Pár éve is az volt a gondom ezzel a megközelítéssel, hogy elveszed szegény kezdőktől a játék örömét. Elbizonytalanítod, kételkedni fog minden egzakt adatban, értelme meg semmi.
Kb. olyan ez, mintha valaki megkérdezné, hogy a könyvespolcot 6x30-as tiplivel, meg 4-es facsavarral rakja-e fel, vagy 8-as tiplivel és 6-os csavarral. Te pedig az egyértelmű válasz helyett elmagyaráznád neki, hogy a Fisher SX dübel az nem pont olyan, mint a régebbi halszálkás, meg a nejlon se olyan amiből készül, mint amit a gyártó ír, és egyébként lehet a 6-os tiplibe 4,5-es csavart is behajtani, meg 3,5-öst is, de ott sem olyan a menetemelkedés, mint ahogyan a gyártó írja.
Amit te itt csekkolgatni, meg szürkeékezni akarsz, az tizenpár éve az akkori csúcstechnológiát, meg az elérhető legjobb standardot képezte (Ilfotex DD-X, Xtol, stb). Azóta is világszínvonal, mert újabbat, vagy korszerűbbet már nem készítettek, legalábbis én nem hallottam róla. Ennek megfelelően pontos és jól használható a dokumentációja. A Kodakét nem ismerem, de nem hiszem, hogy vacakabb lenne, mint az Ilfordé, de majd a Minarik megmondja. Szóval mire a kezdő kartárs ellötyköl egy flaska hívót, meg pár tekercs filmet, addigra látni fogja, hogy jó-e neki az eljárás, vagy ő inkább egy kicsit fedettebb negatívot szeretne, mert arról jobban szeret nagyítani, vagy jobban esik neki a szkennelés.
Merugye itten nem arról van szó, hogy különböző helyekről beszerzett eltérő minőségű alapvegyszerekből dekázgatjuk ki a hívót, ami vagy ilyen lesz, vagy olyan. Vagy valami indiakínaiindonéztajvani dzsunkamárkával ismerkedünk. Hanem ellenőrzött, ilyen-olyan tanústványokkal ellátott csúcstermékről van szó, aminél csak a technológiai fegyelmet kell betartani, és hoppá: kurva jól működik.
Engem az érdekelne, a gyártó hogyan optimalizál amikor Xtol-ban hívók D100 filmet, és ezt hól találom, saját keverésű D-72 a papírhívó és tegyük fel Foma normál papírra nagyítanék, ennek az optimalizálásáról hol olvashatok?
A denzitométer nem értékel ki, csak mér. Képeket nehéz mérni. A folyamat: Adva van a nagyítógéped, papír, papírhívó, ebből következnek a filmen lévő optimális denzitáshatárok. Szenzitométerrel beexponálsz kb. 170mm filmet, ezt beteszed egy valós hívás mellé, vagy valami nagyon rossz filmdarabot (pl. 340mm leica) maxra exponálva. előhívod és látni lehet ez a hívás milyen a nagyítógép szempontjából. Nem tartom valószínűnek, hogy a gyártók előre tudnák a viszonyaidat és arra optimalizálnának. Ha megvan a megfelelő hívás mondjuk normál kontrasztra, akkor ISO teszt a saját fénymérőddel. És az eredmény egy olyan negatív amiről könnyű nagyítani. Egyébként maga a mérés végtelenül unalmas, szerencsére nem kell minden szürkelépcsőt végig mérni, sőt csak azt kell amiről fel akarod venni a gammagörbét.
Ha megvan az a film/hívó ami okés, már csak időnként célszerű mérni, pl. nézni milyen állapotban van a hívó.
A gyári adatokat nem kell „űberelni”, csak specializálni, pontosítani. De egy példa Kodak hívóban hívnál elő egy Ilford filmet, a hívásidővel kapcsolatban, melyiket veszed figyelembe, a hívó vagy a film ajánlását? Egyébként mostanában nagyítasz?
Persze hogy van, csak éppen minek egy kezdőnek, vagy hobbistának. Amíg azt a kérdést járja körbe a versenyző, hogy mennyi hívó kell egy filmhez, hogyan kell hígítani, meg mennyi filmet lehet egy tanknyi vegyszerben, meg hogyan billegtesse a tankot, addig eléggé fölösleges a denzitométeren tűnődni. Ezt megtette helyette a gyártó, benne van az árban.
Nem Nándi, nem próbáltam, jobban szeretek fényképezni, mint méricskélni a végtelenségig. A hívásidőnél és a hígítási aránynál, meg a hőmérsékletnél elfogadom a gyári adatokat, merthogy minek akarnám űberelni. Meg a gyártó alapvető érdeke, hogy a lehető legbiztosabb, meg legjobb eredményt adó adatokat adja meg. Nekem bejött, így ezt ajánlom másoknak is.
A mozgatásnál meg nem árt tudni, hogy miért csinálod, és mi az egész célja. Aztán ahogy elmondta atyám, meg a fotószakkörben, meg ahogyan olvasni lehet itt-ott, az eléggé egybecseng. Ráadásul működik. Akkor meg minek méricskéljek, meg főleg mit és hogyan. Vágjak el hosszában egy tekercs filmet, aminek minden kockáját pontosan ugyanúgy exponáltam ugyanarról a témáról, és aztán külön-külön mozgassam így, meg úgy, hogy melyik lesz a jobb a denzitométer szerint?
Innen vettem az infókat én is. Rollt és tekercset én Jobóban hívom. Jelen pillanatban Fuji Acros a mindennapi film. Alacsony kontrasztú film. Alapból túlexponálom 0.5-1 fényértékkel. DD-X 1+4 10 perc nagyon szép negatívokat eredményez. Könnyű velük dolgozni. https://www.instagram.com/p/CjE86bwu0cx/?igshid=NTc4MTIwNjQ2YQ==
Most gondolkodom következő eresztésnek FP4-et venni. Magyar pénzben 2350-ba van egy roll. Igaz 2022 decemberi lejáratúak.
"A legtöbb gyártó megadja az 1db kisfilm vagy rollfilm előhívásához a minimális vegyszermennyiséget, saját tapasztalat alapján ennek vedd a kétszeresét,"
Lentebb belinkeltem a DD-X használati útmutatóját. A második oldalon megadja tankméretként (munkaoldatként) 100 ml-től 2000 ml-ig a keverési arányokat. A következő bekezdésben valami olyasmit ír, hogy 10 ml törzsoldatnál kevesebbet nem kéne használni, mert nehéz kimérni. Ha ennyivel elintézi a gyártó, akkor nem kell ezt túlgondolni, amekkora tank kell egy film kidolgozásához, abba annyi munkaoldat kell, ami biztosan tartalmazza a megfelelő hatóanyag mennyiséget.
A 6. oldalon ott van, hogy mennyi filmet lehet előhívni egy adag bekevert oldatban, mennyit kell hosszabbítani, de az is ott van, hogy ha megbízható, jó minőséget akarsz, akkor egy adag hívót egy filmhez használj. Nem emlékszem pontosan, de valami 200, 250 ml kell a Kindermanyusnál egy tekercs roll kidolgozásához. De lehet, hogy 300. Namost 250 ml-t számítva ez 50 ml törzsoldatot jelent filmenként, aztán ki lehet kalkulálni, hogy egy liter DD-X mennyi filmhez elég, és hány froncsira jön ki filmenként a hívó. Nem ez lesz a legnagyobb tétel a folyamatban, a szarul előhívott film sokkal drágább mulatság. Évekig hívogattam így DD-X-ben, nem mentem csődbe, viszont a filmjeim jók lettek.
Valaki említett itt korábban a mozgatást, most nem keresem meg, hogy neki válaszoljak, így ideírom:
Nem bonyolult a dolog, mindig ugyanúgy kell mindig csinálni, hogy egy változót kiküszöböljünk. A tankot nem rázzuk, hogy ne habosodjon az oldat, meg ne rázzuk ki a filmet az orsóból, meg ne rázzunk bele oxigént. Szép egyenletes mozdulattal előbb az egyik, aztán a másik irányban megdöntjük 90 fokkal. Persze kell a tankra sapka, és rá is kell fogni, nehogy meglepődés legyen. Az elején kétszer-háromszor kell megismételni a jobbra-balra mozgatást (van ahol 20-30 mp-et írnak, ez is kb. annyi). Az első, hosszabb mozgatásnak az lényege, hogy a hívó egyenletesen nedvesítse a filmet, illetve nehogy megtapadt légbuborék maradjon az emulzión.
Utána félpercenként egyszer meg kell ismételni a jobbra-balra mozgatást, annyi kell, de bőven elég is, hogy hogy a film felületéről eltávolodjon a használt (kimerül) hívó, meg a hívásnál keletkező anyagok. Ha jobban rázogatja az ember, akkor kicsit túlhívhatja a filmet. Ha meg nem mozgatja, akkor foltosan, egyenetlenül megy a hívás, illetve lapos, erőtlen lehet a negatív.
A Patersonokhoz adnak egy tengelyt, amivel meg lehet forgatni az orsót a filmmel a zárt tankban. Na, ez felejtős, mert nagyot lehet vele szívni. Ha a fűzés irányával szemben forgatjuk, kijöhet a film a spirálból, illetve gond az is, hogy a perforációknál jobban áramlik a hívó, így ott erőteljesebben dolgozik.
Persze ez a mozgatósdi a kistankos kidolgozásra vonatkozik, a hívógépes, folyamatos mozgatás teljesen más tészta.
DDX-re ilford egyszeri használatban 16 filmet ír egy liter 1+4 bekevert hívóra. Az 80 tekercs 135/120 film a teljes literre számolva. Az filmenként 12.5ml törzsoldat. Nem ellened beszélek, mivel mindenkinek megvan a saját tapasztalata és rutinja. Viszont a gyártók nem annyit javasolnak minimum mennyiségre, mint amit írsz, hanem jóval kevesebbet.
A Kodak infójából indultam ki. Egyszeri használatnál 1+1aránynál 100ml törzsoldatot javasolnak mint minimum mennyiséget. Igaz, ez minimum. Ugyanakkor nem hígított álló tanknál egy liter törzsoldatra 15 tekercset (135 vagy120) írnak mint maximum mennyiséget a hatodik tekercstől módosított idővel. Az viszont egy tekercsre lebontba 66ml törzsoldat. Ebből arra következtetek, hogy 100ml-ben is meg kell lenni a hatóanyag mennyiségnek.
Szia! A legtöbb gyártó megadja az 1db kisfilm vagy rollfilm előhívásához a minimális vegyszermennyiséget, saját tapasztalat alapján ennek vedd a kétszeresét, és nagyjából megvan. Pl. DDx 20ml; Xtol 200ml; Microphen 200ml. De továbbra sem szerencsés a túl sok mozgatás filmhívás közben. Sőt valószínűsíthető, hogy a percenkénti mozgatást is célszerű ritkítani.
Rodinalal kapcsolatban szerintem célszerű benne olyan filmet előhívni amit direkt szemcsésre szánsz, pl. nagyon szép szemcseképet kapsz Kodak TriX400 esetében. Az olyan filmeket amik Delta vagy „T” kristályosak célszerű szemcsementesre kidolgozni.
teljesen jok lettek, milyen atmeroben volt hozza a furat?
az elohivassal kapcsolatban, nekem a cafeanalog hivo csapatabol egy illetekes egyszer megigerte, hogy elohiv nekem filmet es ha jonak talalom, akkor megmondja, hogy pontosan mennyit tett a dd-x bol ill. hogy pontosan hogyan forgatta a tankot, magyarul hazi korulmenyek kozott is replikalni tudom
keve andrisnal is lehet hivatni filmet a lab4art -nal, szerintem o sem fogja eltitkolni, hogy mivel es hogyan keszult
minden esetre szamomra meg nem merult ki a rodinal lehetosegekben :) a szemcsezettseget nezve, csupan csak arrol van szo, hogy a rodinal nem fog hazudni neked, magyarul azok a szemcsek ott vannak, nem fogja oket elmaszatolni, ha nagyon zavarnak, akkor vagy digitalisban leszurod, vagy egy picit elfokuszalod a nagyito fejet filmes nagyitasnal :)
kesz az elsö tesztfilm, szvsz egesz jok. 1-2 tesztfilm majd elmegy meg rajta mire belövöm a teljes vizszintet. amit nem tudok 100% hogy hogyan tudom a lyukat teljesen közepre allitani
Pillanatnyilag úgy néz ki, hogy nem lesz Xtol és semmilyen Kodak vegyszer.
Mostani ötletem, hogy a kisfilmet DDx-ben hívom, a nagyobb formátumokhoz meg keverek valami hívót, aminek jó a szemcséje, felbontóképessége és a vonalélessége, az érzékenység kihasználás annyira nem szempont, mert úgyis kell az állvány.
