Hideg eljárással készítettem, a tej a saját hibámból még nem fagyott meg teljesen, így karamell színű lett a végeredmény, de nem rossz. Az illata is finom, pedig nem tettem bele semmit, pár csepp levendulán kívűl, na mondjuk az nem is érződik rajta... :)
Lehet a későbbiekben gondom abból, hogy lehet nem volt a lúgos tej és a zsíradék esetleg teljesen egy hőmérsékleten? Nem volt otthon, csak humán hőmérő, az meg kiakad 45 fok felett, de olyan 42-45 körüli lehetett mind a kettő, de pontosan nem tudom. Szépen pudingosodott a botmixer hatására, és darabolva így néznek ki. Vagy ha idáig úgy tűnik, stimmel minden, akkor nem lesz már baj a szappanommal?
Most érkezett haza ismerősöm Ukrajnából, elmondása szerint habzószódát hozott, (még nem láttam milyen, szerinte a zacskójára nincs ráírva semmi az összetételéről) kilós kicsomagolásban átszámítva 100(száz) forint körül van az ára.
és javaslom, hogy 2.5 kg zsírhoz 14 literes lábassal ess neki:) a 10 kilónyi meg 70 literes üst minimum, mert az üstházban nehezen fogod szabályozni a tüzet...
hát egy kotliba felmelegítem kissé a zsírt. nem forróra, mert akkor ahogy öntöm hozzá a lúgos vizet/tejet, csúnyán ki tud habzani. oszt amikor benne a lúgoldat, akkor dobálok hozzá valamennyi régi szappant. érzéssel, csak az íze miatt:) és főzöm 1-2-3 órát, az elején tolok rajta párat botmixerrel. sokat segít megindulni a szappanosodást. akkor van kész, mikor a keverőszáron viszonylag szépen szikkad a szappan.
mert ugye nem tudni, hogy pontosan mennyi az elszappanosítási száma a vegyes anyagnak, ezért idővel az ember rájön, hogy inkább több lúg, mintsem a kész szappan kimerése előtt kiderüljön, hogy van még benne zsír, és újabb lúggal tovább kelljen főzni:)
aztán megy ronggyal bélelt tepsibe a cucc, és másnap-harmadnap jön is kifelé belőle. megy a drót alá, mértrevágás céljából.
szóval ez nem az a milligramos-digitális főzés, ahol grammra ki van számolva a hozzávaló:) ez kérem a lutri...
Még én sem tudom, Vilma néni írja így. Most ázik egy fél adagnak való, a jövő héten beszámolok róla mi a csuda lett belőle. Vettem kis apró öntőformákat, olyan mint a gyerekek homokozóformája, aztán meglátom mi lesz az eredmény.
Írnál a módszeredről? Pontosan hogyan készítesz szappant?
Ancsaborcsa, köszönöm a választ, jómagam is erre gondoltam, csak megzavart a 45. hsz-nál olvasható mondat, nem igazán értem, miért kell ennyivel előtte beáztatni.
A szódát 5 nappal a főzés előtt beáztatjuk 2 liter hideg vízbe.
egyébként nem tudom ki hogy van vele, nekem hangulatosabb a "főzött" szappan, mint a gramra kiszámolt recept szerinti "hidegen összeállítás" :)
persze lutrinak indul az egész..., némelyik szappant érdemes újra főzni, a másikra meg kiül a sziksó. de valahogy nekem szimpatikusabb:)
kecsketejesnél jártam ugy a multkor, hogy az elején habzott mint állat, aztán csak összeesve bugyogott. na mondom ez megy a formába -nem kűzdök vele- , aztán meglátjuk mi lesz! és lett egy kétszínű valamim:) alul sötétbarna, felül tejes színű barna. kialakult valami fajsúlykülönbség, és szépen rétegződött. azóta minden vevő ilyet szeretne:)
de általában lyuggatott tepsibe öntöm a szappant, így ez a sötét réteg a lúggal nagyrészt elfolyik, másnapra bekocsonyásodik. jól tisztít, szépen habik egyébként...
A nátrium hidroxid (nátronlúg) régies neve. Idemásolom, amit a neten hirtelen találtam:
NaOH Nátrium-hidroxid40 g/molFehér kristályos anyag. Higroszkópos. Fizikai adatok: - Más elnevezés: lúgkő, marónátron, zsírszóda (nátrium-hidroxid), nátronlúg (rendszerint vizes oldatra használják) Előfordulása a természetben: - Előállítása: nátrium-klorid higanykatódos elektrolízise során nyerik (a katódon keletkező nátrium-amalgámot vízzel bontják) Reakciói: - Felhasználása: alumíniumgyártás, szappangyártás Veszélyessége: maró hatású anyag, a tömény lúgoldat szembe kerülve vakságot okozhat
Ezt a könyvet, amiből a recepteket leírtam 1953-ban adták ki először. Akkor még a szódát kilós kicsomagolásban (ha jól emlékszem kék színű zacskóban, amelyen buborékok szálltak. Még a hetvenes években kallódott nekünk a padláson ilyen) árulták a vegyesboltokban, ahol jellegzetesen keveredett a padlóra kent olaj, és a keksz szaga. Ma egy ilyen üzletet az ANTSZ nemhogy bezárnata, de még a helyét is sóval szórná be!
A mosdószappan készítésre nem jól emlékeztem, valójában nem csak a tojásfehérje van benne, a könyvben levő recept szerint EGÉSZ TOJÁSOKAT kell hozzá használni.
Ki fogom próbálni, persze kisebb (felezett) mennyiséggel.
Az esővízben feloldjuk a szódát, felét kivesszük, félretesszük. Az edényben maradt szódás vizbe belerakjuk a zsiradékot. Mikor főzés közben gyengül a lúgja, a félretett szódás vízből beleöntögetünk még kb. két liternyit. 2 liter megmarad a második lúghoz.
2 órai főzés után a lúg tetején levő masszát leszedjük, s a lúgot kiöntjük, mert semmire nem használható. A megmaradt szódás vizet feltesszük főzni, a leszedett szappanmasszát belerakjuk, jól elkevergetjük, újra főzzük 25-30 percig, közben tölthetünk hozzá két részletben egy-egy félliter tiszta vizet. Lassan főzzük még 15-20 percig. Belerakunk 2 marék sót, és ezzel még jól felfőzzük.
Kiveszünk belőle egy kanállal, megnézzük: ha hirtelen keményedik a szappan és törős, akkor erős a lúg, s még 1 liternyi tiszta vizet kell hozzáönteni, keverjük vele jól össze, de már tovább ne főzzük. Kiszedjük vizes ruhával bélelt, sóval kiszórt formába (szappanöntőforma, asztalfiók). Másnap vékony dróttal felvágjuk, és száraz szellős helyre rakjuk száradni.
A második lúgot felhasználhatjuk súrolni, vagy ruhát áztatni.
Mosdószappan készítés:
Hozzávalók:
2 liter napraforgóolaj, 8 egész tojás, 50 dkg zsírszóda, 2 liter esővíz, kevés illatos olaj.
A szódát 5 nappal a főzés előtt beáztatjuk 2 liter hideg vízbe. A tojást habverővel habosra verjük, részletekben hozzáadjuk az olajat és jól összekeverjük. A szódás vizet keverés közben apránként hozzáöntjük. 1 órás keverés után kezd keményedni. Tetszés szerint kisebb, vagy nagyobb formába öntjük, másnap feldaraboljuk. Lúgja nincs. 3 hét múlva a szódát fehér por formájában kidobja a szappan magából. Ha ezt letöröljük róla,már használható.
a kisütés után egyszín szemétnek tűnő zsírból nagyon jó szappant lehet főzni, akár hófehéret is! nálam rulez a használt olaj+sertészsír, kellemes krémes állagú szapó lesz belőle!
asszonnyal mindketten használjuk, alig várjuk, hogy valamelyik elfogyjon, lehessen az újabb próbálkozásokat elővenni:)
Ha megvan az 1953(?)-ban kiadott Vilma néni szakácskönyve, abban részletesen leírja a szerző a szappankészítést, sőt van egy hidegen, tojásfehérjével kikevert mosdószappan is benne. A mosószappant kipróbáltam, az jó. Ha nincs meg a könyv, vagy nem tudod megszerezni (pár éve újra kiadták, olvasmánynak se semmi, jók vannak benne, pl. hogyan kell a kútról a vizet hordani, meg a padlót sárgítóval beereszteni!!), megkeresem a sajátomat, és leírom ezt a két receptet.
én is tűnődöm rajta, hogy megpróbálok szappant főzni, kecsketej nálunk is adott, úgyhogy azzal próbálkoznék. Ez a pálmaolaj dolog viszont most nagyon meglepett, én is úgy vagyok vele, hogy akkor mi értelme az egésznek, ha többezer km-ről idehurcolt alapanyagokat használunk. Engem csak a helyben elérhető dolgok érdekelnek. Selgir, amit ilyen maradék zsíradékokkal főzöl, azt a szappant fürdéshez is használod?
én hagyományos módon főzöm a cuccot, a botmixerrel legfeljebb időnként kutyulok rajta egy kicsit. felhasználok abalét, használt olajat, avas szalonnát, mindent, ami zsír. a hentes meg ellát marha- és birkafaggyúval cserébe pár szappanért. kecsketej meg ott figyel hátul az ólban az kecskeanyában. mivel a blöki megfogta a gidát, így tej is van bőven:(
Egyébként minden attól függ, hogy mit vársz el egy ilyen alapszappantól.
Mert attól, hogy olcsóbb, kevés fajta alapanyagból készül, más és más lehet a hatása.
Vagyis a kérdésedre sok féle választ lehet adni, mindegyik megállja a helyét (én most marhafaggyúval kísérletezem éppen).
Általános szabály az olajbázis összeállításánál, hogy a kemény olajok aránya érje el az 50 %-ot, így viszonylag gyorsan lesz jó állagú, kemény szappanod. El lehet térni ettől az aránytól, de akkor lassabban fog megérni a szappan (tiszta olívaszappan esetében ez állítólag még 9 hónap is lehet, normál szappanoknál kb. egy hónap).
Egy példa:
- olívaolaj 125 g
- pálmaolaj 75 g
- kókuszolaj 50 g
- deszt. víz 88 g
- NaOH 37 g
A kemény olajok aránya 50 %, az olaj-víz arány 35 %, a NaOH mennyisége az olajbázis összetevőinek elszappanosítási száma alapján lett számolva, a kókuszolaj pedig a habzás miatt kell (de vigyázni kell vele, mert "túlságosan tisztít", száraz bőr esetén gondot okozhat, nem célszerű 40 % fölé menni {azt hiszem, ezt Illatos Szappannál olvastam} - itt 20%). Ez a recept kb. 3 dl anyagot fog eredményezni.
Nem tudom milyen, nem ismerem őket, de a honlap alapján elég normálisnak tűnik.
Mondjuk én csak azon nevetek magamban, hogy a nagy öko, meg bio gondolkodás, meg élesszük újra a házi szappanfőzést címszó alatt ezek a szappanok kb. a lúgon kívül csupa olyan dologból készülnek, amik nem hogy nálunk, de még Európában sem nagyon teremnek meg. (Jó, tudom, oliva az igen.)
Régen a szappant fahamu lúgjából és állati zsíradékból főzték (ezzel mosakodtak), a mosáshoz pedig mindenféle elhullott állat tetemét is felhasználták.
