A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Ha pozitron és elektron találkozik, energia felvillanás során mindkettő szétsugárzódik, és gamma-foton jön létre.
1./ A gamma-fotonok az atommagokból lépnek ki. A tömegük azonos az atommagokba beledumált neutronok tömegével. Ezért is keverik össze a kettőt. Nem véletlenül! Ha a neutron atommagbéli létezését akarják bizonygatni, akkor ráfogják a gamma-fotonokra, hogy azok neutronok.
2./ A gamma-fotonok tömeg 1836-szor nagyobb az elektron és a pozitron tömegénél, így már csak emiatt sem tudnának gamma-fotonokat sugározni.
3./ Az elektron és a pozitron ugyanaz a gázatom, csak egyszer negatív, máskor pozitív ionos állapotban. Amikor a két ellentetten ionizált gázatom ütközik egymással, akkor az ionos állapotukat okozó fotonok egyesülnek egymással és kisugárzódnak. A két gázatom nem annihilálódik az ütközés után, hanem mivel elektromosan semlegessé váltak, így észrevétlenek maradnak az elektrosztatikus térben, melyben ütköztették őket.
"Antianyagbeli párja, a pozitron tömege és spinje megegyezik az elektronéval, azonban töltése ellentétes. Ha pozitron és elektron találkozik, energia felvillanás során mindkettő szétsugárzódik, és gamma-foton jön létre."
"Az elektron tömege a proton tömegének 1/1836 része.[8] Az elektronok és a többi elemi részecske kölcsönhatását a kémia és a magfizika vizsgálja. Antianyagbeli párja, a pozitron tömege és spinje megegyezik az elektronéval, azonban töltése ellentétes. Ha pozitron és elektron találkozik, energia felvillanás során mindkettő szétsugárzódik, és gamma-foton jön létre."
Hát ezt így csak kis Móricka, meg Einstein képzelte el, meg butaságokra betanított akadémikus fizikusok.
Ha pozitron (p) és elektron (e) találkozik egy tömegnélkülinek tünö elektron-neutrínó képzödik (e,p) 0.703x10-13 cm-es nagysággal az instabil neutron N =(P,e,p,e) meg egy stabil neutron és az elektron-neutrínó összeadásából képzödik és ez is kb. 1x10-13 cm. Az atommagjaink a stabil elemi részecskékböl, protonokból, elektronokból és pozitronokbóál állnak. www.atomsz.com A fizikusok nem is sejtik, hogy az elemi részecskék kétfajta elemi töltést hordoznak, az egyikféle okozza a gravitációt!
Az atommag körül keringő Bohr-modell sem érvényes, viszont néhány dolgot egyszerűen ki lehet vele számolni. Ugyanilyen a foton is. Senki nem tudja, hogy micsoda - viszont tudnak vele számolni. Ennyi.
