Mivel a vizsgaidőszak alkalmas az ilyesmire, én elolvastam őket, sőt, a szadistább részektől és attól elvonatkoztatva, hogy Herbert jól kidolgozott univerzumába kontárkodtak bele, még szórakoztam is rajta.
Nagyon nem tetszett a báró és Fenring karakterének átírása, utóbbi az eredetiben nem volt pszichopata, és azért a báró sem ennyire. Az illemtanfolyamos részen kínomban röhögtem.
A térhajlítást sem hiszem, hogy megértették volna.
Na, én inkább meg sem szólalok :D, mert már nyolc évvel ezelőtt ízekre szedtem, mikor kijött a Vadászai. Hardcore eredeti hat kötet méltató vagyok! ;) Usul-Paul, ha érdekel, akkor olvasd vissza, miért tartom kerülendő lektűrnek az utódok előzményeit és utózmányait, és miért tartom jobbnak a miniszériát Lynch borzalmánál. Sőt, lényegében végigbeszéljük kit mit gondol Frank Herbert gondolatvilágáról. Szívesen leírnám újra, de felegesnek érzem, ha lentebb olvashatóak a fórumos tagok kommentjei. :D
Viszont, hogy ne legyek igazságtalan azokkal, akik szeretik Lynch filmjét, azoknak szeretnék közzétenni egy igen minőségi írást a film elkészülésének és utóhatásainak a történetéről. Hozzátenném, hogy atomhosszú, szerintem egy átlagos A5-ös méretű könyvben nagyon sok oldal lenne (megjegyzés, Usul-Paul: a cikk első részében jóval rövidebben kifejtem, hogy szerintem mi a baj Lynch alkotásával és részben az utódok szerzeményeivel).
1. Sokáig a kedvenc kötetem az Istencsászára volt, de feljött mellé a Káptalanház. Aztán rájöttem, hogy nincs értelme nagyon rangsorolni, mert a Messiását meg azért imádtam, mert olyan mélyen és érzékletesen van bemutatva Paul lelkivilága, hogy néha csak szeretem elővenni (mindegyiket), fellapozni, ahogy te is írod, rengeteg témát érintett Herbert és közölte, hogy vélekedik ezekről a dolgokról.
De ha tényleg választani kell, akkor negyedik és a hatodik kötet holtversenyben. Az előbbi azért, mert részletesen kifejti és meg is indokolja, hogy milyen az ember természete és világa, társadalma. Az utóbbiban pedig részben ez is jelen van, de rengeteg közben rengeteg mindent megtudhatunk a tudat természetéről.
2. Nehéz dönteni. Az összes kötet sziporkázik remek karakterekben, a főszereplőkön túl is.
- Duncan, a hatodik kötetbeli, mert ő legkomplexebb mind közül és nagyon közelében van Hayt. A negyedik kötetbelit nem kedveltem túlságosan.
- Murbella, mert ezt a női karaktert szerettem az egész szériában legjobban.
- II. Leto Istencsászárként: van egy jelenet, amikor az egyik őr megkérdezi, a másikat, hogy mi van az urukkal, és a társa valami olyasmit felel, hogy ennek az univerzumnak a terhei bárkinek gondot okoznának, és ekkor Leto sírni kezd, halkan. Ez a rövid jelent nagyon jól leírja, hogy milyen terheket vett magára.
- Paul a Messiásban, mikor a lezuhanó holdat (ami szerintem Csani) látja és tele van a terhének fájdalmával.
- Stilgar, mert a három regény alatt rengeteg változás ment keresztül és a végére kevésbé volt "vakhitű" (ami amúgy sem jellemezte). - Miles Teg: egy ilyen vezért én is követnék.
3. Most mondjam azt, hogy a jó ízlés határain belül igen nehéz nyilatkoznom, ami nem tűnik heves véleménynyilvánításnak a nem eredeti kötetekről? :D :P Csak vicceltem. Alapvetően erasmus leírta, hogy mi baj velük. A saját elgondolásaik szerint átalakították az univerzum múltját is, hogy a saját befejezésüket meg tudják írni. A karakterábrázolások felszínes, gyenge, ráadásul szinte átírják még az eredeti karaktereket is...
Ám, ha szereted a sci-fit, még számos más, remek írót találhatsz. Kövesd az SFmag.hu írásait, ott fantasy-sci-fi témakörben rengeteg írás születik. Olyanok is, amikre érdemes beruházni.
erasmus4
Én is írtam nekik, és csalódnom kellett a válaszukban. Igen, dobódik a kukába a Pandóra-ciklus. Felőlem jöhetne limitált kiadásban, papírfedeles formában is...
Szóval inkább érdekessé tette a Dünét ez a sorrend, nem zavart be. :)
Na, igen az azért logikátlan és gáz, hogy kb. 200 év alatt sok minden zajlott, aztán meg hirtelen megállt a "TUDOMÁNY".
Ez is az elődők hibája szted?
Neked van kedvenc szereplőd a regény ciklusban?
Nekem a Düne annyira....nem is tudom......erős benne a politikai szál....és olyan dolgokat ír le a regényen keresztül ami szerintem a mai napon is érvényes valahol a politikára tekintve is.
Pl. : Mikor Paul a messiásában ugye meglátja a víz alá lebukó Holdat...azaz saját halálát....illetve beszél az Idaho gholával a teraszon, hogy az egész rendszer amit felépített egyszer elbukik.
Sok minden van ebben a Düne univerzumban: politika, genetika, klónozás, tudatátvitel, transzállapot előidézése, jövöbe látás, látomás, jóslatok, szerelem, érdek kapcsolatok, mi a létezés értelme?-elmélkedés-keresése , ökológia, vízgazdálkodás, múlt tisztelete, ....sok mindenről beszél Herbert ezekben a könyvekben.
Olyan, mintha ez egy útravaló könyv lenne.....ugyanis, ha bajban vagy valamivel kapcsolatba, csak felcsapod és megkeresed benne a választ...
Igen az az olvasási sorrend. amúgy nem volt furcsa így olvasni, mert tudtam hogy ez a 4. rész és érdekes volt arról olvasni később, hogy pl. hogyan is lesz Letóból istencsászár a 3. részben, vagy a Messiásában meglepetésként ért hogy mennyivel a Dűne után veszi fel a cselekményt.
A Butleri dzsihad idejébe visz az a trilógia (amikor kiírtották a gondolkodó gépeket), szóval nem tudtak átírni semmit :D, bár azt sikerült megoldaniuk, hogy megírják ezekben a kötetekben a mentát rend, a bene gesserit, a liga létrejöttét is, persze fűszer felfedezése stb. is itt történik, szóval egy csomó fontos rend létrejötte és esemény egy rövid 100-200 éves időintervallumban történt, aztán évezredekig semmi :).
Negatív hangvétel ellenére nekem tetszettek valamennyire, Dűne rajongóként ezt a trilógiát még rossz szájíz nélkül lehet élvezni, ellentétben az előzmény trilógiával (Atreides , Harkonnen, Corrino ház), ahol már megjelennek az átírások, és sokat ront az amúgy sem túl magas nívóból.
Számomra a homokférgei volt a mélypont aztán olvastam a Dűne szeleit :).
Egyébként a kedvencem a Dűne Istencsászára, akárhányszor olvastam el mindig felfedeztem benne valami újat, minden mondatnak jelentősége van. Alig történik benne valami mégis letehetetlen.
Mondjuk lehet azért szeretem azt a részt ennyire mert a Dűne után azt olvastam másodiknak. Már annyiszor olvastam a Dűnét és a szüleim mindig csak néztek meg mondták már megint Dűnét olvasol :D, aztán egy karácsonyra megkaptam. Onnantól minden szenteste, szülinap azzal telt, hogy az épp kapott Dűne kötetet olvastam. Egyébként olvasási sorrend 1-4-6-3-2-5 :D, meg közbe volt iktatva A Dűne legendái, butleri dzsihad, gépírtó hadjárat, meg a corrini csata, na azok a kötetek még elmennek, egynek.
Köszönöm, hogy leírtad a véleményedet a Düne fia, Paul-ról és a Düne ösvényeiröl.
Nekem az eredeti regény ciklus nagy-nagy kedvencem, és az a helyzet, hogy amennyiben ennyire más a személyiségek megformálása és a valódi történettel ennyire szembe megy (átíródott), akkor nem igazán érdekel.
Úgyhogy valószínüleg nem fogom elolvasni.
Csak azt nem értem, hogy a saját fia, hogy meri ennyire átírni a valós sztorit is.
Szerintem amúgy is gáz átírni egy ilyen kaliberü müvet, miért kell bele gányolni?
És az még rosszabb, hogy a saját fia teszi ezt az apja "univerzumával".
A Dűne fia Pault olvastam legnagyobb baj vele, hogy
1. Teljesen ellentmond egy csomó Dűnében leírt dolgokkal. pl. Paul akkor hagyja el először a Caladant, na itt összevissza röpköd egyik bolygóról a másikra....
2. Rá sem lehet ismerni, egyáltalán nem találták el a személyiségét, ez egy teljesen más Paul mint az eredeti művekben, sokkal szürkébb.
A Dűne szeleit végig se bírtam olvasni, annál akkor mondtam hogy elég
SPOILER:
amikor az IX-en egy ix-i herceggel elszöknek, felszállnak egy csillagbárkára.....
Az utózmányokkal az a fő baj hogy az íróik nem tudnak olyan szinten írni mint az öreg, mégis mindent átírnak meg a fővonalat bővítik, ha csak az univerzumot bővítenék és messze elkerülnék a fősodort, nem lenne ennyire gáz.
Bocsi, én vagyok az Usul-Paul , csak egy nagyon régen használt nick nevem a dochoc, elméletileg azt megváltoztattam és most már elméletileg Usul-Paul555 leszek.
Ha esetleg már beszéltétek és én még nem olvastam bocsi előre is.
Én személy szerint sokáig olvastam olyan könyveket, amikben a cselekmény a fö szál és nem a gondolatok, érzelmek, tehát ami kifelé zajlik és nem bent a fejben és szívben.
Aztán egy nap kötelezö volt elolvasni egy olyan könyvet, mely gyakorlatilag végig egy szobában zajlik , hova tovább egy ember gondolataiban, emlékezetében egy vissza emlékezés.
A könyv fele legalább lemegy mire egy 2. szereplö is belép a képbe és nem csak a "képbe" , de cselekmény szintjén a szobába is amelyben a másik a múlt történésein elmélkedik.
És a végére nem semmi csattanó lesz.
Fél nap alatt olvastam ki azt a könyvet és nem tudtam letenni, és utána is jó darabig lázban égtem.
Ekkor jöttem rá, hogy én az ilyen jellegü könyveket sokkal jobban szeretem.
Nekem apukám és anyukám vette meg az első 2 részt még akkor mikor én kisbaba voltam.
Ma már meg van a teljes ciklus antikváriumban levadásztam a régi kiadásokat .
Az első rész nekünk az amin egy kék szemü fremen anyó van. (tehát a 2 részes kiadás).
Vicces mód én először a Dünével úgy találkoztam, hogy a boltban sorba álltam apuval a pánztárnál és olcsó dvd-k voltak ilyen fém kosárba rakva. Na apu kiszúrta, hogy ott van a Linch -féle Düne és megvettük.
Este megnéztük és én akkor beleszerettem ebbe a világba, de ezt arra értem, hogy belül agyban-lélekben mi ment le a szereplőkben.
Azóta milliószor megnéztem ezt a filmet és még mindig nem unom, a zene meg egyszerüen csodálatos. (zenemüvészetit végeztem)
Azóta láttam a többi miniseries-t is, de elszörnyedtem és fájt a lelekem attól, amit a Dünével tettek ezekben a "művekben".
Amikor már sokadszor néztem mondtam szüleimnek, hogy annyira tetszik ez a film, hogy nagyon érdekelne a folytatás is ha volna.
Erre mondta anyu, hogy van folytatás és a szobájukból kihozott egy könyvet a Dünét.
Azonnal elolvastam, mert tudtam már akkor is , hogy a könyv mindig jobb, több, mint egy film verzió. Föleg egy ilyen belül is zajló történet.
És igen, a könyv milliárdszor jobb, mint a film.
3 nap alatt elolvastam téli szünetben az 1. részt.
Utána elindultam könyves boltba, de ott azt mondták, hogy már rég nincs.
Mondtam apuméknak, ök mondták ne essek kétségbe irány az antikváriumba.
Nálunk 5 van.
Kb. 6 hónap alatt meglett az eredeti ciklus.
Az újakat, csak a befejezés ciklust olvastam (vadászai, homokférgei), azokat meg is vettem egy kis könyvesboltban kifutó utcsó darabok voltak így alig 1000 volt darabja (annyit megért).
De a Linch film még ma is kedvenc, mert valahogy neki sikerült karizmatikus színészeket kiválogatni, szerintem sokkal jobb kösztümöket, mint a többi filmben és ami a lényeg a légkör, a hangulat megragadása az nagyon jól sikerült.
1. Kinek hanyadik kötete tetszett a Düne - ciklusnak?
És miért?
2. Ki volt a kedvenc karaktere a ciklusban és miért?
3. Lehet, hogy furcsa kérdés, de a Düne fia, Paul és a Düne szelei milyen , olvasta valaki?
Esetleg meg lehet valahol szerezni, mert én könyvtárban is voltam, de ott sincs, pedig megyei, tehát elég nagy.
Megvenni sztem nem szeretném, de elolvasni igen, megéri?
E-bookon elérhetö, meg van itt valakinek?
Sziasztok, szép estét......és bocsi a nagyon hosszzú hsz.-ért. :O
Kérdés: Kedves Kiadó! Frank Herbert teljes science fiction univerzumának 2. kötete várható a közeljövőben valamikor?
Válasz: Az első kötet kedvezőtlen fogadtatása miatt a kiadó egyelőre elállt a további részek megjelentetésétől. Mi magunk nagy rajongói vagyunk a szerző munkásságának, de ha nincs rá piaci igény, akkor sajnos nem tudjuk vállalni a maradék 6 rész kiadását.
Pont bejött amitől tartottam, kész röhej meglepődnek hogy nem fogy a gyűjteményes kötet amikor egyenként is lehet kapni őket. Így a Pandora trilógia is megy a levesbe....
Az ifjabb Herberték találták ki Omniusékat, nemes egyszerűséggel bevették őket az előzményekbe, hogy aztán "visszahozhassák" a végén.
Herbert eredeti 6 kötetében semmi sem utalt rájuk, vagy bármiféle MI-ra azt leszámítva, hogy megemlíti: a Butleri Dzsihad során elpusztították a gondolkozó gépeket.
De hát Herbert irányvonalát (viselkedésbeli, filozófiai, vallási, genetikai dolgok) annyian kifejtették már és nálam jobban...
Herbert beállítottságához ezerszer jobban passzolt az öntudatra ébredt, önmagukat megismerő, elnyomásuk ellen fellázadó arctáncoltatók gondolata, mint a gépeké.
Eleve a Butleri Dzsihad alighanem azért került bele a könyvekbe, hogy egyfajta reális magyarázatot adjon a fejlett gépi technika hiányára az olvasóknak. Hiszen az emberek akkor is, most is fejlett gépi technikát társítanak a jövőhöz, pláne mostanság, az informatika térnyerésével. Ahhoz, hogy bele tudják élni magukat egy másféle jövőképbe, kellett egy logikusnak tűnő magyarázat, hogy mi akasztotta meg az ezirányú fejlődést.
Lentebb a kérdéseidre vonatkozóan, kizárólag csak a hat regény alapján leírtam az érveimet, miért Arctáncoltatók, miért ferdítette ezt el a két "utód". Csak a Vadászait olvastam, és a végére érve felháborodtam, legszívesebben a sarokba vágtam volna (annyit is érnek a szememben).
Nagyon is tisztában vagyok vele, hogy mit írt a fia és az írótársa, ennek tükrében írtam az érveimet, hogy miért nincs igazuk a ferdítésben.
Láthatod, csak a Káptalanházra koncentrálva te is kijelentetted, hogy mégiscsak Arctáncoltatók.
Nem áll szándékomban erőszakosan az ellenkezőjéről meggyőzni (lentebb olvashattad az érveimet: 3693, 3698). Felőlem a kiterjesztett Dűneverzum olvasói azt hisznek amit akarnak.
"Valahol olvastam, hogy a 6 eredeti művet az új szerzőpáros csak egyfajta pontatlan feljegyzéseknek tekintik és ezzel takaróznak az ellen, hogy a saját műveik néhány ponton nem illeszkednek a mester elképzeléseihez. Ezt azért nagy szemétségnek tartom a részükről, így akár a végtelenségig folytathatják a dolgokat a saját szájízük szerint."
Komolyan, két Paul klón ghola, és az egyiket egy Fenring által a hátába döfött késről szerzik (kb. itt kellett volna abbahagynom a Vadászait)? Hol volt ilyen az eredeti hat kötetben? Ez csak a két befejező kötet után "megíródott" Paul of Duneben fejtik ki részletesen. Herbert lezárta annyival Fenring szerepét, hogy meglátta Paulban a nagyságot és úgy döntött, nem áll ezen erő útjába, pedig megölhette volna. Herbert szépen kifejti Paul bukását, és az első ellene szervezett komolyabb kísérlet ki is van fejtve a Messiásában. Már ez gondolkodóba kellene, hogy ejtsen.
A másik ellenérvem, amivel mehet a kukába a Vadászai: elmondják, hogy a báró eredeti, hamisítatlan sejtjeit élesztik újra. Nem éledhet fel az elméjében az unokája, Alia, mivel a megszállottság lényege, hogy valamelyik genetikai ős veszi át az uralmat az elme felett.
Szerinted, ha ilyen alapvető dolgokat nem értettek, mennyire értették meg vagy akarták megérteni Marty és Daniel mivoltát?
A két író már Butleri-trilógiában elvette a saját ötleteit, mikor a másolatok kilövik az űrbe, sőt, egyes olvasók felhívják a figyelmet, hogy egy navigátor már jóval Paul és Leto előtt , a saját korlátozott képességeivel látta veszélyt a horizonton. Ezek a fia és haverja szavai, nem Herberté.
Két dolgot kérdeznék:
- Miket olvastál a Káptalanház? Az előzményeket (Butleri-trilógia, Házak-trilógia)?
- Mikor és hol érezted három kötettel ezelőtt, hogy gépek térnek vissza?
Ahogy lentebb, a 3698-os kommentben idézve, Leto elmondja, hogy veszély, amit meglátott, ha hagyta volna bekövetkezni Moneo és Siona idejére kiirtotta volba az emberiséget és nincs köze a gépekhez.
Ez pedig a stagnálás és hanyatlás, a faj elkorcsosulása. Leto célja nem volt más, mint hogy az emberiséget végtelenné tegye. Belefújta az örök szelekbe az ösvényét, nézd, ott megy! Leto folyton a meglepetésről beszél, erre vágyik, arra, hogy ne ismételje újra és újra önmagát az emberiség. Az Istencsászára Herbert filozófiája az emberiségről.
Nem kötekedni akarok veled, sem erőszakoskodni, csak megérteni akarom, hogy ezeket a következetlenségeket miért nem látják egyesek, vagy miért mérvadóbbak pénzhajhászatból írt előutózmányok, mikor Herbert, régi vonalas és remek sci-fi író lévén végig következtesen építette a történetet és megvoltak az alaptémái (az MI-vel a Pandoraversében foglalkozott).
Meg arra, hogy mik azok az érvek, amiket az eredeti hat kötetből fel lehet hozni Omnius és Erasmus létezésére, akár egy morzsányi információt, ami arra utalna, hogy gépi ellenséget akart visszahozni.
