Amennyiben minden kétséget kizáróan bizonyítható, hogy az elhunyt halála után az tulajdonában készpénz is volt, és az arról a hagyatéki leltár felvétele során nem esett szó, úgy bírósághoz kell fordulni...
Nyár elején meghalt a nagymamám. 2 fia volt, az egyik az apukám, aki már nem él, és még egy fiú a nagybátyám.
Nekem pedig 1 hugom van. Néhány napja volt a hagyatéki tárgyalás, ahol kiderült, hogy némi földet örököltünk kb 7 százezer ft értékben, és az utolsó havi nyugdíját, ami 2/4, 1/4, 1/4 arányban oszlik 70.000 ft.
A papírokat aláírtam a hagyatékin.
Mint utólag kiderült pénz is járt volna, és nem kevés...
Még tudni kell, hogy a mama kb 5 éve nagybátyáméknál élt. Amikor odaköltözött, eladták a mama házát, amiből apukám csak az elhunyt apukája után kapta meg a részét. A mama megtartotta magának a saját részét. Eladta még a szőlőjét is.
Mi a házból kb 1,5 millió forintot kaptunk, a szőlőből 3-4 százezret. Így a mamának majdnem 4 millió forint maradt. Nem számolom a spórolt pénzt...
Az igaz, hogy sok gyógyszert szedett, és kb 1 évig kórházban volt, de ennyi akkor sem megy el.
Időközben vettek nagyobb lakást is a nagybátyámék, de a mamát kórházból betették otthonba, ahol 2 héten belül meghalt, tehát nem is tervezték haza vinni. Még ünnepekre sem vitték haza a kórházból, pedig annyira nem volt rosszul...Amikor a hugom megkérdezte, hogy hol a pénz, azt a választ kaptuk, hogy felszámolt a feleségének 2 millió párszázezer forintot, mert ápolta a mamát. A nőt egyébként tavaly vette csak el tőbb évi együttélés után úgy, hogy nem tudhatta a mami, hogy elvette. Azonban ápolási szerződés nem volt.
Gondolom a nagybátyám kezelte a mama pénzét, de ez nem jogosítja fel arra, hogy kisajátítsa!, vagy igen?
Így fosztottak meg az apai örökségünktől engem és a hugomat.
Elnézést, hogy csak most válaszolok. Nem kell bizonyítani, hogy közös vagyon volt, ugyanis erre létezik egy törvényes vélelem. De megemlíteni meg kell a közjegyzőnél, nem veszik automatikusan figyelembe.
A bankszámla-egyenleget is természetesen, le lehet - és kell is - kérni, ezt is a közjegyző fogja intézni, kérelemre.
SZIASZTOK !! EGY KÉRDÉSEM LENNE NAGYMAMÁM MOST HALT MEG!!! 7 ÖRÖKÖLNÉK A HÁZAT!! DE VISZONT 1 GYERMEKE MEGHALT MARADT UTÁNNA 3 GYEREK!!! ILYENKOR ÖK IS ÖRÖKÖLIK A SZÜLÖ UTÁN A VALAMENNYI RÉSZT? JAH ÉS A HÁZ 900 EZRET ÉR !!! KÖSZÖNÖM ELÖRE A VÁLASZT
A következőt szeretném kérdezni. Édesanyám végrendelete szerint, az ingatlan 3/4 részét én, 1/4 részét testvérem örökli. Az ingóságokat is én öröklöm. Édesanyám megtakarított pénzét folyószámlán tartotta. Kérdésem az lenne, hogy az előzőleg leírtak alapján azt milyen arányban örököljük. A választ előre is köszönöm.
(nem neveletlen vagyok, csak nem volt netem sokáig:(
Van ám még kérdésem:) az özvegynek kell kérni és bizonyítani, hogy közös vagyon volt és kéri a felét, vagy pedig automatikusan a felét kapja?
De egyre jobban nem értem ám:( A barátnőm anyukája júniusban halt meg, és a lakás, ami anyukája tulajdona volt, a két gyereké lett, az özvegy haszonélvezetet kapott, slussz. És mondom, én sem kaptam semmit az elhunyt férjem után, csak haszonélvezetet. Semmi közös vagyon miatt automatikusan enyém a fele stb.
Na, mindegy, emésztem még.
másik kérdés: a bankbetétet is lenullázta az özvegy (rejtély, hogy hogyan, az özvegynek nem volt hozzáférése) Az elhunyt halála napján vette ki az összes pénzt. Ezt meg lehet támadni? A közjegyző automatikusan kéri a banktól az utolsó havi forgalmat vagy csak a végösszeget kéri a számlán? A közjegyzőt kérni lehet, hogy kérje ki az utolsó havi teljes forgalmat?
(nem harácsolni akarok, csak nagyon inkorrekt az özvegy. a gyerekemnek kérdezek)
"vagy: ami az elhunyt 100%os tulajdonában volt, azt a leszármazók öröklik, és az özvegy haszonélvezeti jogot kap, kivéve, ha az özvegy kéri a felét és bizonyítani is tudja, hogy közös szerzemény, - ingatlanbejegyzéstől függetle.
(erre elég egyszerűen annyi, hogy 40évig házasok voltak és a feleségnek is volt munkaviszonya?)"
Függetlenül, gondolom :) Igen, erről van szó tömören, de nem kell ehhez 40 évi házasság sem és munkaviszony sem, elegendő bizonyítani, hogy a szerzés közös vagyonból történt. A 40 év, stb. mellékvágány.
"Ugyanez a helyzet a bankbetétnél? Az elhunyt nevén volt, az özvegynek nincs hozzáférési joga. A rajta lévő pénz 100%a örökség lesz, vagy közös vagyon néven a fele megy az özvegynek, és a másik fele az örökség?"
Persze, ugyanez. De ismét bizonyítási kérdés: a bankbetét eredete a közös vagyon.
Huh, most teljesen összezavarodtam, nem értem világosan.
Az én férjem 4 éve halt meg, én semmit nem örököltem a férjem 100%os tulajdonából, (ill. semekkora rész nem lett enyém az ingatlanból, mint közös vagyon), minden ment a gyereknek, nekem haszonélvezeti jogom van.
most viszont úgy értelmezem, hogy mindegy, hogy az elhunyt volt 100%ban a tulajdonos (több ingatlannál is), akkor is örökli ("megkapja") a felét az özvegy, és a másik felét a leszármazók, a házassági vagyonközösség miatt. Jól értem?
vagy: ami az elhunyt 100%os tulajdonában volt, azt a leszármazók öröklik, és az özvegy haszonélvezeti jogot kap, kivéve, ha az özvegy kéri a felét és bizonyítani is tudja, hogy közös szerzemény, - ingatlanbejegyzéstől függetle.
(erre elég egyszerűen annyi, hogy 40évig házasok voltak és a feleségnek is volt munkaviszonya?)
Ugyanez a helyzet a bankbetétnél? Az elhunyt nevén volt, az özvegynek nincs hozzáférési joga. A rajta lévő pénz 100%a örökség lesz, vagy közös vagyon néven a fele megy az özvegynek, és a másik fele az örökség?
Bocsánat, hogy ilyen szájbarágósan kérdezem, de szeretném megérteni.
"a 40 éve házasságban élő özvegy ökökli-e a közös vagyon felét (attól független, hogy az az elhunyt nevén volt),"
Nem változott, miért változott volna? Más kérdés, hogy ha sikerül bizonyítani: a vagyontárgy a házastársi közös vagyonhoz tartozott, akkor az ingatlannyilvántartási bejegyzéstől függetlenül meg lehet állapítani, hogy az örökséghez csak a fele tartozik.
"Állítólag a közjegyző azt mondta az özvegynek, hogy minden közös vagyon felét örökli."
Nem örökli, hanem ab ovo az övé, a házassági vagyonközösség miatt. Ez, az özvegyet megillető fél nem is tartozik az örökséghez.
"Én ezt kétlem, úgy tudom, hogy az özvegy az elhunyt házastárs vagyona után haszonélvezeti jogot örököl, tulajdonjogot nem."
Ez valóban így is van, a másik fele után özvegyi jogot örököl.
Az, hogy valami az elhunyt nevén volt-e - hasonlóképpen ahhoz, amikor a házasság alatt csak az egyik fél nevére kerül bejegyzésre a vagyon, noha mindkettőé a házassági vagyonközösség révén -, megdönthető vélelem, ha sikerül bizonyítani a közös szerzést.
Tehát a tulajdonjogi bejegyzés önmagában nem jelent mindig megoldást.
"mik a "feltételei" a szóbeli végrendeletnek?"
Szigorú törvényi feltételei vannak, mint pl. életet fenyegető rendkívüli helyzet és az is szükséges hozzá, hogy az illető olyan helyzetben legyen, amikor írásbeli végrendeletet egyáltalán nem, vagy csak jelentékeny nehézséggel tudna tenni.
Más esetekben nem fog megállni a szóbeli végrendelet.
"az elhunyt az utolsó évében többször kijelentette, hogy az egyik ingatlanát az egyik unokájának szánja."
Ez nem felel meg a szóbeli végrendelet törvényi kötelezettségeinek. Ha valóban az egyik unokájának szánta volna, akkor tehetett volna írásbeli végrendeletet, pláne, egy évig is.
Szeretném megkérdezni, hogy változott-e az örökösödési törvény abban a tekintetben, hogy
- a 40 éve házasságban élő özvegy ökökli-e a közös vagyon felét (attól független, hogy az az elhunyt nevén volt), és a másik felét öröklik az egyenesági leszármazók (1 élő gyerek, másik halott gyerek gyerekei, vagyis az unokák)
Állítólag a közjegyző azt mondta az özvegynek, hogy minden közös vagyon felét örökli. A bankszámlán lévő pénznek is (a számla tulaja az elhunyt házastárs volt, az özvegynek nem volt hozzáférési joga)
Én ezt kétlem, úgy tudom, hogy az özvegy az elhunyt házastárs vagyona után haszonélvezeti jogot örököl, tulajdonjogot nem. Akkor sem, ha házasság alatt szerzett vagyon volt, de az elhunyt nevén volt.
Visszaolvasgatva a topikot is úgy látom. Jól tudom?
- mik a "feltételei" a szóbali végrendeletnek? Úgy értem, az elhunyt az utolsó évében többször kijelentette, hogy az egyik ingatlanát az egyik unokájának szánja. Ennek átírása az örökhagyó életében sajnos nem történt meg.
Kérdésem, ha a közjegyző előtt a hagyatéki tárgyaláson az örökösök és a haszonélvező ezt elismeri, hogy tud róla, és tényleg így van, az ingatlant örökölheti kizárólagos tulajként az unoka?
Házastársak tudnak bármit is ajándékozni egymásnak? Úgy értem, magyar jog szerint a házastársak eleve vagyonközösségben élnek, tehát minden tulajdonuk fifti-fifti, nem?
Az illetéktörvény szerint egyenesági rokonok között nemcsak az öröklés illetékmentes, hanem az ajándékozás is, a probléma az, hogy a házastársak nem egyenesági rokonok... (Egyenesági a rokonság két személy között, ha az egyik a másiktól származik.)
Az öröklés lett illetékesmentes az egyeneságbeli rokonok között, de itt szerencsére nincs erről szó, mert élő személyek közötti vagyonmozgásról van szó. Márpedig az ajándékozás, adásvétel nem öröklés.:)
A következő rövid problémára várok pontos választ: Feleségemmel felel-fele arányvabn van egy lakásunk. Illetékmentesen, az új öröklési törvény szerint hogyan adhatom át részemet a feleségemnek. Erre is vonatkozik az egyenes ág, és neki meg kell vásárolnia, vagy neki ajándékozni, és így mindenképpen kell, hogy fizessen. Vagy nem jól értelmezem? Köszönöm a választ. A lényeges kérdésem tehát az: megilleti-e az illetékmentesség? kb. 5 millió lenne a becsült ingatlan fél része.
Melyikük kereste meg melyiküket, a nagymama A unokát vagy fordítva?
Ha a nagymama "érzelmi alapon" csak az A unokara (vagy az o fiára) hagyja a házat akkor a B unoka megtámadhatja-e az örörökösödési szerzodést és ha igen, mekkora sikerrel?
Mekkora jelentosége van a megtámadáskor hogy az A unoka vagy a fia örököl?
Lehetséges-e hogy a két unoka nem csak fele-fele arányban örökölje a házat hanem példának okáért 30-70 %-ban?
Válaszok:
1. Természetesen ezt a világon senki meg nem mondja kettőjükön kívül, hogy ki keresett meg kit.
2. Nem, B unoka nem támadhatja meg, egyedül az anya támadhatná meg, mégpedig azért, hogy megkapja a kötelesrészt, de ezt neki az elmondottak értelmében nem áll érdekében megtenni.
3.Mivel nem támadhatja meg B unoka, ezért semmi jelentősége sincs.
Adott két testvér, egy anya és egy nagymama. Ezentúl nevezzük a két testvért A unokának és B unokának.A nagymama már öreg és gondolkozik hogy öröklési szerzodést csináltasson a házáról (ami a belvárosban van tehát valószínuleg az értéke folyamatosan megy fel).A nagymama nem hagyhatja a házat az egyetlen lányára (a két testvér anyjára) mert tartozásai vannak és elvinné a bank a házat ha megörökölné azt, tehát ésszeru döntés hogy a két unokára hagyná. És most jön a csavar a történetbe. B unoka beszél a nagymamával telefonon amikor is a nagymama közli vele hogy A unoka megkereste ot hogy eltartási szerzodés t köt vele ha az egyik fiára hagyja az egész házat. Ekkor B unoka felhívja A unokát hogy mégis hogy gondolja ezt, mire A unoka közli vele hogy nem o kereste meg a nagymamát hanem a nagymama kereste meg ot és felajánlotta hogy rá iratná a házát. Ekkor megegyeztek hogy nem orá hagyja a házat hanem az egyik fiára avval az érvvel hogy o egy vállalkozó és hitelekbol él, valószínuleg rossz idokben a bank rátenné a kezét a házra. Azt is közölte hogy neki amúgy sincs szüksége házra van neki egy szép nagy.Annyit még tudni kell hogy a nagymama és A unoka ugyanabban a városban élnek tehát emiatt szorosabb kapcsolatban vannak egymással mint B unoka aki csak telefonon képes a nyagymamával kapcsolatot tartani mivel messze lakik tole.
Kérdések:
Melyikük kereste meg melyiküket, a nagymama A unokát vagy fordítva?
Ha a nagymama "érzelmi alapon" csak az A unokara (vagy az o fiára) hagyja a házat akkor a B unoka megtámadhatja-e az örörökösödési szerzodést és ha igen, mekkora sikerrel?
Mekkora jelentosége van a megtámadáskor hogy az A unoka vagy a fia örököl?
Lehetséges-e hogy a két unoka nem csak fele-fele arányban örökölje a házat hanem példának okáért 30-70 %-ban?
Ha nincs végrendelet, akkor a tulajdonjogot minden esetben a leszármazó(k) örökli(k), tehát jelen esetben az édesanyja. Erre a 10%-ra a nagymama házastársának özvegyi haszonélvezeti joga van, amit célszerűnek tűnik (az édeasnyja részéről) megváltani a hagyatéki eljárás során (ami ekkor átalalul egy gyermekrésznyi, tehát ez esetben 5 %-nyi tulajdonná, míg az édesanyjának is lesz (marad) 5 %-nyi, ám tehermentes, özvegyi jog nélküli tulajdona. Ez a variáció leginkább nem is édesanyjának, hanem Önnek mint többségi tulajdonosnak előnyös, egy esetleges közös tulajdon megszüntetése iránti per lehetőségét figyelembe véve.
Van egy lakás, amelynek 80%-ban én vagyok a tulajdonosa, további 10-10%-ban pedig nagymamám, illetve az ő férje. Nagymamám sajnos most halt meg, és nem teljesen tiszta, hogy a jelen helyzetben ki és milyen részben örökli a tulajdonjogi hányadát. Nagymamámnak egyetlen gyermeke édesanyám, aki nem édes gyermeke nagyim házastársának.
A 10% tulajdonjogot fele-fele arányban a házastárs és az édesanyám örökli, vagy pedig a tulajdonjogot édesanyám, a házastárs pedig haszonélvezője lesz a lakásnak?
Előre is nagyon szépen köszönöm a válaszokat! hej6
Azt, hogy ha valamelyik fél hajlandó megvenni a másik fél részét (piavi áron, tehát valós értéken, amit a bíróság vita esetén szakértő segítségével állapít meg), akkor annak adja oda. Ez lehet a kisebbségi tulajdonos is, ha a nagyobb tulajdonrésszel rendelkező nem hajlandó a kisebbségit kifizetni. Mindkét megoldásnál rosszabb azonban az árverés, mert ott a (volt) tulajok nem kapnak piaci árat, plusz lejönnek belőle az árverezéssel kapcsolatos költségek is. Viszont ez bármelyik fél kérelmére elrendelhető, ha jogos igénye fűződik a közös tulajdon megszüntetéséhez.
A tulajdoni viszony rendezett: közös tulajdonnak hívják, mindenki jóhiuszeműen használja.
Mivel nektek van ksiebb tulajdoni hányadotok, írásban hívjátok fel/ajánjátok fel, hogy ezt váltsa meg, magyarán vegye meg, ha már eladni nem akarja.
Írjátok meg, hogy ha ez nem vezet eredményre akkor bírósághoz fordultok a közös tuljdon megszűntetése érdekében. A bíróság elsőként megpróbálja megosztani az ingatlan, gondolom ez nem lehetséges (pl. lakás, aránytalan lenne, értékvesztés...). Ha ez sem lehetséges megpróbálja valakinek "oda adni" megfelelő ellenérték fejében, ha iylen nincs akkor nincs más mint kényszerárverezni fogják és eladják, a pénzen meg osztoztok.
Öröklés miatt ingatlan tulajdonjoga 25%-ban miénk, 75%-ban másé.
Úgy néz ki, a többségi tulaj nem akarja eladni sem az ő részét, sem az egész ingatlant. Ingatlan üresen áll, nem használja senki.
Van valami jogi eszköz arra, hogy a többségi tulajt rákényszerítsük a tulajdonviszony rendezésére? Így mégiscsak folyamatosan romlik az ingatlan állapota és egyikünknek sem származik semmi haszna belőle. Mit lehet tenni?
* jól gondolom, hogy most már itt az ideje, hogy én is fogajak egy ügyvédet? Milyen tanácsokat tudtok adni a jó ügyvéd kiválasztásához?
Hú ez sok kérdés érdemes lenne jogi tanácsadást igénybevenni, de lehet van aki tételesen válaszol. Jó ügyvédet olyan nehéz találni, mint a feleséget. Jó ügyvéd, aki csodát tesz nem igen van, ebben kár bízni, csak rossz, link van, aki nem dolgozik rendesen. Tehát a választás szerencse.
Pár dolog:
A telefonos zaklatás maitt fejlejentést lehet tenni de ismerni kell a pontos tartalmát.
* félek, hogy beköltöznek a lakásba, mit tehetek velük, hiszen én vagyok a felelős az ügy lezártáig a vagyon megőrzésére – rakhatok esetleg egy plusz zárat a lakásra, úgy hogy nem megyek be?
Ők sose laktak ott, tuljadonjoguk gondolom nincs (nem tudom mi a szóbeli végrendelet tartalma, csak kötelesrész?), te pedig ott birtokon belül vagy így kérhetsz birtokvédelmet a jegyzőtől. Ha bemennek az rongálás,magánlaksértés... De nem értem most kinél van ideiglenesen a hagyaték? Letétbe kell helyezni?
***Ha nem kommunikált a elhunyt, akkor hogy tett szóbeli végrendeletet???
A bírósági letét a mrgyei (fővárosi) bíróságokon van, így oda fprdulj, ott segítenek (elnöki letét).
* a bíróságon kérhetnek költségmentességet hivatkozva rossz anyagi helyzetükre? S ha netalán a bíróság megváltoztatja a végrendeletet, akkor nekem kell majd perköltséget fizetnem?
Igen (jövedelemfüggő), igen.
* kisebbségi létükre vonatkozóan elfogult lehet a bíróság?
Ezt gyorsan felejtsd el, mert különben semmi jóindulatra nem számíthatsz.
* a bíróság bekéri majd a kjegyzőtől az iratokat, vagy csak a beadványuk alapján indítja az eljárást (a rokonok már elkérték a Kjegyzőtől az iratokat, ügyvéddel már tárgyaltak (állításuk szerint, mert egyébként a néhány tel.beszélgetésünkből kiderült, hogy hazudnak mint a vízfolyás)
Igen bekérheti, ők is bekérhetik, de ez része is az eljárásnak, minimum a hagyatékátadó végzés.
* vhol olvastam, hogy a bíróság a kereset befogadásáról eleve dönt, elképzelhető, hogy elutasítja őket?
Ha hiányos a kereset, nem egyértelmű, stb akkor a bíróság hiánypótlást kérhet, ha ügyvéd adja be akkor eleve idézés kibocsátása nélkül elutasítja, de ez ritka.
Szóbeli végrendelet örököse vagyok, a hagyaték ideiglenes kiadásáról rendelkezett a Kjegyző, mivel a 15–20 éve nem látott (az elhunyt részéről sem látott) rokonok most természetesen ( már hivatalból is )előkerültek, s a végrendeletet bíróságon kívánják megtámadni. Az ideiglenes végzés óta (mely a napokban emelkedett jogerőre) telefonokkal zaklatnak, s fenyegetőznek.
Kérdéseim:
* hogyan tegyek eleget annak az előírásnak, hogy az ingóságokat helyezzem bírósági letétbe, ha nem hajlandók a lakáskulcsot átadni (melyről az ideigl. hagyatékátadó végzés egyébként kötelezte őket) * félek, hogy beköltöznek a lakásba, mit tehetek velük, hiszen én vagyok a felelős az ügy lezártáig a vagyon megőrzésére – rakhatok esetleg egy plusz zárat a lakásra, úgy hogy nem megyek be? * hogyan kell indítani a bírósági letétbehelyezést (teljes lakberendezés, érékpapírszámla, aminek csak a számát ismerjük) * fenyegettek azzal, hogy majd hazugságvizsgálatot kérnek (egyébként a k.jegyző szerintem nagyon alapos volt, 3 tanút hallgatott meg, s a kórházi papírokat is kikérte, melyben egyértelműen leírták, hogy nem kommunikált az elhunyt – én még nem kértem ki a jkönyveket, még nem láttam, de utalást tett rá a kjegyző, hogy a kórházi jelentés egyértelmű volt) * a bíróságon kérhetnek költségmentességet hivatkozva rossz anyagi helyzetükre? S ha netalán a bíróság megváltoztatja a végrendeletet, akkor nekem kell majd perköltséget fizetnem? * a bíróság bekéri majd a kjegyzőtől az iratokat, vagy csak a beadványuk alapján indítja az eljárást (a rokonok már elkérték a Kjegyzőtől az iratokat, ügyvéddel már tárgyaltak (állításuk szerint, mert egyébként a néhány tel.beszélgetésünkből kiderült, hogy hazudnak mint a vízfolyás) * kisebbségi létükre vonatkozóan elfogult lehet a bíróság? * vhol olvastam, hogy a bíróság a kereset befogadásáról eleve dönt, elképzelhető, hogy elutasítja őket? * jól gondolom, hogy most már itt az ideje, hogy én is fogajak egy ügyvédet? Milyen tanácsokat tudtok adni a jó ügyvéd kiválasztásához? * az önkormányzati ügyintéző a hagyatéki eljárás során felvett jegyzőkönyveket két tanútól, nem engedte őket szóhoz jutni, össze-vissza klampírozott, menet közben elromlott a szgépe, s másnap hívta be az egyik tanút a jkönyv. aláírására. Mint utóbb kiderült a jkönyvbe nem az került, amit a tanú nyilatkozott, s sajnos nem olvasta el rendesen, mikor aláírta a jkönyvet. Mindezt a kjegyzőnél kifogásoltam, a tanu megtette a rendes vallomását, s most ebbe az önkormányzatai jkönyvbe kívánnak (érzésem szerint) kapaszkodni. (Egyébként az önkormányzaton szerintem több hibát is elkövettek, mivel a leadott lakáskulcsot kiadták, holott kértem, hogy továbbítsák a közjegyzőhöz – a végrendeletre hivatkoztam, iratok nem kerültek a közjegyzőhöz, amiket leadtunk -ezt is megemlítettem a hagyatéki tárgyláson. Szóval ilyen (szerintem szarvas hibák után) a bíróság hagyatkozhat az önkormányzati jegyzőkönyvre? Kíváncsi lennék, hogy egyáltalán volt-e joga jegyzőkönyvet felvenni?
Egyenlőre ennyi, remélem most sikerrel járok, s kérdéseim felkerülnek a fórumra. A válaszokat előre is köszönöm. Teki12
