ha a mélyalapozás készül (monolit pontalap, fúrt/vert cölöp), akkor csak ezek a pontok a teherviselők. a terepszint közelében lévő gerendák is "födémgerendák", és a számításokban ugyanugy csak a pontalapokra terhelnek.
ez alapján én a lépcső melletti belsőket hagynám ki, és a rendes főrasztereket pillérezném. ahol pillér van. oda alaptest is kell.
az emeleti pillérek már csak ott kellenek, ahova az acéltetőt letámasztják, vagy kell a falat kimerevíteni, vagy a helyi előírás miatt kell.
"Igen, szerintem is elég gyanús, hogy erősen ajánlott lenne a B2 és a B3 pontokon is az alap test a "gerenda" alá.'
valamit kihagytam, de fontos lehet.
Az alaptest kellene szerintem is a B2 és B3 pontokra a gerenda alá a viszonylag egyenletes alátámasztási fesztávok/hosszok eléréséhez a gerendarácsban. És Persze a nagy teher miatt.
Viszont az onnan falban a "tetőig" végig felfutó vb. pillér viszont már egy másik kérdéses dolog. Az már nem biztos, hogy kellene.
A 2 nem kötelező együtt legyen, lehet alaptest rajta gerendarács, és az néhol felfutó pillér nélkül is.
"a födémpallók gondolom az A-B-C-D tengelyekkel párhuzamos lesznek"
Igen úgy. És ebben talán én sem voltam elég részletes és egyértelmű. Bocsánat.
A gerendák három mezőben lesznek kiosztva, letéve, 3 méter, 4,5 méter, és 3 méter. plusz persze a 2 végén felfekvések hossza.
1-2 majd 2-3 és 3-4 mezők között.
Összedobtam Paintben marha gyorsan, egy kellően csúnya rajzot és ott piros szín a 3 méteres, kék szín a 4,5 méteres gerendák "helye". azaz azokból egy párat rajzoltam csak be.
"akkor a B2-n hiányzik a pillér és az alaptest. legalábbis, h arányosan egyforma gerendák épüljenek.
ugyanígy a B3 (vagy A-B közti a 3-as tengelyen) is."
Igen, szerintem is elég gyanús, hogy erősen ajánlott lenne a B2 és a B3 pontokon is az alap test a "gerenda" alá. Ezért is lett a kérdés.
A 8,4 is, de még a 6,4 méteres is szinte már túl nagy fesztáv.
Főleg úgy, hogy a 2 belső főfal, ami az A2-B2 között és az A3-D2 között van, az ebben a hosszban (8,4 és 6,4) terhelve lesz mindkét oldaláról 3 és 4,5 méteres födémpallók végével/felfekvésével.
Ami így ugye elég komoly terheket fog átadni annak a nyomorult gerendának.
"ezek a hajszálvékony födémpallók inkább bentmaradó zsaluzatnak tűnnek, mint teherviselő födémnek."
Ezt sem megerősíteni sem megcáfolni nem tudom, de azt igen, hogy ezekre az 5 centis előre gyártott vasbeton pallókra 5 centis felbeton kerül, elég gyenge vasalással, és ez így már a komplett födém szerkezet. erre már a burkolat jön. Thai módszerrel.
A vasalás első látásra nekem sem volt szimpi, ezért is került bele a kérdésbe.
"ettől sokkal több statikus részletrajzra lesz szükséged az építéshez"
A statikus még nem nyilatkozott. Amint kapok tőle rajzokat, akkor meg fogom osztani.
Ezeket a verziókat. amiket eddig mellékeltek, azt a (szerintem) polcról leakasztott techikával a tervező készítette, szúrta be a tervekhez.
a födémpallók gondolom az A-B-C-D tengelyekkel párhuzamos lesznek.
akkor a B2-n hiányzik a pillér és az alaptest. legalábbis, h arányosan egyforma gerendák épüljenek.
ugyanígy a B3 (vagy A-B közti a 3-as tengelyen) is.
kihagyhatóak, de akkor lesz 8m-es fesztávod. ami így távolról elég sok egy ilyen építési kultúránál.
ezek a hajszálvékony födémpallók inkább bentmaradó zsaluzatnak tűnnek, mint teherviselő födémnek.
B1-B2 keresztmetszet csak a pilléreknél helyes (mármint, hogy fent van a több vas), pillérek között (középen) pont fordítva kellene lenniük (alul a több vas). nálunk hosszmetszetet is illik rajzolni pont ezek miatt, nehogy elrontsák.
ha kimarad a B2 B3 pillér akkor teljesen más vaskiosztás kell az 1-2-3-4 tengelyen lévő gerendákba.
ettől sokkal több statikus részletrajzra lesz szükséged az építéshez
Statikusokhoz is lenne 1 konkrétabb kérdésem, kérlek adjatok tanácsot.
Olyan emberhez szól a kérdés, aki ezen a szakkterületen kellő gyakorlattal és ismerettel rendelkezik a válaszhoz.
És ismétlem önmagam, a tervek még nincsenek teljesen készen, a statikus ellenőrzés/számítás sincs meg.
A tervező az első verziós terveken a B2 és B3 pozíciókban is tett alapozást, és pilléreket.
Az egyeztetések során azt mondta, lehet hogy nem lesz szükség a felmenő vb. pillérekre, így kivette, de vele együtt kivette a 2 alapozási pontot is alóla. Így pl. az A2 és D2 pontok közötti gerenda hossza jelentős, 8,4 méter. Az A3 és C3 pedig 6,4 m.
A vasalás elsődleges terve is látható a képeken. Bár a terven most még szereplő vasalási tervek is kb. olyan: "kész, levettem a polcról, mert eddig bevált" jellegűek.
A kérdés:
Mennyire lenne indokolt a gerendarács alá alapot tenni a B2 és B3 pontokra?
És talán még ez: a vasalás mennyisége, elrendezése megfelelő-e?
Ezzel nem tudom mire gondolsz igazán, még soha nem hallottam olyat, hogy a födémpalló megrepedt.
Hát nem is a palló fog megrepedni... De gondolom nem 1 palló = 1 helyiség lesz a kiosztás. Márpedig ha több palló kerül egyetlen helyiség fölé, akkor közöttük bizony lesznek rések. Na ott fogod látni a repedéseket, ahogy az egyes pallók egymáshoz képest elmozdulnak (a jelenség nem Ytong-specifikus, a "classic" BVM beton födémelemek pont ugyanígy produkálják).
Persze le lehet gipszkartonozni/álmennyezetezni az egészet, és akkor majd nem látod.
És néhány érdekes megjegyzést is tennék hozzá. És egy (2) kérdést is!
"Ezt amúgy muszáj?" Nem, semmi nem az.
De mindenki eldöntheti, hogy kinek mi a fontosabb: gyorsaság a minőség/tartósság vagy az ár, vagy ezekből több is egyszerre.
Nekem mindegyik.
"ráadásul nem kell majd pár évente a repedéseket tömögetni/nézegetni."
Ezzel nem tudom mire gondolsz igazán, még soha nem hallottam olyat, hogy a födémpalló megrepedt.
Oké, ez falra vonatkozik, de azért ide másolom, mert a neten nem találtam semmit a palló repedéssel kapcsolatban, csak ezt, és nem is hallottam még ilyenről.
"Az, hogy az Ytong hajlamos a repedezésre megint csak többször visszaköszön, pedig a többi modern téglafalra ez ugyanúgy jellemző. A repedés alapvetően egy-két dologból adódik:
1. valamilyen kivitelezési hibából, esetleg a rosszul megválasztott vakolatból
2. vagy abból, hogy egy újonnan épült épület még legalább 2-3, de talajtól függően akár 4-5 évig is süllyedhet és a falak, de főleg a vakolat ezt a mozgást mintázza le
Ennek viszont semmi köze az építőanyaghoz, és persze attól sem kell tartanunk, hogy a fejünkre dől a ház. "
"Nem lehetne inkább valami arrafelé is bevett megoldást használni" De, lehetne, de időben több, és a végére pénzben sem sokkal olcsóbb, stb. A másik válasznál ott lesz több részlet.
"Ha olcsó a (betonozós/zsaluzós) munkaerő"
Mihez képest. Szerintem nem igazán.
"akkor nyilván a monolit födémekkel is tapasztaltaknak kell lenniük"
Nem mondhatnám. Pontosabban az olyan monolit vasbeton födémet, amit otthon rendszeresen használnak, itt én olyat még nem láttam egy háznál sem.
A pillér vázas épületekhez a legelterjedtebb födém típus amit használnak (más födémet családi háznál még nem is láttam itt):
A vasalás elég gyengécske... 4 es vas, 20x20 -as kiosztással
Igen, ilyen a födém, ezt a technikát alkalmazzák a földszinten és a az emeleti födémek esetében is.
(Ez kap még 5 cm vasalt felbetont majd)
A tervezőm által kiadott nem végleges terven is szerepel ez a fajta megoldás "Section PS" megjelöléssel, bár a terveken még nem alkalmazta.
A fürdőszoba az egyetlen kivétel ez alól, az pedig a csőáttörések miatt.
Ha a fürdőszoba a földszinten van (emelet esetén most nem tudom biztosan), akkor oda készül egyedül 10 cm monolit vasbeton lemez, de ide csak ezt használnak, semmi mást.
"Section S1"
És hogy feltehessek egy kérdést is:
Mi a véleményetek az itt Thaiföldön szokásosan (legtöbbször) alkalmazott vasalt aljzat elhelyezési módszerről?
Most nem az esztrich beton rétegre gondolok, mint sokan tennék elsőre!
"Section GS"
A tervező elsőre ilyet használ minden helyiségnél a földszinten, kivéve a fürdőt persze.
2. képen egy google fordításos szöveg, amit egy nagy építőanyagkereskedő cég publikált szöveggel. De máshol is látni ilyeneket. Hihetetlen...
Én személy szerint, a fürdőszobában használt módszert alkalmaznám mindenhol, a teljes földszinten, csak nem10 hanem 15 cm betonnal.
Nos, mi a véleményetek? Ezek közül ti melyik módszert használnátok, és hol, és milyen betonvastagságokkal? Melyiket tartjátok kellően megbízhatónak és tartósnak?
Az áram szolgáltatáshoz még egy érdekes tény, ami nem hasonlít a magyar rendszerhez.
Itt az esetek többségében csak 1 fázist és ahhoz 45 ampert adnak. Ez a megszokott. Ez van a mostani házban/lakóparkban, és az új telken is ez a kiépíthető/elérhető.
Külön kérésre lehet kérelmezni a 100 ampert, mint következő szint. Igen, 100. Ennek nem jártam utána, mert eddig nem volt indokolt. Nem tudom, hogy milyen helyeken tudják ezt biztosítani, Tuti nem mindenhol.
És hogy hol elérhető, ha elérhető egyáltalán a 3 fázisos rendszer, arról információm nincs, amúgy nem is jártam utána, mivel engem nem érintene a válasz. Itt és az új telken sincs.
A villanyórát pedig az utcán, a villanyoszlopokra szereli fel a szolgálató, és onnan nekem kell behúznom magamnak saját költségen a kábelt, jó hosszan...
Ezt amúgy muszáj? Nem lehetne inkább valami arrafelé is bevett megoldást használni, amibe nem törik bele a terveződ bicskája? Ha pillérvázasban tapasztaltak, akkor nyilván a monolit födémekkel is tapasztaltaknak kell lenniük, márpedig az mindent is tud, amit ezek a pallós födémek - ráadásul nem kell majd pár évente a repedéseket tömögetni/nézegetni. Ha olcsó a (betonozós/zsaluzós) munkaerő, akkor gazdaságilag sem biztos, hogy sokkal rosszabb lesz.
Most, mikor elkezdem írni (nem folyamatosan írom, figyelek a családra is, ezért el fog tartani egy jó ideig) ezt az üzenetet naplemente közben: árnyékban 36 fok és 57% páratartalom van, az épület északi oldalán.
Lézeres infra hőmérővel kíváncsiságból megmértem néhány pontot a házban amiben most lakunk.
belső falak 32 fok
déli, külső fal belső oldalról 37 fok
második emeleten álmennyezet belső oldala a tető alatt: 40 fok
cementes lemez borítású terasz felülete: napos részen 59 fok, árnyékos részen 39
konyha trapézlemez borítás 66 fok
és ez itt a "téli szezon" időszaka most, ami hűvős kéne hogy legyen és száraz...
És hogy milyen méretű helyiségekben milyen klímákat használunk most a 10 cm-es "csupasz" betonfalú házban, itt az elrettentő lista:
emeleti 3 hálószoba:
2 x 2,5 KW 7,5 és 8 m2 3,5 KW - 11,5 m2
nappali lent:
5 KW - 23 m2
Otthoni szemmel nézve a klímák extrán túlméretezettek, de csak a példa kedvéért:
a nappaliban (földszint, északi oldal, nappali déli falánál a trapézlemez fedéses kis konyhával) lévő klíma nem tudja 27 fok alá vinni a hőmérsékletet, ha bekapcsoljuk...
"Az orszagban ismeretlen technologiak/anyagok hasznalata egyenes ut a szopashoz/dragasaghoz/nem megfelelo minoseghez."
De sokszor az ismert technikák is ugyanolyan nagy szop*s, vagy néha még nagyobb is, a bentlakóknak.
Erre jó példa ez a lakóparki, "minőségi" ház (kb. 400 házas lakópark) amiben most lakunk.
Közben már megy le a nap, már a horizont magasságában van miközben még írom ezt az üzenetet, most a nappaliban 33,5 fok és 64% páratartalom van. De aki hozzá van szokva az itteni körülményekhez, mint mi is, nekünk ez nem olyan nagy probléma.
Éjszaka klíma rásegítéssel tartjuk a 26-27 fokot az alváshoz, mert pl. tegnap éjjel is 29 fok 80% p.t. volt kint.
De ennek ellenére egy sokkal kellemesebb klímát akarok összehozni az új házban.
"Klimabol en javasolnam a legcsatornazhatot"
Ez egy jó ötlet, bár itt még nem láttam ilyet, pedig kerestem, de megteszem újra.
max a szellőztető gépbe találtam hűtőbetétet eddig.
Az új háznál: bruttó alapterület kerekítve 200m2, nettó alapterület 175 m2
"Az energiavisszanyerős szellőztetők segítenek fenntartani a kényelmes és egészséges otthont azáltal, hogy csökkentik a friss levegő hőmérsékletét és páratartalmát a forró, párás nyári időszakban. Ez egy fontos energiatakarékos módszer. Egészségesebb és kényelmesebb alternatívája a túlzottan fűtött klímaberendezésnek, hogy leküzdje a magas páratartalmat és hőmérsékletet"
Nem tudom, hogy sok ember miért csak a téli hideggel, és hőmérséklet különbséggel foglalkozik.
Úgy ahogy európában pl. úgy afrikában és itt is megvan a nagy hőmérséklet különbség, csak éppen fordított irányban.
Nem tudom miért hiszik az emberek, hogy például a hőszigetelés és a 3 rétegű üvegezés csak a hideg ellen véd. Az ablak 3 rétegű üvegezéssel nem tudja, hogy melyik a belső és a külső oldala és melyik a hideg és a meleg oldal, a feladata hogy a hideg a hideg a meleg a meleg oldalon maradjon Volt aki azt tanácsolta, hogy 3 rétegű üvegezésre sincsem szükség itt értelmetlen... És hogy hőszigetelés sem kell, csak vastag falak.....
A villany ára itt pedig hasonló az otthoniakhoz.
Azt hiszem az első 150 kw-ig 42 ft / kw, utána kb. 47 ft / kw
a hőszigetelés fórumban írt hozzászólásomat idemásolom:
"Tavaly májusban, amikor a családnak csak a fele tartózkodott ebben mostani (újépítésű) házban, amiben most élünk és a sütés/főzés is gázról ment, a klímáknak köszönhetően közel 1000 kw áramot fogyasztottak.
Most, hogy újra itt vagyunk, próbálom maximálisan lecsökkenteni az energia fogyasztást, de így is 400 kw energia fogy el egy hónapban.
A "leghidegebb" időszakban sikerült csak leszorítani 300 kw alá, de hamarosan újra itt van a forró időszak, és most a klímák szigorúan csak éjjel, az alvási időszakban mennek, és maximum 2 hálószobában...
És az elektromos áram ára itt sem olcsó, átszámítva körülbelül 45-50 ft kw-onként, főleg nem olcsó, ha a helyi fizetéseket is nézzük, ami 100 esetleg 150 ezer ft-nak megfelelő, havonta."
És természetesen mindenképpen lesz a házhoz legalább 5 kw-os teljesítményű solar rendszer is.
És megfontolás alatt van a napkollektoros vízmelegítő is 200/300 literes tartállyal.
A villanyt illetőleg a szolgáltatás biztonsága elfogadható.
Az akkumulátoros rendszer a napelemekhez viszont jelentős költség, és az élettartam arányában nézve, megfontolandó.
Ha sikerül megfelelő minőségű és megfelelő árral akkumulátor szettet találnom, akkor azt akár utólag is be tudom üzemelni majd.
Tehát én annak örülnék, ha a technikai részletekben kapnék segítséget, és a tervező tervein található hibák kiszűrésében.
Bár ahogy most visszaellenőrzöm, a feltöltött képek minősége elég rossz a feltöltés után, így nem minden részlet látható megfelelően.
Azaz ez sem látható tisztán:
"A lépcsőházhoz érkező (nappalik felett mindkét szinten) ytong födémpalló végeket pedig majd az isten fogja a levegőben / a helyükön tartani..."
de talán ez már látható:
"
A gerenda rács nem a talaj szinten, hanem felette van a levegőben, és alatta nincs semmi... csak "levegő".
de a feltöltése a rajzon lemegy a talajszintig.
Csak azt nem tudom mi fogja azt ott tartani a betöltés során és utána. kb. semmi. Kivitelezhetetlen.
És itt egy kisregény, a helyi tervezési dolgokkal kapcsolatban:
"A helyi járási hivatal ellenőrzi a terveket."
Végül a helyi járási hivatal főépítésze elvállalta a tervezés lebonyolítását. Az egyik beosztottja készíti el a terveket, és elvileg a főépítész lesz a statikus mérnök.
És itt a lakás tervezés lépései, szabályai és követelményei is teljesen eltérnek az otthoniaktól.
egy példa: (nyers Google fordítással)
"Milyen házat építhetsz?Ház építéséhez nem kell engedély.A lakóházak legfeljebb kétszintesek, és a hasznos területük legfeljebb 150 négyzetméter, amit a törvény megenged. Nem kell építész és egy mérnök aláírja a támogatást Ami az építési munka ellenőrzését illeti A lakástulajdonosok bejelentkezhetnek, hogy maguk irányítsák a munkát."
Ez annyit tesz, hogy bizonyos méretű (<150m2, és max. 2 szint)ház építéséhez se tervező se statikus nem kell. Ezen méretek felett már kell tervező, és ha több tényezőben is nagynak minősül az épület (pl. 5 méter feletti födémgerenda hossz) akkor kell csak statikus.
"Kerületi Közigazgatási Szervezet területe és 2 szintet meg nem haladó, 150 négyzetmétert meg nem haladó lakóépület építésének engedélyezése nem szükséges teljes kiviteli rajzot írni."
Azaz kézzel magad rajzolsz egy felületes vázlatot és be lehet adni az engedélyezésre.
oké-oké, tudom nálam a hasznos terület ennél egy picivel több, csak gondoltam megemlítem, hogy itt ilyen is van.
Amúgy meg a kezdetleges terveken a ház amit megálmodtunk, még belefért a 150 négyzetméterbe, csak kisebb bővítést kapott így már több.
Abban már a kezdetekben egyetértettünk a feleségemmel, hogy a biztonság kedvéért majd kell egy helyi tervező pecsétje a tervekhez
Jó néhány modern stílusban épülő épület kivételezését követem figyelemmel.
Ha a "szakiellenőr" látná azt amiket én látok, befonná a szemöldökét és bontásra ítélne sok házat...
Nem vagyok szakember, ugyhogy javitsatok ki ha tevedek, de:
Az orszagban ismeretlen technologiak/anyagok hasznalata egyenes ut a szopashoz/dragasaghoz/nem megfelelo minoseghez.
A hoszigeteles lenyege a kinti/bent homerseklet kulonbseg "lekuzdese". Magyarorszagon telen -15, hazban 25, szoval 40 fok kulonbseg ellen kell kuzdeni.
Thaifoldon teli hideg ha jol tudom nem jelentos, nyaron meg nem nagyon illik 10 foknal tobbel hidegebbre huteni a hazat egeszsegugyi okok miatt. (Szoval ott 10 fok kulonbseget kell lekuzdeni)
40 fok kulonbseghez indokolt a 20cm szigeteles, 10 foknal...
Klimabol en javasolnam a legcsatornazhatot, komfort miatt, ha ottkint az ismert, mindenesetre itt pl utanaszamoltatnek egy szakemberrel a hoigenynek, mert 2x7kW az eleg durva. Termeszetesen ha tobb mint 300nm-es hazrol beszelunk akkor jogos lehet!
Entalpias hocserelo szelloztetes fo haszna telen van energiaveszteseg csokkentesere, valamint hogy minnel kevesbe szaradjon ki a levego. (Plusz friss levego, de ahoz nem kell entelpias hocserelo, hanem csak egy ventillator)
Te esetedben teljesen felesleges es ertelmezhetetlen az entalpias hocserelo!
Szoval az en meglatasom szerint te itt felsoroltal rengeteg draga es ott ertelmetlen dolgot, de ha van ra indokod szivesen meghallgatnam!
+1: Nem ismerem a kinti villanyarakat es szolgaltatasbiztonsagot, de szerintem pl egy akkumulatoros napelem rendszernek tobb ertelme lenne!
Hűtőházat nem akarok építeni, annak is már nagyon örülnék, ha egy kellemes 25-27 fok, és 50-60% páratartalom lesz az új házban.
A szigetelés vastagsága 20 cm lesz. És a külső oldalon lesz.
A nappaliban lesz lent és az emeleten 7 kw-os klíma.
És lesz egy energia visszanyerős, entalpiás szellőztető rendszer is az egész házban.
A tervezőm többek között azért nem foglalkozik a hőszigeteléssel, mivel még talán soha nem volt igény a használatára nála, így az ismeretei is jelentősen hiányosak.
Erre nagyon jó példa a terveken, azon belül a metszeteken látható dolgok.
Nézd csak meg a metszeteken, hogy a padló rétegrendben (se a falakon, se a tetőtérnél, stb.) nincs benne sehol a hőszigetelés a rajzokon, pedig én kértem.
És még ha a terv nincs is készen, de olyan részletbeli hibákat amiket ő ott megrajzolt, egyáltalán nem megengedhető egy tervezőnek.
Az egyik legbrutálisabb hiba: A gerenda rács nem a talaj szinten, hanem felette van a levegőben, és alatta nincs semmi... csak "levegő".
de a feltöltése a rajzon lemegy a talajszintig.
Csak azt nem tudom mi fogja azt ott tartani a betöltés során és utána. kb. semmi. Kivitelezhetetlen.
Vagy például olyan helyekre is rakott be gerendát/koszorút ahova nem kell és vannak olyan helyek ahol (nagyobb vagy biztosan) szükség lenne rá, de nem szerepel a rajzokon.
A lépcsőházhoz érkező (nappalik felett mindkét szinten) ytong födémpalló végeket pedig majd az isten fogja a levegőben / a helyükön tartani...
Nem is beszélve a vasalt aljzat elhelyezési / beépítési technikáiról.
És ezeket is lehetne sorolni hosszasan, de most ennyi elég lesz.
Mindenkitől kérdezem aki segíteni tud, és szeretne is segíteni.
Célom pedig több is van ezzel:
Az esetlegesen még hiányzó tudás megszerzése
A tervezéssel kapcsolatos esetleg kétes, vagy hibás dolgok helyes irányba tereltetése
és egy önellenőrzés, pl. az általam esetleg jónak, de mások által hibásnak vélt elgondolásokkal kapcsolatban a tervben.
stb.
Igen, Thaiföld tényleg egy teljesen más világ.
Az emberek mentalitása, hozzáállása dolgokhoz, és ugyanúgy más a tudása, építészeti technikái/ismeretei és nagyban eltérnek az európaitól.
Elég alaposan körbe néztem a lehetőségeimnek megfelelően.
Van jól néhány építkezés itt a közelben is, azokat alkalmanként meglátogatom és megfigyelem az ott alkalmazott technikákat, azok gyorsaságát, minőségét, és amit csak lehet.
Mivel itt a társadalom jelentős része jóval szegényebbnek minősül, mint Magyarországon az átlag, így az építéssel kapcsolatos minőségi elvárások is jelentősen elmaradnak attól, ami szerintem (európai szemmel) normális.
Erre mondott egy nagy igazságot a thai feleségem, amit én is így tapasztalok.
Az elvárás kb. annyiban kimerül, hogy a ház kívülről, és a látható részeken jól nézzen ki, úgy mint egy modern európai ház, de ez csak a felszín. A festék és a falak mögött, és minden nem látható helyen a minőség már sokszor messze van az európai elvárásoktól. És most nem arra gondolok hogy Európában hideg ellen kell védekezni itt meg a meleg ellen kellene.
Az egy dolog, hogy nem ismerik az európai építési szokásokat, modern európai technikákat, azért ezek szép lassan beérkeznek ide is. Legtöbbször az itt letelepedett külföldiek által.
Az egyik legjobb/leginkább érthető példa erre talán az otthoni Ytong rendszer. Direkt nem csak a falat említem, mivel ez egy komplett építési rendszerré fejlődött.
Az ennek megfelelő technológia kisebb eltérésekkel itt is megtalálható már. Bár például a falazóblokkból a 25 cm a legvastagabb.
A probléma ezzel kapcsolatban ott kezdődik, hogy a kivitelezésben nincs olyan szakember, vagy nagyon kevés (100-ból jó esetben 1), aki tud ytong falat falazni szakszerűen.
És még a tervezőknek is nehézséget/fejtörést okoz néhány részlet.
pl. A tervező nem tudja födémpallót vagy a tetőpallót helyesen betervezni.
És anyagi megfontolásból és ismeretek hiányában a legtöbb esetben a külső "fő"falak, amik amúgy mint vázkitöltő falak épülnek (pillérvázba) oda már néha ytongot használnak, de akkor is csak a 7,5 cm vastagot, egy egyszerű vakolással és színezéssel, szigetelés nélkül.
Lehet hogy ők maguktól nem fognak tudni mit kezdeni a kívánságaimmal, és hogy rosszabb minőségben építenek úgy általában, de mivel az idő 99 %-ában ott leszek az építkezésen és a legtöbbször aktívan részt is veszek majd a munkában, így egy kicsit javulni fog a helyzet.
Ugyanúgy a tervezőnek is én rajzolom le a tervrajzokat, hogy mit akarok látni az ő általa végül kiadott terveken. Mivel az ismeretei elég hiányosak az itteni tervezőknek. A legtöbb csak az öreg/megszokott thai szokás szerinti pillérvázas épületet tudja megtervezni.
Tervezőm amúgy autocad-ben, én archicadben dolgozok. Ez az eltérés is okoz kisebb (adat-)átvételi nehézséget.
Anno összedobtam neki egy alap alaprajzi tervet, de lassan már a komplett tervel készen leszek a gépemen, mivel a részletekben rejlik az ördög (Metszetek és csomópontok), amikben sok hiányosságot/hibát ejt.
Tudnék még sok minden írni, de inkább most elkezdem a másik üzenetedre is a választ
Tudom, hogy kell megépíteni egy hűtöházat, de abba nem lehet lakni. Ha baj az, hogy a meleg levegő tőbb párát képes megtartani, mind a hideg. Keresd meg a víz fázisdiagrammát. Száraz pincében, ami nyáron nagy melegbe 18 fokos, ha bejut a meleg levegő, azonnal kicsapódik a pára a falakra. Ha kivülről szigeteled a falakat, az a meleget tartja bent egy ideig. Olyan vastag szigetelést kell szerelni, hogy ne alakuljon ki a harmatpont a határoló rétegrendbe. Belülről kéne szigetelni... irodaházaknál nincsenek ablakok a függönyfalaknál. Hogy élhető legyen, szellőztetik, hűtik és fűtik. Nézd meg, hogy 37 fokban és 90%-os páratartalomba, ezt hogy oldják meg nálatok, mert ha a belső térben leviszik a 25 fokra és 40%-os páratartalomra a levegőt, az nagyon veszélyes annak, aki gyakran ki- be jár az épületből. Lehet, hogy ezért nem tárgyal veled a hőszigetelésről egy helyi mérnök. alapozunk.
Thaiföld más világ, más éghajlat, más szokások és más anyagok. Mások a károk is ami ellen védekezni kell.
Én a magam részéről INNEN azt tudom tanácsolni, hogy jól nézz körül, hogy az épületek milyen állapotban vannak, milyen magasak és ki építette őket.
Különben úgy jársz mint a lányom keresztanyja Indiában. Kiment a konyhába és látta, hogy a szakács a konyhakövön lábbal gyúrja a tésztát. Hirtelenjében azt mondta a szakácsnak, hogy miért a kövön gyúrja. Szakács megnyugtatta, hogy érti. Következő alkalommal látja, hogy a szakács a konyhaasztalon továbbra is mezítláb (koszos lábbal) gyúrja a tésztát. Mesélt még ilyen történeteket.
Most innen adhatunk tanácsokat, de azok az emberek nem az európai építési eljárásokat ismerik, nem fognak tudni mit kezdeni a kívánságaiddal, sőt, lehet, hogy rosszabb lesz így az épület.
Vagy törődj bele, hogy csak hasonlítani fog az épület az általad elképzeltre csak hasonlítani fog vagy keress egy olyan kivitelezőt amelyik meg tudja építeni az általad elképzelt épületet. Nyilván jóval drágábban.
Az isten és a tervezőm több kritikus problémával áldott meg családi házunk tervezése során. Főleg ezekben a kritikus problémákban és azok megoldásában lenne szükségem a segítségedre, persze bármilyen más hasznos tanácsot is elfogadok. Már most itt az elején bocsánatot kérek a üzenet hossza miatt, de biztos hogy nem lesz túl rövid, de elolvasni azért elég gyorsan el lehet majd.
Úgy gondolom jobb, ha már elsőre megadok minden információt, talán többet is a kelleténél, így tisztábban láthatod át a helyzetet.
Az új házunk tervezésének egy újabb szakaszának egyeztetései nagy tempóban töréntek meg a tervezővel. De most ideiglenesen kényszerszünet fog következni a problémák és eltérések tisztázásáig a tervekkel kapcsolatban.
Annak idején (1995-2000) Győrben a Hild József építőipari szakközépiskola és technikumban végeztem ahol számítógépes tervezést tanítottak többek között. Dolgoztam az építőiparban is, bár nem túl sokáig, és elég hamar szakirányt váltottam, majd megszereztem a számítógép rendszer-programozó végzettséget is. Tehát az építőiparban és a tervezésben is vannak alapismereteim, ha több nem is.
A tervezés előrehaladtával a tervezőm és az én ismereteim kritikus szintű eltérése miatt, komoly kételyek merültek fel a tervekkel kapcsolatban bennem. Napról napra több, és tanácstalan vagyok hogy mi is a helyes megoldás az adott esetben.
Az első és talán egyik legfontosabb a tervezéssel kapcsolatban a helyszín, jelen esetben: Thaiföld! Azon belül is a középső régió, bangkoktól délre kb. 60 kilométerre. Ez pedig az éghajlati adottságok miatt fontos információ. Egész évben, szinte éjjel-nappal forróság, kivéve talán esetleg 1-2 hónapig az esős évszakban amikor kicsit lehűl a levegő.
Nappal: északi oldalon árnyékban átlag 32-34 fok (ritkábban 36/37 is), napon 37 felett, Páratartalom: 70-80% (Ritkábban 60) Esős évszakban, szakadó esőben ez jó ha lemegy 26 fokig, , Páratartalom: 80-99%
Éjjel: 25-28 fok, Páratartalom: 70-80%
Extrém ritka időnként elér minket egy "hidegfront", ilyenkor nappal 24-29, éjjel 22-25 fok körül alakult és az eddig tapasztalt leghidegebb hőmérséklet éjszaka 20 fok volt.
És most már szeretnék rátérni a tervezéssel kapcsolatos dolgokra, nehézségekre.
Az iskolából és más forrásokból szerzett ismereteim alapján még az ilyen forró + párás klímán is erősen ajánlott az épület hőszigetelése. Vagy tévedek? Valaki szerint csak vastag falak kellenének. Tuti nem, nem csinálok kemencét a házból.
Itt thaiföldön az építőanyagok elérhetősége/beszerezhetősége néha problémába ütközik, és az európában megszokott és/vagy kötelező használatú építőipari anyagok/termékek elérhetősége korlátozott. Ahogy sok esetben a hozzájuk kapcsolódó tudás sincs meg a tervezőkben. Ilyen például a hőszigetelés, a vízszigetelés, a légzárás szükségessége és még sorolhatnám. Így az eddig elkészült tervek 80-90%-át is én készítettem és azt adobtálta a tervező, amennyire a tudása ezt lehetővé tette.
Mellékletben csatolni fogom a tervező által kiadott utolsó verziót.
A tervező a betervezett hőszigetelésekből semmit nem rajzolt be a tervekbe... Hiába kértem többször is. És egyéb, ennél is súlyosabb hibákat vétett és rajzolt.
A még el sem készült statikai számítások komolyságát/hitelességét is már előre megkérdőjelezi egy másik dolog, ami egy megbeszélésen történt a főtervezővel, aki egyben a statikus is. A kezdetleges, első tervükön minden falat 10 centisnek rajzoltak be. Amikor én ezt szóvá tettem, hogy a valós fal méreteket szeretném látni a rajzokon, a statikus/főtervező azt mondta, hogy az nem fontos, olyan falat készítek amilyet akarok majd kivitelezéskor, nem számít hogy 10 vagy 25 centis, vagy hogy milyen anyagot használok. Ez a kijelentés kivágta nálam a biztosítékot.
Nem passzív ház építése a cél, csak egy kellően energiatakarékos épület. Nem az eredeti építési anyagokat, hanem az annak közel 100 %-ban megfelelő magyar párját említem, amit elképzeltem az építéshez: falazat anyaga: (Q-Con G4 AAC blokk) ytong 25 cm (kb. 4-5 N/mm2 - És 25 cm a legnagyobb méret, ami elérhető :-( Nem gyártanak még rendelésre sem nagyobbat ! pl. 30 cm vagy 37,5 cm) ytong elemmagas áthidaló, falazat, födémpalló, ami lehet pórusbetonból, egy gyártótól homlokzat hőszigetelés: eps 20 cm lábazat hőszigetelés: xps 20 cm Talajon fekvő padló hőszigetelése a nedvességtől védett oldalon a vasalt aljzat felett, esztrich beton alatt 20 cm EPS (sok helyen látni hibás elnevezéseket: vasalt aljzat vs szerelőbeton vs stb.)
Falazat és hőszigetelés ragasztását soudabond easy genius PU habbal tervezem. A hőszigeteléshez a dübeleket még mindig keresem, mert itt olyat nem igazán használnak.
A szigetelések nem szerepelnek a terveken, mivel nem tudta hogyan kellene... Ebből 1, a tervrajzokon (metszeteken) is látható kritikus hiba következik / keletkezik: a föld alól felérkező tartó pilléreken a gerendarácsot a levegőben a földtől 45 cm-re kellene elkészíteni, és nem talajszinten. Ez sem épp egy normális és hagyományos kivételezési feladat lenne. És így a föld feltöltést közötte el sem lehetne végezni, mert kifolyna a gerendák alatt.
ahogy a 25 centis külső falak sem jelennek meg a jól/rendsen a terveken.
Az egyik népszerű és itt elérhető tetőfedő anyag: rácsos tartóra 0,35 / 0,5-ös lemeztető ez 2,5 cm púrhab hőszigeteléssel a belső oldalán. Ablak: 2 rétegű üvegezéssel, Német vasalatokkal. 3 Rétegűt lehetetlen beszerezni, a 2-es is iszonyat ritka...
földszinten vasalt aljzat 15 cm földszint felett: ytong födémpalló 20 cm a második emelet födém nem tiztázott még!
A tervező a megbeszélések ellenére ebből mind a 3-at rosszul rajzolta meg. A vasalt aljzat 10 cm a 15 helyett. Födémnek pedig monolit vasbeton födémet rajzolt be, mivel semmilyen ismerete nincsen a födémpallókról, így megrajzolni sem tudja még. A födémpallót, falazatot, áthidalót, stb. gyártó cég tervező csapata/mérnökei felajánlották a segítséget, és hogy a tervezőm kapcsolatba léphet velük, ha kérdése van, de ezt nem tette még meg...
tető: acél rácsos tartószerkezet, fából elkészítése elképzelhetetlen több okból. Rajta 0,5-ös lemeztető ez 2,5 cm púrhab hőszigeteléssel a belső oldalán
Földszinten és az emeleten is 30 cm-es álmennyezet van elképzelve minden helyiségben. 60x60-as kazettás álmennyezet. Ide kerülnek be a szellőztető rendszer csővezése, és talán az álmennyezetbe építhető szellőztetőgép is, és a villanyszerelés, és ami szükséges. A napelemek (5 KW) a háztetőn, a melegvízellátáshoz napkollektoros vízmelegítő az épület mögött déli oldalon lenn elhelyezve talajszinten. Közel a víz betáp ponthoz. A szellőztető rendszerre az egyik helyi talán egyetlen szakbarbár cég a következőket ajánlotta: swegon casa r7 (216 - 677 m³/h), Első árajánlatban kivitelezéssel együtt 5 és 7 millió ft közötti árat adtak meg. Ez az ár szerintem erősen túlzás, főleg a helyi fizetések és ár érték arányában nézve, és a gép is túlméretezett.
És akkor most elkezdem témánként pontokba szedve leírni a kritikusabb pontokat(1.-4. kérdés kritikus, majd 5.-8. ami kevésbé kritikus), amiben a véleményedre lennék kimondhatatlanul kíváncsi.
1. A tervező az első/ideiglenes terveken a B2-es és a B3-as pontokba is rajzolt vasbeton pilléreket az alapozástól a tetőtérig felmenően a falakba. És gondolom alapozást is tett volna azokra a pontokra. Tudom hogy ez statikai számításokat igényelel, de szemre láthatóan ott így az egyes gerendák hossza elég nagyra megnőtt (8,4 méter), és így a terhelése is. Ha a törölt felmenő vasbeton pillérek nem is kerülnének vissza a falakba, mennyire lehet indokolt a B2 és B3 pontokra alapozást tenni a földbe a gerendarács alá? Próbáltam elmagyarázni a tervezőnek és a főtervezőnek, hogy létezik olyan, hogy lemezalapozás is, mint lehetőség, de nem igazán értették meg, hogy az micsoda, és ők maradnának a megszokott a "polcról levehető" Thai alapozási stílusok mellett.
2. Egy másik kritikus pont, ami nekem gyorsan szemet szúrt a rajzokon: a gerendarácsok közé és nem fölé elhelyezett vasalt aljzat, és annak a módszere.
2.1. Direkt kértem a tervezőt, hogy a 40 centis gerendarácsra futtassa ki/rá a 15 centis vasalt aljzatot, összevasalva, vagy más úton tegye együtt dolgozová, és innen indulhatnak majd a falak. Ahogy azt is, hogy a fürdőszoba maradhat egy szintben a többi területtel, nem kell a -5/-10 cm. Ezek közül egyiket sem sikerült így megtervezni. Sokszor elfelejti ami a megbeszéléseknél történik... Ez a "alapozashoz vasalasi terv.pdf" fájlban látható. "Section GS"-ként feltüntetve. A vasalt aljzat vasalása 6 mm-es háló, 20x20-as kiosztásban, és megjegyzésben odaírta, hogy a vasalt aljzat vasalatát ne kössék be a gerenda rácsba. és hogy a gerenda és a vasalt aljzat közötti hézagot/rést/területet bithumennel kell kitölteni. Én megmondom őszintén, még soha nem láttam ilyet új építéseknél, hogy a vasalt aljzat a gerendarács, vagy pl. sávalap közé kerül, és nem fölé, és hogy így teljesen külön "életet éljen" ott, és ez a tömörített talajra kerül, és hogy csak azt tartja pontosan a helyén, ha tudja.
(Csak) A fürdőszoba esetén: kivételesen monolit vasbeton szerkezet/aljat készül, jól (?) összedolgozva gerendával. "Section S1"-ként feltüntetve.
A te meglátásod alapján: Milyen megoldás az amit a tervező ajánlott? És milyen megoldást és vastagságokat javasolnál te pl. a vasalt aljzatra 10/15 cm? A vasalt aljzat ráfusson a gerendára 40+15 cm, vagy teljesen együtt dolgozóként lehet 25+15? (és így a gerendák helyén is meglenne az egybevasalás után a 40 cm gerenda/beton magasság, aaz amit elképzelt a tevező a falak alá)
2.2. "A zsalukő közötti feltöltést és sóderágyat nem kell tömöríteni! Mivel ez a lemez bemegy a falazat alá, vele együtt fog süllyedni ahogy az épület megkapja a végleges terheket, és kell tudni lefelé mozogni." Ebbe jó néhány helyen belefutottam az interneten miközben információt kerestem. Ez számomra teljesen új, én úgy tanultam/tudtam mindig, hogy tömöríteni kell! Most akkor mi az igazság? És az én esetemben kell, vagy nem a tömörítés a gerendarácsok közötti homokos kavics/homok feltöltésnél a vasalt aljzat alatt? szerintem igen És milyen feltöltő anyagot javasolsz? Itt a homok / kavics / zúzott kő / esetleg durva homokos kavics ami könnyebben elérhető És milyen arányban/rétegben? mert ekkora területre már elég komoly töltőanyag mennyiség szükséges, kb 50-60 m3, vagy több.
3. Anyagi, minőségi, és tartóssági megfontolásból: A 2. emelet felett, a tető rácsos tartója alatt a zárófödém kialakításának kérdése. 2 megoldást tudok elképzelni, de nem tudom eldönteni. Te mit javasolnál? Kazettás álmennyezet lesz a 2. emeleten is mindenhol.
3.1. Zárófödémnek is ytong födémpalló használata? Milyen vastagságban 15 vagy 20? Tartósan a tető rácsos tartója, a lemeztető és a napelemek fogják terhelni és persze a hőszigetelés, és húzni az álmennyezet lentről
3.2. Vagy pl. 20x20-as vasbeton koszorú öntése a 2. emelet főfalainak tetejére (és felső merevítésnek a válaszfalak (15 és 20 cm) tetejére is?) és a tető rácsos tartóját mindezekre helyezni, terhelni?
Melyik lenne a jobb választás, és abban az esetben hova, milyen anyagú és milyen vastag szigetelést lehetne/kellene elhelyezni a tető alá/födémre/álmennyezetre? pl. 20 cm EPS vagy (szálas)gyapot szigetelés?
4. A külső 25 centis teherhordó főfalakat 5 centivel ki-/lelógatnánk a vasalt aljzatról/gerendákról (ami amúgy is csak 20 cm széles), így külső gerenda / fal síkban található beton pillérek elé, és koszorúk elé is 5 cm xps kiegészítő hőszigetelés kerülhetne a hőhidak ellen. És így a lábazati xps hőszigetelés 40/55/60 cm magas lenne talajszint felett, és külső síkja 5 centimétert ugorna be az eps külső síkjához képest. Ez a megoldás így mennyire helytálló?
5. Indokolt vagy nem az szellőztető gép típusa és nagy teljesítménye amit a cég ajánlott? Az általam kiszemelt gép: panasonic fy-e35dz1 (Hi 350 m³/h Lo 250 m³/h) Extrában az épületen kívül földbe fektetett csőrendszerrel kanadai kutat készítenék, így elképzeléseim szerint a kanadai kútban a külső levegő magas páratartalmának egy része is már kivonásra kerülne (kicsapódna a csőben, ami egy gyűjtő pontba folyna össze) mielőtt a belső szellőztető rendszerbe (ethalpiás gép) bekerül, így csökkentve a szellőztetőgép páraterhelését is, és biztosítanám a beérkező levegő előhűtését. Melyik vagy milyen megoldást javasolnál? És mi a véleményed az én ötletemről?
6. Vasalt aljzat vastagsága lehet 10 cm, vagy jobb a 15?
7. a tervezett szigetelési vastagságok, és anyagok megfelelőek?
8. Az én esetemben mennyire lenne kritikus, ha a dübelezés elmaradna a szigetelés rögzítésnél? vagy hogyan lehetne megoldani dübelezés helyett?
A legnagyobb tisztelettel köszönöm a türelmedet és kitartásodat, hogy végig olvastad az üzenetet.
Várok minden segítséget és hasznos tanácsot. Köszönettel: Péter
Plafonon keresztül, függőlegesen nem fog működni az Aereco, egyrészt szerintem a gravitáció ellenében nem fog tudni mozogni a zsaluja (nincs benne motor, csak a páraérzékeny szalag nyúlása-elengedése mozgatja), másrészt a kondenzvíz a gyerek nyakába csöpög majd.
Igazából annak olyan ára van, hogy a "megér egy próbát" kategória. A legneccesebb az egyik gyerek szobája, mert ott van északi oldal, kamaszként szereti magára csukni az ajtót, cserében nincs egy függőleges faldarab, amin ki tudnék fúrni a szabadba, mert minden irányból le van kontyolva a tető, és még a parapet fal is a tetőre "néz" ki. (Épp ott a baj, hogy azt a darabot nem lehetett szigetelni, mert nem tudták befújni a szigetelő anyagot, ki kéne fúrni kb. méterenként a falat, befújni a "dobozba", aztán visszafoltozni a falat.) A plafonon keresztül viszont felmehetnék a padlástérbe vele, akkor még esővédő sem kell, csak egy rovarrács. (A másik gyerek ugyanez, csak északi fal nélkül.)
Nekem a sima olcsó Aereco nem növelte érezhetően a gázszámlát. Tényleg mondjuk nagy hidegben inkább lezártam, de az se volt 100%-os zárás. Arra jó volt, hogy reggelre ne érezzem, hogy nincs levegő a szobában.
Mi telepítettünk vagy 30db. holland rendszert, amit a passzív házaknak terveztek. Nem nagyon drága és egy ügyes kezű ember is fel tudja szerelni magának, mert moduláris és elfér egy 20cm állmenyeztben.
Egy egység kb. 600 légköbmétert képes lefedni. Ez egy doboz, ami tartalmaz egy ventillátort egy vezérléssel, egy hővisszenyerő egységet, egy szűrőt és négy csonkot, kettő 200-as, kettő 180-as. A két 200-ast ki kell vezetni a falon, a két 180-ast meg el kell vezetni 180/75-ös osztó gyújtőbe. Ebből ött 75-ös kör megy ki (10cső), oda vezeted ahova csak akarod, a flexibili 75-ös csövekkel. A mennyezeti befújók is nagyon jól néznek ki. A vezélési panel is egyszerű.
Ez télen olyan 10-15% hatásfokkal rendelkezik (ami elég, hogy ne hideg levegőt fújjon be) és nagyon hatásosan kivonja az elhasznált levegőt a szobákból. Csak 250W-ot fogyaszt. Évente egyszer ki kell cserélni a szűrűt és kétévente a hőcserélőt.
A penész az más tészta, arra létezenek elég jó páraelszívók, de egy kicsit drágának találom a nagyobbakat.
Tippnek adnám, hogy skiccelj egy nagyjából méretarányos alaprajzot, nyílászárók helyeivel, helységek funkciójával és úgy kérdezz rá a szaktopicban, talán konkrétabb tanácsokat is kapsz. Én valami központi elszívós dologban gondolkodnék, sok saját munkával, és akkor nem lesz milliós tétel. A négy darab egyhelységes ára lehet elég is lenne kb, és akkor nincs zaj és penész.
