Ráadásul a magaslégkört, ahova Platon szeretne kitelepülni, erős 300 km/órás, kaotikus viharok uralják, a lassú tengelyforgás okozta hőtranszport miatt. Persze ezek a turbulens áramlások folyamatos villámlást is generálnak, úgyhogy az ottani léghajókon nem lenne unalmas (sem hosszú) a telepesek élete. :-)
en akkor kapcsolodtam be az urkutatasba, amikor a galileot meg a cassinit keszitettek elo... a marinerek, voyagerek/vikingek idejen meg hatulgombolos voltam...
ennek mar jo 30 eve, es azota alig torpent valami a kulsonaprencerben...
kapott a jupiter megegy orbitert (juno), meg a pluto egy flybyt, oszt jonapot, kalapkabat...
vajon mennyi ido fog kelleni ahhoz, hogy az uranusz/neptunusz/pluto kapjon egy orbitert, meg a titan es a galileoholdak egy orbiteres egy lander missziot?
100ev?
ez durvan 1 tucat misszio, kb. 50-70mrdbol meglenne, dehat erre qrvara nem jut....
pedig a nasa az elmult 30 ev alatt durvan 500mrdot tapsolt el... (fokent hujesegekre)
Meglehet, cserébe viszont két hétig tart az éjszaka. A Marson kb. egy földi napig tart egy nap a Holdon majdnem egy hónapig a Vénuszon 243 napig... ez ugye eleve élhetetlenné teszi a két utóbbit.
Ha légkört telepítenénk rá, legkevesebb 10 000 évig kitartana. Tehát ha például a felépítés 100 év, akkor utána 1%-os kapacitás kellene a fenntartáshoz.
A légkört nem úgy kell elképzelni, mint egy házat, hogy ha kész csak akkor kapja meg a lakhatási engedélyt. A jelenlegi légkör 0.01 bar, semmire sem elég, de a földi légnyomás 5 %-a már elég a növényeknek, 20 %-a már elég lehet az embernek, mint élhető minimum a szabadban. Persze megfelelő összetétel mellett.
Jelenleg nem ismerünk olyan technológiákat amivel lassíthatnánk a légkörvesztést, de 10 ezer év alatt esetleg azt is kitalálhatnák....
Na és mennyi idő, míg felépítik a légkört? Illetve én ezt is egyfajta pazarlásnak tekintem, ha csak ilyen kozmikus értelemben rövid idő kedvéért feláldozunk pár üstököst vagy kisbolygót.
Az általad 2x is belinkelt szöveg (mert nyilván nem olvastad el, igaz?) így szól:
"Egy állítás helyességének bizonyítási kényszere mindig azon nyugszik, aki kijelenti azt. Az, hogy bizonyos jelenlévő személyek - vagy akár bárki más - nem tudnak megdönthetetlen ellenbizonyítékot vagy más módon cáfolatot szolgáltatni egy állításra, nem bizonyítja azt, hogy az adott állítás helytálló vagy tényszerűnek tekinthető. Valójában ez utóbbi csak akkor van így, ha te magad, a kijelentő viszont tudsz bizonyítékot szolgáltatni állításod megalapozottságára és helyességére, például azt alátámasztó tényadatok és/vagy a konklúziódhoz elvezető logikai érvláncolat révén."
Na mármost: az állításod az volt, hogy 1780 m2 kell / fő az elegendő élelem megtermeléséhez a Földön (57374 hsz). Nulla bizonyíték, link, stb. Ezt én vitattam. Erre berakod a fenti szöveget, hogy bizonyítsam hogy nincs igazad??? :D
"Nagy napelemben?" - bravó. Fúziós erőmű. "Még 30 év és kész van." Amíg meg nincs kész, addig nem lesz Mars kolónia sem. A Holdon működhet napelemekkel, ott nincs por.
"Nem találom. Segíts. " 57376
A Vénuszon lebegő város milyen plusszt ad az ott élőknek? Szűkös élettér, nem tudnak kilépni a felszínre, az utolsó csavart is máshol kell legyártani és odavinni. Rizikós leszállás, ha elvéted mész a levesbe. A felszínen egyszer majd biztos lehet bányászni valamit az 500C-ban, de az első időkben ez kizárt. Bezzeg a Marson. A Vénuszon kitermelt érceket hol dolgozzák fel? Lebegő gyártelepeken?
Az egyetlen pozitívum a közel 1g gyorsulás. Sem a nyomás, sem a hőmérséklet nem igazán nagy előny.
De a legnagyobb kérdés: Lando Calrissian-ék mi a fenét fognak ott csinálni? Sehova nem mehetnek, csak a léghajókban élhetnek, ami messze nem korlátlan élettér. Mindent de mindent oda kell vinni más bolygókról, talán csak a levegő előállítható helyileg. Űrhajók bázisának is rossz, minek mész le egy gravitációs kútba?
Ha már így linkelgetsz nekem, akkor hadd tegyem én is:
Kruger és Dunning szerint számos tanulmány sugallja, hogy a legkülönfélébb területeken, az olvasott szöveg megértésétől a gépjárművek használatán át a sakkozásig és teniszezésig, az amatőrök magabiztosabbak a szakértőknél. Azt feltételezték, hogy egy tipikus jártasság esetében a hozzá nem értők
- 1. hajlamosak túlbecsülni a saját képzettségüket, - 2. nem képesek felismerni, ha más ért hozzá, - 3. nem képesek felismerni, hogy ők maguk mennyire nem értenek hozzá, - 4. ha fejlesztenek a saját szakértelmükön, képessé válnak annak felismerésére, hogy korábban nem értettek hozzá.
Előkerült a régi PFFR koncepció egy új némileg realisztikusabb változata, PPR (Pulsed Plasma Rocket néven) nagyon igéretes koncepció Isp=5-30.000s + magas tolóerő (100.000N)
Persze ez is nukleáris rakéta, ami a szabályozások miatt lassítja a fejlesztést de érdemes odafigyelni rá. Ha a leghurráoptimistább verzió jön össze akkor akár 300 km/sec is elérhető vele. Azzal azért már elég jól el lehet furikázni a naprendszerben :)
Nagy napelemben? :D Figy minél nagyobban gondolkozol annál drágább. És ugye pont arról vitázunk hogy a Mars sokkal drágább bárminél kb. De amúgy az ilyen levegőbe puffogtatással nem nagyon lehet mit kezdeni.
A Marson is lehetne annyi légkör, ami már sok is. A Titán felszíni gyorsulása csak 14%-a a földinek, de több anyagot tart meg a légkörében, mint a Föld. Felszíni nyomás 1,48x-a a földinek. Ez azt hozza magával, hogy jóval magasabban is számolni kell az atmoszféra lassító hatásával műholdakra gondolván. Pl. Cassini 975km magasan is módosított a pályán, hogy nem legyen problémája később.
Meg kéne tanulni magyarul fogalmazni, az segítghet. A 57374-ban írod:
"1780 m2 kell ahhoz hogy egy embernek a napi kalória szükségletét megtermeld. Ez a zöld forradalom elött 50x ennyi volt azaz 89000 m2 "
Megjegyzem, az 1780m2 sem stimmel (a jelenleg szükséges termőterületre), guglizz még egy kicsit, hátha sikerül megtalálni.
"Hanem mivel? Örökmozgóval?" - azzal bro. Pont azzal.
Engedd el az uránt, gondolkozz nagyban.
"Továbbá mi védené a kozmikus sugárzástól a felszínt? Érdekes ez a Mars esetében nem jutott eszedbe"
De eszembe jutott. Nem kell sokat visszaolvasnod, biztos megtalálod.
"Ugyanaz mint a Marson. A tető. Mind a kettőt praktikusan egy módon lehet terra formálni, lefedett kráterekkel. Se a Mars, se a Hold tömege nem elegendő a stabil vastag légkör megtartására."
Ezek után hogy tudod kijelenteni, hogy a Vénuszt könnyebb terraformálni? Mi az egyszerűbb, robotokkal egy már részben létező technológiával kupolavárosokat létrehozni* (mert kráter pl nincs elég a Marson, de a Holdon se a nagy mare területeken), vagy bolygó méretű napernyőt építeni a Vénusz köré, a kifagyott gázok nagy részét kilőni orbitális pályára (pár száz év alatt talán összejön?) - mert a felszínen nem maradhatnak, majd lehet feltörni a félig összeolvadt felszínt hogy elvesd a növényeket??? Az aktív vulkánokról meg még nem is beszéltünk. És még én nem látom a műszaki problémákat, igaz?
*még mindig azt mondom, hogy a föld alá beásott bázisok lesznek az első telepek a Marson és a Holdon is, nem kupolák.
"Totális illúzióban élsz. Ha kell majd lesz. Ha Elon Musk azt mondja, majd nem potyognak le a csempék. De mérnöki tudomány nem így működik."
Elont senki nem hozta fel eddig, ebben a threadban. De neked persze sikerült. Gyurcsány is jön majd? :D
Foteltudósként rengeteg olyan ötletedet toltad már be ide, amin mérnökként jót röhögtem, a csempék kapcsán is. Ne hagyd abba, üde színfoltja vagy e fórumnak.
Ez az előzőleg általam már itt felhozott Mars Survival-tól annyiban tér el, hogy belső nézetes építgetős, nem felülnézeti mint a Mars, illetve ez egy kitalált kis bolygón játszódik.
Először azt hittem, valami kis egyszerű túlélős game, de nagyon részletes és mindenféle terraforming paraméterre (oxigén, nyomás, hőmérséklet, víz) figyelni kell. Az első pár nap, sőt hét a "oxigén/víz/kaja" hármasról szól, igazi túlélés, azán bázisépítés, lootolás, felfedezés.
Tegnap marha ideges lettem persze rá, mert a felmelegedés miatti jégolvadás által keletkezett tavak lassan elárasztják a bázisomat, mert nem olvastam el figyelmesen az egyik üzenetet, hogy 25m fölött építkezzek csak :D
Megnéztem a videót. Az aszteroida befogás zseniális, Mars terraformálásának hatékony eszköze lehet. Vízzel és nitrogénnel dúsíthatja a Mars felszínét.
Nem értem ezt a molylepke formációt. Egyrészt a tükörfelületeknek optimális esetben is csak felét használja ki, másrészt ha jól tudom az űrhajók állnak sugárirányban a Naphoz. Mindig érintőlegeshez közeli pályán gyorsulnak a pályasíkban.
A Földről sem lehet függőlegesen kilőve pályára állítani műholdat.... legalábbis elég nagyot kellene durrantani, hogy a földfelszíni kerületi sebességgel pályán maradjon. :-)
Hidrogén tárolása hosszútávon macerás. Lehet, hogy a víz a könnyű tárolás miatt előnyösebb bármennyire is rontja a meghajtás hatékonyságát közvetlenül.
Persze ha igazak a hajtóanyag nélküli hajtóműről szóló hírek, működik Buhler szerkezete, akkor valóban új távlatok nyílnak meg az űrhajózás előtt.
