan válaszolok nyilvános kérdésekre. Ad absurdum másképp nem lehetséges!
Hmmm... Kicsit nagyképű leszek, de az apeh jogászait nem tartom túl sokra. Ez nem azt jelenti, hogy lebecsülném az ellenséget, mint tudjuk, ez eleve szigorúan tilos!!!
Kis és közép: Meggyőződésem, hogy szánnának ránk pénzt. Ha lenne miből...
Válaszadás: Gondolkodjunk hangosan, együtt! Aztán aki hallja, adja át!
Értem én, amiről beszélsz, és egzotice igazad is van, de az én szemléletem más.
A jog, ugye, mindig bíróságon végződik. Számomra ezért ez nem szempont abban, hogy belemegyek-e egy rázós ügybe. Szempont csak az, hogy nyersz-e vagy nem. És, ez (sem) nem az a hely, ahol az ember véleményt alkot, de a tapasztalatom szerint Apeh jogászokkal szemben ez vállalható kockázat.
Kis és közép: így van, és ezért hosszútávon akár nyerhet is, aki bebizonyítja nekik, hogy érdemes ránk pénzt kiadni. Magánszemélyek, cégvezetők szja-ja, kedvezmények: ez is olyan terület, ahol a jövő hozza az ügyfeleket, remélem sokat.
Válaszadás: szívesen gondolkodom hangosan, aki fülel, épp ezért meg is hallhatja.
Bízom benne hogy becses személyedet is a válaszadók körében jegyezhetem.
Mint kollega, nyilván tisztában vagy vele, hogy egyes -mondjuk úgy: egzotikus- megoldásaink legalábbis törvényességi vita tárgyává lehetnek.
Én éppen a személyes találkozásokat akarom elkerülni, és okuljon mindenki az itt felhozott példákból.
Munkám van elég, -és nem is nem akarom rontani mások boltját- de valljuk be, a kis és közepes kategóriájú ügyfelekkel nem szívesen foglalkozik egyikünk sem.
Ezt a topicot amolyan hézagpótló kiskáténak szánom.
Amúgy miért minősülne bűncselekményre való felbújtásnak az adótanácsadás? Mondjuk beesel az irodámba, és kérdezel, és én válaszolok. És, mivel adótanácsadó cégem van, erről rendelkezem papirokkal is, hát ugyanmár mi másról beszélgetnénk.
Ám, én haladva a korral, a személyes megkeresés mellett biztosítom az internetes hozzáférést is a szolgáltatásomhoz...... jöhet az Apeh
Ameddig Schlett Csaba úr(?) -s valahány név a naptárban- nem okmányszakértő, addig minden közteherviselés-csökkentésre alkalmas hangsúlyozottan törvényes tippet és trükköt ismerjünk meg mi is. Nem kicsi a tárház, saját –évtizedes- tapasztalat.
Egyedi kérdésekre semmiképp sem válaszolok, mivel az bűncselekményre való felbújtásnak minősülhet, és ez a topic nem erről szól, és főleg nem reklámozni akarom magam.
A kérdéseket általánosságban megfogalmazva tegyétek föl, és általánosságban megfogalmazva –a legjobb tudásom szerint- válaszolok rá. A válaszokat a szükséges jogforrások megjelölésével adom meg. Ha van ismert AB-döntés, jogegységi határozat BH, stb., azokat is jelölöm. A válaszok olykor néhány napot késhetnek bonyolult kérdések, vagy torlódás, vagy időhiány miatt, de ezt előre jelezni fogom.
Remélem minél több kérdés és még több társszerző válasza fog megjelenni.
